Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-08-16 / 64. szám

1933 augusztus 16. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Meg kell említenünk, hogy kínos ifeltttnést keltett as a körülmény, hogy a vizsgán — bár meg volt híva — nem jelent meg sem a Szék száréi Kisgasda Egyesület, sem a Földbérlő Szövetkezet. Valóban ér­dekelné sz iskolát, de a nagy közön séget is a távolmaradás oka. I A gemenci ui. Mai vezércikkünk a Tissa hajóz­hatóvá tételével és a dana—tiszakösi csatorna megépítésének igen fontos kérdésével foglalkozik. Száz éve, hogy Széchenyi István nagy agitá dióval a gőzhajózást megvalósította. 'Ezt a százéves évfordulót használják fel azok, akik a dana—tiszaközi gaz­dákon segíteni kívánnak, hogy pro­pagálják a Tisza hajózhatóvá tételét és erős erkölcsi lökést adjanak a Dana—Tisza csatorna megépitési kér­désének. Ez teszi aktuálissá, hogy ismétel­ten foglalkozzunk a gemenci úttal és a gemenci hajóállomás kérdésével. A közigazgatási bizottság felirattal fordult a kereskedelmi miniszterhez a gemenci ut földmunkálatainak el­készítése érdekében. Még nem érke­zett ezen fontos kérdésben döntés. ^Reméljük, hogy az kedvező lesz nemcsak azért, mert vidékünk munka- nélküliségének leszűrése érdekében ez igen fontos szociális lépés, de azért is, mert a Danának megközelithetése Szekszárd nagy vidékének és főként a Sárköznek igen , fontos gazdasági érdeke. Éppen ezért csodálkozunk, hogy sem Szekszárd városa, sem az érdekelt községek vezetői ebben a kérdésben nem mozdultak meg és e megmozdulásukkal legalább is nem igyekeznének elhárítani azokat az akadályokat, amelyeket — úgy hall­juk — támasztani igyekeznek az ut mellett elterülő uradalmak, amelyek még mindig abban a korszakban élnek, úgy látszik, hogy fontosabb és érté­kesebb részükről egy nyugodt és az -élet lüktetésétől meg nem zavart vadászterület, mint sok- sok ezer em­bernek a boldogulás lehetőségéhez -való közelebbvitele, Magyarország terményei úgy lesznek versenyképe­sek Romániával, Oroszországgal, sőt a tengerentúli államokkal szemben is, ha a fogyasztópiacra azt viziutak fel- használásával tudják szállítani. Az ex­port azonnal lehetetlenné válik, amint a vasutat kell igénybe venni. A mi vidékünk a sárbogárd—bátaszéki vas­útvonal kiépítése előtt, Keselyűsben hajóállomással rendelkezett. Várme­gyénk és főként Szekszárd és kör­nyéke vezetőembereinek a bűne, hogy -ez a keselyttsi állomás a Duna Gőz­hajózási Társaság által oly könnyen beszüntethető volt. Közel három év­tized óta szünetel a mi hajózási le­hetőségünk, mert a keselyüsi dunaág eliszaposodása következtében igen költséges és kockázatos az ott való Takodás, a gemenci ut pedig sokszor nincs abban az állapotban, hogy hasz­nálható legyen egyrészt, másrészt epedig ezen utón való bármikori köz­lekedést úgy tudjuk, hogy az ura­dalmak korlátozhatják is. Tapasztalatból tudjuk, hogy tér ményeink szállítása a Dunán lefelé gravitái. Életszükséglet tehát, hogy necsak a nyári, de a késő őszi és tavaszi időben is a hatalmas vidék Gemencen keresztül közelíthesse meg a Dunát és ne arra legyenek kény­szerítve gazdáink, hogy Tolnadom boriba, vagy Dunaszekosőre kelljen azállitaniok, mert ez igen jelentékeny költségtöbblettel jár és azt végered­ményében a gazda kénytelen akár fogatadássa), akár pedig árkülönbö zetben viselni. Az aratás utáni idő a legaktuálisabb, mert legjobban érez­• zük a dunai kikötő hiányát, hogy a I ■ gemenci ut kérdésére és a gemenoi I | áruszállítási rakodó felállítása felé | irányítsuk a közfigyelmet. Kérjük vármegyénk, városunk és | a környékbeli községek vezetőit, va­lamint országgyűlési képviselőnket, de gazdáinkat is, hogy est a kérdést, amelyet annyi szeretettel vett kesébe dr Hagymássy Zoltán főispán azon­nal beiktatása után, ne hagyjuk el­aludni, tartsuk napirenden és teljes erkölosi erejüket koncentrálják e gaz­daságilag igen fontos kérdésnek a megoldására. Ahol nem akarnak okulni! A múlt évi katasstrófális búzater­més után óva intettük Sárköz lakóit, hogy a búzavetőmag megválasztásánál körültekintően járjanak el. Szívesen láttunk volna e téren még hatósági beavatkozást is, mert úgy találtuk, hogy nemcsak a gazdának érdekét szolgálja a terméseredmény, hanem az egész országét és igy azzal a gaz dával szemben, aki a jótanácsot és a szakértők véleményét meg nem hallgatja, még a kényszerítő eszkö­zök alkalmazása is jogosult. Az ez évi terméseredmény nekünk adott igazat. Sárközi gazdáinknak nem kellett az az akció, hogy 60—65 kilós fajsúlyú és ÍVs métermázsa busáért jó vetőmagot kapjanak. — Vetett mindenki saját gyenge busá­jából és az eredmény ma az, hogy míg az uradalmak 83 kilón felüli búzát is termeltek vidékünkön, ad dig kisgazdáinknál ma sem ritka a 70 kilogrammos. Állandó panasz, hogy a gazdatár­sadalom nem képes megélni, hogy nincs a terményeknek ára s igy nem tudnak eleget tenni adó- és bank­tartozásaiknak. Várják az állami se­gítséget, a gabonaáraknak mestersé­gesen való áremelését, a bankka matoknak leszállítását, sőt egyesek még az adósság elengedésében is reménykednek. Támadnak politikai pártok, amelyek a gazda nyomorú­ságából akarnak maguknak hatalmat szerezni és mégis azt látjuk, hogy a gazdák azokat a legelemibb intéz­kedéseket sem teszik meg, amelyek őket rossz minőségű búza termelésé­től megmentik. Úgy látszik, a mi vidékünk népe elfeledte azt a köz mondást: Segíts magadon, az Isten is megsegít. Amikor az apadt szemű gyenge búzák hullanak a cséplőgép­ből a zsákokba, tán egy pillanatra rájönnek, hogy rosszul cselekedtek, amikor a csenevész búzából akartak jó busát termelni. A természetet sem az ember, sem állat, sem a növény­világában megcsalni nem lehet. Ön­tudatra kell ébredni gazdáinknak és szakítani kell azzal a felületességgel, amelyet eddig gyakoroltak, mert ez­zel tönkreteszik önmagukat, meg- kárositják hitelezőiket, képtelenek az állammal szembeni kötelezettségük­nek eleget tenni. Megkárosítják mun­kásaikat, akik a részaratásból és cséplésből ez idén is igen szomorú keresettel kerülnek ki, amely az évi kenyérszükségletüket sem biztosítja, holott máskor még eladásra is maradt valamelyes, végül kevesebbet és rosz- szabbat termelvén, mérhetetlen káro­kat okoznak az egész országnak. Felhívjuk figyelmüket tehát vidé­künk gazdáinak, hogy a vetőmag megválasztásánál és az aratásnál is legyenek figyelemmel arra, ami évek óta az uradalmaknál nagyszerűen bevált. De falhivjuk figyelmüket a gazdák lelki és szellemi vezetőinek és a hatóságoknak is, hogy ne szűn­jenek meg gazdáinkat megértésre bírni és őket komolyan figyelmen tetni, mert a multévi katasztrófába és az idei gyenge termés után, ha még egy szűk esztendő következik, úgy nem lesz semmiféle hatalom amely Sárköznek, ennek az egykori Kánaán földjének népét — a teljes tönkremenéstől megmentse. ÍurekT Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — Dr Sztranyavszky Sándor ny. államtitkár, a Nemzeti Egység párt­jának elnöke megbetegedett és me­gyékben tervezett látogatása 1—2 héttel eltolódott. — Száváid Oszkár alispán halálá­val. kapcsolatosan még a következők intéztek réssvétiratokat a családhoz: Anna főhercegnő, Virág Fereoc püs pök, Hammerstein Equor báró, a német hadsereg főparancsnoka és családja (Berlin), Auffenberg Józsefné báróné (München), Gratz Gusztáv v. b. t. t., id. Rátkay László, Mé­száros János tábornok, Pogány An­tal ny. altábornagy, dr Tanárky Árpád (Gatschach), gróf Kulmer Sán­dor (Cernik), báró Malcomes Gyula és mások. — Áthelyezés. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter Jung Miklós kir. s. tanfelügyelőt, ki közel 14 évig működött Tolnevármegyében, Gyulára helyezte át. — Ritka horgászszerencse. Dr örffy Gyula vármegyei tiszti főügyész, az ismert sporthorgász, badacsonyi üdülése közben 7*2 kg súlyú pontyot fogott a minap a Balatonban. Sze­rencse, hogy a közelben csónakázott valaki, aki meritőhálóval segített a pompás zsákmányt kiemelni, mert különben a hatalmas hal a horogból kiszakította volna a száját és elme­nekül. — A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadlárvák szekszárdi csoportja- nak (HONSz) eddig nem volt meg az a joga, hogy a közalapítványi OFB. kishaazonbérletek ügyében a kötelékébe tartozó tagok érdekében eljárjon. A kir. közalapítványi ügy- igazgatóság most arról értesítette a HONSz szekszárdi csoportját, hogy Alsónyék, Béta, Bátassék, Sárpilis, Várdomb, Decs, Alaónána, Szálka, öcsényhegy, Mórágy, Oozény és Harc községekben lakó és a HONSz kötelékébe tartozó haszonbérlők ügyei­ben, (haszonbérszedések stb.) az illető községekben levő megbízottak is el­járhatnak és ezzel a kishaszonbérlők jogi védelme még intenzivebb lett. — Dalünnep Hőgyészen. Nagysza­bású keretek között ünnepli meg a dal kultuszát Hőgyészen a „Kalaznói Ev. DalkörB közreműködésével aug. 20 án a „Hőgyészi Dalárda“ harmo­nium alapja javára. Az a lendületes munka, mely évek óta serényen fo­lyik a dal társadalmi és kulturális céljai érdekében, hatalmas mérték­ben fog kibontakozni a délutáni nép­ünnepély és esti műsoros estély kere­tében. A gyönyörű repertoár és ai olcsó belépődíjak a nép legszélesebb rétegei számára is lehetővé teszik a sporttelepen d. u. 3 órakor kezdődő népünnepélyen a dal klasszikus és népies fajainak megismerését. A szü­netekben sok ötletes szám fogja szó­rakoztatni jeges frissítők mellett a publikumot. Ette a nagy vendéglő nyári helyiségeiben lezajló vig ka­baré után tánc lesz. A gondosan elő készített ünnepély iránt megyeszerte nagy érdeklődés nyilvánul. A rende­zőség mindazokat, akik tévedésből meghívót nem kaptak, ezúton meg­hívja. — Fóláru utazás Szent Istvánkor. Az idei Szent István-hét alkalmával féláron utazhatik bárki, minden külön igazolás nélkül Budapestre. A meg­váltott egéBzjegy ingyenes vissza­utalásra szolgál. A féláru jegyek augusztus 17-ének 0 órájától vehetők igénybe. A visszautazás a kedvez­ményes jegyekkel leghamarább csak augusztus 20-án deli 12 órától kezdve történhetik, de 23-án, a nap 24 ik órájáig kell a kiindulási állomásra visszatérni Féláru utazást biztosíta­nak a dunai hajósvállalatok is, ha­sonló feltétellel, mint az Államvasutak. — Minisztériumi szemle egy ser­téshizlalda ügyében. A herceg Ester­házy hitbizomanyi uradalom Domb­óváron nagyszabású sertéshizlaló te­lepet kíván létesíteni. Mivel a szom­szédok az építési engedélyezési eljá­rás során felebbezéssel éltek, e hó 17-én dr Pollermann közegészségügyi felügyelő vezetésével bizottság száll ki Dombóvárra helyszíni szemlére. Az, aki fát, szenet STEIGER-nél • már most vesz, Egész télen annak semmi gondja sem lesz. — Hatalmas tűzvész Mucsfan. Ed­dig még ki nem derített okból tűs ütött ki a mucstai gazdák egyik kö­zös szérűjén, ahol tizenegy gazda egész évi szorgoskodásának eredmé­nye elégett és a tűs martalékává lett a cséplőgép is. A hozzávetőleges becs­iész szerint az összes kár húszezer pengőre tehető. A tüzet csak 8 köz­ség tűzoltósága tudta nagynehezen megfékezni. A környék lakosságát pedig nagy elismerés illeti meg a gyors és elegendő vizszállitásért. Az oltásban nagy az érdeme Povázsay Bélajfőjegyző, tüzoltófőparancsnoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents