Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-10-04 / 78. szám

1933 október 4. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 «érigazgató, Boros György igazgató, dr Bitter Károly ügyvéd, Emele Ká roly ezredes, Kerbolt Dániel gyógy­szerész Bonyhádról, Pilch mérnök, baróti Egyed József alezredes, al csathi Csatby Gyula százados Pécs­ről. Az asszisztenciában résztvettek: Bauer József bonyhádi plébános, Frost Péter németkéri esperes, Braun Ist­ván mágocsi, Szentiványi József szál­kái, Gartner Eek kisvaszari plébá­nosok, Kránitz Lajos hittanár, Báter Károly és Schmidt György káplánok, A jubileumi ünnepséggel kapcso­latosan adták át vitéz Gátby Ferenc­nek, Nagy Hiányok főjegyzőjének, a „Pro Ecclesia et Pontificeu pápai rendjelet. A szentmise után dr Igaz Béla praelátus-kanonok szép beszéd­ben megható szavakkal üdvözölte a kitüntetettet, aki mint magyar vitéz bátor hitvallója egyházának is. A rendjel átadásának aktusa után vitéz Gátby főjegyző lakásán üdvözlő küldöttségek adtak kifejezést a ki­tüntetés fölötti örömüknek. Déíben diszebéd volt a plébánián, hol Blacdl György plébános dr Mo- sonyi Dénes praelátus kanonokra, mint a templom távollevő kegynrára mondott pohárköasöntőt és megkö­szönve dr Igaz Bála praelátus kanonok megjelenését, méltatta Huszth Aladár bányatanácsos áldozatkészségét, ki nek nemeslekü pártfogása is lehetővé tette a templom újrafestését. Meg lékezett arról, hogy vitéz Gáthy fő­jegyzőnek, az egyházközség világi el nőkének lelkes munkássága segitette a mö befejezését, majd üdvözölte Ge­bauer Ernő festőművészt, a kivitele­zőt. Dr Igaz Béla praelátus-kanonok dr Perczel Béla alispánra, Braun István mágocsi esperes Blandl György nagymányoki plébánosra mondott köszöntőt. Este a községházán; vitéz Gáthy főjegyző lakásán vo't díszvacsora, hol a pápa kitüntetettjét dr Peresei Béla alispán meleg szavakkal köszön­tötte, Bitter Illés clairvaux-i apát pedig a család- nevében dr Perczel 1 Béla alispánra emelte poharát. „Sárközi bokréta“ a szekszárdi kiállításon Filléres vonatok és menetkedvezmények a kiállításra. A népviseletek és népszokások úgy * belföldi, mint a külföldi látogatókra mindig igen erős vonzóerőt gyako rolnak. Más országokban ezeknek a népi sajátosságoknak bemutatását ha­talmas propagandával úgy szervezték meg, hogy a külföldről jött utas, akarva nem akarva megnézi és ön­kéntelenül támogatója lesz az idegen nemzet népi kultúrájának, hiszen osakis az ilyen bemutatók rendszere­sítésével érhető el nagyobb idegen­forgalom, — ami aztán pénzügyi vonatkozásokban is érezteti előnyös hatását. A Faluszövetség és Szekszárd vá ros ezen elgondolás alapján rendezi meg a „Sárközi bokrétát“, amelyben a „Sárköz“ mutatkozik be a maga hamisítatlan eredetiségében, minden álnépiesség, színpadiasság nélkül. — Nyolc község festői népviseletei olyan látványt fognak nyújtani, amilyenben nem egyhamar lesz újból alkalmunk gyönyörködni. Az alsónyéki sárközi képviselő meg nem alkuvó hűséggel küzdött a függetlenségi elvekért. Felszólalásai mindig feltűnést kel­tettek. A politika leghevesebb bar caiban is mindig megőrizte finomsá­gát és tárgyilagosságát. Igen lelkesen harcolt az öreg honvédek érdekeiért és sikerült is ’ felszólalásaival több kedvezményt biztosítani a nagy idők vitézei részére. — Nagy elfoglalt­sága mellett a költészet oltárán to­vább is áldozott. A fővárosi lapokban és dr Leopold Kornél szerkesztésé­ben megjelenő „Tolnavárroegyó“ ben jelentek meg versei.