Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-09-20 / 74. szám

XV. évfolyam. Szekszárd, 1933 szeptember 20. 74. szám NEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dijs Egész évre _ 12 pengő ]| Félévre. 6 pengő Pőszerkeszlő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy 60 mllliniéter széles hasábon mttlimélersoronként 10 lillér. Álláskeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilliér soronként 60 Fillérbe kerül.' Lengyelek tlogyotorszógon. Alig múlt el néhány nap annak a száztagú magyar küldöttségnek vissza érkezése éta, amely a dicsőemléktt erdélyi fejedelem éB kiváló lengyel király, Báthory István születésének 400 éves évfordulója alkalmából a magyar nemzet meleg szeretőiét és együttérzését tolmácsolta a testvér­nemzet előtt, máris egy nagyszámú és előkelő küldöttséggel viszonozza a lengyel nemzet ezt a nagyjelentő­ségű látogatást. Az egész magyar nemzet őszinte szeretettel és lelkese­déssel fogadja Lengyelország kikul- dötteit a csonka haza határai között, nemcsak azért, mert kötelességének tartja, hogy a nemzetközi udvarias ság szabályai szerint fényes külső­ségekkel viszonozza azt a rendkívül meleg fogadtatást, melyben a magyar küldöttségnek a lengyel hazában része volt, hanem mivel a lengyel nép iránti rokoo8zenv és szeretet valóban a ma­gyar nemzet lelkének legmélyéből fa­kad s annak önkéntes megnyilvánulása. Két nemzet ad egymásnak néhápy rövid hét alatt immár másodízben ta­lálkozót s habár erre a találkozásra a magyar és lengyel történelem két ki­váló alakjának, Báthory Istvánnak és a törökverő Szobieszky Jánosnak emléke nyújt különleges alkalmat, mégis megállapíthatjuk, hogy ez ün­nepségektől és találkozásoktól füg­getlenül is oly bensőséges, a törté­nelmi hagyományokon alapuló, de ma is elevenen ható kapcsolatok fűzik össze a két népit, amelyeket az év századok viszontagságai és különböző fordulatai sem homályositottak el. Mint régi jóbarát, találkozik a magyar nép a lengyellel s igen figyelemre méltó — amire a, lengyel küldöttség vezetője üdvözlő beszédében ráma tatott, — hogy a két nemzet sok 'évszázados barátságának tisztaságát és Őszinteségét az idők folyamán soha semmi meg nem zavarta. Ennek, az európai népek - történe­tében szinte egyedülálló ténynek a jelentőségét különösen ma ken hang­súlyoznunk, amikor Lengyelország a nemzetközi politika területén jelen­legi érdekeinek megfelelően tulajdon­képpen a hatalmak ama csoportjában foglal helyet, amely a világháború után létrejött békeszerződések sért­hetetlenségéhez ragaszkodik és Európa mostani állapotát kívánja fenntartani. Mégis igaza volt a lengyel küldött­ség vezetőjének, amikor azt mondotta, hogy a magyar és lengyel nemzet között, mint a múltban, úgy a jelen­bén is őszinte és zavartalan barátság áll fenn, mivel a hivatalos küipoli tika. változó irányzatától függetlenül a lengyel nemzeti közvélemény min­denkor meleg érdeklődést és rokon- szenvet mutatott a magyar nép sorqa és törekvései iránt. A külpolitika vé­konyt és felszínes rétege alatt, - tehát ma is változatlanul él a -harminc- milliós «Ippgyel nép. lelkében a régi barátság hagyománya és az a. meg­győződés, hogy a két nemset érdekei párhuzamosan haladnak. Végigtekintve az elmúlt évszáza­doknak azokon a változatos esemé nyein, amelyek baráti egységbe for rasztották az Európa keleti kapujá­ban élő és annak őrzésére hivatott két