Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-10-14 / 81. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 október 14. 81. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di11 Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Fő szerkesztő: Felelős szerkesztő: Hirdetések árait SCHNEIDER JÁNOS BLÁZS1K PERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. - A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 tlTlér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint a nyllttér soronként 60 fillérbe kerül. Az élet szózata^ A mezőtúri hősi emlékmű vasárnapi leleplezését országos nagy eseménnyé avatta az államfő beszéde. Néhány mondatából áll az egész és mégis úgy érezzük, hogy jelentősebb, súlyosabb alig hangzott el mostanában. De hisz nem is beszédnek kell azt tekintenünk, se szónoklatnak a retorika értelmezésében, nem. Mert valójában sokkalta több az annál. Egyrészről igenis magyar hitvallás, másrészről vezéri parancs, melynek teljesítése az életet, meg nem hallgatása ellenben a pusztulást jelentené számunkra. Hogy kiknek szól ez a parancs ? Nem politikai pártoknak, se társadalmi osztályoknak, még kevésbé felekezeteknek. Hiszen aki mondja, az nem politikai pártoké, se nem osztályoké, sem felekezeteké, hanem minden magyaroké, akik éljük a ma szomorú és vigasztalan magyar életet és akiknek jobb sorsát, jobb jövendőjét akarja megszerezni és biztosítani a mezőtúri kormányzói szózat. Nem véletlen, hanem beszédes okszerűség, hogy éppen a magyar hősök emlékművétől hangzik hozzánk ez a parancs. Maga mondja az államfő: — A magyar hősök emlékét ünnepelni, több a ke- gyeletes emlékezésnél, az ma hitvallást jelent ama eszmék mellett, amelyekért ők életüket áldozták és vállalását ama kötelességeknek, amelyeket elesett hőseink kötelező örökségként hagytak reánk. Hogy mik ezek a kötelező örökségek és kötelességek ? A munka, a kitartás, az önmegtagadás és a türelem. Mindezekkel csak igazoljuk elesett hőseink vértanuságát és megháláljuk nekik, hogy a mi életünk biztosításáért vállalták a halált is és hogy e halállal dicsőséget szereztek az egész világ előtt a magyar névnek. Tehát mind a dicső hősök halála, mind pedig a ma élők élete megköveteli, hogy ne válhasson meddővé az ő önfeláldozó haláluk. A mai magyar életnek kell igazolnia a múltat és biztosítani a jövendőt is. Nehéz, nagy, szinte emberfeletti feladat. Hősi nemzethez méltó feladat, amit meg lehet, de meg is kell oldanunk. Az államfő meg is adja ehhez a herkulesi feladathoz az egyetlen csodaszert. Az egységben, az összefogásban, a testvéries megértésben rejtőzik ez csupán. Más, mint ezek, nem szerezheti meg semmi, az államfő ihletett szavai szerint: — Nemzetünk csak úgy állhatja meg helyét a népek nehéz versenyében, ha teljes egységre törekszünk és kikapcsolunk minden olyan kérdést életünkből, ami ma megoldhatatlan és amelynek feszegetése és erőltetése csak nemzeti erőnket sorvasztaná és pártharcokba sodorná népünket, végzetes kárára nemzeti öncéluságunknak. Nyilt, egyenes szó, oly nyílt és oly átlátható, akárcsak síkságaink végtelensége, amelynek nincsenek rejtett zugai, sem meglepetéseket rejtegető veszélyei. Mindenki megértheti és azt értheti belőle, amit mondani akar. A nemzet jövendője és boldogulása az egyetlen fenséges cél, amit úgy kell követnie minden magyarnak, akárcsak eleink a csodaszarvast. Mert hogy követni tudták és követni akarták a veszedelmek ingoványain és csalódások zsombékjain keresztül is : a jutalom el nem maradt. Hon szerzést jelentett számunkra a kitartás és a bátorság. Ma is ez a feladatunk. Hazát kell építenünk a romokból. Az összetört ezeréves kincset, amit csak úgy lehetett összetörni, mert nem tudtunk egyet érteni és egyet akarni, egységbe kell újra forrasztani. De hogyan lehetne hozzákezdeni a nagy, gigantikus feladathoz, ha nem tudnánk egymásközt egyet érteni és megegyezni a szent, a nagy célok érdekében. Talán azért áll éppen maga az államfő is hőseink emlékkövére, hogy jelezze önmaga is, hogy mennyire szükségünk van az egységre, hogy az élők egységébe még a hős magyarok táborát is bele kell venni, hogy a holtak hősi lelke is erőt adjon az élő magyarok lelkének. — Mert ezúttal nemcsak az ellenségek legyőzéséről van szó. Ebben mindig nagy és verhetetlen volt a magyar. De a mostani harcunk sikerét csak egy biz- 1 tosithatja: ha önmagunk felett is 1 úrrá tudunk lenni. Igen bizony. Szenvedélyünk felett kell úrrá lennünk és a magunk akaratát alá kell tudnunk rendelni a nemzet egyetemes nagy érdekeinek. Csak úgy egybeforra, minden egyéni törekvést háttérbe szorítva mindig és kizárólag a nemzet érdekét szem előtt tartva, érhetjük el céljaink valóraválását. Nem szabad elfelednünk, hogy egy nagy összedobbanó lelki egységből születhet meg csupán a materia egysége is: az egységes ország, az egységes terület. De ennek a lelki egység az előfeltétele. Mindez az igazság ott csendül fel az államfő ajkán, amint a magyar hősök gránitszikláján állt és tekintetével a csillagtalan magyar égen át is a szebb magyar jövő ragyogását kutatja. Tárogató szava harsant Mezőtúron. Figyeljetek fel rá, jobb jöven- I dőt esengő magyarok. Lelki erőt je- | lent az mindnyájunknak, akik arra j felfigyelünk! Szekszárdi tudós huszesztendős munkásságának eredményét kiadta a Tudományos Akadémia. Visszavonultabb és szerényebb kö rülmények között alig folyik még valahol komoly és nagyértékü tudó mányos munka, mint Szekszárd egy kicsiny lakásában, ahová nap-nap után a világ minden részéből érkeznek természetrajztudósok megkeresései, érdeklődő levelei. Földinknek, dr Hollós László nyug. főreáliskolai igazgatónak, a Magyar Tudományos Akadémia 1 tagjának otthona ez a nevezetes tudományos műhely. Kecskemétről több mint két évtizede tért vissza Szekszárdra, szülővárosába dr Hollós és itteni húszéves tudományos búvárkodásának egy részét »Szekszárd vidékének gombái* cimen a gróf Vigyázó Sándor és Ferenc vagyon jövedelmének a felhasználásával most adja ki a Magyar Tudományos Akadémia. A mű hamarosan meg is jelenik, mert a szerző a szedés re víziójának utolsó ivét is visszaküldte már az Akadémia könyvkiadó osztályának. Húsz éven át 1386 faj gombát gyűjtött össze Szekszárd vidékén dr Hollós László és ezek közt száznál több olyan gomba is van, amely eddig a tudományban ismeretlen volt. I E sok gomba jórészének a latin I nyelvű tudományos leírását több külföldi tudományos folyóirat is különös szenzációként közölte. A mai időkben különös érdekessége a nagyértékü könyv megjelenése körülményeinek, hogy dr Hollós a tudomány iránti rajongásból önzetlenül búvárkodik és a szerzőt megillető tiszteletdijról is lemondott azért, hogy az Akadémia támogatásra szoruló más tudósok munkálkodását elősegíthesse. Azonban nemcsak Szekszárd környékén gyűjtött a mi világhírű gombatudósunk. Régebbi működésének köre Nagymagyarország 27 vármegyéjére terjedt ki. Kedvenc gyűjtőhelye volt a Bakony, ahol öt Ízben volt egy- egy hónapos tudományos gyüjtőex- pedición. Az 1898. évben két hónapon keresztül dolgozott a Kaukázus szikláin és vadonjaiban, ahol négyezer méteres hágókon keresztül hatolva, gombákon kivül virágos növényeket is gyűjtött. A sajátkezüleg összehordott és feldolgozott anyag feleslegét elcserélte külföldi tudósokkal és volt olyan hét is, amikor például öt amerikai professzortól kapott csereküldeményeket. Szekszárd úgyszólván semmit sem látott eddig a falai közt élő tudós munkásságából és csak nagy rábeszélés folytán sikerült őt arra birni, hogy a mostani kiállításon ő is szerepeljen. A Kaszinó pavillonjában kiállított Szekszárd vidékéről származó 72 faj igen ritka gombát és hatféle földalatti gombát. Ezek között szerepelt a vidék legmérgesebb gombája (Amanita phalloides), továbbá a kevésbé mérges Inocybe rimosa és a jó hánytató Clgtocibe zizyphina. Hogy az érdeklődő közönségnek fogalma legyen előző búvárkodásának eredményéről, kiállította száznál több régebben megjelent dolgozata közül néhány könyvét is. Ott láttuk a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából az 1903. évben megjelentetett »Magyarország Gasteromy- cetái« cimü kötetét, melyen 7 évig dolgozott. 31 folio táblán sok eredeti rajz és színes kép díszíti a müvet, melynek magyar kiadása 60 korona, német fordítása pedig 80 márka volt. Mindkét kiadás régen elfogyott. >Magyarország földalatti gom- báu-i (1911) szintén a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából irta. A munka az itthon talált 68 faj földalatti gomba eredeti színes képét is tartalmazza. A tizenhét vármegyében gyűjtött anyagot össze#Egyes szám ára 10 fillér.
