Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-10-28 / 85. szám

XV. évfolyam. 85. szám. Szekszárdi 1933 október 28. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé? és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési díj* Egész évre _ 12 pengő || Félévre ______6 pengő Fó szerkesztó: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK PERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllltmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerlll. Mint hűfehér galambok, szállnak vissza egy évtized óta észtén- dőnkint vitéz nagybányai Horthy Miklósnénak, a magyar kormányzó hitvesének az Ínségesek mentésére hivó szavai. Az ezüstszárnyu madár­kák reánk vetik anyacsókos szemei­ket, rubintcsőreiket tágra meresztik s úgy csipognak: — Adj átok 1 Adjatok! Kérgesszivü gazdasszonynak kell lenni, aki ilyenkor nem nyúl a szakajtóba s nem vet néhány marék­kai az éhesen didergő madárkáknak. Hiszen itt a tél. Éhes apróságok és hideg kályhák szája hiába ásit, semmi belevetni való nincs más, csak amit a szives emberek összevetnek. A késő őszi szelek fergeteges fel­hőket görgetnek az égen. Az éhség farkasa ott ólálkodik már a kertek alatt... A munkanélküliség, a vagyontalanság, a sok betegség, az ezerféle nyomorúság mind-mind a szegény embert sújtja. De a jajszó mégis legborzalmasabb ott, ahonnét nem hallatszik messzire: a falun. Falun domborodik a legtöbb sir­halom, falun hull a legtöbb és leg­égetőbb könny, falun szorít most az élet igája a legcudarabbul. A városokban is vannak szegények. Azok felé is ki kell nyitni a szociális lelkek kapuit. De őket jobban látjuk, mert mindig a szemünk előtt forog­nak, nekik a számontartott és számon nem tartott adakozásból több jut, mint akiket megközeliteni sem tudunk télviz idején. De mégis: Magyar- ország lakosságának 67 százaléka falun él. És falun téli keresetről szó alig lehet. Igaz, a falvakban mégsem éheznek azok, akiknek valamennyi maguknak is termett. A kormányzóné nemes szive nem valamely osztály, valamely felekezet, vagy foglalkozási ág nyomorgó eleset­téit akarja gyámolitásban részesíteni, hanem a szegényeket, akiket a mai mostoha viszonyok között fokozottan, érint a balsors keze s így leginkább rászorulnak a segitő, adakozó kéz gyámolitására. És jó emberek, ha utánajártok, hogy igaz-e amit Írunk, tenni fogtok .. Óh mit is fogtok tenni... ? Harcot hirdettek majd a nyomor ellen, ínség ellen, éhség ellen, ruhát- lanság ellen. Elfogjátok a mezítláb futó gyermeket és cipőt húztok a lábára. Lehúzzátok a szegény favágó avatag ködmenét és ráadjátok maga* tok viselt kabátját. És nem esztek két darab kenyeret azon a napon, mikor testvéretek gyermeke egyért is hiába tátogatja száját... Igazán itt az ideje, hogy magunkba* Azok a nagyszabású intézkedések, j amelyeket a kormány a gazdaadós- ságok rendezése ügyében kiadott, az az egész országban igen nagy érdek- lődést váltottak ki. Amikor az ilyen intézkedések napvilágot látnak, ter­mészetesen mindig akadnak olyanok, akik többet és mást szerettek volna. Aki azonban igazságosan Ítéli meg a helyzetet, meg kell állapítania, hogy a gazdák érdekében igen komoly és nagy áldozatokra hatá­rozta el magát a kormány. Hogy nem tudott minden termelő osztályról és társadalmi rétegről egyformán gon­doskodni, az nem jóindulatán, hanem a rendelkezésre álló eszközökön mú­lott. Az egész rendelkezés oly sok irányú és újszerű, hogy hatásainak bevárása előtt — melyhez mi komoly reményeket füzünk, — a minden­áron való kritizálásnak el kell né- múlnia. Az intézkedések kiadása előtt a A nemrég lezajlott kiállítás egyik főérdekessége a szarvasmarha csoport volt. Az uradalmak és kisgazdák tehenei, üszői, bikái minden dicséretet meg­érdemeltek. Az uradalmaknál már megszoktuk a sikereket. Annál na­gyobb feltűnést keltettek a kisgazdák bonyhádi tájfajta pirostarka szarvas- marhái. Már a kellő szakértelemmel nem rendelkező szemlélő is észre­vehette a kiállított kisgazda szarvas- marhák testformáiban, kiegyenlített­ségében, arányosságában rejlő har­móniát: az erős csontozatot, fejlett­séget, stb., nem is szólva az egyéb értékes belső tulajdonságokról, mint például a jó tejelékenységről. Ezen jó tulajdonságok jelenléte, különösen a kisgazdák szarvasmar­háinál nem a véletlen müve. Ez egy céltudatos, kitartó tenyésztési munka eredménye. — A vármegyei m, kir. gazdasági felügyelőség kiváló vese tőjének, Legény Oszkár gazdasági főfelügyelőnek szakértő kezenyoma látszott a kiállítási anyagon. Ezt a munkát ő rövid 14 év alatt végezte. Első főtevékenysége volt a szarvas- marhatenyésstést szabályozó várme­gyei szabályrendelet megalkotása, mely a községek tenyészbika vizs­gálatát és beszerzését szabályozza. Röviddel később, nyomon követte ezt szálljunk. Valóban szükség, hogy nagy és kicsiny, ur és szolga, ver­gődő és gazdag oltáros áhítattal tegye áldozatát a kormányzóné asztalára szerény vigasságára a szükölkölkö- I dőknek. nemzeti egység pártjának gazdasági főcsoportjában nagy viták voltak, amelyeken a megyei képviselőink közül Pesthy Pál és őrffy Imre vettek részt. Nevezettek nem kis mértékben járultak ahhoz, hogy a rendelettervezeten további enyhítések történtek, kamatcsökkentés, a tőke­törlesztés leszállítása, költségek stb tekintetében. Őrffy ezenkívül fontos indítványt tett. Kérte az adózás terén a fize­téseknek a folyó évi adókra való elszámolását, a régi adóknak pe- dig több évre, lehetőleg kamat­mentes felosztását. Ha őrffy emez indítványa elfogad­tatnék, amely tekintetben a kormány még nem döntött, a közterhek miatti zaklatása a közönségnek óriási módon csökkennék. E kérdés moBt azon múlik, hdgy az államháztartás hely­zete mennyire köti meg a pénzügy­miniszter kezét. | a szarvasmaha törzskönyvezéséről szóló szabályrendelet, mely szintén az ő alkotása. Tolna vármegye ezen szabályrendelettel elsőnek ve­zette be az országban a szarvas­marhatenyésztést előmozdító törzs­könyvezést. Legény gazdasági fő­felügyelő utasításai alapján működő járási gazdasági felügyelők rakták le a törzskönyvelési munkák alapjait akkor, mikor Önerejükből megalakí­tották a községek nagy részében a tejellenőrző egyesületeket és végezték a kezdet nehézségeivel küzdő egye­sületek működésének irányítását és magát az ellenőrző munkát is. A későbbiekben ezen egyesületek irányítását, a megfelelő segéderővel rendelkező és vármegyei segélyt él­vező gazdasági egyesület vette át. Végezetül ide kell még iktatnunk Legény gazdasági főfelügyelőnek azt a nagy fontosságú rendeletét, mely az országban legelőször sza­bályozza a bikaborjak nevelését. Ezen felhívás, mely az összes te­nyésztő gazdákkal közöltetett, elren­deli a bikaborjak legalább 3 hónapig tartó, kötelező szoptatását. ■— Ezen rendelkezést az Országos Gazdasági Egyesület, mint követendő példát, ajánlotta a többi szarvasmarhate­nyésztő egyesületeknek is. A gemenci ui kiépítése. Nemrégiben hosszasan foglalkoz­tunk azzal az ötlettel, amely a kese­lyűst útnak a Dunáig, Gemencig leendő meghosszabbítását kivánja meg­valósítani, Bőven kifejtettük akkor, mennyire előnyös lenne ennek az alig 5 kilométer hosszú köves útnak a megépítése nemcsak Szekszárd, hanem öcsény és Decs mezőgazda­ságának szempontjából is, mert akkor Gemenc mellett a Dunán élénk for­galmú hajóállomás létesülne, amely olcsóbbá tenné a bornak, busának, tengerinek és egyéb szemes termény­nek az elszállítását. Az elkészített tervek szerint Kese­lyűstől körülbelül 4 5 kilométer hossz* ban 2 méter magas utat kellene építeni a Duna árterén és az útvo­nalba a már meglévő néhány faszer­kezetű hidat is be lehetne iktatni. Az ut építésének kérdése élénken foglalkoz­tatja az illetékes tényezőket és dr Hagymássy Zoltán főispán dr Peresei Béla alispánnal együtt a napokban már tárgyalást is folytatott ebben az ügyben a minisztériumokban, ahol a gemenci ut megépítésének tervét nagy megértéssel fogadták. Az építés financirozása máris megoldottnak látszik, mert a kormány erre a mun- j kára a transferalapból hajlandó a I szükséges költséget rendelkezésre bocsájtani, ha az érdekelt Szekszárd, öcsény és Decs, valamint Tolna vár­megye a kamat- és tőketörlesztés tekintetében kötelezettséget vállal. Ha az érdekelteknek a hozzájáru­lási arány tekintetében sikerül meg­állapodni, akkor az építést rövidesen meg lehet kezdeni és remélhető, hogy a hajózás tavaszi megindultával a gemenci hajóállomás is bekapcsolódik a dunai forgalomba. — Az ut első részletének létesítése egyébként fel van véve a vármegye jövő évi út­építési programmjába is. Tanitógyiilés Pakson. A dunaföldvári esperesi kerület tanítósága október hó 17-én Pakson tartotta közgyűlését, amelyen a kato­likus tanügynek mindenkor elöljáró mozgatója, dr Komócsy István pré­post- kanonok, pécaegyházmegyei tan- felügyelő is megjelent. A gyűlést szentmise előzte meg, amelyen a r. k. elemi fiúiskola tanulói Jandtner József r k. tanító vezetésével áhíta­tot emelőn énekeltek Geyer József paksi r. k. ig.-tanító művészi orgona- kísérete mellett. Szentmise után a zárda-iskolában Nagy István paksi r. k. tanító gyakorlati tanítása követ­kezett, A bírálat során a bírálók vetélkedve mutattak rá a tanítás értékeire. A $azdaad6sságok rendezése és n Közterhek. Szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztése. Egyes szám ára 10 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents