Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-09-20 / 74. szám
XV. évfolyam. Szekszárd, 1933 szeptember 20. 74. szám NEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dijs Egész évre _ 12 pengő ]| Félévre. 6 pengő Pőszerkeszlő: SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy 60 mllliniéter széles hasábon mttlimélersoronként 10 lillér. Álláskeresőknek 50 százalék kedvezmény. A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilliér soronként 60 Fillérbe kerül.' Lengyelek tlogyotorszógon. Alig múlt el néhány nap annak a száztagú magyar küldöttségnek vissza érkezése éta, amely a dicsőemléktt erdélyi fejedelem éB kiváló lengyel király, Báthory István születésének 400 éves évfordulója alkalmából a magyar nemzet meleg szeretőiét és együttérzését tolmácsolta a testvérnemzet előtt, máris egy nagyszámú és előkelő küldöttséggel viszonozza a lengyel nemzet ezt a nagyjelentőségű látogatást. Az egész magyar nemzet őszinte szeretettel és lelkesedéssel fogadja Lengyelország kikul- dötteit a csonka haza határai között, nemcsak azért, mert kötelességének tartja, hogy a nemzetközi udvarias ság szabályai szerint fényes külsőségekkel viszonozza azt a rendkívül meleg fogadtatást, melyben a magyar küldöttségnek a lengyel hazában része volt, hanem mivel a lengyel nép iránti rokoo8zenv és szeretet valóban a magyar nemzet lelkének legmélyéből fakad s annak önkéntes megnyilvánulása. Két nemzet ad egymásnak néhápy rövid hét alatt immár másodízben találkozót s habár erre a találkozásra a magyar és lengyel történelem két kiváló alakjának, Báthory Istvánnak és a törökverő Szobieszky Jánosnak emléke nyújt különleges alkalmat, mégis megállapíthatjuk, hogy ez ünnepségektől és találkozásoktól függetlenül is oly bensőséges, a történelmi hagyományokon alapuló, de ma is elevenen ható kapcsolatok fűzik össze a két népit, amelyeket az év századok viszontagságai és különböző fordulatai sem homályositottak el. Mint régi jóbarát, találkozik a magyar nép a lengyellel s igen figyelemre méltó — amire a, lengyel küldöttség vezetője üdvözlő beszédében ráma tatott, — hogy a két nemzet sok 'évszázados barátságának tisztaságát és Őszinteségét az idők folyamán soha semmi meg nem zavarta. Ennek, az európai népek - történetében szinte egyedülálló ténynek a jelentőségét különösen ma ken hangsúlyoznunk, amikor Lengyelország a nemzetközi politika területén jelenlegi érdekeinek megfelelően tulajdonképpen a hatalmak ama csoportjában foglal helyet, amely a világháború után létrejött békeszerződések sérthetetlenségéhez ragaszkodik és Európa mostani állapotát kívánja fenntartani. Mégis igaza volt a lengyel küldöttség vezetőjének, amikor azt mondotta, hogy a magyar és lengyel nemzet között, mint a múltban, úgy a jelenbén is őszinte és zavartalan barátság áll fenn, mivel a hivatalos küipoli tika. változó irányzatától függetlenül a lengyel nemzeti közvélemény mindenkor meleg érdeklődést és rokon- szenvet mutatott a magyar nép sorqa és törekvései iránt. A külpolitika vékonyt és felszínes rétege alatt, - tehát ma is változatlanul él a -harminc- milliós «Ippgyel nép. lelkében a régi barátság hagyománya és az a. meggyőződés, hogy a két nemset érdekei párhuzamosan haladnak. Végigtekintve az elmúlt évszázadoknak azokon a változatos esemé nyein, amelyek baráti egységbe for rasztották az Európa keleti kapujában