Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-10-04 / 78. szám
HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di)< Egész évre _ 12 pengő || Félévre.,______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy. 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 tlTtér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint2* nyllttér soronként 60 fillérbe kerüli E$y esztendő ménese. Néhány nap előtt éppen egy esz- tendeja múlt annak, hogy Magyar ország kormány sójának bizalmából Gömbös Gyula kormánya vette át ai ország ügyeinek irányítását. E válságos és eseményekben változatos időkben, amikor minden nap, sőt minden.óra a régi békebebeli idők mértékével mérve éveket, sokszor évtizedeket jelent, amikor egy-egy váratlanul felbukkanó szenzáció sors döntő fordulatokat hoz a nemzeti és világpolitika terén, valóban érdemes visszapillantást vetni ennek az egy esztendőnek eseményeire, munkásságára és eredményére. Emlékezzünk csak vissza: milyen lehangoltság, nyomott, majdnem kétségbeesett han- gulat uralkodott széles e hazában egy esztendővel ezelőtt. Előttünk állott a közelgő tél előre vetített bizonytalanságával, nyomorával és szenvedéseivel a a nemzet már-már kezdett kételkedni éz kétségbe esni a maga jövője -felett. Horthy Miklós kormányzó kétségtelenül ismét ritka bölcsességéről' és államfői előrelátásáról tett tanúbizonyságot akkor, amikor a nemzet lelki válságának e végzetes fordulópontján oly elhivatott ritka államférfiul képességekkel felruházva a legalkalmasabb volt arra, hogy a magyar nemzet sorsának vezetését, életének uj irányokba való terelését átvegye. Valóban: minden részrehajlás és elfogultság nélkül lehet megállapítani, hogy az ország nem csalódott uj vezérében, Gömbös Gyulában. Emlékezetes rádióbeszédében, mely a maga nemében is páratlan újítás volt a magyar politikai életben, uj Széchenyi Istvánként felrásta a kétségbeesett nemzetet aléltságából és megmutatta neki az irányt, amelyen haladnia kell, hogy távolabbi céljait bizton elérhesse. Megszületett és nyilvánosságra került a „nemzeti munkaterv0, a nemzeti élet összes fontOB kérdéseinek és á megoldandó feladatoknak nagyszerű foglalatja, mely világos egyszerűséggel b mégis alapos körültekintéssel sorolta fel a közeli éB távolabbi jövő minden tennivalóját. Gömbös Gyula miniszterelnökségének első napjától fogva gyors Ütemben, a magyar államélet terén eddig ismeretlen friss tempóban indult meg a munka, a lendületes és meg feszi tett munka az összes kormányzati ágakban a mutatkozó bajok enyhítése és. az ország jobb jövője érdekében. Amint ennek a széleskörű és a nemzeti élet minden, részletére kiterjedő munkának^ egyes mozzanatai kezdtek a nemzeti .közvélemény előtt kibontakozni, úgy .ébredt fel lassan- kint az a felismerés, bogy a vezér valóban az uj, stílust, uj szellemet, a politikai vonalvezetésnek egészen uj módszereit bunositoftá meg a kormányzatban jós a ,politikai életben egyaránt. Amikor Gömbös,Gyula a | kormányelnökséget átvette, hangau lyozta a nemzet előtt, hogy józan, a tényleges viszonyokkal számoló politikára van szükség s mivel ma a gazdasági bajok állanak előtérben, a kormányzatnak legfőbb gondja és köteleBége, hogy ezekkel a gazda sági kérdésekkel foglalkozzék. Ehhez a célkitűzéshez hű maradt Gömbös Gyula és kormánya s fáradozásait olyan eredmények követték, amelye két csak akkor értékelhetünk igazán, ha a körülöttünk dúló világválság rettenetes arányaira gondolunk. Az uj kormánynak előrelátó és bölcs pénzügyi politikájával sikerült az államháztartás rendkívül fontoB egyensúlyát s a pengő értékállandóságát biztosítani s eszel a magyar gazdasági élet fundamentumát csorbitatla nul megőrizni. Ennek a céltudatos gazdasági politikának köszönhetjük azt, hogy megjavult Magyarország külkereskedelmi mérlege b ma egy kitünően szervezett hivatal irányítja egységesen a magyar termények és áruk külföldre irányuló forgalmát. De tálán legnagyobb érdeme Göm- ■ bős Gyulának az, amit külpolitikai j téren tett rövid egy esztendő alatt I a nemzet érdekében. Külföldi utazá- I Előre kell boosátanom azt, ami egyébként cikkem címéből is kiviláglik, hogy éppúgy nem óhajtok írni boldogulásunk nemzetközi akadályairól, mint azokról a külső, na gyobbrészt gazdasági tényezőkről, amelyek nemzetünk sikeres politikai irányítását hátráltatják. Elmefuttatásom tisztán azokra a merőben lelki hibákra és bajokra fog kiterjedni, amelyekre szerény meggyőződésem szerint eddig nem, vagy nem kellő figyelmet fordítottunk. — Törhetlen meggyőződésem ugyanis, hogyha nem vagyunk a marxisták egyik legveszedelmesebb tanának, a történelmi materializmusnak hivei, — pedig nem vagyunk ezek, — úgy fanatikusan kell hinnünk abban az igazságban, hogy nemzetünk sorsát elsősorban belső lelki tényezők fogják eldönteni. Mióta a vezéri pálcát átvette, ezt hirdeti Gömbös - Gyula és eme mélyenjáró igazság katonáinak kell lennünk mindnyájunknak is. Ahogy focradalmakat nem lehetett soha lelki előkészítés nélkül csinálni, éppúgy nem lehet nemzeteket a boldogulásuk útjára vinni s azon megtartani, ha ez a boldogulás nincs összhangban fiainak belső felemelkedésével, kiegyensúlyozott, mégis aktiv.lelkületűvel. Ha ez utóbbi tulajdonságok vaUmely nemzet fiaiban nincsenek meg, úgy hiába vannak apostolai, hiába üldözi a szerencse, pusztulása mégis meg van pecsételve. Bár nem lehet vitatni) hogy a lelBaival, a személyes kapcsolatok felvételével fontos és hatalmas nemzetek barátságát szerezte meg számunkra s elérte azt, hogy legjobb barátunkon, Olaszországon kivül már más nemzetek is őszinte rokonszenvvel és meleg érdeklődéssel figyelik a magyarság sorsának alakulását. .Gazdasági téren ez a higgadt külpolitika igen hasznos kereskedelmi szerződéseket, uj értékesítési lehetőségeket teremtett, a nemzeti politika terén pedig döntő eredményként könyvelhetjük el, hogy a magyarságon elkövetett trianoni gonosstett jóvátételének, a békés revíziónak kérdése immár a világpolitika időszerű és ko molyán tárgyalt problémáinak sorába emelkedett. Ezeket az eredményeket összegezve, nem csodálkozhatunk azon, hogy a nemzeti közvélemény túlnyomó részéről őszinte lelkesedés és bizalom sugárzik Gömbös Gyula alakja felé, aki megteremtette a józan és becsületes magyarok igazi és törhetetlen egységét, a magyar nemzetnek közös, nagy táborát, amely rendületlen bizakodással követi a Vezért a megkezdett utón a nagy magyar célok végső megvalósulásáig. kiek terén nagy szerepe van a vezető politikusoknak is, eredményes munkát ezek csak akkor végezhetnek, ha népük lelkét, már zsenge korában, egy alaposan előkészített, átgondolt és keresztül vitt állam- polgári nevelés veszi kézbe. Ahol az állampolgári nevelés, vagyis a közjogok és kötelességek helyes gyakorlásának módjára vonatkozó tanítás még gyerekcipőben jár — nálunk talán még ebben sem jár — ott az ember ősi ösztöneiből feljő- dött érzületek minden fék nélkül, a maguk nyers vadságában jutnak érvényre a közületi életben is. A pozitív vallások erkölcstanai ezek ellen küzdenek ugyan, de természetüknél és a földöntuliak fokozottabb hangsúlyozásánál fogva működésük nem mindig eredményes. Különösen ott észlelhetjük est, ahol a vallások szerepe a folyton jobban terjedő hitetlenség következtében egyre kisebbé válik. A politikai élet maga pedig nemhogy fékezőleg, nevelőleg hatna e nyers hajlamokra, hanem ellenkező leg, csábitó alkalom azok leplezetlen és sajnos nem egyszer eredményt ígérő érvényre jutására. Kíméletlenül nyers alakjukban tobzódnak tehát politikai életünkben az antiszociális érzületek. Nem kívánunk doktriné- rek lenni. Ezért nem is foglalkozunk e helyen a modern politikai lélektan egyik legfontosabb tárgyának, az ^érzületeku-neb‘ elemezésével. Leegyszerűsítve csak annyit írunk itt, hogy ezek alatt az érzületek alatt állandó jellegű hajlamosBtgot értenek bizonyos érzelmekre (Gesinnung). — Emez érzületek közül egyesekre és pedig — sajnos — éppen a leganti- szociálisabbakca, megállapításom szerint az impulziv magyar lélek erősen hajlamos. Nagyon jól tudják ezt a napi politika rossz értelemben vett professzionistái. És itt bószulja meg magát állampolgári nevelésünk teljes elmaradottsága. A jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozásának nagy elve, amely az egyéni lélekben is óriási önfékezó erőt jelent, a magyar politikai átlagember előtt teljesen ismeretlen .fogalom. Csak csodálkozni lehet tehát, hogy népünk nem esik fenntartás nélkül áldozatul azoknak a „politikusokénak, akik soha egy szót Bem ejtenek arról, hogy mik as állampolgár kötelességei, de annál többet kiabálnak jogokról, sérelmekről, igényekről és más hasonlófélékről. Olyanok ezek, mint az a színész, aki előtt nem az örökbecsű, öncélú művészet lebeg, hanem az ízléstelen tö- megközönség önérzetnélküli kiszolgálása. Ez a felelősségérzettel nem bíró politikai „művész0 is nagyon jól tudja mi kell publikumának és éppen ezért ezt és csak ezt ismétli, ordítja szajkó módra. Ha népünk zöme nem volna józan, sőt bátran mondhatjuk beismerő és bölcs, már régen ezek sajátították volna ki egész közéletünket. Politikai közvéleményünk emez iskolázatlansága és ami ezzel együtt jár, teljesen egyoldalú, csak igényeket ismerő felfogása kétségtelenül egyik legnagyobb lelki akadálya az egészséges belpolitikai viszonyok kialakulásának. u Sajnos, van azonban ennek egyéb hasonló akadálya is. A magyar ember túlságosan egyéni életberendezésü. Az egymásrautaltság érzése és ami ezzel együtt jár, az együttműködés, a szolidaritás igen kezdetleges fokait éli még nálunk. Mindenki a maga útját járja és nem törődik másokkal. Est a bajt csak fokozza azután az, hogy akadályokat nem ismerő és eszközökben nem válogató módon garázdálkodik nálunk sok sok ember betegesen fejlett becsvágya, amely mindent csak kapni, adni pedig semmit sem akar. Erről a legtöbbször belső megalapozottsággal és jogcímmel alig bíró szenvedélyről sokat, mindenesetre külön cikket is lehet irni. A közéleti becsvágynak az e fajta tulfejlődése nálunk sokkal nagyobb mérvű, semmint azt a kívülállók hiszik és akinek módja van a politikai élet szereplőinek működését közvetlenül szemlélni, igazat fog adni nekem abban, hogy ez a baj karöltve az együttműködési hajlam hiányával, közéletünknek további súlyos fogyatékosságát képezi. Nem kellemes feladat ezekről f hibákról írni. De a tárgyilagos olvasó Politikai életünk alapvető belső hibái. Irta: dr Örffy Imre országgyűlési képviselő. Egyes szám ára 10 fillér.
