Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-10-04 / 78. szám

HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési di)< Egész évre _ 12 pengő || Félévre.,______6 pengő Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy. 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 tlTtér. Állástkeresőknek 60 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint2* nyllttér soronként 60 fillérbe kerüli E$y esztendő ménese. Néhány nap előtt éppen egy esz- tendeja múlt annak, hogy Magyar ország kormány sójának bizalmából Gömbös Gyula kormánya vette át ai ország ügyeinek irányítását. E válságos és eseményekben változatos időkben, amikor minden nap, sőt minden.óra a régi békebebeli idők mértékével mérve éveket, sokszor évtizedeket jelent, amikor egy-egy váratlanul felbukkanó szenzáció sors döntő fordulatokat hoz a nemzeti és világpolitika terén, valóban érdemes visszapillantást vetni ennek az egy esztendőnek eseményeire, munkássá­gára és eredményére. Emlékezzünk csak vissza: milyen lehangoltság, nyomott, majdnem kétségbeesett han- gulat uralkodott széles e hazában egy esztendővel ezelőtt. Előttünk állott a közelgő tél előre vetített bi­zonytalanságával, nyomorával és szen­vedéseivel a a nemzet már-már kez­dett kételkedni éz kétségbe esni a maga jövője -felett. Horthy Miklós kormányzó kétségtelenül ismét ritka bölcsességéről' és államfői előrelátásá­ról tett tanúbizonyságot akkor, ami­kor a nemzet lelki válságának e vég­zetes fordulópontján oly elhivatott ritka államférfiul képességekkel fel­ruházva a legalkalmasabb volt arra, hogy a magyar nemzet sorsának ve­zetését, életének uj irányokba való terelését átvegye. Valóban: minden részrehajlás és elfogultság nélkül lehet megállapítani, hogy az ország nem csalódott uj ve­zérében, Gömbös Gyulában. Emléke­zetes rádióbeszédében, mely a maga nemében is páratlan újítás volt a magyar politikai életben, uj Széchenyi Istvánként felrásta a kétségbeesett nemzetet aléltságából és megmutatta neki az irányt, amelyen haladnia kell, hogy távolabbi céljait bizton elérhesse. Megszületett és nyilvános­ságra került a „nemzeti munkaterv0, a nemzeti élet összes fontOB kérdé­seinek és á megoldandó feladatoknak nagyszerű foglalatja, mely világos egyszerűséggel b mégis alapos körül­tekintéssel sorolta fel a közeli éB távolabbi jövő minden tennivalóját. Gömbös Gyula miniszterelnöksé­gének első napjától fogva gyors Ütem­ben, a magyar államélet terén eddig ismeretlen friss tempóban indult meg a munka, a lendületes és meg feszi tett munka az összes kormányzati ágakban a mutatkozó bajok enyhí­tése és. az ország jobb jövője érde­kében. Amint ennek a széleskörű és a nemzeti élet minden, részletére ki­terjedő munkának^ egyes mozzanatai kezdtek a nemzeti .közvélemény előtt kibontakozni, úgy .ébredt fel lassan- kint az a felismerés, bogy a vezér valóban az uj, stílust, uj szellemet, a politikai vonalvezetésnek egészen uj módszereit bunositoftá meg a kor­mányzatban jós a ,politikai életben egyaránt. Amikor Gömbös,Gyula a | kormányelnökséget átvette, hangau lyozta a nemzet előtt, hogy józan, a tényleges viszonyokkal számoló po­litikára van szükség s mivel ma a gazdasági bajok állanak előtérben, a kormányzatnak legfőbb gondja és köteleBége, hogy ezekkel a gazda sági kérdésekkel foglalkozzék. Ehhez a célkitűzéshez hű maradt Gömbös Gyula és kormánya s fáradozásait olyan eredmények követték, amelye két csak akkor értékelhetünk igazán, ha a körülöttünk dúló világválság rettenetes arányaira gondolunk. Az uj kormánynak előrelátó és bölcs pénzügyi politikájával sikerült az államháztartás rendkívül fontoB egyen­súlyát s a pengő értékállandóságát biztosítani s eszel a magyar gazda­sági élet fundamentumát csorbitatla nul megőrizni. Ennek a céltudatos gazdasági politikának köszönhetjük azt, hogy megjavult Magyarország külkereskedelmi mérlege b ma egy kitünően szervezett hivatal irányítja egységesen a magyar termények és áruk külföldre irányuló forgalmát. De tálán legnagyobb érdeme Göm- ■ bős Gyulának az, amit külpolitikai j téren tett rövid egy esztendő alatt I a nemzet érdekében. Külföldi utazá- I Előre kell boosátanom azt, ami egyébként cikkem címéből is kivi­láglik, hogy éppúgy nem óhajtok írni boldogulásunk nemzetközi aka­dályairól, mint azokról a külső, na gyobbrészt gazdasági tényezőkről, amelyek nemzetünk sikeres politikai irányítását hátráltatják. Elmefuttatá­som tisztán azokra a merőben lelki hibákra és bajokra fog kiterjedni, amelyekre szerény meggyőződésem szerint eddig nem, vagy nem kellő figyelmet fordítottunk. — Törhetlen meggyőződésem ugyanis, hogyha nem vagyunk a marxisták egyik legve­szedelmesebb tanának, a történelmi materializmusnak hivei, — pedig nem vagyunk ezek, — úgy fanatikusan kell hinnünk abban az igazságban, hogy nemzetünk sorsát elsősorban belső lelki tényezők fogják eldön­teni. Mióta a vezéri pálcát átvette, ezt hirdeti Gömbös - Gyula és eme mélyenjáró igazság katonáinak kell lennünk mindnyájunknak is. Ahogy focradalmakat nem lehetett soha lelki előkészítés nélkül csinálni, éppúgy nem lehet nemzeteket a boldogulá­suk útjára vinni s azon megtartani, ha ez a boldogulás nincs összhang­ban fiainak belső felemelkedésével, kiegyensúlyozott, mégis aktiv.lelkü­letűvel. Ha ez utóbbi tulajdonságok vaUmely nemzet fiaiban nincsenek meg, úgy hiába vannak apostolai, hiába üldözi a szerencse, pusztulása mégis meg van pecsételve. Bár nem lehet vitatni) hogy a lel­Baival, a személyes kapcsolatok fel­vételével fontos és hatalmas nemzetek barátságát szerezte meg számunkra s elérte azt, hogy legjobb barátunkon, Olaszországon kivül már más nem­zetek is őszinte rokonszenvvel és meleg érdeklődéssel figyelik a ma­gyarság sorsának alakulását. .Gazda­sági téren ez a higgadt külpolitika igen hasznos kereskedelmi szerződé­seket, uj értékesítési lehetőségeket teremtett, a nemzeti politika terén pedig döntő eredményként könyvel­hetjük el, hogy a magyarságon el­követett trianoni gonosstett jóvátéte­lének, a békés revíziónak kérdése immár a világpolitika időszerű és ko molyán tárgyalt problémáinak sorába emelkedett. Ezeket az eredményeket össze­gezve, nem csodálkozhatunk azon, hogy a nemzeti közvélemény túlnyomó részéről őszinte lelkesedés és bizalom sugárzik Gömbös Gyula alakja felé, aki megteremtette a józan és becsü­letes magyarok igazi és törhetetlen egységét, a magyar nemzetnek közös, nagy táborát, amely rendületlen bi­zakodással követi a Vezért a meg­kezdett utón a nagy magyar célok végső megvalósulásáig. kiek terén nagy szerepe van a ve­zető politikusoknak is, eredményes munkát ezek csak akkor végezhet­nek, ha népük lelkét, már zsenge korában, egy alaposan előkészített, átgondolt és keresztül vitt állam- polgári nevelés veszi kézbe. Ahol az állampolgári nevelés, vagyis a közjogok és kötelességek helyes gyakorlásának módjára vonatkozó tanítás még gyerekcipőben jár — nálunk talán még ebben sem jár — ott az ember ősi ösztöneiből feljő- dött érzületek minden fék nélkül, a maguk nyers vadságában jutnak ér­vényre a közületi életben is. A po­zitív vallások erkölcstanai ezek ellen küzdenek ugyan, de természetüknél és a földöntuliak fokozottabb hang­súlyozásánál fogva működésük nem mindig eredményes. Különösen ott észlelhetjük est, ahol a vallások sze­repe a folyton jobban terjedő hitet­lenség következtében egyre kisebbé válik. A politikai élet maga pedig nem­hogy fékezőleg, nevelőleg hatna e nyers hajlamokra, hanem ellenkező leg, csábitó alkalom azok leplezetlen és sajnos nem egyszer eredményt ígérő érvényre jutására. Kíméletlenül nyers alakjukban tobzódnak tehát politikai életünkben az antiszociális érzületek. Nem kívánunk doktriné- rek lenni. Ezért nem is foglalkozunk e helyen a modern politikai lélektan egyik legfontosabb tárgyának, az ^érzületeku-neb‘ elemezésével. Le­egyszerűsítve csak annyit írunk itt, hogy ezek alatt az érzületek alatt állandó jellegű hajlamosBtgot értenek bizonyos érzelmekre (Gesinnung). — Emez érzületek közül egyesekre és pedig — sajnos — éppen a leganti- szociálisabbakca, megállapításom sze­rint az impulziv magyar lélek erő­sen hajlamos. Nagyon jól tudják ezt a napi politika rossz értelem­ben vett professzionistái. És itt bószulja meg magát állam­polgári nevelésünk teljes elmaradott­sága. A jogok és kötelezettségek ki­egyensúlyozásának nagy elve, amely az egyéni lélekben is óriási önfékezó erőt jelent, a magyar politikai átlag­ember előtt teljesen ismeretlen .foga­lom. Csak csodálkozni lehet tehát, hogy népünk nem esik fenntartás nél­kül áldozatul azoknak a „politiku­sokénak, akik soha egy szót Bem ejtenek arról, hogy mik as állam­polgár kötelességei, de annál többet kiabálnak jogokról, sérelmekről, igé­nyekről és más hasonlófélékről. Olya­nok ezek, mint az a színész, aki előtt nem az örökbecsű, öncélú mű­vészet lebeg, hanem az ízléstelen tö- megközönség önérzetnélküli kiszol­gálása. Ez a felelősségérzettel nem bíró politikai „művész0 is nagyon jól tudja mi kell publikumának és éppen ezért ezt és csak ezt ismétli, ordítja szajkó módra. Ha népünk zöme nem volna józan, sőt bátran mondhatjuk beismerő és bölcs, már régen ezek sajátították volna ki egész közéletünket. Politikai közvéleményünk emez is­kolázatlansága és ami ezzel együtt jár, teljesen egyoldalú, csak igénye­ket ismerő felfogása kétségtelenül egyik legnagyobb lelki akadálya az egészséges belpolitikai viszonyok ki­alakulásának. u Sajnos, van azonban ennek egyéb hasonló akadálya is. A magyar ember túlságosan egyéni életberendezésü. Az egymásrautalt­ság érzése és ami ezzel együtt jár, az együttműködés, a szolidaritás igen kezdetleges fokait éli még nálunk. Mindenki a maga útját járja és nem törődik másokkal. Est a bajt csak fokozza azután az, hogy akadályokat nem ismerő és eszközökben nem vá­logató módon garázdálkodik nálunk sok sok ember betegesen fejlett becs­vágya, amely mindent csak kapni, adni pedig semmit sem akar. Erről a legtöbbször belső megalapozottság­gal és jogcímmel alig bíró szenve­délyről sokat, mindenesetre külön cikket is lehet irni. A közéleti becs­vágynak az e fajta tulfejlődése nálunk sokkal nagyobb mérvű, semmint azt a kívülállók hiszik és akinek módja van a politikai élet szereplőinek mű­ködését közvetlenül szemlélni, igazat fog adni nekem abban, hogy ez a baj karöltve az együttműködési haj­lam hiányával, közéletünknek további súlyos fogyatékosságát képezi. Nem kellemes feladat ezekről f hi­bákról írni. De a tárgyilagos olvasó Politikai életünk alapvető belső hibái. Irta: dr Örffy Imre országgyűlési képviselő. Egyes szám ára 10 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents