Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-11-11 / 89. szám
HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési díj: Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. - A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 nllérbe kerül. Zászlóbontás Budapesten A Nemzeti Egység mozgalmának Vezére, vitéz Gömbös Gyula november 12-én, vasárnap délután bontja ki a Nemzeti Egység zászlaját Budapest székesfővárosban ünnepélyes nagygyűlés keretében. A csonka haza sokezernyi községe és vidéki városában élő minden magyarja büszke örömmel és testvéri szeretettel üdvözli az ország fővárosát és annak minden egyes polgárát e nagy ünnepen. Mi vidékiek is ünnepelünk, mert az ezeréves magyar nemzet Budapestben teremtette meg a maga államalkotó erejének, közéletének, műveltségének és gazdasági erőinek gyüjtőmedencé- jét és ennek a fővárosnak világvárosi nívója az, amely az egész ország magas kulturális színvonaláról, az általános haladásba való állandó bekapcsolódásáról tesz tanúbizonyságot a világ minden müveit nemzete előtt. Budapest ugyanezekben a napokban ünnepli a két régi, különálló város, Buda és Pest egyesítésének hatvanadik évfordulóját. Ez a születésnap most az újjászületés napjává kell, hogy legyen. Mi, akik a vidék nevében beszélünk, nem tekint* jük és nem is tekinthetjük a politikai fővárost a maga szükségparancsolta, tőlünk természeténél fogva bizonyos mértékig elkülönülő berendezettségével sem oly idegenszerü testnek, amelyet nem ugyanezek a magyar köstalajból fakadó, életet adó nedvek táplálnának, mint bennünket, de ugyanakkor hangsúlyoznunk kell azt is, hogy az egyetemes magyar élet történelmi hivatásának teljesítésében a főváros soha egy pillanatra sem lehet öncélú, hanem saját érdekében és az egész ország érdekében áll, hogy a főváros életének szerves együttműködésben kell lennie a nemzet minden életnyilvánulásában. Legkevésbé lehet azonban öncélú a főváros politikája! Gömbös Gyula, a Nemzeti Egység mozgalmának Vezére az első férfiú Nagybudapest megszületése óta, &ki tudja, látja, vallja és hirdeti, hogy nem elegendő megteremteni az egységet az óriási méretű város falain belül, Budapestnek a maga megannyi, természetszerűleg adódó részletkérdésével és ezeknek megoldásaival egyetemben be kell olvadnia abba a nagy Nemzeti Egységbe, mely nem ismer sem elvi, sem gyakorlati különbséget magyar és magyarnak Országos és községi értelemben vett összefogása között. Rá kell mutatnunk, ha csak sej- tetésszerüen is, arra a keserves állapotra, mikor még ma is, még most az utolsó percekben is pártok és pártocskák ütötték éB ütik bele az orrukat minden kérdésbe, mikor minden egyes liliputi frakciónak megvolt és megvan a maga „világnéze- tenu alapuló követelni valója, akkor és addig, amikor és ameddig csupán programmjának felvetéséről és ugyanezen elvi kérdések megbeszéléséről van szó, de amikor valamely hozott határozatára a felelősséget is kellett és kellene vállalniok, akkor szinte csodálkozva tiltakoztak és tiltakoznak mind a mai napig a felelősségben való részesség ellen. Ez az a pont, melyen újjászületést jelent Gömbös Gyula bevonulása a fővárosba, mert jelenti ez a Nemzeti Munkaterv 17. és 20 ik pontjának a fővárosi politikába való alkalmazását, vagyis azt,' hogy az egyéni felelősség elvének könyörtelen érvényrejuttatásával lehet csak elvégezni azt a purifikációs munkát, mely nélkül fővárosnak és vidéknek, államnak és egyénnek egyaránt hiányzik az a bizonyos „talpköve0, mely nélkül se magánélet, se közélet nem képzelhető el. Ma, amikor mindenütt az egyesített erő s ezeket vezető egységes Lelkes, hazaszerető magyarok buzgó munkája révén huszonhat évvel ezelőtt alakult meg hazánkban a Katolikus Népszövetség, amely negyedszázadon keresztül azon dolgozott, hogy a közéletet erkölcsi tartalommal töltse meg, hogy rámutasson arra, miszerint a gazdasági és szociális kérdések elsősorban erkölcsi kérdések és megállapitsa, hogy az életküzdelmek közepette csak akkor segíthetünk hazánkon, nemzetünkön, ha egymással szemben méltányosak vagyunk, egymást megbecsüljük és szeretjük. A világégés, mint annyi minden értékünkben, a Katolikus Nép- szövetség által elért eredményekben is rengeteg kárt okozott. Eteknek az elpusztult értékeknek az újjáépítését, a károknak a helyreállítását önzet len munkával vármegyénkben most kezdi meg a Katolikus Népszövetség, amely csütörtökön délelőtt tartott a Szekszárdi Katolikus Kör nagytermében zászlóbontást, hogy céljai t elérésére egy táborba szervezze meg | a vármegye katolikus társadalmát. akarat képes csak irányítani a nagy államokat éB a kis közületeket egyaránt, látnia