Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-10-11 / 80. szám

1 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 október 11. r Tóry Gergely államtitkárnak, Visnyi Ernőnek, dr őrffy Imrének, dr Peresei Béla alispánnak és dr Balkányi Eál mánnak a kongresszuson való meg* lenésUket, ezzel a kongresszus je- jelentőségét fokozták, az előadóknak értékes előadásaikat és végül a keres­kedőosztálynak a kongresszus iránti érdeklődését. A kongresszus V« 2 órakor ért véget. Az országos érdekességü szekszárdi kiállítás alkalmával, amikor várme­gyénk székhelyén együtt láthattuk mezőgazdaságunk legfőbb vezetősé­gének elitjét, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete akként határo­zott, hogy ugyanakkor ezen a tör­ténelmi múltú hires borvidék szék­helyén, Szekszárdon tartja országos nagygyűlését, A városháza udvara volt szinhelye ennek a jelentős ese­ménynek, amelyen a kormány kép­viseletében ott láttuk Mayer Károly földmivelési miniszteri államtitkárt, a FaluBzövetség részéről Mayer János nyug. íöldmiveléBügyi minisztert, a szövetség elnökét, a pénzügyminisz­tériumból Báthori Oszkár miniszteri tanácsost, dr Hagymássy Zoltán fő­ispán és dr Perczel Béla alispán kí­séretében, a törvényhozás tagjai kö zül dr Pesthy Pál nyug. igazságügy- minisztert, dr Schandl Károly ny. földmivelésügyi államtitkárt, dr Őrffy Imre, dr Erődy-Harrach Tihamér, dr Temesváry Imre, dr Erdélyi Aladár és dr Klein Antal ország­gyűlési képviselőket, az egyéb bor­vidéki bortermelők közül báró Wald• bott Kelement, Tokaj legnagyobb szőlőbirtokosát, Teleki Sándor vil­lányi és kunbajai szőlőtulajdonost, az egyesület részéről dr Baross Endre igazgatót, a megyebeli nagyborter­melők közül gróf Apponyi Károlyt, gróf Apponyi Rezsőt, gróf Széchenyi Domonkost, báró Schell Józsefet, valamint a szekszárdi és környékbeli szőlősgazdák szinét-javát. A gyűlés megkezdése előtt Boross Zoltán, a Szekszárdi Pinceszövetke­zet igazgatója mutatta be a közön­ségnek báró Waldbolt Kelement, a legkiválóbb magyar szőlősgazdát, kérve őt, hogy nyissa meg és vezesse a kongresszust és tájékoztassa az egybegyűlteket az aktuális kérdé­sekről. Báró Waldbott hosszabb beszéd­ben vázolta a magyar bortermelés válságos helyzetét, amelynek egyik főoka, hogy az ország háromnegyedét elvették tőlünk és a régi Nagymagyar- ország majdnem egész bortermőterü­lete itt maradt a határok között. Régebben — úgymond — nem volt probléma a magyar bor értékesítése, hisz fogyasztója volt az egész mo­narchia, sőt külföldre is nagy kivi­telünk volt. Jelenleg azonban az összes államok elzárkózó politikát folytatnak és 370 000 katasztrális holdat repre­zentáló magyar szőlőbirtok hozadéka csak úgy helyezhető el, ha a magyar i < szőlősgazdák közös frontot alkotnak | és megerősítik érdekképviseletüket, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületét. Előadta az egyesület kívánságait, amelyek közt első, hogy a gyáripari munkaalkalmak terem­tésekor biztosíttassanak a mezőgazda­ság, különösen pedig a bortermelés érdekei is, hiszen a magyar szőlő­birtokba egymilliárd pengő vagyon van befektetve. Majd elmondotta, hogy Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter támogatására e tekintetben annál inkább is lehet számítani, mert ő, mint szőlősgazda, maga íb érzi a kedvezőtlen viszonyokat. E’mondotta azután, hogy az Egye­sület működésének köszönhető a ter­melői kimérések létesítése, amelyek révén a borfogyasztás 50 százalék­kal emelkedett és ugyancsak az Egye­sület szívós munkájának eredménye a borfogyasztási adónak 50 száza­lékkal való mérséklése. Üdvözölte végül a kormány nevé­ben megjelent Mayer Károly állam­titkárt, kérve, tolmácsolja illetékes helyen a szőlősgazdák érdekképvise­letének kívánságait. A nagy tetszést kiváltó beszéd után dr Őrffy Imre megköszönte, hogy Tokaj legelső szőlősgazdája éppen azon a napon fáradt le Szekszárdra, mikor az ő otthonában megkezdődött a tokaji szüreti ünnepi hét. Szólt ezután a szőlősgazdák pél­dátlanul súlyos helyzetéről, majd an­nak az akciónak az eredményeiről számolt be, amelyet a szőlősgazda blockba tömörült képviselőknek sike­rült kiharcolni, nevezetesen a bor­fogyasztási adó redukciójáról és a szőlő földadójának az eltörléséről. A termelési költségekről beszélve megállapította, hogy a szőlőmunkás napszám, amelyért az alkalmazottak mindig becsületesen meg is szolgál­nak, nem jelentenének súlyos terhe­ket a szőlősgazdákra, akiknek exisz- tenciáját a szörnyű magas áru vé­dekező szerek: a résgálic, kénpor, szénkéneg stb. alapjában rendíti meg. Kéri, hogy a kormány vessen véget az e téren uralkodó kartellgarázdál- kodásoknak és az állami gyárak üzembe helyezésével szorítsa le ezek­nek a cikkeknek az árát, mert anél­kül tönkremegy a bortermelő társa­dalom. Végül azt követelte, hogy a szőlőtermésekből és a gyümölcsből készült szesz fogyasztási adója mér­sékeltessék és hogy a pénzügyi kor­mány a bornak élvezeti szesz gya­nánt való felhasználásánál nagyobb teret biztosítson. • Dr őrffy Imre nagy helyesléssel fogadott fejtegetései után Mayer Ká­roly államtitkár jelent meg a szó­noki emelvényen és a földmivelési kormány nevében maga is helyeselte az őrffy által előadott követeléseket, amelyek közül a védekező szerek árának letörésén kívül sürgősnek tartja a pénzügyi kormánnyal való megállapodást abban a tekintetben, hogy élvezeti szeszt csak borból, szőlőtermékből és gyümölcsből lehes­sen előállítani. — Ismertette a bor­fogyasztási adó leszállítása körül a fővárossal vívott harcokat, felemlítve, hogy a leszállítása il végeredményben nem érte károsodás a városokat és községeket, mert a termelői kiméré­sek révén a belső borfogyasztás emel­kedett. Budapesten például az előző év augusztusáig 270.000 hektoliter bor fogyott el és ez a mennyiség a folyó év hasonló időszakára 80.000 hektoliterrel emelkedett és azóta is állandóan emelkedik. A kormány — úgymond az állam­titkár — sokat tett a gazdatársada­lomért, a pinceszövetkezetek létesíté­sével, állati oltóanyagok ingyenes rendelkezésre bocsájtásával és ezután is enyhíteni akar ugyanezen akciója kiterjesztésével, valamint a törvény módosításával. Ha a védekező sze­rek árleszállítása tekintetében a gyá­rak a szép szót nem akarják meg­érteni, a kormány a törvényes ren­delkezésekkel fogja az uzsoraárakat letörni, mert nem fogja megengedni, hogy a 800.000 lélek megélhetését biztosítani hivatott szőlőtermelést ezek tönkretegyék. Végül azt ajánlotta a kormány képviselője, hogy a szőlősgazdák ér­dekeik megvédésére szervezetbe tö­mörülve egységes frontot alkossanak. Dr Waldbott báró mondott köszö­netét Mayer államtitkár biztató és nagy lelkesedéssel fogadott kijelen­téseiért, amelyek után dr Baross Endre, a Szőlősgazdák Egyesületének igazgatója ismertette az egyesületnek a bortermelők érde­kében vívott harcait, amelyek ered­ményeiről már az előbb szólók is részletesen beszámoltak. Követelte hogy az ipari szeszgyárak élvezeti szeszt ne gyárthassanak és a szőlős­gazdák hálás köszönetét fejezte ki Gömbös Gyula miniszterelnöknek, aki kormányrajutása alkalmával azonnal elrendelte a katonaság borral való ellátását, ami szintén hozzájárult a belső fogyasztás emeléséhez. Schandl Károly ny. államtitkár a francia bortermelők egységbe tömö­rülésének az eredményeit ismertette, majd azokról a körülményekről szólt, amelyek nemcsak a bor-, hanem egyéb mezőgazdasági termékek ki­vitelét is megnehezítik. Franciaország­nak húsz millió métermázsa a búza- feleslege és Csehország sem szorul behozatalra. A bajokon a belfogyasz- tás növelésével kell Begiteni és Buda­pestnek, amely a vidék munkájának eredményéből gazdagodott meg, a mostani terményárakhoz viszonyított árakon kell az ipari gyártmányokat a vidék lakosságához juttatni. A belső fogyasztás terén eredményeket ismertette ezután, elmondva, hogy a szekszárdi pinceszövetkezet buda­pesti termelői kiméréBi működésének a hatása alatt erősen leszállt a ven­déglői palackozott borok ára, ami viszont ezen olcsóbbodás révén azt eredményezte, hogy a butéliás borok fogyasztása nagyban emelkedett. Dr Erdélyi Aladár rövid beszé­dében arra mutatott rá, hogy a Göm­bös kormány az utóbbi időben sok a szőlősgazdák hasznát szolgálni hi­vatott rendelkezést adott ki. Ezután báró Waldbott Kelemen terjesztette elő a nagygyűlésen el­hangzott kívánságokról szerkesztett határozati javaslatot, amelyet a nagy­gyűlés egyhangúan elfogadott. A Sárközi Bokréta bemutatkozása. A szekszárdi kiállítás és a véle kapcsolatos ünnepségek programújá­nak egyik kiemelkedő eseménye és idegenforgalmi szempontból is érdekes attrakciója volt a Sportpálya szabad színpadán előadott Sárközi Bokréta, amelynek keretében bemutatták a budipesti Szent István napi Gyön­gyös Bokréta alkalmával szereplő megyebeliek ősi viseletűket, táncai­kat és dalaikat. A szinpompás látvá­nyosság előtt az egyes községek papjaikkal vagy tanítóikkal oszlop­ban vonultak el a tribünök előtt (a bogyiszlóiak szekeres lakodalmi me­netben). A felvonulás előtt a Szek­szárdi Daloskör hangszórókon to­vábbított énekszámai szórakoztatták a közönséget. A bemutatót Paulini Bélának a Gyöngyös Bokrétát ismertető előadása és vitéz Vendel polgármester üdvözlő beszéde vezette be, majd a kétyi német anyanyelvű óvodások igen bájos irredenta vonatkozású magyar jelenete következett. Ezután az alsó­nyékiek adták elő a sárközi játszót, a decsiek leány kara énekelt és tán­colt, a bogyiszlóiak a mártogatós tánccal szerepeltek, a koppányszán- tóiak az ugratóst és kanásztáncot mutatták be, a váraljaiak az intim hatású fonórészletet, az őcsényiek lakodalmi részletet, a sióagárdiak a viharosan megtapsolt gólyatáncot és szegélytáncot, végül a kétyi német csoport szintén igen színes öltözeté­ben énekeit és táncait adta elő. A közel tízezer főnyi tömeg a leg­nagyobb rendben, csendben nézte és hallgatta a nép lelkének ősi forrásai­ból fakadó megnyilatkozásokat. Itt emlékezünk meg az államrendőr­ség szekszárdi kapitányságának oly pompás és minden elismerést megér­demlő rendfenntartó munkájáról. Á közönség iránt a legnagyobb figye­lemmel és előzékenységgel vezették ezt a rendfenntartást dr Griczman Gyula tanácsos és vitéz Vállay István rendőrfelügyelő, akiknek beosztott személyzete akkora körültekintéssel végezte nehéz kötelességét, hogy annál különbet a világvárosok rendőr­ségétől sem lehet elvárni. Velük együtt osztoztak a rendfenntartás ne­tétessék, mert sokkal nagyobb érdeke az országnak, hogy termelvények ki­vitele utján segítsen, minthogy néhány gyárat is túlzottan dédelgessen. Az érdekes előadás után Müller Albert, a szekszárdi OMKE Kerület társ­elnöke a kirakodó vásárok, házalás, tiltott üzletek szerzése, általános jel­legű sérelmek ügyét és a szekszárdi kövezetvám helyi vonatkozású sérel­mét tette szóvá, végül megköszönte A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének szekszárdi nagygyűlése.

Next

/
Thumbnails
Contents