élő és annak őrzésére hivatott két nemzetet, azt láiha'juk, hogy a magyar és lengyel né^ számtalanszor küzdött egymás mellett, közös célokért és közös eszményekért, írásos szerződéssel azonban igen ritkán pecsételték meg a kölcsönös barátságot. A két nemzet nyilván annyira érezte sorsának közösségét és a kölcsönös egymásrautaltságot, hogy feleslegesnek bizonyult — amiként ma is felesleges — írásban lerögzíteni azt, ami a két nép legmélyebb tudatában él s amit a viszonyok adottsága amúgy is megkövetel. % Az egész világon nem találhatunk még egy oly nelnzetet, amely a tria nőni magyar sora szörnyűségeit, megcsonkitottságunk minden szenvedését és gyalázatát, idegenbe szakadt testvéreink gyötrelmeit jobban átérez- hetné, mint a lengyel nép, amelyet idegen hatalmak kapzsisága másfél évszázadon keresztül hazájától meg fosztott, s amely a világtörténelem legsúlyosabb megpróbáltatásait volt kénytelen átszmvedni. A történelmi múlt és a hajszálig hasonló sors az alappillérei a magyarlengyel barátságnak, mely előbb vagy utóbb az európai politika igen komoly és számottevő tényezője lesz. Ettől a meggyőződéstől áthatva, üdvözli lelkének egész melegével és őszinte szeretettel a magyar nép a lengyel nemzet kiküldötteit. Ezt a számunkra oly értéked és jelentős látogatást a jobb jövő zálogának tekintjük, ami kor a két nemzet a régi közöB ha tárokkal ismét közösen teljesítheti azt a fontos hivatást, amely Európában reá vár. Szekszárdi: október 8. Irta: dr Őrffy Imre országgyűlési képviselő. Az október 8-i szekszárdi kiállítássá!, mely számos országos érdekli közéleti eseménnyel kapcsolatos, régi kedves tervUnk valósai meg. Szerettük volna, ha ezek megtartása jobb időkre esett volna, de agy éreztük, hogy nem lett volna helyes tovább várni. Mint a magyar közéletben mindig, agy ezúttal is lesznek hangok, amelyek — mintán más ellenérvet felhozni nem tadnak — az időszerűtlenség kifogását fogják emlegetni. — Ezért először nézzünk szembe ezzel az ellenvetéssel. Á gazdasági élet egészen csodálatos valami. Legérdekesebb tünete az önműködő erők nagyfoka hatékonysága. fia pedig a tünet tulajdonképpeni okát keressük, az emberi élet- megnyilvánulások mindegyikének közös ősforrásában, a lelki hatások- ban találjak meg azt. Meg keli keresnünk és elő kell varázsolnánk tehát mindent, ami az emberi lélek teremtő erejének, mankakészségének fokozására alkalmas. Ami kilendíti tehetetlen vergődéséből a gondoktól gyötört embert. Ami felpezsdíti az életet, friss levegőt hoz,, mely elfajja az elkeseredés szításának élősdijeit. Minden nemzet annyit és addig él, amennyi életerőt képes felmutatni. Ez pedig nem a jő időkben mutat kozik meg, hanem ilyenkor, amikor a létfenntartás mindenkire, különösen pedig a nemzet gerincét álkotó tér melő osztályokra nézve a legnagyobb küzdelmet jelenti. Szekszárd városa és Tolna megye közönsiége ezektől az igazságoktól áthatva készíti elő októberi nagy napjait. Minden helyi elfogultság nélkül | állíthatjuk, hogy a kiállítás és a vele ' összekötött' ünnepségek messze felül I fogják malni a szokásos alkalmak | látványosságait. . , Tolna vármegye gazdasági kultu rájának országosan ismert igen magas szinvonala biztositéka annak, hogy a kiállítás az ország minden részéből magához vonzza az érdeklődő gazdaközönséget. Az ősi és hires bortermő vidék — élén az állami ellenőrzés alatt álló szekszárdi pince- szövetkezettel — legjobb borait fogja felvonultatni; a bonyhádi — immár világhírű — szarvasmarha tájfajta teljes minőségbeli és mennyiségbeli értékében lesz szemlélhető, nem szólva a Tolnatamási és Vidéke Pélvér Lótenyésztő Szőve.kezel pompás lovairól és a vármegye számos legelső- rangú egyéb mezőgazdasági terményéről, melyet bőségesen fognak kiállítani a varmegyei gazdák. Különös vonzóerővel fog bírni az apaállatok olcsó beszerzési lehetősége, a különböző értékes dijak elnyerésének lehetősége stb., stb. De sok-sok látni való lesz a nem mezőgazda nagyközönség részére is, amelyet zsúfolt filléres vonatok fognak Szekszárdra hozni. A város és vármegye kitűnő ipara és kereskedő társadalma mindent felvonu tat, ami csak szép, jó és olcsó. A népművészet és népszokásokban, Sárköz és a többi történelmi viseletét megőrző vidék népe utján fog gyönyörködhetni mindenki. Aki pedig etnográfiái, vagy egyéb tanulmányokat akar folytatni, annak a Tolnamegyei Muzeum gazdag gyűjteménye fog rendelkezésére állni. A város festői fekvése, természeti szépsége, szőlőjének, gyümölcsének párját ritkító s.amata mind mind nagy gyönyörűségére fog szolgálni az odautazó közönségnek. Egy cikk — hacsak nem akar hosszadalmas lenni — alig lehet alkalmas arra, hogy mindent előre ismertessen. Prospektusok úgyis rendelkezésre fognak állni. E cikk még propaganda sem óhajt lenni. Inkább csak kötelességtelj esi tés az érdeklődő közönséggel szemben, mely joggal vethetné szemünkre, ha figyelmét nem hívtuk volna fel a fentiekre. Válasz a támadásokra. A Tolnamegyei Birlap legutóbbi számában a következő intelmet irányították felém: „Ne irogáljon politikai cikkeket.“ Eőri Szabó Dezső kollegám s az ő megállapítása szerint, bizalmas barátom, ugyanazon birlap 71. számában a ref. lelkészi kar és a közvélemény nevében igy sóhajt fel: „Csodálom, hogy még akad sajtótermék, amely Jánosi György politikai iráoyu cikkeinek helyt ad, pedig legfeljebb' az Gjsftgba valók aaok.“ A Tolnamegyei Hírlap nem fog neheztelni, ha önzetlen tanácsának megszivlelése előtt idézek és kérdezek. Idézem 1. dr Dalin Jenő a lap tiszteletre méltó főszerkesztőjének levelét. »Szekszárd,-1933 január 8. Rédoes Naggtisztelelü Uram l . Ami azt illeti, hogy mily irányban segítse lapunkat, ezt teljesen nagytiszteletü Ur tetszésére bízzuk. Agrár természetű, más- gazdasági', megyei, országos vonatkozása kérdé sek, a -halódó rendszer kimúlását siettető cikkeket örömmel veszünk, füvünk, bogy magát Gömböst nem bántjuk, csak elsősorban a pártját, őt amennyiben, ha el nem kerülhető'. Erről különben felesleges írnom, mint ahogy a diák nem prelegálhat a tanárnak. Kérni fogóm néha-néha a lapra az őszinte kritikát, hogy amennyiben rajtunk múlik, a hibákat kiköszörülhessük. Vagyok megkülönböztetett tiszta* lettel és meleg Üdvözlettel készséges hive Dr Dalin Jenői* Idézem 2." Asztalos Imre, a lap felelős 'szerkesztőjének léveiét »Dombóvár, 1932 dec. 22« . . X Midőn- továbbra is kérem szi. vés jóindulatát és mindenkor megnyilvánult önzetlen áldozatkészségét, békességes Isten áldásával telített karácsonyi ünnepeket kívánva, vagyok szolgálatára örömmel kész hive: AsztalosImj-e^ a lapot természetesen t. p.-ként megindítjuk.« < fmtsüif»'1 Idézem 3. dr Dalin Jenő egy másik levelét': „Neheztel ránk Nagytiszteletü Ur ? Egyes szám ára 10 fillér.
