Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-10-11 / 80. szám
6 T#LNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 október 11. mány és a maga nevében is megköszönte az alispán és a polgármester üdvözlését. ~ Ez a mai ünnepélyes megmozdu'ás — agymond a kormány képviselője — hivatva van arra, hogy Ssekszárd és Tolna vármegye mezőgazdasági, ipari, művészeti, kereskedelmi és tudományos kultúráját bemutassa. Meg vagyok győződve, hogy az minden tekintetben meg is telel annak a ma gas nívónak, amelyen Szekssárd és Tolna vármegye áll. Magyarországon Tolna vármegye mezőgazdasága fogalom, hisz ismert dolog, hogy ez a megye a mezőgazdaság terén vezető szerepet tölt be népének szorgalma, tudása, buzgalma és hazaszeretete révén és ezen gyönyörű tu'ajdonBá- gainak az ország közvéleménye előtt meg is van a maga súlya. Ez a lakosság mindig példáját adta a maga lankadatlan szorgalmának, amellyel megteremtette a magyar selyem- tenyésztést. Borgazdasága évszázadok óta világhírű, állattenyésztése, különösen szarvasmarhái és lovai a kül föld előtt is ismertek. A világ mostani szomorú viszonyai között, amelyek a magyar mezőgazdaságot minden más állam agrikul- túrájánál súlyosabban érintik, szinte csodálkozással kell megállapítanunk, Tolna vármegye iparosai 8 án délelőtt fél 11 órakor a Iparos Székházban kongresszusra gyűltek össze, amelyen a kereskedelmi m'niszter képviseletében Tóry Gergely államtitkár jelent meg dr H agy mássy Zoltán főispán és dr Perczel Béla alispán kíséretében. Megjelentek még: dr örffy Imre, dr Temesváry Imre, dr Erdélyi Aladár, dr Klein Antal országgyűlési képviselők, Kiss Lajos apátplebános, kormányfőtanácsos, Vis- nya Ernő a pécsi kereskedelmi és iparkamara elnöke, dr Orbán István kamarai titkár, Papp József az IPOK elnöke, dr Lippay István IPOK igazgató, Füredy Lajos az asztalos ipartestület főjegyzője, dr. Cs. Papp Jenő h. polgármester, továbbá a közeli vármegyék és a vármegye iparosai, többen a Budapestről itt tartózkodó iparosok közül. A szekszárdi iparosság kevés számban vett részt, mert igen sokan, mint kiállítók szerepeltek éB a kiállításon voltak elfoglalva. Az üléB megnyitása után az elnöklést Szabó Gyu’a ipartestti’eti elnök vette át. Tóry Gergely államtitkár tolmácsolta a kereskedelemügyi miniszter üdvözletét, közölve, hogy a miniszter őt bízta meg, hogy eljöjjön az iparoB kongresszusra és hallgassa meg a kisipar képviselőinek kívánságait. Készséggel vállalta ezt a megbiza- tost és azzal a meggyőződéssel jött a kongresszusra, hogy az itt elhangzó beszédek és határozatok előbbre fogják vinni a kisiparosság ügyét, akiknek becsületes munkájára csonka hazánknak égető szüksége van. Tudja, hogy sok bajjal küzdenek a kisiparosok, de a kormányhatalom részéről megvan minden igyekezet, hogy a kisipar művelői megállhassák helyüket. A közüzemek nagy versenyt támasztanak a kisiparosságnak és ezért a kormánynak elsőrendű gondosko dását képezi a közüzemek leépítése, esetleg teljes megszüntetése, A köz- szállitási szabályzatot még az ősz folyamán a kormány reformálni ki vánja, hogy a kisiparosság a pályázatokon az eddiginél sokkal nagyobb eshetőséggel vehessen részt. Bejelentette, hogy folyamatban van egy hitelakció, amely az olyan kisiparost I is kölcsönhöz akarja juttatni, akinek | hogy a magyar nép ereje nem lankad és megmutatja ez alkalomma is, milyen magasan állunk azok fölött az országok fölött, amelyek bennün két körülvesznek. Tolna vármegye népi szorgalmának itt bemutatott gyümölcsei remélni engedik, hogy amint ez az ország kiheverte a Mohi puszta katasztrófáját, a mohácsi vész borzalmas következményeit, úgy Istenbe vetett hittel ki fogja heverni Trianont is. Istenben bizva, ezzel a reménységgel nyitotta meg a kiállítást. Az ugyancsak hangszórókkal továbbított hatásos beszéd után fel csendült a Magyar Hiszekegy és a hazafias imádság végeztével a sport pálya futópályáján megjelent dr Sza- kách Ernő kormányfőtanácsos maga- hajtotta dijnyertes pompás négyesfogatán, amely után Z3ld M irton hajtotta a maga ugyancsak dijnyertes lipicai lovait. A közönség alig győzött betelni a látványosságszámba menő bravúros mutatványban, amelynek végeztével megkezdődött a díjazott állatok felvezetése. A dijnyertes állatok gazdáinak nevét Krammer János gazdasági egyesületi törzs könyvvezető mondta be a hangszórók mikrofonjába. ugyan ingatlana nincs, de becsületessége és munkaszeretete erre fedezetet nyújt. Esen hitelakció 250.000 pengő kerettel indul meg. Hangsúlyozta, hogy a kormány a kisiparosság sorsa iránt melegen érdeklődik és minden lehetőt elkövet a segítség nyújtása érdekében, ezért is kéri a kongresz- szust, hogy ügyeiket magyar átér- zéssel és higgadtsággal- tárgyalják. A miniszter képviselőjének szavai igen nagy lelkesedést váltottak ki. Szabó Gyula, a kongresszus elnöke örömét fejezte ki, hogy a kormány oly megértéssel fáradozik a kisipa rosság nehéz helyzetének könnyítésén, mint az az államtitkár szavaiból is kidomborodik. Szükségesnek tartja azonban mégis azt, hogy mindazok a problémák, amelyek a kisiparosság ügyeinek előbbrevitelét jelentik, a kormány elé terjesztessenek, mert vannak azok között olyan kívánságok, amelyek könnyűszerrel és gyorsan teljesíthetők és mégis az iparosságra nagy jelentőséggel bírnak. Kérte az államtitkárt, hogy az elhangzó kívánságokat juttassa el a kereskedelmi miniszterhez és hasson oda, hogy azok meghallgatásra is találjanak. Pap József, az IPOK elnöke kifejtette, hogy mindazok a kívánságok, amelyeket itt az ipirosság felállított, már nem újak, azokat a múlt évi budapesti nagygyűlésen Gömbös Gyű'a miniszterelnöknek előterjesztették és ezen kívánságoknak nagy része már teljesedésbe is ment. B'etre hivták az IPOK-t, az iparosBzék- házak kölcsöneit konvertálták, a kamatokhoz a kormány 3 százalékkal hozzájárult, elérték azt, hogy a köz- szállításoknál a munkák 60—70 száza lékát a kisiparosság kapja. A közüzemek leépítése folyamatban van. Az építőipari törvény még az ősz folyamán megvalósul és ugyanakkor a kisipari hitel kérdése is megoldást nyer. A legszükségesebb intézkedést a munkaalkalmak megteremtésében véli. A kontárok kizárását követeli. Az iparosság nem kíván más társadalmi osztályokkal szemben előnyöket, csupán egyenlő elbírálást. Beszélt még az export jelentőségéről és végül örömmel közölte a kongresszus tagjai val, hogy dr örffy Imre, a szekszárdi kerület képviselője mindig melegen szivén viselte a kisiparos- osztály érdekeit és azok sorsán való segítésre úgy a parlamentben, mint azonkívül mindig rendelkezésre állott. A kongresszus óriási része nagy helyesléssel fogadta Pap József szavait és lelkesen csatlakoztak mögé, mert látják, hogy Pap József a kisiparosság érdekeit mindenkor méltóképpen és nagy súllyal képviseli. Dr örffy Imre emelkedett ezután szólásra. Ezen kongresszuson, úgymond, az iparosság érdekeiről lehet szó és távol kell tartani a pártpolitikát. Nam sok beszédre, de annál több cselekedetre van szükség. A kisiparosokat, a nemzeti és független gondolat kitartó harcosait oda kell állítani, amely hely őket méltán megilleti. ö mindig ott állott, ahol az iparosokon segíteni lehetett és segíteni kellett. Tudja ezt az egész ország iparossága, amely megbecsülte az ő meggyőződésből fakadó munkáját. Nem igér most sem mást, minthogy a jövőben is azzal a szeretettel gondozza a kisiparosság ügyeit, mint eddig tette. Dr örffy Imre képviselő mellett lelkesen tüntetett a kongresszus, amely nek elülte után dr Erdélyi Aladár szólalt fel. ö is helyesli, hogy távolmaradjon a kongresszusról a párt- politika, mert amikor az iparosság érdekeit előbbrevinni igyekszik va laki, akkor országos politikát csinál. Az országos nagygyűlés eredményeivel nincs megelégedve. Nem közmunkát szeretne látni, amely csak a nagy vállalkozóknak nyújt munka- alkalmat, hanem azt, hogy a falukban megindu’na az egészséges la kások építése. Dr Erdélyi Aladár szavai — minthogy ő a háború előtti normális viszonyok visszaállítását kívánta, amely mindenkinek legforróbb óhajtása — nagy tetszést váltottak ki, A hatóság nevében dr Os. Papp Jenő polgármesterhelyettes meleg szavak kíséretében adta át Hasp all József szekszárdi vengéglősnek az IPOSz. keszthelyi kongresszusának elismerő oklevelét a vendéglős ipar terén szerzett érdemei jutalmaként. Hasp]ll József meghatottan vette át a kongresszus tagjainak lelkes tüntetése mellett az oklevelet. Handl János bonyhádi ipartestületi elnök terjesztette elő a kisiparosoknak memorandumba foglalt kérelmét, amelyet’a kongresszus egyhan gulag elfogadott. Dr Klein Antal rövid és pártpolitikára is kiterjedő felszólalásában több munkát és kevesebb adót kíván a kisiparosság részére. Törő József az iparosok kívánságának teljesítését és a kézműves kamara felállít isát sürgette. Dr Lippay ismertette az ipartestületi reform'örvényt és a testületi Bzéket, mondván, hogy minden iparosnak ezentúl ipar'.estület kötelékébe kell tartozni, mert csak igy tudnak összetartani. A szék intézmény már a céhvilágban megvolt, dj nagyobb hatáskörrel. A széket ki kell fejleszteni és igy az iparosok maguk intézhetik el a kontárkérd iseket és a mai Az iparos ülés után az OMKE tolnamegyei szervezete a vármegyeház nagytermében tartotta kongresz szusát. A kongresszust Schneider János, az OMKE szekszárdi kerületének elnöke nyitotta meg. Melegen köszöntötte a kereskedelmi miniszter kép iparhatóságok feladatait és csak ezután várható a független kézműves kamara felállítása. Dr Temesváry Imre országgyűlési képviselő adatokat sorolt fel annak a bizonyítására, hogy a kormány mennyire törődik a hazai iparos társadalommal, egyúttal pedig arra mutatott rá, hogy az iparosság nem tudja egymást megérteni és a leg. piszkosabb korkurrenciával csinál károkat egyik a másiknak. Emlékeztetett arra, hogy mikor a kormánynak kellő tőke állott rendelkezésére, akkor nagy közmunkákat létesített, ami az ipar fellendülését, az iparos társadalom foglalkoztatását és igen jelentős hasznát vonta maga után. Beismeri, hogy az OTI terhek ez időszerint nagyok, amint azonban fellendül a gazdasági élet, ezek a terhek sem lesznek olyan súlyosak, mint ami’yeneknek most látszanak. Arra az elhangzott panaszra, hogy az iparos társadalomnak nincs barátja, kénytelen a leghatározottabban kijelenteni, hogy Szekszárd képviselője, dr örffy Imre minden iparos kívánság teljesítése és min den iparos sérelem reparálása érdekében folyton síkra szállt úgy a parlamentben, mint a minisztériumokban. Erre egyébként a legklasszikusabb tanú a kongresszuson jelenlevő Füredi Lajos, az asztalos ipartestületek országos főjegyzője, aki legjobban bizonyíthatja, hogy a bajba jutott iparosság minden kívánságát dr Örffy intézte el. Végül utalt arra, hogy a világgazdasági élet bizonyos fordulat előtt áll és ennek a kedvező fordulatnak a hullámai már Magyarországot is érintik. Biztosítja az iparosságot, hogy a kormány minden lehetőt megtesz az iparosság érdekében és mihelyt az általános gazdasági fellendülés elindul, a kormány teljes mértékben tudni fogja, mivel tartozik az iparosságnak. Füredy Lajos asztalosipartestületi főjegyző elmondta, hogy a terhek súlyát minden iparos a saját bőrén érzi. Munkája nine?, vagy pedig oly kevés van, hogy a kereset az adókra és a társadalombiztosításra sem elég, miből éljen tehát az iparos. Nem annyira az adó, mint az OTI dijak ról panaszkodott és arról, hogy egykét héten belül az iparost újabb adópótlék fogja nyomni. (Ez utóbbi ellen a kongresszus viharosan tiltakozott.) Majd egységre szólította az iparosságot és kinyilatkoztatta, hogy dr Örffy az egyedüli képviselő az országban, aki mindent meglesz az iparosság helyzetének javítása érdekében. (Tomboló éljenzés.) Kutasi István a kontárkérdést fej • tegette. Majd a tamási ipartestület indítványát tárgyalták, amelyben kérik, hogy a kisiparosokra kiterjesztett lisztforgalmi adó töröltessék. — Végül Szabó Gyula szekszárdi ipar testületi elnök indítványéra elhatározta a kongresszus, hogy a jövő évi megyei kongresszust Bonyhádon fogják megtartani. A méreteiben nagy és nívós kongresszus a Szózat eléneklésével ért véget. viseletében megjelent Tóry Gergely államtitkárt, kérvén, hogy a kongresszuson elhangzottakat jóindulatú- lag fogadja és a kongresszus kéréseinek kedvező fogadtatását illetékes helyen biztosítsa. Üdvözölte továbbá Visnya Ernőt, a Pécsi Iparkamara elnökét, Baumann Emilt, a Pécsi Vármegyei iparos kongresszus. A kereskedők kongresszusa.
