Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-10-11 / 80. szám
1 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 október 11. r Tóry Gergely államtitkárnak, Visnyi Ernőnek, dr őrffy Imrének, dr Peresei Béla alispánnak és dr Balkányi Eál mánnak a kongresszuson való meg* lenésUket, ezzel a kongresszus je- jelentőségét fokozták, az előadóknak értékes előadásaikat és végül a kereskedőosztálynak a kongresszus iránti érdeklődését. A kongresszus V« 2 órakor ért véget. Az országos érdekességü szekszárdi kiállítás alkalmával, amikor vármegyénk székhelyén együtt láthattuk mezőgazdaságunk legfőbb vezetőségének elitjét, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete akként határozott, hogy ugyanakkor ezen a történelmi múltú hires borvidék székhelyén, Szekszárdon tartja országos nagygyűlését, A városháza udvara volt szinhelye ennek a jelentős eseménynek, amelyen a kormány képviseletében ott láttuk Mayer Károly földmivelési miniszteri államtitkárt, a FaluBzövetség részéről Mayer János nyug. íöldmiveléBügyi minisztert, a szövetség elnökét, a pénzügyminisztériumból Báthori Oszkár miniszteri tanácsost, dr Hagymássy Zoltán főispán és dr Perczel Béla alispán kíséretében, a törvényhozás tagjai kö zül dr Pesthy Pál nyug. igazságügy- minisztert, dr Schandl Károly ny. földmivelésügyi államtitkárt, dr Őrffy Imre, dr Erődy-Harrach Tihamér, dr Temesváry Imre, dr Erdélyi Aladár és dr Klein Antal országgyűlési képviselőket, az egyéb borvidéki bortermelők közül báró Wald• bott Kelement, Tokaj legnagyobb szőlőbirtokosát, Teleki Sándor villányi és kunbajai szőlőtulajdonost, az egyesület részéről dr Baross Endre igazgatót, a megyebeli nagybortermelők közül gróf Apponyi Károlyt, gróf Apponyi Rezsőt, gróf Széchenyi Domonkost, báró Schell Józsefet, valamint a szekszárdi és környékbeli szőlősgazdák szinét-javát. A gyűlés megkezdése előtt Boross Zoltán, a Szekszárdi Pinceszövetkezet igazgatója mutatta be a közönségnek báró Waldbolt Kelement, a legkiválóbb magyar szőlősgazdát, kérve őt, hogy nyissa meg és vezesse a kongresszust és tájékoztassa az egybegyűlteket az aktuális kérdésekről. Báró Waldbott hosszabb beszédben vázolta a magyar bortermelés válságos helyzetét, amelynek egyik főoka, hogy az ország háromnegyedét elvették tőlünk és a régi Nagymagyar- ország majdnem egész bortermőterülete itt maradt a határok között. Régebben — úgymond — nem volt probléma a magyar bor értékesítése, hisz fogyasztója volt az egész monarchia, sőt külföldre is nagy kivitelünk volt. Jelenleg azonban az összes államok elzárkózó politikát folytatnak és 370 000 katasztrális holdat reprezentáló magyar szőlőbirtok hozadéka csak úgy helyezhető el, ha a magyar i < szőlősgazdák közös frontot alkotnak | és megerősítik érdekképviseletüket, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületét. Előadta az egyesület kívánságait, amelyek közt első, hogy a gyáripari munkaalkalmak teremtésekor biztosíttassanak a mezőgazdaság, különösen pedig a bortermelés érdekei is, hiszen a magyar szőlőbirtokba egymilliárd pengő vagyon van befektetve. Majd elmondotta, hogy Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter támogatására e tekintetben annál inkább is lehet számítani, mert ő, mint szőlősgazda, maga íb érzi a kedvezőtlen viszonyokat. E’mondotta azután, hogy az Egyesület működésének köszönhető a termelői kimérések létesítése, amelyek révén a borfogyasztás 50 százalékkal emelkedett és ugyancsak az Egyesület szívós munkájának eredménye a borfogyasztási adónak 50 százalékkal való mérséklése. Üdvözölte végül a kormány nevében