Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-08-16 / 64. szám
XV. évfolyam. Szekszárd, 1933 augusztus 16. 64. szám TOLNÄGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SzerkesztGségbés kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám: 85 és 102 Előfizetési dij: Egész évre _ 12 pengő || Félévre_______6 pengő Pó szerkesztő SCHNEIDER JÁNOS Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetés! dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét Illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hird-etések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. — A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon mllllmélersoronként 10 fillér. Állástkeresőknek 50 százalék kedvezmény.- A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamtnt it nyllttér soronként 60 fillérbe keríti, A Széchenyi útja Augusztus vége felé egy karcsú teBtü, fehér-fekete hajó fog végig siklani a Tiszán. A magyar bor mokkája: Tokaj lesz az indulási pontja s a mostani trianoni határ : Szeged a végállomása. Az utasai a hajónak ? Az ország legelső emberei, élükön magával a kormányzóval, akihez természetesen a szakminisztereken kivUl csatlakoznak a vidék főispánjai s ama képviselők, akik a szivükön hordják a Tisza-vidék nagy szociális gondjait és gazdasági bajait. Akiket füt, lüktet az a jóslat, amit Kállay miniszter a kecskeméti gyÜ- mölcskiállitáaon legutóbb mondóit: Európa gyümölcsös kertjévé kell tea nünk a Duna-Tisza közét, olyan csemegeüzletté, amelynek Kecskemét léhet a méltó, kifejező kirakata.' Ez a gondolat rakatja a fütő Bze- net a kis tiszai fehér hajók kazán jába. De egyben a résztvevők szivébe is ad a kalóriájából, hogy legyen eret jük, legyen akaratuk a gondolat megértetésére is. Mert ez történelmi ut. Nemcsak: a Tisza-vidék törtéheimének vágnak uj mesgyét a hajó* utón keresztül, hanem az egész magyar mezőgazdaságnak. A magyar termelés számára nyílhat ezen a hajó- utón keresztül uj zsilip, az élet uj lehetőségeivel, a gazdasági nehézségek elleni küzdelem nj fegyvereivel. A gondolat nem nj. Ott élt, ott lobogott ez *, tiszai nt annak a nagy magyar lángelmének az agyában, aki angliai ntja után hazatérvén, szerette volna megvalósítani mindama terveit, amelyek hivatva lettek volna a magyarság gazdasági erejének a fokozására, Ez a hajóút a Széchenyi István lelkében fogant meg elsőnek, hogy meg is tegye az utat 1833 ban, tehát pontosan száz évnek előtte.' Száz évig kellett tehát szunnyadnia a Tisza-hajózás, a Duna-Tisza csatorna gondolatának, akár a mesebeli Csipkerózsikának. Sokszor azt hittük, hogy már nem is kell megoldani, nincs íb rá többé szükség. Sokszor azt hittük, hogy majd könnyen jutunk hozzá a a világháború négy esztendeje elég idő, tengernyi hadifoglyainak munkaereje elég testi erő lesz hozzá, hógy ezt a száz éves Széchenyi álmot megvalósítsa, testté, valósággá érlelje. De a magyar sors még sosem engedte meg, hogy köny- nyen juthassunk valami gazdasági előnyhöz. Az esztergomi fogolytábor orosz lakóit inkább tétlenségre kárhoztatták, minthogy utat építtettek, mocsarat szárittattak, erdőt ültet- tettek, csatornát építtettek volna velük. Legalább ennyi hasznunk lehetett volna a nagy anyagi és vór- áldozatból. De hiába a múltak feszegetése. Á magyar élet mai ütemé, a gazdasági élet lázas küzdelme nem tűri a habozó tétovázást és a patópáloskodást. Tetteket követel. Gyors és okos eli határozásokat. A Tiszavidéki búza nj és olcsó utak után cseng, hogy versenyképességét ne kockáztathassa többé, Békés, Csanád, Hevfs, Csőn grád gazdái már mind tömörülték a tiszavidéki búza érdekében. De ez a tömörülés csak a kezdetét jelenti egy hatalmas,. nagy gazdasági összefogásnak. a közeljövőben már Bor-» sódtól le egész Beregig a Tisza hajózhatóvá tétele egyesíti a magyar gazdákat a Tisza mentén, hogy az a rengeteg bőség és áldás, amely gyümölcsben is, szemesben is eddig tehertételnek számított, mint sem ha szonnak, hosszúságnak, gondnak inkább, mint örömnek és áldásnak, nj és olcsó viziutakhoz jutván.: az egész : vidék,,az egész gazdatársadalom szinte beláthatatlanul nagy fellendítő erejévé válhasson. űnkénytelenül is felvetődik a kér dés: mit nyert volna a magyar köz gazdasági élet, ha Széchenyi immár történelmi tiszai útja megtenni a maga óhajtva sóvárgott célját s ha a Tisza hajózhatóvá tételére nem kellene még Folyó hó 19-én délelőtt 10 órakor a vármegyeháza kistermében fogják megtartani azt az értekezletet, amely hivatott , az alispáni, főjegyzői, valamint a paksi szolgabirői állás betöltésének előkészítésére. A belügyminiszter ugyanis az ezekre vonatkozó választásokra az engedélyt megadta. Értesülésünk szerint a szeptember havában tartandó törvényhatósági biiottsági rendes közgyűlésen csnpán ezekre az állásokra fogják a válasz tásokat megejteni, mert a létszám- I csökkentés folytán egyes állások nem tölthetők be és így előre nem állaBövid időn belül kétszer is foglalkoztunk azzal a minden társadalmi osztályt egyaránt érintő kérdéssel, hogy miért drágább a kenyér ára Szekszárdon, mint máshol és követeltük, hogy a búza ára olcsóbbodásával kapcsolatban olcsóbbá váljon a kenyér is. A malmok már le is számítolták az áresést akkor, amidőn a lisztet olcsóbban adják, a szekszárdi pékek azonban mintha tudomást sem akarnának venni arról, hogy olcsóbban szeraik be & kenyér és sütemény készítéséhez szükséges lisztet : még mindig a régi, horribilis magaB áraksiáz év múltán is, ma is úgy gon- » dőlnünk, mint egy álomképre. Ne gondoljunk arra sem, hogy hányszor és hányszor lett volna e kérdés meg oldására több lehetőség is, mint éppen ma, amikor oly drága és oly becses jószág a pénz." Na erre gondoljunk. A múltak bánytorgatása, csak a gyengék takarója- A mai magyar élet irányítóiban van elég elhatározás, bátorság, hogy nem riadnak vissza a tornyosuló nekézségektői. Főként, ha arra gondolnak,- hogy az angnszttts végi Széchenyi-hajóutból kenyér fakadhat sok-sok magyar földmunkás családnak, jólét és boldogulás az egész Tiszavidéknek s ezen kerezz tül az egész országnak. Ez a sok indok teszi jelentőségé ben szinte páratlan fontosságúvá a Széchenyi emlébutat, mert az min denképpen méltó arra, hogy az egész magyar nép ujjongó örömmel lobog tassa feléje az elismerés, az öröm és jobb magyar jövendő ragyogó lobogóitpitható meg, hogy az alispáni, főjegyzői és szolgabirói állás betöltése folytán milyen állások nyitnak meg. A megüresedő további állásokra, amennyiben a létszámcsökkentés folytán azok betöltése lehetséges lesz, a választásokat a vármegye december havi rendes közgyűlésén tartják meg. Az engedélyezett díjas közigazgatási gyakornoki állások betöltése ugyancsak akkor fog megtörténni, amikor már ismeretes lesz, hogy a megüresedett állások betöltése menynyiben fogja érinteni az eddig már alkalmazott gyakornokok előléptetését. hoz ragaszkodnak. Pedig nehéz elhitetni, hogy a kenyér független a liszttől, amelyből Bütik és a liszt független a búzától, amelyből kiőrlik. A gazda sir az olcsó búzaárak miatt, a fogyasztó sir a magas kenyérárak miatt, csak a szekszárdi pékek nevetnek a markukba, mert újabb nagyobb profit duzzasztja amúgy sem lapos pénztárcájukat. A dolgot azonban nem lehet a gazda és a fogyasztó sírásával és a pékek nevetésével elintézni. A kis emberek kenyeréről, az apró gyermekek táplálékáról a péksüteményről és a tisztességes üzleti elvek érvényesüléséről van itt szó és a szekszárdi pékeknek sürgősen revízió alá kell venni áraikat, mielőtt még az illetékes hátóságok erélyesebb eszközökkel kényszerítené^ őket erre é revízióra. Igaz,- hogy a fogyasztó közönség jnlins elseje óta néhány fillérrel olcsóbban fizeti a kenyeret. Ez az előnyösebb ár azónban nem a gabonaárak esésének, hanem kizárólag an< nak köszönhető,- hogy a kormány a bolettarendeletben megszüntette a lisztforgalmi adóváltságot. A liszt- forgalmi adóváltság ugyanis lisztre átszámitva 6 fillérrel csökkentette a kilogrammonkénti árakat. És mikor ezek letagadhatatlan tér nyék, akkor a szekszárdi pékmesterek arra kényszeritették az ipartestületet, hogy as alábbi helyreigazító nyilatkozat közzétételét kérje tőlünk: „Nem felel meg a valóságnak, mintha a szekszárdi stttőiparosok kapzsiságból nem törődnek a fo- gyasztóközönség érdekeivel és azok kiuzsorázáaára szövetkeznének. A szekszárdi sütők szigorúan ügyelnek arra, hogy a készített süteményük a hatóság által megállapított súlynak megfeleljen, sőt a szegényebb Géposztály résiére készített tej- és vajnélküli sütemények az előirt súlyt tnl is haladják. Nem felel meg a valóságnak, hogy a szekszárdi sütők kiszipolyozzák a közönséget, mert csnpán üzemük rentabilitásának szem előtt tartásával állapították meg áraikat. S ha ezek látszólag magasak is, semmiesetre sem túlzottak, mert a helyi körülmények: magaB villany-, via- és csatornadíj, a fogyasztás csökkenése, a közönség fokozott igényeinek kielégítése, már két daráb süteménynek külöo zacskókba való csomagolása és házhoa szállítása indokolja áraikat. A kenyérárak megállapítását is a felsoroltak befolyásolják, A sütők egyébként is mindig iparkodnak a közönség igényeit kielégíteni és igazodnak a lisztár ingadozásához.a Hogy ez a nyilatkozat mennyiben fedi a valóságot, az megállapítható azokból a hiteles adatokból, amelyeket az ország különböző helyein fekvő városokból szereztünk be, hogy bebizonyíthassuk, mennyivel magasabbak a pékproduktumok árai nálnnk, mint máshol. Egyes szám ára 10 fillér. A kormány engedélyezte az alispánt, főjegyzői és a paksi szolgablrál állás betöltését. A kenyér ára Szekszárdon és máshol.
