Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-09-23 / 75. szám
1933 szeptember 23. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 iskola* éuadra [lányoknak és fiuknak intézeti fehérnemüek Kész lény matrőzruhék • Előírásos ruhaangosok ISKOLA CIPÓK —n inrr*, ■ m inmMM—»■■—■———— ———mmmmmmmmmmmmmmmmammammmmmmm Kalapok • Sapkák • Iskolatáskák (legnagyobb választékban Plrnltzer József és Fiai áruházában Szekszárdon Á tolnai református egyházmegye közgyűlése. Dr Benedek Sándor v. b. t. t., egyházmegyei gondnok elnöklete alatt csütörtökön délelőtt tartotta a tolnai református egyházmegye közgyűlését a vármegyeháza nagytermében, ahol Qilicze Sándor esperessel az élén megjelent az egész lelkészi, lelkész- tanácsbirői és lelkésztisztviselői kar. Olt voltak továbbá dr Hagymássy Zoltán, Kovács • Sebestény Endre, Bodnár Istvén, Huszth Aladár és Takáts Gyula világi tanácsbirák, a többi világi funkcionáriusok és a közgyűlési kiküldöttek. Gi icze Sándor esperes bibliaolvasása és imája után dr Benedek Sándor v. b. t. t., egyházmegyei gondnok mondotta el lapunk más helyén közölt, nagy hatást keltett megnyitó beszédét, amely után a megbízólevelek felmutatásával megalakult a köz gyűlés. E'ső tárgy az eBperesi jelentés volt. Gilicze esperes vázolva a népnek a gazdasági helyzet mostoha sága felett crzett elkeseredettségét, arra kérte paptársait, szerető lélekkel őrködjenek híveiken, mert ha valamikor, úgy most ejthetik meg az izgatók pokoli terveik számára a le szegényedett embereket, akiknek kezéből szaladni készül a vagyon. Rá mutatott a lelkipásztor munkájának a mostani időkben való fontosságára, majd elparentálta az egyházmegye nagy halottait: Kátai Endre esperest és Hamar István dr teológiai tanárt. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a váratlanul elhunyt Száváid Oszkár alispánról, azután pedig meleg hangon üdvözölte dr Hagymássy Zoltán tanácsbírót főispánná való kinevezése alkalmából. Ismertette a személjvál tozásokat, az iskolafenntartással járó Az OTI szekszárdi kerületi pénztára folyó hó 22 én délelőtt 9 órakor ülést tartott, amelyen megjelent dr Ffíszterer Lajos helyettes vezérigazgató is. Az ülés legfontosabb tárgya a székház építésének kérdése volt. A helyettes vezérigazgató személyesen győződött meg arról, hogy a jelenlegi helyiség teljesen alkalmatlan az OTI pénztár részére. Ennek rögtön a tárgyalás elején kifejezést is adott. Mielőtt a részletes tárgyalásba bocsájt- kozott volna, felkérte a választmány munkaadó éa munkát vállaló tagjait, hogy adják elő e kérdésben álláspontjukat. A munkaadók nevében Schneider JánoB részletesen ismertette a választmány álláspontját, amelyet lapunk terhek sulyoaodását és rezignáltén beszélt a népnek az egyke utján történő és még mindig nem bzüqő maga- pusztitásáról. A presbiterekhez szólt ezután, hogy a templombajárás és urvacsorázás terén ők járjanak jó példával elől a hitélet fejlesztésére. A nagy hatást kiváltó esperesi jelentés után Mező Benő jelentette be, hogy Jánosi György váraljai lelkész j egyházi, dr Bús Lajos városi főügyész világi főjegyzővé, dr Tüske Béla gyönki tanár világi, Palcsó László dunaBzentgyörgyi lelkész egyházi aljegyzővé, Arany Dénes decsi lelkész lelkészi tanácsbiróvá választatott meg. Az eskütétel után az esperes szép beszédben üdvözölte az uj funkcionáriusokat, akiknek nevében Jánosi György mondott költői Bzépségü és mindenkit magával ragadó izzó magyar hazafíasságu köszönő választ, utána pedig dr Bús Lajos mondott köszönetét a megtiszteltetésért. Mező Benő ezután jelentette, hogy tanító képviselők Szeghő István decsi és Kozma József kajdacsi rektor lettek és ugyanő számolt be a mórágyi, paksi és medinai lelkészválasztáBO*- ról, majd a bölcskei, dunaszentgyörgyi és f&ddi tanilóválasztáBokról is. A tanítók eskütétele után Bzámszéki, közpénztári, gyámpénztári jelentés következett, majd Szilágyi Béla a tanügyi bizottság jelentését adta elő. Nagy hatást váltott ki Tóth Lajos igen értékes és gondolatokban gazdag belmissziói jelentése, amely után áttért a közgyűlés a kisebb jelentőségű ügyek letárgyalására. Déli 1 órakor a Szekszárdi Kaszinóban közebéd volt, délután 3 órakor I pedig a birósági ügyeket tárgyalták le. már több cikkben leszögezett. Az ügyet megvilágító beszédet az egész választmány osztatlan helyesléssel fogadta és ahhoz a munkavállalók részéről Koretzky János mindenben való csatlakozását fejezte ki. Á további tárgyalás folyamán dr Ffíszterer helyettes vezárigazgató bemutatta azt a tervet, amely szerint a jelenlegi helyiséget úgy át lehet alakítani, hogy legalább a közelgő télben ne kelljen a betegeknek a fütetleu folyosón álidogálniok és az orvosi vizsgálatot is világos és lakályos helyiségben legyen alkalma a pénztár főorvosának végezni. Hangsúlyozta, hogy ez az átalakítás, amely pár ezer pengőt igényel csak, nem odázhatja el a székház épitésének kérdését, mert annak szükségességéről maga is meggyőződött. A székházak építési kérdését általában bizonyos kerületi beosztások késleltetik, minthogy a székházak méretezését ehhez kell szabni. Schneider János szólt hozzá a vezérigazgató helyettes előterjesztéséhez. Kifejtette, hogy a választmány nem luxuriózus irodákat, hanem csak a legszükségesebb helyiségeket kívánja a székházban megépíttetni. A város által felajánlott telek elégséges arra, hogy azon bármikor a szükség által kívánt további építkezés megejthetó legyen. Hozzájárult a legégetőbb szükségletek kielégítését szolgáló kisebb átalakításokhoz azzal a kikötéssel, hogy ez ném jelentheti a székház kérdésének hosszabb időre való kitolását, de helyesnek tartja az átalakítást azért, mert a tagok érdekét fogja szolgálni és a befektetett összeg a ház értékét eladás esetére feltétlenül emeli. Dr Treer István választmányi tag, egészségügyi szempontjából erősen kifogásolja a mostani helyiséget s lehetetlennek tartja, hogy ott végeztessék el az adminisztráció, valamint a betegek felülvizsgálata. Tart attól, hogy ezen átalakítással a Központ hosszabb időre kitolni kívánja az elengedhetetlenül szükséges székház Ismeretes, hogy a Dunaerdő vadállománya a szomszédes földeken nagy károkat szokott okozni. Kttlö nősen a tengeritermést pusztították a vadak, amelyekkel szemben a hátai lakosság eddig szinte tehetetlen volt. Választói panaszára dr őrffy Imre, a kerület országgyűlési képviselője évek óta járt már közbe az illetékes ható Ságoknál arra nézve, hogy a vadaknak az erdők belsőbb területén való tartására az erdők kerítéssel láttas sanak el. A közalapítványi uradalom és a katolikus tanulmányalap birtokát képező erdők kerítése már ez akció során el is készült, mig a kalocsai érseki uradalom Dunaerdeje határának bekerítése ügyében az illetékes tényezők bevonásával kedden volt Bátán a helyszini eljárás, melyre dr őiffy Imre maga is lejött Budapestről. A Szongott Edviu központi járási főszolgabíró által vezetett hatósági tárgyaláson résztvettek a tanulmányalap, illetve a Teréiiánum uradalma részéről dr Rácz Kálmán miniszteri tanácsos, Góvay Wolff Aladár közalapítványi főfelügyelő, Kar- say József főerdőtanácsos, Kalliwoda György főerdő mérnök, mig a kalocsai | érseki uradalmat dr Nyári Bála korópitésót és ez okból az átalakítási tervet nem fogadja el. Elnöklő dr Molnár János két indítvány közötti döntésre tette fel a kérdést. Schneider János a kérdés feltételhez szólt hozzá, amely felszólalás alapján dr Treer is csatlakozott az olykép formulázott kérdéshez, hogy a választmány a legégetőbb szükségleteket némileg pótló átalakításhoz hozzájárul, kimondja azonban azt, hogy a jelenlegi helyiséget teljesen alkalmatlannak tartja a pénztár céljaira és tavasszal az uj székház megépítésének megkezdéséhez feltétlenül ragaszkodik. Dr Pffszterer Lajos köszönetét mondott a választmánynak megértéséért, amelyre Schneider János válaszolt és megköszönte, hogy a helyettes vezérigazgató személyes lejö- vetelével meggyőződött a székház épitésének sürgősségéről és kéri, hogy a látottak és az ülésen hallottak után a székház épitésének kérdését tegye teljesen magáévá és legyen annak a Központnál az igazság éB a méltányosság, de egyöntetű elbánás alap ján is erőteljes szószólója. Ezzel az aktussal az ülés véget ért és úgy látszik, hogy a kölcsönös megértés a szekszárdi OTI székház épitésének kérdését a pénteki ülésen nagy lépésekben vitte előre. mányfőtanácsosnak, az érsekség ügyé* szének vezetésével az uradalom erdő- mérnöki kara képviselte. A tárgyalás és a helyszíni szemle a bátaiakra nézve a legteljesebb eredménnyel járt, mert dr Nyáry Béla kormányfőtanácsos gróf Zichy Gyula kalocsai érsek nevében kötelezően kijelentette, hogy az erdő lezárásához szükséges 7 kilométer hoBszu kerítést mielőbb elkészítteti. Kijelentette továbbá az érseki ügyész, hogy Zichy érsek az ügyet dr Örffy Imre információi alapján maga is teljes mértékben ismeri és kötelességének tartja a bátaiaknak a további vadkároktól való megvédését. Az érsek kiváló szociális érzésre valló intézkedését a bátaiak nagy örömmel fogadták és annál inkább méltányolták, mert gróf Zichy Gyula az ő mostani nehéz gazdasági viszonyai dacára sem zárkózott el a kérelem teljesítésétől. Az érdekeltek az eljárás végével köszönetét mondtak dr őrffy Imrének, akinek éveken keresztül tartó hathatós munkája révén végre sikerült a bátaiak kívánságát teljesittetni és az erdők teljes elkerittetésével a to vábbi vadkárok keletkezését meg- j akadályozni. I Erzsébet Királyné Szálló Budapest, HL, Egyetem-utca 5. — (H Belváros központidban) 60 éve a fővárosi és vidéki nrl középosztály találkozó helye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Egypincér-rendszer. Leszállított áraki 35 Szabó Imre, tulajdonos. OTI székházépítés Szekszárdon. Dr őrfly Imre sikeres akcióin a bűtől lakossós földiéin okozott vndkórok megszüntetésére.
