Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-07-19 / 56. szám

XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 Julius 19. 56. szám. *!> I TOLNAMEGYEIÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszánj 85 és 102. Előfizetési di): Félévre _ _ _ 6 pengd. | Egész évre _ _ 12 pengd. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÄNOS. Felelő, szerkesztő: BLAZSIK FERENC. A lap megjelenik minden sserdán éa szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetd közlemények a szérkesztdséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresdknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerOl. méljük, hogy ezt a gondolatot agilis főispánunk, felsőházi tagjaink, orsság gyűlési képviselőink fel fogják ka­rolni és minden befolyásukat felhasz nálják arra, hogy a pénztár tagjai­nak eme jogos kívánsága, amely leg­kevésbé sem kivihetetlen, teljesül­jön. Elvégre a teljes épitkezésBel is az OTI csak azt a pénzt adná visz Bza, amelyet annakidején a Mun- kásbiztositó Pénztártól átvett és az átadásnáli jogfenntartás elmulasztása miatt használhatta csak fel saját cél jaira és nem lett kötelezve ezen te­kintélyes összeget a szekszárdi szék ház életrehivására fordítani. Mi mindenben és igy azon gon­dolatmenetében is hűséges követői vagyunk Gömbös Gyulának, a mi­niszterelnöknek és városunk díszpol­gárának, hogy egészséges vidéki köz­pontokat kell kiépíteni. Ezt a gon- dolatot elsősorban a Társadalombiz­tosító intézménynél látjuk városunk­ban keresztülvihetőnek. Meg fogunk ragadni minden alkalmat, hogy a kerületi választmánynak a szekszárdi székház építésére vonatkozó minden kérése, helyesebben jogos követelése valóra váljon. Reméljük, hogy az OTI’ vezetősége is ráeszmél végre arra, hogy a vidékről beszedett helyeseb­ben, keservesen kiizzadott millióknak rendeltetése nemcsak az lehet, hogy Budapestet erőszakosan világvárossá építsék ki, hanem az igazság és mél­tányosság szigorú szemmeltartáBával ezen milliók, vagy legalább azok egy I része odaadassanak vissz», ahonnan I elvonattak. r. A Független Kisgazdák szervezkedő ülése Decsen és őcsényben. Amiről lehet és amiről kell beszélni. Köztudomású, hogy a Társadalom biztosító Intézmény, ez a túlmérete­zett és a viszonyokra semmiféle te­kintettel nem lévő intézet kevesek előtt rokonszenves. Nem beszélünk azokról a drákói rendszabályokról, amelyeket a törvénybe lefektettek és nyilván azért kerülhettek oda bele, mert ebben csak az elméleti elgon­dolások jutottak kifejezésre, nem pedig a gyakorlati ismeretek és kép­viselőinknek abban az időben úgy látszik kisebb gondjuk is nagyobb volt, mint e rendkívül fontos szó ciális intézmény rendelkezéseinek ala­pos megvitatása. Ezúttal arról a megkülönböztetett bánásról óhajtunk írni, amelyben ez az intézmény Budapestet és a vidé­ket részesíti. Állami intézményeink­ben is igen sokszor tapasztaljuk, hogy azokban mindig a központosító irányzat domborodik ki. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert hiszen azok szülői mindig fővárosi embe­rek, akik nem tudnak felülhelyez­kedni azon, hogy ezen szemszögből nézzenek mindent. Országgyűlési kép­viselőink, ha vidékről kerülnek is fel, lassan budapestiek lesznek és az ő szülőföldjüknek emlékét elnyomja a fővárosi élet pompája és zaja. így lehetséges, hogy a vidékre is oly ruhát szabnak, amely a fővárosnak megfelelő, de bizony egy vidéki vá­rosban korcsszülött. Gömbös Gjiula miniszterelnök programmjába vette és midőn városunkban a díszpolgári ok­levelet átvette, kifejezésre is juttatta, hogy ő a decentralizálásnak a bive és erős vidéki központok teremtése lebeg előtte. A Társadalombiztosító Intézmény a kormányelnök emez intencióit nem respektálja. Előtte még mindig csak Budapest létezik az intézmények lé­tesítését és kiépítését illetőleg és a vidékre csak akkor gondol, amikor annak keserves filléreire van utalva, bogy abból a budapesti óriási deficitet kiegyenlítse. Felhőkarcoló hirdeti ha­talmát az OTI intézetnek Budapes­ten. Magában a fővárosban és közeli vidékén a bérbázaknak egész soro zata épült és épül az aggkori nyug­dijakra beszedett összegekből. A vi­déki intézmények azonban hiába eme­lik fel autonom szervezeteik utján szavukat, mert nemcsak a tisztvise­lőknek nincs meg a legszerényebb igényeket kielégítő helyiségük, de legtöbb helyen, a jogkereső felek és betegek a folyosókon, vagy az udvaron kénytelenek ácsorogni és várni ügyeik elintézését, vagy pedig, azt, hogy a kamrának inkább, mint mütónek beillő helyiségben, orvosi kezelésben része­süljenek. Ebben a mellőzésben, tán első helyen áll megyebeli kerületi pénztárunk, amelynek primitiv épü­lete még egy szerény magánlakás céljainak Bem megfelelő. A Munkás- biztosító Pénztáraknak megszüntetése alkalmával 200.000 pengőt meghaladó tőke került a szekszárdi pénztártól az OTI tulajdonába és e tőkének rendeltetése éppen egy székház épí­tése lett volna és bár évekkel ezelőtt már a város képviselőtestülete gaval- lérosan egy szép területet bocsájtott az OTI rendelkezésére, mégis hiába volt minden kérés, kilincselés, az OTI vezetősége a szekszárdi székház építése elől mereven elzárkózott, pedig akkor még a budapesti, albertfalvai stb. építkezések az összes pénzforrá­sokat nem merítették ki. A szekszárdi OTI választmánya nem hagyta elaludni ezt a kérdést és dr őrffy Imre képviselő ur utján folyton napirenden tartotta, úgyhogy az országos vezetőségnek végre mégis csak foglalkozni kellett vele. Kiküld­tek egy mérnököt, aki az alig 400[~~| métert kitevő ház átalakítási tervét el is készítette és ezen átalakításra cca 20.000 pengőt irányzott elő, de a szakemberek véleménye szerint 26.000 pengőn alul keresztül nem vihető. Ez az átalakítás alkalmas lenne ugyan arra, hogy a szekszárdi székház építésének kérdését egy ilyen intézkedéssel hosszú időre elodázzák, de legkevésbé sem arra, hogy a kerü­leti pénztárhoz tartozó tagok legmi­nimálisabb érdekei is kielégittesse- nek, nem is beszélve arról, hogy a tisztviselőknek sötét lyukakban kel­lene fontos és terhes munkájukat vé­gezniük és mindössze egy 90Q öles udvartér maradna. Á pénztár választmánya e hó 15-én tartott ülésén foglalkozott ezzel az építkezéssel, illetőleg az építkezést elodázó átalakítással és egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tervezett átalakítás minden tekin­tetben alkalmatlan, ezt kivitelre el nem fogadják már csak azért sem, mert az átalakításba fektetett tőke nemcsak azért kidobott pénz, mert a helyiség továbbra is maradna olyan, amely a tagok és tisztviselők legsze­rényebb igényeit sem elégítheti ki, de másrészt a ház értéke semmivel sem emelkednék. A pénztár választ­mánya arra az álláspontra helyez­kedett, hogyha a város által felaján lőtt telken ezidőszerint a teljes épít­kezése a Társadalombiztosító anyagi viszonyai miatt nem is valósítható meg, de az átalakításra irányzott tőke kétszerese bocsájtatnék az építkezés rendelkezésére, akkor a jelenlegi ház eladásából befolyó összeggel együtt oly tőkével rendelkezne a választmány, amelyből a szekszárdi kerületi pénz­tár építkezése megkezdhető és oly mértékben kivihető volna, hogy a ren­delkezésre álló modern helyiségek mindaddig ki tudnák elégíteni a fel­merülő igényeket, míg a további építkezésre alkalmas időpont bekö­vetkezik. Tagadhatatlanul a pénz­tár választmányának esen elhatáro- I zása és állásfoglalása alkalmas egy I egészséges helyzet teremtésére. Re­Nagy előkészületek után a megyei Független Kisgazdapárt julius 16 án Decsen és őcsényben tartott szervező ülést, amelyen az országos párt ré­széről dr Erdélyi Aladár és dr Klein Antal jelentek meg, a megyei párt részéről pedig dr Dalin Jenő. A decsi ülésre a« országgyűlési képviselők a déli vonattal érkeztek és a decsi Polgári Körbe vonultak, ahol mintegy százan jelentek meg és vettek részt az ebéden. Ebéd után tartották az alakuló ülÓBt, amelyet B. Széli András nyi­tott meg és üdvözölte a megjelente­ket. Dr Dalin Jenő bejelentette, hogy az országos politikáról a Buda­pestről jött képviselők fognak be­szélni. ö arra használta fel az alkal­mat, hogy nagy dühhel rontott a Nemzeti Egység Párt szervezkedé­sének és igyekezett ennek a pártnak sikeres szervezkedését lekicsinyelni, amit még hallgatósága sem fogadott el valóságnak. Hangoztatta a gazda­társadalom nehéz helyzetét, sürgette az ipari cikkeknek a mezőgazdasági termények árával való arányosítását, de arról elfelejtett beszélni, hogy mi­ként lehetne azt megvalósítani. Nyil­ván hatáskeltés céljából azt is ki­fogásolta, hogy a miniszterek nem villamoson, hanem autón járnak. Ez zel a kiszólásával igen élénk derült séget keltett, éppúgy mint azzal a komolylátszatu fejtegetésévé! is, hogy a kisgazdapárt Gömbös Gyula haza­fiasságával, tudásával és jóhiszeműsé­gével meg van elégedve, de hát sze­gény Gömbös nem tudja megvalósí­tani szép terveit, mert Bethlen pártja veszi körül és. ezek a képviselők megakadályozzák őt minden nemes szándékában. Eközben a szónok erősen berekedt és a pompás hangú dr Erdélyi Aladár vette át tőle a szót, kifejtvén ismé­telten, hogy miért lépett ki az Egység pártjából. Igen helyesen arra intette { hallgatóit, hogy a törvény útjáról ne I lépjenek le sóba. Majd a titkos vá­lasztójogról beszélvén, igen frappán­san világított rá, bogy a titkosság­tól ő se túlságos sokat vár, de még kevesebbet várhatnak tőle a gazdák, mert ettől nem lesz drágább se a bor, se a búza. A borkérdéssel fog­lalkozván azt hangoztatta, hogy tör­vényes intézkedéseket kellene hozni, hogy szeszt nem burgonyából és ten­geriből, (Mit szól ehhez dr Klein Antal ?) hanem borból kellene ké­szíteni, éppúgy az ecetet is. Erősen nekiment a kartelleknek és bár sokallja a gazdákra kivetett adókat, mégis szeretné a nagyipar és a részvénytársaságok adóját emelni, mert szerinte azok elvonják jövedel­müket az adó alól. Azzal fejezte be beszédét, hogy ők szívesen látják, ha Gömbös Gyula 95 pontját meg­valósítja, azt nem kívánják meg­akadályozni. Dr Klein Antal mint Eckhardt Tibor küldöttje beszólt. Azt állapítja meg, hogy a Gömbös-kormány a tiz hónap alatt semmit Bem tett (Úgy látszik, hosszút aludt a képviselő ur!}, mert kezét megkötötték Bethlen em­berei. Gömbös nem csökkentette a közterheket, nem fékezte meg a kar­telleket, sőt ezek az iparcikkek árát a boletta miatt még emelték is. Az álláshalmosáBokról is bőszéit, ami bizony nem igen érdekelte hallgatóit. Beszéde végén azt hangoztatta, hogy a kartellek és adók tették tönkre a gazdákat. Követelte a devalorizációt és a gazdaadósságok behajtása ügyé­ben tett kormányintézkedéseket igye­kezett lekicsinyelni, végül kijelentette, hogy utolsó lehelletéig támadni fogja a kormányt. Decsről a független kisgazdavezá- rek őcsénybe mentek át, ahol a Hangyái korcsmában mintegy har­mincán jöttek össze. Az érdeklődés­nek ezen nagyfokú hiánya erősen | elkedvetlenítette a zászlóbontókat, do { azért végigcsinálták a programmot. A sikertelen zászlóbontás legfénye- | sebben igazolta azt, hogy a Nemzeti Egyes szám ára 10 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents