Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-10-25 / 84. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 október 25. X Kalória szén- és tüzifatelep X Pécsi tojásbrikett Pécsi dióbrikett Pesti gázgyári koksz Cser9 akác, tölgy, gyertyán! körié, szil tűzifa Nagymányoki darabos szén Dorogi darabos szén Tatai darabos szén Pontos mérlegelés I 1 I Megrendeléseket aznap házhoz szállítjuk és a szenet, aprított fát kamrába, pincébe berakjuk. Telepünkön a szén fedett és zárt helyen tárol, tehát nedvesség- és szennyezésnélkiili szenet adunk. Szekszárdi a Muzeum mellett ♦ Telefon 117 672 Rettenetes, sorsdöntő idők ezek! Tétlen, összetett kezekkel nem áll­hatnak, hogy végkép elgázoljon, a mai idők véres kereke, a meghami­sított történelem. Bárhova nézünk, igynk torka meredes felénk. Tan­kok százai csak a parancsszót vár­ják, hogy lomha, alattomos hernyó menetben hozzánk lecsússzanak. Gép­madarak ezrei lesik, hogy mikor csaphatnak le a védtelen Turulma­dárra ,.. S a ketrecébe bezárt ma­gyar oroszlán hasztalan szaladna neki meztelen fejével börtöne vasrácsának. Ha okoB, nem is teszi ezt. Mert — hangja, pusztákat átdörgő szava még megvan. S éppen ez az elementáris erővel előretörő hang ez, amely most halálos rémületbe ejti és az elmon­dott, soha helyre nem hozható botor cselekedetekre ragadja gyűlölettől el­vakult ellenségeinket. A gUzsbakötö- zött oroszlán szava keresztül csapott már egész Európán. Hallják Ameri­kában, a Sárga tenger partján. Fülé­hez illesztett kézzel figyel az egész világ, Mert a hang még gyenge. Mint valami S. 0. S. jel. Mintha a sírból jönne. Talán onnan is jő, vagy annak a feneketlen pokolnak leg­mélyéből, amelyet soha egyetlenegy csatát nem nyert „győzők“ a szenve­dések apró töviseivel párnáznak ki még ma is minekünk I Ezt a hangot tehát erősíteni kell. Mint a másik világrészekbe igyekvő telefon, vagy rádiósáét. Addig erősíteni, amíg ha­talmas mennydörgéssé válik, amelyet akaratlanul is meg kell hallania min­denkinek. Azért jöttünk ma ide, hogy a mi gyenge szavunk is beleolvad­jon a hatalmas égzengésbe, a ma egész országon átviharzó felháboro­dás, a tiltakozó népgyülések elemen­táris erővel neki zuduló ^viharába. Ennek az igy keletkezett viharnak aztán nem állhatja útját semmi és senki sem! Egyszer már meg kell tudnia ennek a hazugságokkal félre vezetett világnak, hogy hol van az igazság ? Hogy honnan jő, miért van az a sok panasz, keserű jajszó ? Észre kell venni a könnyözönt, amely egy legázolt nép remény-bárkáját vi­szi feléje. Meg kell látnia egy nagyra- hivatott, jobb sorsra érdemes nemzet gyönyörű gondolatot termelt ki, meg­szűnt működni. Napról napra roha­mosan közeledett a vég. Eleinte csak gondolatkihagyáeok jelentkeztek, ké­sőbb a gondolatok kifejezhetéBe szűnt meg s végül szemének meleg simo- gatása és ajkának szerető mosolya maradt csak meg. Az utolsó napokban tüdőgyulladás lépett fel nála, amely október 21-én, tehát azon a napon, amelyen a kulturdélutánok nívóját annyiszor emelő hfiségeB munkatársa, dr Kramolin Gyula két évvel ezelőtt elhunyt, lecsukódott az ő jóságos szeme is. Én, aki úgy ismertem szivének ne­mes érzését, embersseretetének mély­séges voltát, halálának időpontjában az isteni kegyelemnek egy sajátos megnyilatkozását látom. — Pár nap múlva lett volna annak a reá oly rettenetes csapásnak az évfordulója, amikor a világháború végső pillana­tában, az ő költői lelkének örököse, Laci fia az olasz fronton elpusztult. Ezeket az órákat 1918 óta ő min­dig a temetőben töltötte. A betegség ágyhoz kötötte, nem mehetett volna ki, hogy ismeretlen sírban pihenő fia emlékének áldozzon. És a halál le­győzte a test gyarlóságát. Testben most is ott lesz a temetőben és lelke szerelmesen öleli át a túlvilágon azt, akihez annyi reménység fűzte itt a földi életben és akiért annyi könnyet hullatott a szomorúság