nemzetet, azt láiha'juk, hogy a magyar és lengyel né^ számtalanszor küzdött egymás mellett, közös célo­kért és közös eszményekért, írásos szerződéssel azonban igen ritkán pe­csételték meg a kölcsönös barátságot. A két nemzet nyilván annyira érezte sorsának közösségét és a kölcsönös egymásrautaltságot, hogy felesleges­nek bizonyult — amiként ma is fe­lesleges — írásban lerögzíteni azt, ami a két nép legmélyebb tudatában él s amit a viszonyok adottsága amúgy is megkövetel. % Az egész világon nem találhatunk még egy oly nelnzetet, amely a tria nőni magyar sora szörnyűségeit, meg­csonkitottságunk minden szenvedését és gyalázatát, idegenbe szakadt test­véreink gyötrelmeit jobban átérez- hetné, mint a lengyel nép, amelyet idegen hatalmak kapzsisága másfél évszázadon keresztül hazájától meg fosztott, s amely a világtörténelem legsúlyosabb megpróbáltatásait volt kénytelen átszmvedni. A történelmi múlt és a hajszálig hasonló sors az alappillérei a magyar­lengyel barátságnak, mely előbb vagy utóbb az európai politika igen komoly és számottevő tényezője lesz. Ettől a meggyőződéstől áthatva, üdvözli lel­kének egész melegével és őszinte szeretettel a magyar nép a lengyel nemzet kiküldötteit. Ezt a számunkra oly értéked és jelentős látogatást a jobb jövő zálogának tekintjük, ami kor a két nemzet a régi közöB ha tárokkal ismét közösen teljesítheti azt a fontos hivatást, amely Európában reá vár. Szekszárdi: október 8. Irta: dr Őrffy Imre országgyűlési képviselő. Az október 8-i szekszárdi kiállí­tássá!, mely számos országos érdekli közéleti eseménnyel kapcsolatos, régi kedves tervUnk valósai meg. Szerettük volna, ha ezek megtar­tása jobb időkre esett volna, de agy éreztük, hogy nem lett volna helyes tovább várni. Mint a magyar köz­életben mindig, agy ezúttal is lesz­nek hangok, amelyek — mintán más ellenérvet felhozni nem tadnak — az időszerűtlenség kifogását fogják emlegetni. — Ezért először nézzünk szembe ezzel az ellenvetéssel. Á gazdasági élet egészen csodála­tos valami. Legérdekesebb tünete az önműködő erők nagyfoka hatékony­sága. fia pedig a tünet tulajdonkép­peni okát keressük, az emberi élet- megnyilvánulások mindegyikének kö­zös ősforrásában, a lelki hatások- ban találjak meg azt. Meg keli ke­resnünk és elő kell varázsolnánk te­hát mindent, ami az emberi lélek te­remtő erejének, mankakészségének fokozására alkalmas. Ami kilendíti tehetetlen vergődéséből a gondoktól gyötört embert. Ami felpezsdíti az életet, friss levegőt hoz,, mely elfajja az elkeseredés szításának élősdijeit. Minden nemzet annyit és addig él, amennyi életerőt képes felmutatni. Ez pedig nem a jő időkben mutat kozik meg, hanem ilyenkor, amikor a létfenntartás mindenkire, különösen pedig a nemzet gerincét álkotó tér melő osztályokra nézve a legnagyobb küzdelmet jelenti. Szekszárd városa és Tolna megye közönsiége ezektől az igazságoktól át­hatva készíti elő októberi nagy nap­jait. Minden helyi elfogultság nélkül | állíthatjuk, hogy a kiállítás és a vele ' összekötött' ünnepségek messze felül I fogják malni a szokásos alkalmak | látványosságait. . , Tolna vármegye gazdasági kultu rájának országosan ismert igen ma­gas szinvonala biztositéka annak, hogy a kiállítás az ország minden részéből magához vonzza az érdek­lődő gazdaközönséget. Az ősi és hires bortermő vidék — élén az állami el­lenőrzés alatt álló szekszárdi pince- szövetkezettel — legjobb borait fogja felvonultatni; a bonyhádi — immár világhírű — szarvasmarha tájfajta teljes minőségbeli és mennyiségbeli értékében lesz szemlélhető, nem szólva a Tolnatamási és Vidéke Pélvér Ló­tenyésztő Szőve.kezel pompás lovai­ról és a vármegye számos legelső- rangú egyéb mezőgazdasági termé­nyéről, melyet bőségesen fognak ki­állítani a varmegyei gazdák. Különös vonzóerővel fog bírni az apaállatok olcsó beszerzési lehetősége, a külön­böző értékes dijak elnyerésének le­hetősége stb., stb. De sok-sok látni való lesz a nem mezőgazda nagyközönség részére is, amelyet zsúfolt filléres vonatok fog­nak Szekszárdra hozni. A város és vármegye kitűnő ipara és kereskedő társadalma mindent felvonu tat, ami csak szép, jó és olcsó. A népművészet és népszokásokban, Sárköz és a többi történelmi visele­tét megőrző vidék népe utján fog gyönyörködhetni mindenki. Aki pe­dig etnográfiái, vagy egyéb tanulmá­nyokat akar folytatni, annak a Tolna­megyei Muzeum gazdag gyűjteménye fog rendelkezésére állni. A város fes­tői fekvése, természeti szépsége, szőlő­jének, gyümölcsének párját ritkító s.amata mind mind nagy gyönyörű­ségére fog szolgálni az odautazó kö­zönségnek. Egy cikk — hacsak nem akar hosszadalmas lenni — alig lehet al­kalmas arra, hogy mindent előre is­mertessen. Prospektusok úgyis ren­delkezésre fognak állni. E cikk még propaganda sem óhajt lenni. Inkább csak kötelességtelj esi tés az érdeklődő közönséggel szemben, mely joggal vethetné szemünkre, ha figyelmét nem hívtuk volna fel a fentiekre. Válasz a támadásokra. A Tolnamegyei Birlap legutóbbi számában a következő intelmet irá­nyították felém: „Ne irogáljon po­litikai cikkeket.“ Eőri Szabó Dezső kollegám s az ő megállapítása sze­rint, bizalmas barátom, ugyanazon birlap 71. számában a ref. lelkészi kar és a közvélemény nevében igy sóhajt fel: „Csodálom, hogy még akad sajtótermék, amely Jánosi György politikai iráoyu cikkeinek helyt ad, pedig legfeljebb' az Gjsftgba valók aaok.“ A Tolnamegyei Hírlap nem fog neheztelni, ha önzetlen tanácsának megszivlelése előtt idézek és kérde­zek. Idézem 1. dr Dalin Jenő a lap tiszteletre méltó főszerkesztőjének le­velét. »Szekszárd,-1933 január 8. Rédoes Naggtisztelelü Uram l . Ami azt illeti, hogy mily irány­ban segítse lapunkat, ezt teljesen nagytiszteletü Ur tetszésére bízzuk. Agrár természetű, más- gazdasági', megyei, országos vonatkozása kérdé sek, a -halódó rendszer kimúlását siettető cikkeket örömmel veszünk, füvünk, bogy magát Gömböst nem bántjuk, csak elsősorban a pártját, őt amennyiben, ha el nem kerülhető'. Erről különben felesleges írnom, mint ahogy a diák nem prelegálhat a ta­nárnak. Kérni fogóm néha-néha a lapra az őszinte kritikát, hogy amennyiben rajtunk múlik, a hibákat kiköszörül­hessük. Vagyok megkülönböztetett tiszta* lettel és meleg Üdvözlettel készséges hive Dr Dalin Jenői* Idézem 2." Asztalos Imre, a lap felelős 'szerkesztőjének léveiét »Dombóvár, 1932 dec. 22« . . X Midőn- továbbra is kérem szi. vés jóindulatát és mindenkor meg­nyilvánult önzetlen áldozatkészségét, békességes Isten áldásával telített ka­rácsonyi ünnepeket kívánva, vagyok szolgálatára örömmel kész hive: AsztalosImj-e^ a lapot természetesen t. p.-ként meg­indítjuk.« < fmtsüif»'1 Idézem 3. dr Dalin Jenő egy má­sik levelét': „Neheztel ránk Nagytiszteletü Ur ? Egyes szám ára 10 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents