Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-10-21 / 83. szám

XV. évfolyam, Szekszárd, 1933 október 21. 83 Vszám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési difi Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS || BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. - A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyflttér soronként 60 fillérbe kerül. A sírkövek beszélnek. A közalapítványi kishaszonbérlők bérét csökkentették. Alig van az angol politikai világ számottévő tényezői között a ma­gyar ügynek olyan lelkeB barátja, mint Robert Gower képviselő. Egy újságcikk hívta fel az angol poli­tikus figyelmét a magyar sorsra. Ér* deklődni kezdett, amikor is olyan adatokhoz jutott, amelyeket el sem akart hinni. Ezek az adatok mind a trianoni szerződésre vonatkoztak és annak a körülménynek a feltárására, hogyan szabdalták fel az országot azok, akik a körülményekkel nem is voltak tisztában. — Hogy Robert Gower érzését bántotta ez a felüle­tesség, az nem csoda. Az angol em* bér a jog embere és amint védi a magáét, azon mód tartja tiszteletben a másét is. Hogy tisztán láthasson j és Ítélhessen, beutazta a csonka or­szágot. Még pedig ama térképpel a kezében, amelynek alapján az nj ha­tárokat a békekötéssel megvonták. El sem képzelhető az angol tör­vényhozó meglepetése és felháboro­dása, mikor kereste a folyót $s a hegyet, amit a térkép rajza szerint meg kellett volna találnia, de az a valóságban nem volt sehol, legfel­jebb egy kis paraszti tanya képé ben, amelynek épülete a trianoni Magyarországba esett, de már a föld­jét a román, cseh vagy a szerb vi­zűm zárta el a gazdájától. Most megint jó alkalma volna Ro­bert Gcwernek a boBszankodásra, ha látná, miként törlik le a cseh hódí­tók a legszebb magyar városokat a térképről és miként változtatják azo­kat cseh városokká, jóllehet ott ezer éven át a cseheknek semmi ke­resnivalójuk nem volt, hacsak Giskra martaiócainak nem! Mindezekre azonban most megfe­lelő válasz érkezik. Még pedig nem is magyar részről. Hogy a tárgyila­gosság szempontjai meg ne sértesse- nek, angol részről, BŐt mi több: francia részről érkezik meg rá a vá­lasz. És pedig méltó válesz. Az angol könyv cime: „Háború hacsak nem . . Hacsak nem lesz revízió, egészíti ki a könyv tartalma a hiányos, de sokat jelentő címet. Ebben az angol könyvben el van mondva minden, amit Robert Gower a maga szemével látott, de láthatott és láthat mindenki, aki kiváncsi ama forrásokra, amelyekből a ma Euró­pájának ezer és ezer sebe fakad, anélkül, hogy a gyógyulásra remény lehetne, hacsak . .. He csak a rosz- sznl gombolt mellényt ki nem gom­bolják és njra nem gombolják. Ha az angol iró megállapításait túlzottnak venné valaki, — oly nehéz valónak elhinni mindazt, ami Tria­nonban történt, —- a francia Henri Pozzi könyvének minden sora meg­győzhet minden kétkedőt: hol az igazság. A könyv cime is azt a döbbene­tes igazságot fejezi ki, amelynek szol­gálatában ez a könyv íródott. „A háború visszatér !“ — mondja a francia njságiró könyve cimében, hogy tartalmában a legborzalmasabb ridegséggel vágja a világ szemébe azokat a bűnöket, amelyeket a béke­kötéseknél elkövettek és amelyek nj háborúk csiráit vetették el. Ahelyett, hogy sebeket és bajokat gyógyított volna, csak njakat fakasztott, még borzalmasabbakat és fájóbbakat, mint a világháború előttiek voltak. Ez az élesszemü francia njságiró, aki egész Keletnrópát bejárta és a maga szemével győződött meg róla, hogy mi van Jugoszlávia és Cseh­szlovákia határai mögött, megdöb­benve riad a szörnyű valóságra, amely béke helyett forrongó tüikat- lanná tette az országokat. Francia szive megdobban hazája sorsán is, amely minden anyagi és erkölcsi ere­jét odaáldozta, hogy szövetségesei életét biztosítsa. Pedig . . . Pedig mindhiába, mert amint Henri Pozzi mondja: — Minden csak azért van, hogy újból mészárszékre vigyék a francia ifjúságot, hogy megmentsék a pán- szerb diktatúrát, vagy hogy erőszak­kal fenntartsák a csehszlovák egy­séget. Soha, soha többé .. . Szara­jevó elég volt... Nos, tizenöt év nehéz szenvedése, hallatlan erőfeszítése és küzdelme kellett hozzá, hogy végre a magyar igazság megérjen és a magyar fáj­dalmak hörgő szenvedését meghallja a világ, mert minden, amit mi mon­dottunk, hirdettünk, az most egy francia író tollán keresztül vetődik papírra, hogy onnan felszívódjék az emberi agyba és lélekbe s köztn- dattá válva : a maga hóditó útjára induljon. Hiába hát minden mesterkedés. Hiába az elsikkasztott statisztikai számok és papírformák csalóka já téka és szemfényvesztése. Az élet előbb-ntóbb felveti a nagy kérdést: hol az igazság ? Felveti a kérdést, legyen-e egy nj világ, jobb világ, igazságosabb világ ? S erre mind felelni kell és e feleletnél nem min­dig fognak számítani BeneBék diplo­máciai bűvészkedései. De a kérdést nemcsak Robert Gowerek és Henri Pozzik