éveiben. S. pária sorsát, elmetszett életereit, a folyton piszkált, éppen ezért behe­gedni nem tudó hatalmas sebeket. Látnia kell a levágott kart, végtago­kat, amelyek lemetszeséhez éppen az ő bűnös keze adta oda az amputáló fűrészt .. . S nem takarhatja el sze­meit, hogy ideges rángatózásait észre ne vegye ezeknek a törzséhez ma is visszakivánkozó végtagoknak... Igen, éppen ezért vagyunk ma mi is itt, Mint országszerte mindenütt, Szek- s zárd on is nagyarányú tiltakozó gyű­lést rendezett vasárnap a Revíziós Liga. A városháza zsúfolásig megtelt nagytermében folyt le a hazafias ak tus, amelyet a Szekszárdi Daloskör „Hiszekegy“ e után Bodnár István, a Liga szekszárdi elnöke a lapunk vezetőhelyén közölt beszéddel nyitott meg. A pompás megnyitó után Molnár József felsőkereskedelmi iskolai tanár mondott igen hatásos beszédet a cse­heknek arról az alávaló, erőszakos gazságáról, amellyel több százezer elszakított magyar testvérünk anya­nyelvét el akarják rabolni és hazug módon, csalásokkal azt állítják, hogy Pozsony, Kassa és Ungvár magyar’ lakosságának az arányszáma húsz százalék alá csökkent. Vasárnap a választópolgárok im­pozáns sokasága fogadta dr ő r f f y Imrét Bátán, ahol beszámoló beszédet tartott. Érkezésekor Szántó Mihály községi biró, a Nemzeti Egység párt­jának elnöke üdvözölte. Dr őrffy Imre fejtegetéseit nagy figyelemmel hallgatták, sokszor lelkesen megélje nézték és megállapítható volt, hogy ebben a községben, amely az 1922. évben még túlnyomóan ellenzéki volt, óriási többségben van a Nemzeti Egység pártja. Báláról Sárpilisre ment át a kép­viselő, akit a szokatlanul nagy ér­deklődő közönség élén virágokkal, ünnepélyes külsőségek közt fogadtak. A beszámoló népgyülést Kovács Sán­dor pártelnök vezette és ő üdvözölte Közel egy évtizeden keresztül volt elnöke S z é v a 1 d Oszkárné a Szo­ciális Misszió Társulat szekszárdi szervezetének és ez alatt az idő alatt páratlan energiával, imponáló ered­ménnyel dolgozott lelkes munkatár­saival együtt a szekszárdi nyomor enyhítésén. Hogy férje halála követ­keztében Szekszárdról elköltözik, misz- sziós testvérei, a szakosztályok vezető- hölgyei a Misszió keresztjével ékesí­tett albummal lepték meg és ezt a megyeháza nagytermében vasárnap délután tartott rendkívüli közgyűlés hogy rámutassunk az ártatlan ma­gyar nemzet nem hét, hanem hetven­hét krisztusi sebére .. . Hogy most a legutolsó órában még egyszer be- zörgessttnk a boldog nemzetek ma még bezárt, vagy csak félig kinyí­lott ajtaján .. . De azért íb, hogy gyáva elleneinknek egyúttal megmu­tassuk a sírból is kinyúló, még min­dig elég erős — magyar öklöt I Revíziót 1 A pompás hazafias felszólalás után dr Cs. Papp Jenő polgármesterhelyet- tes felolvasta a trianoni békeparancs­ban a magyar kisebbségek nemzeti jogait garantáló hatalmakhoz inté­zendő olasz, francia, angol és német nyelvű és a csehek atrocitásai ellen tiltakozó megkeresések magyar szö­vegét, amelyet a nagygyűlés egy­hangúlag elfogadott és elhatározta azoknak Mussolini, Daladier, Mac­Donald és Hitler miniszterelnökökhöz leendő továbbítását. Bodnár István elnök, a lapunk leg­közelebbi számában ismertetendő ja­vaslattal zárta be a tiltakozó gyűlést, amely a Szekszárdi Daloskörnek Petz Hubert karnagy által vezényel Him­nuszával végződött. a községbe érkező dr őrffyt is, aki úgy Bátán, mint Sárpilisen megem­lékezett a megszállott területi magyar­ság üldözéséről, amely ellen a választó- polgárság élénk helyeslése mellett til­takozott. A kisemberek érdekében oly nagy önzetlenséggel és eredménnyel dol­gozó képviselőt mindkét helyen felkeresték a kis- haszonbérlők, akik hálásan megköszönték dr Őrffy Imrének érdekükben kifej­tett tevékenységét és kérték, hogy továbbra is támogassa őket. A képviselő erre készséggel tett is Ígéretet. keretében ünnepélyes külsőségek közt nyújtották át neki. Vitéz Vendel Istvánná, a szervezet alelnöke nyitotta meg a közgyűlést és hatásos szép beszédben méltatva a távozó elnöknő érdemeit, indítvá­nyozta, hogy küldöttség hívja meg Szévald Öazkárnét a közgyűlésre. Kiss Lajos, Schneider Gáborné, Várkony Rezsőné, dr Káldy Gyuláné, Róder Pálné és Surgóth Aladárné kí­séretében jelent meg özv. Szévald né a teremben, ahol előbb vitéz Vendel Istvánná fejezte ki a szervezet soha el nem múló háláját, majd Kiss Lajos apátplebános, felsőházi tag megillető- dött hangon ismertette a Misszió tá­vozó vezetőjének lelkes munkásságát és azt a nagy veszteséget, amely az ő visszavonulásával éri Szekssárd szegényügyét. — Beszéde végeztével átnyújtotta azután a missziós hölgyek emlékalbumát. Vitéz Vendel István polgármester Szekazárd város közön­sége nevében köszönettel emlékezett meg Szévald Oszkárné önzetlen ne­mes munkájáról, amely teljes ener­giával állott a szegények megsegíté­sére és sok könnyet letörölve simí­totta ki a nélkülözők ráncos hom­lokát. A távozó elnöknő állt ezután szó­lásra és mélyen meghatódottan mon­dott köszönetét missziós testvéreinek az iránta tanúsított figyelemért akkor, amikor elköltözik onnan, ahol gyer­mekkorának napsugaras éveit és élete boldogságát töltötte és ahol a rásza­kadt csapás minden kínzó fájdalmát érezte. Az első ünnepnap ez szá­mára a sok fájdalmas nap után, bol­dog, hogy munkatársainak szeretető veszi körül és hogy a szegények há­lája kiséri uj otthonába. Arra kérte azután a missziót, tartsanak ki tagjai tovább is szeretettel a kék keresztes lobogó körül, mert úgy elhunyt férje, mint a maga élete igazságaként is meg kell állapítania, hogy érdemes dolgozni a közért. Hálásan köszönte végül a sok jóbarát és ismerős meg­jelenését, akiknek láttára érzi csak igazán, mily nehéz elválnia Szek­szárdiéi. Költői szépségű és művészi tökéletességű beszéde végeztével lel­kes ovációk közt vett búcsút min­denkitől Szévald Oszkárné, akiről ez alkalommal meg kell állapítanunk, hogy elköltözésével szinte pótolhatat­lan veszteség éri Szekszárd ember­baráti egyesületi életét. HM közgyűlés. A szekszárdi ellenzéki városatyák működésének leghálásabb agitációs anyaga a vízvezetéki és csatornadíj csökkentésének a kérdése, amellyel dr Dulin Jenő és társai a városi kép­viselőtestület szombati közgyűlésén is hosszasan foglalkoztak, kívánva, hogy a város már most tárgyalja a vízmű költségleszállitását és hogy Szekszárd is kövesse Bajának azt a példáját, amellyel beszüntette a Speyer köl­csön törlesztésének a fizetését és az igy elért megtakarítás jrévén kisebb összegekben állapítsa meg a vizdijat. A polgármesternek a pénzügyi bi­zottság véleménye alapján az volt a javaslata, hogy ezzel a kérdéssel a közgyűlés most ne foglalkozzék, ha­nem a jövő évi költségvetés pár hét múlva sorra kerülő vitája során tár­gyalja le és akkor vegye fontolóra mindazokat a körülményeket, amelyek révén ezeken a súlyos terheken köny- nyiteni lehetne. Az ellenzék a javas­lattal szemben azt követelte, hogy az indítványt illetően már most hatá­rozza el a közgyűlés, hogy a Speyer- kölcsön törlesztését felfüggeszti és eképpen körülbelül 25 százalékkal ol­csóbbá teszi a viz terhét. Dr Leopold Kornél, dr Zsigmond Ferenc, dr Horváth Jenő és vitéz Vendel István felszólalása után a köz­gyűlés 34 szóval 15 ellenében elve­tette az indítványt, mert amint a kor­mány megsemmisítette Baja város­nak a Speyer-kölcsön törlesztésének a felfüggesztésére vonatkozó határo­zatát, Szekszárd ilyen állásfoglalását is hatálytalanítaná. Viszont azt is tekin­tetbe kellett venni, hiogy a törlesztés megtagadása esetén a kormány retor­zióval élhetne és nem folyósítaná a A Revíziós Liga szekszárdi tiltakozó nagygyűlése. Őrffy Imre beszámoló beszéde Bátán és Sárpllísen. Özv. Szévald Oszkárné bucsula a Szociális Hisszlátársulat szekszárdi szervezetéiül.

Next

/
Thumbnails
Contents