és tudnia kell az egész nemzetnek, hogy a le- és elmaradás ebben a mai rohanó korban, pusztulást és halált jelent. A Nemzeti Egység megteremtése a fővárosban csak úgy, mint nálunk vidéken, nem politikai irányelv, nem pártprogramm, legkevésbé egy uj, politikusképző iskola tanfolyama, a Nemzeti Egység ma — egyszerűen és világosan megmondva — nem egyéb, mint az egyetlen mód arra, hogy az ellentétes irányú, történelemformáló erők pörölyütései alatt össze ne roBkadjon a csonka ország, a Nemzeti Egység megteremtése, a megmaradt nemzet egyetlen reménysége, mentsvára, szellemi és anyagi erőinek egyetlen oly akkumulátora, mely képes lesz annyi energiát felraktározni, amennyi elegendő lesz ahhoz, hogy az ország bírja még az iramot addig, mig a Vezérnek egyetlen külpolitikai célja, a trianoni határok revíziója bekövetkezik. Csonka az ország. Csonka ennek a maradék országnak egysége Budapest egysége nélkül, legyen tehát a főváros egysége, kupolája az egész országból alakult Nemzeti Egység minden viharral, gáncsoskodással és hitetlenséggel dacoló székesegyházának 1 A zászlóbontó gyűlésen a központ részéről megjelent Ernszt Sándor apostoli protonotárius, v. népjóléti miniszter és Ötvös Lajos országgyűlési képviselő, dr Komócsy István pécsi prépostkanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, dr Perczel Béla alispán, valamint igen sokan Szek- szárd és a vármegye vezető katolikus egyéniségei közül. A gyűlésen Kiss Lajos szekszárdi apátplebánoB, felsőházi tag, mint a Katolikus Kör elnöke és mint az értekezlet élőmunkáinak vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd ajánlotta, hogy elnökül dr Perczel Béla alispánt vá lassza meg az értekezlet. Ez a legnagyobb lelkesedés közben meg is történt. Dr Perczel Béla megköszönve a bizalmat, arra kérte a gyűlés tagjait, hassa át mindegyikük szivét az a tudat, hogy a mai idők szomorú vergődéseiből való kivezető ut csak a keresztény élet reneszánszán keresztül haladhat. — Majd üdvözölve Ernszt Sándor v. minisztert, Otvőa Lajos képviselőt, dr Komócsy István prépostkanonokot, a gyűlést megnyitotta. Ernszt Sándor előadása a Népszövetségről. Ernszt Sándor állott ezután szólásra és örömét fejezte ki afölött, hogy olyan kulturterületet látogathatott meg, amely évezredek óta mutathat fel eredményeket a civilizáció fejlesztése terén. Örül, hogy az alakuló gyűlés elnökének ősei régóta nagy és vezető szerepet vittek az ország életében, mint hősök a magyar szabadságharcban, mint a szenttamási és pákozdi csaták legendás héroszai, később, mint a szabadságharc utáni korszak diplomatái, majd mint az alkotmányos ország vezető politikusai. Hatalmas tudományos muDka gyűjti össze Szekszárdon a múlt világhíres emlékeit és ez emlékek feldolgozása a mindenütt ismert Wosinszky Mór néhai szekszárdi apátplebános nevéhez fűződik. Itt élt Pécs püspöke, Virág Ferenc, aki most íb szeretettel jön vissza szekszárdi templomába és hívei közé. Csak stílusos tehát, ha a történelmi, művészi és vallási emlékekben oly gazdag megyeszékhelyről indul ki a Népszövetség szervezkedése. E bevezetés után végigvezette a hallgatóságot a magyar katolicizmus történetén, annak fénykorán, felsorolta pártfogóit és méltatta Mária Teréziának uralkodói nagyságát. Majd tátért azokra az óriási csapásokra, amelyek II. József császár alatt a katolicizmust érték és amely csapások a következő század alatt Bem Bzüntek meg károkat okozni. Az 1867. évben beállott uj életformákra a katolicizmus nem volt elkészülve — úgymond Ernszt Sándor — és az őt megillető befolyását szervezetlensége miatt később sem tudta biztosítani. Mig más európai országokban gigantikus küzdelmeket kellett vívni a katolicizmus ellenségeivel, a mi főpapjaink állandóan gyengülő defenzívában voltak csupán, mert nem vonták le az eseményekből a kellő következtetéseket. XII. Leó pápának az egész világon oly nagy visszhangot keltett kiváló diplomáciai munkája nálunk csak később talált megértésre, akkor, amikor a támadások náluuk is egészen nyíltan megindultak a katolicizmus ellen. — A védekező munka előkészületének a hiánya megbosszulta magát, a védelem a szervezet hiányában nem tudott egyöntetűvé lenni. Bár elsodorni bennünket nem Mehetett éB nem lehet, a katolikus közvélemény még nem tudott egészen kialakulni és fellépni, mert a nemzetnek az ő csodálatosan nehéz éleiutján sok más gonddal, bajjal, a lét küzdelmeivel majd a nemzeti jogai ellen indított támadásokkal kellett megbirkózni. A katolikus kérdést azokban az időkben nem lehetett törésre vinni, mert a nemzet és az A Katolikus Népszövetség tolnamegyei értekezlete. Egyes szám ára 10 fillér.
