Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-08-16 / 64. szám

XV. évfolyam. Szekszárd, 1933 augusztus 16. 64. szám TOLNÄGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SzerkesztGségbés kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dij: Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Pó szerkesztő SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetés! dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hird-etések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény.- A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamtnt it nyllttér soronként 60 fillérbe keríti, A Széchenyi útja Augusztus vége felé egy karcsú teBtü, fehér-fekete hajó fog végig siklani a Tiszán. A magyar bor mokkája: Tokaj lesz az indulási pontja s a mostani trianoni határ : Szeged a végállomása. Az utasai a hajónak ? Az ország legelső emberei, élükön magával a kormányzóval, akihez természetesen a szakminiszte­reken kivUl csatlakoznak a vidék főispánjai s ama képviselők, akik a szivükön hordják a Tisza-vidék nagy szociális gondjait és gazdasági bajait. Akiket füt, lüktet az a jóslat, amit Kállay miniszter a kecskeméti gyÜ- mölcskiállitáaon legutóbb mondóit: Európa gyümölcsös kertjévé kell tea nünk a Duna-Tisza közét, olyan csemegeüzletté, amelynek Kecskemét léhet a méltó, kifejező kirakata.' Ez a gondolat rakatja a fütő Bze- net a kis tiszai fehér hajók kazán jába. De egyben a résztvevők szivébe is ad a kalóriájából, hogy legyen eret jük, legyen akaratuk a gondolat megértetésére is. Mert ez történelmi ut. Nemcsak: a Tisza-vidék törtéhei­mének vágnak uj mesgyét a hajó* utón keresztül, hanem az egész ma­gyar mezőgazdaságnak. A magyar termelés számára nyílhat ezen a hajó- utón keresztül uj zsilip, az élet uj lehetőségeivel, a gazdasági nehézsé­gek elleni küzdelem nj fegyvereivel. A gondolat nem nj. Ott élt, ott lobogott ez *, tiszai nt annak a nagy magyar lángelmének az agyában, aki angliai ntja után hazatérvén, szerette volna megvalósítani mindama terveit, amelyek hivatva lettek volna a ma­gyarság gazdasági erejének a foko­zására, Ez a hajóút a Széchenyi István lelkében fogant meg elsőnek, hogy meg is tegye az utat 1833 ban, tehát pontosan száz évnek előtte.' Száz évig kellett tehát szunnyadnia a Tisza-hajózás, a Duna-Tisza csa­torna gondolatának, akár a mesebeli Csipkerózsikának. Sokszor azt hittük, hogy már nem is kell megoldani, nincs íb rá többé szükség. Sokszor azt hittük, hogy majd könnyen ju­tunk hozzá a a világháború négy esztendeje elég idő, tengernyi hadi­foglyainak munkaereje elég testi erő lesz hozzá, hógy ezt a száz éves Széchenyi álmot megvalósítsa, testté, valósággá érlelje. De a magyar sors még sosem engedte meg, hogy köny- nyen juthassunk valami gazdasági előnyhöz. Az esztergomi fogolytábor orosz lakóit inkább tétlenségre kár­hoztatták, minthogy utat építtettek, mocsarat szárittattak, erdőt ültet- tettek, csatornát építtettek volna velük. Legalább ennyi hasznunk le­hetett volna a nagy anyagi és vór- áldozatból. De hiába a múltak feszegetése. Á magyar élet mai ütemé, a gazdasági élet lázas küzdelme nem tűri a ha­bozó tétovázást és a patópáloskodást. Tetteket követel. Gyors és okos el­i határozásokat. A Tiszavidéki búza nj és olcsó utak után cseng, hogy versenyképességét ne kockáztathassa többé, Békés, Csanád, Hevfs, Csőn grád gazdái már mind tömörülték a tiszavidéki búza érdekében. De ez a tömörülés csak a kezdetét jelenti egy hatalmas,. nagy gazdasági összefogás­nak. a közeljövőben már Bor-» sódtól le egész Beregig a Tisza ha­józhatóvá tétele egyesíti a magyar gazdákat a Tisza mentén, hogy az a rengeteg bőség és áldás, amely gyümölcsben is, szemesben is eddig tehertételnek számított, mint sem ha szonnak, hosszúságnak, gondnak in­kább, mint örömnek és áldásnak, nj és olcsó viziutakhoz jutván.: az egész : vidék,,az egész gazdatársadalom szinte beláthatatlanul nagy fellendítő erejévé válhasson. űnkénytelenül is felvetődik a kér dés: mit nyert volna a magyar köz gazdasági élet, ha Széchenyi immár történelmi tiszai útja megtenni a maga óhajtva sóvárgott célját s ha a Tisza hajózhatóvá tételére nem kellene még Folyó hó 19-én délelőtt 10 órakor a vármegyeháza kistermében fogják megtartani azt az értekezletet, amely hivatott , az alispáni, főjegyzői, vala­mint a paksi szolgabirői állás be­töltésének előkészítésére. A belügy­miniszter ugyanis az ezekre vonat­kozó választásokra az engedélyt meg­adta. Értesülésünk szerint a szeptember havában tartandó törvényhatósági biiottsági rendes közgyűlésen csnpán ezekre az állásokra fogják a válasz tásokat megejteni, mert a létszám- I csökkentés folytán egyes állások nem tölthetők be és így előre nem álla­Bövid időn belül kétszer is foglal­koztunk azzal a minden társadalmi osztályt egyaránt érintő kérdéssel, hogy miért drágább a kenyér ára Szekszárdon, mint máshol és köve­teltük, hogy a búza ára olcsóbbo­dásával kapcsolatban olcsóbbá váljon a kenyér is. A malmok már le is számítolták az áresést akkor, amidőn a lisztet olcsóbban adják, a szekszárdi pékek azonban mintha tudomást sem akarnának venni arról, hogy olcsób­ban szeraik be & kenyér és sütemény készítéséhez szükséges lisztet : még mindig a régi, horribilis magaB árak­siáz év múltán is, ma is úgy gon- » dőlnünk, mint egy álomképre. Ne gondoljunk arra sem, hogy hányszor és hányszor lett volna e kérdés meg oldására több lehetőség is, mint éppen ma, amikor oly drága és oly becses jószág a pénz." Na erre gondoljunk. A múltak bánytorgatása, csak a gyengék ta­karója- A mai magyar élet irányí­tóiban van elég elhatározás, bátor­ság, hogy nem riadnak vissza a tor­nyosuló nekézségektői. Főként, ha arra gondolnak,- hogy az angnszttts végi Széchenyi-hajóutból kenyér fa­kadhat sok-sok magyar földmunkás családnak, jólét és boldogulás az egész Tiszavidéknek s ezen kerezz tül az egész országnak. Ez a sok indok teszi jelentőségé ben szinte páratlan fontosságúvá a Széchenyi emlébutat, mert az min denképpen méltó arra, hogy az egész magyar nép ujjongó örömmel lobog tassa feléje az elismerés, az öröm és jobb magyar jövendő ragyogó lobo­góit­pitható meg, hogy az alispáni, fő­jegyzői és szolgabirói állás betöltése folytán milyen állások nyitnak meg. A megüresedő további állásokra, amennyiben a létszámcsökkentés foly­tán azok betöltése lehetséges lesz, a választásokat a vármegye december havi rendes közgyűlésén tartják meg. Az engedélyezett díjas közigazga­tási gyakornoki állások betöltése ugyancsak akkor fog megtörténni, amikor már ismeretes lesz, hogy a megüresedett állások betöltése meny­nyiben fogja érinteni az eddig már alkalmazott gyakornokok előlépte­tését. hoz ragaszkodnak. Pedig nehéz elhi­tetni, hogy a kenyér független a liszttől, amelyből Bütik és a liszt füg­getlen a búzától, amelyből kiőrlik. A gazda sir az olcsó búzaárak miatt, a fogyasztó sir a magas kenyérárak miatt, csak a szek­szárdi pékek nevetnek a markukba, mert újabb nagyobb profit duz­zasztja amúgy sem lapos pénz­tárcájukat. A dolgot azonban nem lehet a gazda és a fogyasztó sírásával és a pékek nevetésével elintézni. A kis emberek kenyeréről, az apró gyer­mekek táplálékáról a péksütemény­ről és a tisztességes üzleti elvek ér­vényesüléséről van itt szó és a szek­szárdi pékeknek sürgősen revízió alá kell venni áraikat, mielőtt még az illetékes hátóságok erélyesebb eszkö­zökkel kényszerítené^ őket erre é revízióra. Igaz,- hogy a fogyasztó közönség jnlins elseje óta néhány fillérrel ol­csóbban fizeti a kenyeret. Ez az elő­nyösebb ár azónban nem a gabona­árak esésének, hanem kizárólag an< nak köszönhető,- hogy a kormány a bolettarendeletben megszüntette a lisztforgalmi adóváltságot. A liszt- forgalmi adóváltság ugyanis lisztre átszámitva 6 fillérrel csökkentette a kilogrammonkénti árakat. És mikor ezek letagadhatatlan tér nyék, akkor a szekszárdi pékmeste­rek arra kényszeritették az ipartes­tületet, hogy as alábbi helyreigazító nyilatkozat közzétételét kérje tőlünk: „Nem felel meg a valóságnak, mintha a szekszárdi stttőiparosok kapzsiságból nem törődnek a fo- gyasztóközönség érdekeivel és azok kiuzsorázáaára szövetkeznének. A szekszárdi sütők szigorúan ügyel­nek arra, hogy a készített süte­ményük a hatóság által megálla­pított súlynak megfeleljen, sőt a szegényebb Géposztály résiére ké­szített tej- és vajnélküli sütemé­nyek az előirt súlyt tnl is halad­ják. Nem felel meg a valóságnak, hogy a szekszárdi sütők kiszipo­lyozzák a közönséget, mert csnpán üzemük rentabilitásának szem előtt tartásával állapították meg áraikat. S ha ezek látszólag magasak is, semmiesetre sem túlzottak, mert a helyi körülmények: magaB villany-, via- és csatornadíj, a fogyasztás csökkenése, a közönség fokozott igényeinek kielégítése, már két daráb süteménynek külöo zacs­kókba való csomagolása és házhoa szállítása indokolja áraikat. A ke­nyérárak megállapítását is a fel­soroltak befolyásolják, A sütők egyébként is mindig iparkodnak a közönség igényeit kielégíteni és igazodnak a lisztár ingadozásához.a Hogy ez a nyilatkozat mennyiben fedi a valóságot, az megállapítható azokból a hiteles adatokból, amelye­ket az ország különböző helyein fekvő városokból szereztünk be, hogy be­bizonyíthassuk, mennyivel magasab­bak a pékproduktumok árai nálnnk, mint máshol. Egyes szám ára 10 fillér. A kormány engedélyezte az alispánt, fő­jegyzői és a paksi szolgablrál állás be­töltését. A kenyér ára Szekszárdon és máshol.

Next

/
Thumbnails
Contents