megjelent Mayer Károly államtitkárt, kérve, tolmácsolja illetékes helyen a szőlősgazdák érdekképviseletének kívánságait. A nagy tetszést kiváltó beszéd után dr Őrffy Imre megköszönte, hogy Tokaj legelső szőlősgazdája éppen azon a napon fáradt le Szekszárdra, mikor az ő otthonában megkezdődött a tokaji szüreti ünnepi hét. Szólt ezután a szőlősgazdák példátlanul súlyos helyzetéről, majd annak az akciónak az eredményeiről számolt be, amelyet a szőlősgazda blockba tömörült képviselőknek sikerült kiharcolni, nevezetesen a borfogyasztási adó redukciójáról és a szőlő földadójának az eltörléséről. A termelési költségekről beszélve megállapította, hogy a szőlőmunkás napszám, amelyért az alkalmazottak mindig becsületesen meg is szolgálnak, nem jelentenének súlyos terheket a szőlősgazdákra, akiknek exisz- tenciáját a szörnyű magas áru védekező szerek: a résgálic, kénpor, szénkéneg stb. alapjában rendíti meg. Kéri, hogy a kormány vessen véget az e téren uralkodó kartellgarázdál- kodásoknak és az állami gyárak üzembe helyezésével szorítsa le ezeknek a cikkeknek az árát, mert anélkül tönkremegy a bortermelő társadalom. Végül azt követelte, hogy a szőlőtermésekből és a gyümölcsből készült szesz fogyasztási adója mérsékeltessék és hogy a pénzügyi kormány a bornak élvezeti szesz gyanánt való felhasználásánál nagyobb teret biztosítson. • Dr őrffy Imre nagy helyesléssel fogadott fejtegetései után Mayer Károly államtitkár jelent meg a szónoki emelvényen és a földmivelési kormány nevében maga is helyeselte az őrffy által előadott követeléseket, amelyek közül a védekező szerek árának letörésén kívül sürgősnek tartja a pénzügyi kormánnyal való megállapodást abban a tekintetben, hogy élvezeti szeszt csak borból, szőlőtermékből és gyümölcsből lehessen előállítani. — Ismertette a borfogyasztási adó leszállítása körül a fővárossal vívott harcokat, felemlítve, hogy a leszállítása il végeredményben nem érte károsodás a városokat és községeket, mert a termelői kimérések révén a belső borfogyasztás emelkedett. Budapesten például az előző év augusztusáig 270.000 hektoliter bor fogyott el és ez a mennyiség a folyó év hasonló időszakára 80.000 hektoliterrel emelkedett és azóta is állandóan emelkedik. A kormány — úgymond az államtitkár — sokat tett a gazdatársadalomért, a pinceszövetkezetek létesítésével, állati oltóanyagok ingyenes rendelkezésre bocsájtásával és ezután is enyhíteni akar ugyanezen akciója kiterjesztésével, valamint a törvény módosításával. Ha a védekező szerek árleszállítása tekintetében a gyárak a szép szót nem akarják megérteni, a kormány a törvényes rendelkezésekkel fogja az uzsoraárakat letörni, mert nem fogja megengedni, hogy a 800.000 lélek megélhetését biztosítani hivatott szőlőtermelést ezek tönkretegyék. Végül azt ajánlotta a kormány képviselője, hogy a szőlősgazdák érdekeik megvédésére szervezetbe tömörülve egységes frontot alkossanak. Dr Waldbott báró mondott köszönetét Mayer államtitkár biztató és nagy lelkesedéssel fogadott kijelentéseiért, amelyek után dr Baross Endre, a Szőlősgazdák Egyesületének igazgatója ismertette az egyesületnek a bortermelők érdekében vívott harcait, amelyek eredményeiről már az előbb szólók is részletesen beszámoltak. Követelte hogy az ipari szeszgyárak élvezeti szeszt ne gyárthassanak és a szőlősgazdák hálás köszönetét fejezte ki Gömbös Gyula miniszterelnöknek, aki kormányrajutása alkalmával azonnal elrendelte a katonaság borral való ellátását, ami szintén hozzájárult a belső fogyasztás emeléséhez. Schandl Károly ny. államtitkár a francia bortermelők egységbe tömörülésének az eredményeit ismertette, majd azokról a körülményekről szólt, amelyek nemcsak a bor-, hanem egyéb mezőgazdasági termékek kivitelét is megnehezítik. Franciaországnak húsz millió métermázsa a búza- feleslege és Csehország sem szorul behozatalra. A bajokon a belfogyasz- tás növelésével kell Begiteni és Budapestnek, amely a vidék munkájának eredményéből gazdagodott meg, a mostani terményárakhoz viszonyított árakon kell az ipari gyártmányokat a vidék lakosságához juttatni. A belső fogyasztás terén eredményeket ismertette ezután, elmondva, hogy a szekszárdi pinceszövetkezet budapesti termelői kiméréBi működésének a hatása alatt erősen leszállt a vendéglői palackozott borok ára, ami viszont ezen olcsóbbodás révén azt eredményezte, hogy a butéliás borok fogyasztása nagyban emelkedett. Dr Erdélyi Aladár rövid beszédében arra mutatott rá, hogy a Gömbös kormány az utóbbi időben sok a szőlősgazdák hasznát szolgálni hivatott rendelkezést adott ki. Ezután báró Waldbott Kelemen terjesztette elő a nagygyűlésen elhangzott kívánságokról szerkesztett határozati javaslatot, amelyet a nagygyűlés egyhangúan elfogadott. A Sárközi Bokréta bemutatkozása. A szekszárdi kiállítás és a véle kapcsolatos ünnepségek programújának egyik kiemelkedő eseménye és idegenforgalmi szempontból is érdekes attrakciója volt a Sportpálya szabad színpadán előadott Sárközi Bokréta, amelynek keretében bemutatták a budipesti Szent István napi Gyöngyös Bokréta alkalmával szereplő megyebeliek ősi viseletűket, táncaikat és dalaikat. A szinpompás látványosság előtt az egyes községek papjaikkal vagy tanítóikkal oszlopban vonultak el a tribünök előtt (a bogyiszlóiak szekeres lakodalmi menetben). A felvonulás előtt a Szekszárdi Daloskör hangszórókon továbbított énekszámai szórakoztatták a közönséget. A bemutatót Paulini Bélának a Gyöngyös Bokrétát ismertető előadása és vitéz Vendel polgármester üdvözlő beszéde vezette be, majd a kétyi német anyanyelvű óvodások igen bájos irredenta vonatkozású magyar jelenete következett. Ezután az alsónyékiek adták elő a sárközi játszót, a decsiek leány kara énekelt és táncolt, a bogyiszlóiak a mártogatós tánccal szerepeltek, a koppányszán- tóiak az ugratóst és kanásztáncot mutatták be, a váraljaiak az intim hatású fonórészletet, az őcsényiek lakodalmi részletet, a sióagárdiak a viharosan megtapsolt gólyatáncot és szegélytáncot, végül a kétyi német csoport szintén igen színes öltözetében énekeit és táncait adta elő. A közel tízezer főnyi tömeg a legnagyobb rendben, csendben nézte és hallgatta a nép lelkének ősi forrásaiból fakadó megnyilatkozásokat. Itt emlékezünk meg az államrendőrség szekszárdi kapitányságának oly pompás és minden elismerést megérdemlő rendfenntartó munkájáról. Á közönség iránt a legnagyobb figyelemmel és előzékenységgel vezették ezt a rendfenntartást dr Griczman Gyula tanácsos és vitéz Vállay István rendőrfelügyelő, akiknek beosztott személyzete akkora körültekintéssel végezte nehéz kötelességét, hogy annál különbet a világvárosok rendőrségétől sem lehet elvárni. Velük együtt osztoztak a rendfenntartás netétessék, mert sokkal nagyobb érdeke az országnak, hogy termelvények kivitele utján segítsen, minthogy néhány gyárat is túlzottan dédelgessen. Az érdekes előadás után Müller Albert, a szekszárdi OMKE Kerület társelnöke a kirakodó vásárok, házalás, tiltott üzletek szerzése, általános jellegű sérelmek ügyét és a szekszárdi kövezetvám helyi vonatkozású sérelmét tette szóvá, végül megköszönte A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének szekszárdi nagygyűlése.