* A világháború után is írogatott és több ünnepi ver­sével tisztelte meg lapunkat. Rátkay volt a szekszárdi Garay- szobor leleplezésén az ünnepi szónok. iEzt az ünnepséget országos nevezd tességüvé tették Rátkay László és -Hock János magasszárnyalásu ünnepi beszédei. Rátkay László . Danaföldvár köz­ségi és társadalmi életében is nagy szerepet játszott. Egyesületek, pénz­intézetek alapításában vett részt. Az „Egyenlőség! Kör“-nek 37 éven át ■vök. elnöke ; alapítója és igazgatósági tagja a Dunafőldvári Járási Takarék és Hitelbanknak, amely faaió utján Egyesült Danaföldvári Takarék és ■Hitelbank lett, amelynek haláláig igazgatósági tagja maradt. Elnöke és alapítója a dunafőldvári „Hangyá“- Oak. A háború alatt elnöke volt a játszó, a bogyiszlói mártogalós tánc, a decai leánykar éneke, a koppányszántói ugratás és kanász- tánc, az őcsényi lakodalmi részlet, a sióagárdi gólyatánc, szegélytánc, a váraljai fonórészlet, eredetiségé­ben és érdekességében szinte egyedül álló. A kiállítás maga méreteiben és je­lentőségében impozáns lesz. A ren­dezőség 48 oldalas, diszes kiállítású tájékoztatót adott közre, amely rész­letesen foglalkozik a kiállítással és Szekszárd várossal. Hosszú o'dalakon keresztül olvashatjuk a bejelentett jobbnál-jobb szarvasmarhák neveit és a tejhozamot feltüntető apró szá­mok minden haogos reklámnál ered ményesebben hirdetik Tolna megye gazdasági kultúráját. De nemcsak az áliatkiállitás, hanem a többi cso­portok is értékes és nagy anyaggal képviselik az ipart, kereskedelmet, a mezőgazdaságot, a népművészeti ki­állítás minden egyes darabja külön Danaföldvári VöröB Kereszt Egylet­nek, a háború után a Magyar Nem zeti Szövetség dunafőldvári körzeté­nek. Az 1918. évben a forradalom idején igen nagy szolgálatot tett Du- naföldvárnak. A forrongó kedélyeket szavának varázsával lecsillapította, úgyhogy Duaaföldvár ezt a kritikus időt minden zökkenés nélkül élte át. Rátkay László Bohasem kért és nem is fogadott el semmit. Szerényen élt és öreg napjaiban is szorgalmasan dolgozott ügyvédi irodájában a min­dennapi kenyérért, bár a munkában szembaja gátolta. Nemrég sikeres műtétet hajtottak rajta végre és újból visszanyerte látását. Örült, hogy is­mét akadály nélkül do'gozhatik és újból foglalkozott azon kedves esz­méjével, hogy Danaföldvár monográ­fiáját megírja. Minden előzetes bete- geskedés nélkül hétfőn hajnalban csendesen elhunyt. Halálhíre általános részvétet váltott ki. Danaföldvár középületein már a korai órákban lengő gyászzászlók hirdették, hogy id. Rátkay László csendben elköltözött oda, ahol nincs küzdelem, csak pihenés és boldogság. Temetése kedden délután 5 órakor volt. Az Egyesült Dunafőldvári Ta­karék és Hitelbank igazgatósága a maga halottjának jelentette ki és in­tézkedett a temetésről. A megboldo­gultat özvegye és 3 gyermeke siratja, s. érdekesség less. Egész külön pavil­ion! kap a képzőművészet, egy ha talmas tornatermet tölt meg a jövő reménységeinek Bzép kiállítása. A kiállítással kapcsolatosan októ­ber 8-án Budapestről filléres gyors vonat indul Ssekszárdra (a jelentke zések arányában esetleg több rész ben), Péosről Kaposvárról Dombó­váron át — Székesfehérvárról. — A kereskedelemügyi miniszter asonkivül 33°/o-os kedvezményt engedélyezett az ország bármely állomásáról Szék szárdra. Zöld igazolványok) amelyek október 6-tól október 12 ig érvénye­sek, kaphatók Siekszárdon a kiállítás rendezőségénél (Városháza). Külföldi érdekeltségek részvétele is biztosítva van. A m. kir. külkereskedelmi hi vatal közvetítésével külföldi keres kedők jönnek Ssekszárdra állatszük- ségleteiket beszerezni. A kiállítás iránt úgy Tolna, mint a szomszédos megyékben igen nagy az érdeklődés és a várakozásokat be is fogja igazolni, mert ilyen méretű és ilyen értékes kiállítás vidéken még nem volt. HÍREK. | Október 6. | Október hatodika, nemzeti gyá­szunknak feledhetetlen nagy napja. Az aradi Golgotán ott ég ma is az emlékezésnek és a magyar nemzet kegyeletének örök mécse, magyar csókolja a magyar vérrel öntözött földet s rab magyarok bús imája száll az aradi temető felé. Sírva zo­kog az őszi szél, temeti a múltat éB siratja a jövőt. Az aradi vár felett idegen zászlót lenget ez a szél. A vártat uk emlé­kénél pedig egy pillanatra sem áll meg az ellenség ádáz gyűlölete. A nemzetközi emberiesség egy percet sem áldoz, őrült, sebességgel forog a világ, menekül az arany és az em­ber' elpusztul sz örök anyagban, de amíg magyar él a földön, égni fog az aradi örökmécs, az örök lelkiség: a hazaszeretet oltárán. — A főispán Budapesten. Dr Hagy- mássy Zoltán főispán hivatalos ügyek elintézése végett hétfőn délután Buda­pestre utazott. — Hősi emlékmű leleplezése Szed­resen. F. hó október hó 1-én leplez­ték le Szedresen a lapunk előző szá­mában már közölt programm kere­tében a Hősök Emlékművét. — Az ünnepélyen többek közt résztvettek : dr Hagymássy Zoltán főispán, dr Perczel Béla alispán, SzoDgott Edvin főszolgabíró, dr Klein Antal ország­gyűlési képviselő, báró Fiáth Tibor és családja, báró Schell József, báró Jeszenszky József, Sztankovánszky Tibor, Gőzsy Tibor, Windham Eve- rard Humprey és neje Windham Ruth Constance. Az ünnepi beszédet dr Klein Antal tartotta. Az emlékművet a község nevében báró Fiáth Tibor községi bíró vette át. — Az uj közegészségügyi kerOleti beosztás. Tolna varmegye területének rendszeres közegészségügyi felügye­letével a belügyminiszter dr Poller man Artur m. kir. kerületi közegész ségügyi főfelügyelőt bízta meg, — Uj szakorvosok vármegyénkben. Tolna vármegye alispánja dr Pribay György kórházi alorvost, szekszárdi lakost a sebész szakorvosok és dr Deutsch Sándor magánorvost, tamási lakost, mint fogorvost a fogszakorvo­sok névsorába fölvette. t KIÁLLÍTÁSI feliratok és Ötletes reklámok művészies tervezését és készítését vállalom Szekszárd Ferencz Lajos Triebler Ilma-u. 6. festőművész, cimfeslő — Herczeg Ferenc köszöneté. Meg­emlékeztünk arról a meleghangú táv­iratról, amellyel a Szekszárdi Kaszinó üdvözölte irodalmunk büszkeségét, a hetven éves Herczeg Ferencet. A nagy iró válaszul a következő soro­kat intézte Bodnár litvánhoz, a Ka­szinó igazgatójához: Budapest, 1933 szeptember 29. Igen tisztelt Igazgató ur! A Szekszárdi Kaszinó szives üdvözletét hálásan köszönöm. Nagy szeretettel gondolok vissza városukra, ahol édesanyám annyi jóbarátra talált és amelyhez engem is annyi kedves emlék fűz. őszinte tisztelettel: Herczeg Ferenc. — Kinevezés. Az alispán Morvay István szekszárdi vármegyei Horthy Miklós közkórházi számtisztet kine­vezte kórházi ellenőrré. — Változás a dunafőldvári róm. kát. szerzetes nővérek körében. A rendi elöljáróság Rygl M. Zsófia irg. nővért Dunafőld várról elhelyezvén, helyére a dunafőldvári rk. leányisko­lába Laki Marcella Gabriella irg. nővér, oki. tanítónőt rendelte szol­gálatra. — Tani tőválasztások. A felső nyéki rém. kát. iskolaszék a nyugdíjazás folytán megüresedett kántortanitói ál­lásra Kiss István oki. tanítót válasz­totta meg. — A felsőiregi ref. iskola­szék a nyugdíjazás folytán megüre­sedett kántortanitói állásra Nagy Ernő oki. tanítót választotta meg. —- A nagyszékelyi ref. iskolaszék a tanítói állásnak végleges betöltéséig Halmay Béla oki. tanítót alkalmazta helyet­tes tanítóul. — A szekszárdi róm. kát. iskolaszék a b. e. Kálmán Fe­renc elhunytával megüresedett tanítói állásnak végleges betöltéséig helyet­tes tanitóul alkalmazta Gerse József oki. tanítót, aki ezt az áltást már a múlt tanévben is ellátta. — A Szekszárdi Kaszinó Rátkay László özvegyéhez. A Szekszárdi Ka­szinót kegyeletes szálak fűzték Rát­kay Lászlóhoz. A Garay szobor le­leplezésekor ő volt a Kaszinó ünnepi szónoka. Halála alkalmával a Kaszinó a következő BÜrgönyt intézte az el­hunyt özvegyéhez: Özv. Rátkay Lászlóné úrnőnek Dunoföldpár. A Szekszárdi Kaszinó mély meg- illetődésael vesz részt lesújtó fáj­dalmukban s Velük érző szívvel kíséri el utolsó utján a nagy ha­lottat, aki mint tüzes, lánglelkü poéta nagyon sokáig égő csipke- bokor lése még nemcsak a magyar színpadon, hanerp a hazát szerető magyar szivedben is. Bodnár István Kaszinó-igazgató. — Rejtélyes haláleset. A tolnai községházáról szeptember 30-án te­lefonon jelentették a szekszárdi kir. ügyészségnek, hogy azon a napon reggel fél 6 óra körül Gregorovits Jánosné szül. Kugmit Jolán 30 éves ottani lakost a ház mögötti kertben egy diófára felakasztva találták. Az egyik karján az ütőér fel volt vágva.

Next

/
Thumbnails
Contents