teszik és nemcsak ők tesz- j nek mellettünk tanúságot, hanem a kövek is, azok a kövek, amelyek évszázadok óta állanak 'hamisitatla- nnl. Igen, ania városok sírkövei, me­lyeket most könyvelt el a maga hó­dító zsákmányául a cseh kapzsiság. És a sírkövek némán is beszéde­sek, koronatanúk és minden terror dacára is hirdetik, mig a cseh kul­túra azokat porrá nem zúzza, hogy Kassa, Pozsony Ungvár stb: — Mindig magyar volt és az is I akar maradni mindörökre? Amint őrfify Imre képviselőtől ér­tesülünk, az Országos Földbirtokren­dező Bíróság azoknak a közalapit ványi kisbérlőknek bérét, akiknek ta­valy buzavetésük volt, az 1932—33. gazdasági évre lényegesen csökken­tette. Ez a csökkentés a bér egyhar- madától egészen kétharmadáig terjed. A Hadirokkantak szekszárdi cso­portja ezenkívül tudvalevőleg általá­nos bérleszállitási kérelmet adott be Megemlékeztünk már dr Téglássy Béla képviselőnek a paksi kerületben tartott beszámolójáról, melyre vonat­kozóan még azt is közük velünk, hogy Madocsa, Bölcske, Dunakömlőd, Dunaföldvár és Paks választópolgár­sága különös örömmel készült a jelentős politikai eseményre. Zenével, virággal, csillogó szemekkel fogadták mindenütt és lelkesen tüntettek mellette. Hatalmas beszédben ismertette a Vezér eddigi munkájának eredmé­nyeit, a kormány nagyszerű gazda­sági terveit, amelyek mindegyikének az a célja, hogy boldoggá tegye a népet és hogy visszavarázsolja azokat az időket, amikor volt munkaalkalom és mindenki megkapta munkájának az ellenértékét. Mindezek alapján összefogásra és a Vezér követésére Szerdán délután a belvárosi r. k. elemi iskolában tartotta az Actio Catholica szekszárdi szervezetének vezetősége ülését, melyen Kiss Lajos apátplebános, felsőházi tag, elnök ismertette a mozgalom alapelveit és célkitűzéseit. Az Actio Catholica célja, — úgy­mond az elnök, — hogy megindítsa azt a mozgalmat, amely a hit sze­rinti életet iparkodik megvalósítani az egyénnek, a családoknak termé­szetes és természetfeletti, valamint a különböző társadalmi osztályoknak és közületeknek a természetes életé­ben. Hangsúlyozta, hogy az Actio Catholica nem politikai szervezet, hiszen tagjai különböző politikai pár­tokhoz tartoznak. Működéséből min­den politikát kizár. A hit- és erköl­csi életet akarja elmélyíteni befelé és, a krisztusi elveket kívánja érvé­nyesíteni kifelé. Az Actiora azért vo't szükség, mert a vallás parancsainak a megtartása elsikkadt az életből és mert az áldásos elvek érvényesülé­sét, majdnem minden téren nélkülöz­zük. Az egyház e mozgalommal fel akarja rázni híveit, hogy hitelveik- j nek szerezzenek érvényt és azokat * az Országos Földbirtokrendező Bíró­sághoz, melyet ez még csak ezután fog tárgyalni. — Ebben az ügyben bírói szakértői szemle lesz, mely ér­tesülésünk szerint november havá­ban fog megtartatni. Célszerű lesz, ha a községek kishaszonbérlő cso­portjai ebben az ügyben a Hadirok­kantak szekszárdi fiókjával az érint­kezést sürgősen felveszik. buzdította a választópolgárságot.Utána dr Magyarádi Boros Lajos ismertette a telepítéssel és a gazdaproblémák megoldásával kapcsolatos kitűnő ter­vezetét. A nehéz helyzetben lévő gazdák feszült figyelemmel hallgat­ták a fejtegetéseket, amelyeknek lel­kesen, reménykedve tapsoltak. A beszámolón résztvett: Brogly József képviselő, dr vitéz Oláh Béla, dr Gáspár Béla, Soós Sándor és Ferenczy Károly, akik a kormány munkásságát és az elért eredménye­ket komoly alapossággal ismertették. A kerület választópolgársága a nagy­sikerű beszámoló után szeretettel ünnepelte a felszólalókat és Téglássy képviselőt tántoríthatatlan ragaszko­dásáról biztosítva Gömbös Gyula I miniszterelnököt sürgönyileg lelkese- I déssel üdvözölte. tervszerűen meg is valósítsák szak­osztályaik révén. Ismertette ezután a Virág Ferenc megyéspüspök által az egyházmegyei és helyi szervezetek számára meg­adott programmot, amelynek első etappja a hitbuzgalmi, erkölcsvédelmi egyesületek megalakítása és fejlesz­tése akként, hogy ha nem is lehet ezekbe minden katolikust beszer­vezni, legalább a többség tömörül­jön össze a családi élet védelmére, a válások megakadályozására, a tör­vénytelen házasságok rendezésének munkájára és a népművelés pro- grammjába való bekapcsolódásra. Ez a mozgalom akkor, amikor a kato­likus vallást védi, semmi olyant nem cselekszik, ami más felekeze­tek vallási felfogását sértené. Kötelességének ismeri a hitbuz­galmi szervezetek alakítását és meg­erősítését, kulturális téren a kato­likus sajtó propagandáját, valamint a katolikus karitász, az emberbaráti intézmények kiépítését. Minden ön­tudatos katolikusnak kötelessége a katolikus sajtó erőteljes támogatása, hiszen a közönség a katolikus ügyeket illetően csak a katolikus újságokból Dr Téglássy Béla lelkes fogadtatása beszámolója alkalmából. Az Actlo Catholica szekszárdi gyűlése. Egyes szám ára 10 fillér-

Next

/
Thumbnails
Contents