Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-07-19 / 56. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 Julius 19. 56. szám. *!> I TOLNAMEGYEIÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszánj 85 és 102. Előfizetési di): Félévre _ _ _ 6 pengd. | Egész évre _ _ 12 pengd. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÄNOS. Felelő, szerkesztő: BLAZSIK FERENC. A lap megjelenik minden sserdán éa szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetd közlemények a szérkesztdséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresdknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerOl. méljük, hogy ezt a gondolatot agilis főispánunk, felsőházi tagjaink, orsság gyűlési képviselőink fel fogják karolni és minden befolyásukat felhasz nálják arra, hogy a pénztár tagjainak eme jogos kívánsága, amely legkevésbé sem kivihetetlen, teljesüljön. Elvégre a teljes épitkezésBel is az OTI csak azt a pénzt adná visz Bza, amelyet annakidején a Mun- kásbiztositó Pénztártól átvett és az átadásnáli jogfenntartás elmulasztása miatt használhatta csak fel saját cél jaira és nem lett kötelezve ezen tekintélyes összeget a szekszárdi szék ház életrehivására fordítani. Mi mindenben és igy azon gondolatmenetében is hűséges követői vagyunk Gömbös Gyulának, a miniszterelnöknek és városunk díszpolgárának, hogy egészséges vidéki központokat kell kiépíteni. Ezt a gon- dolatot elsősorban a Társadalombiztosító intézménynél látjuk városunkban keresztülvihetőnek. Meg fogunk ragadni minden alkalmat, hogy a kerületi választmánynak a szekszárdi székház építésére vonatkozó minden kérése, helyesebben jogos követelése valóra váljon. Reméljük, hogy az OTI’ vezetősége is ráeszmél végre arra, hogy a vidékről beszedett helyesebben, keservesen kiizzadott millióknak rendeltetése nemcsak az lehet, hogy Budapestet erőszakosan világvárossá építsék ki, hanem az igazság és méltányosság szigorú szemmeltartáBával ezen milliók, vagy legalább azok egy I része odaadassanak vissz», ahonnan I elvonattak. r. A Független Kisgazdák szervezkedő ülése Decsen és őcsényben. Amiről lehet és amiről kell beszélni. Köztudomású, hogy a Társadalom biztosító Intézmény, ez a túlméretezett és a viszonyokra semmiféle tekintettel nem lévő intézet kevesek előtt rokonszenves. Nem beszélünk azokról a drákói rendszabályokról, amelyeket a törvénybe lefektettek és nyilván azért kerülhettek oda bele, mert ebben csak az elméleti elgondolások jutottak kifejezésre, nem pedig a gyakorlati ismeretek és képviselőinknek abban az időben úgy látszik kisebb gondjuk is nagyobb volt, mint e rendkívül fontos szó ciális intézmény rendelkezéseinek alapos megvitatása. Ezúttal arról a megkülönböztetett bánásról óhajtunk írni, amelyben ez az intézmény Budapestet és a vidéket részesíti. Állami intézményeinkben is igen sokszor tapasztaljuk, hogy azokban mindig a központosító irányzat domborodik ki. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert hiszen azok szülői mindig fővárosi emberek, akik nem tudnak felülhelyezkedni azon, hogy ezen szemszögből nézzenek mindent. Országgyűlési képviselőink, ha vidékről kerülnek is fel, lassan budapestiek lesznek és az ő szülőföldjüknek emlékét elnyomja a fővárosi élet pompája és zaja. így lehetséges, hogy a vidékre is oly ruhát szabnak, amely a fővárosnak megfelelő, de bizony egy vidéki városban korcsszülött. Gömbös Gjiula miniszterelnök programmjába vette és midőn városunkban a díszpolgári oklevelet átvette, kifejezésre is juttatta, hogy ő a decentralizálásnak a bive és erős vidéki központok teremtése lebeg előtte. A Társadalombiztosító Intézmény a kormányelnök emez intencióit nem respektálja. Előtte még mindig csak Budapest létezik az intézmények létesítését és kiépítését illetőleg és a vidékre csak akkor gondol, amikor annak keserves filléreire van utalva, bogy abból a budapesti óriási deficitet kiegyenlítse. Felhőkarcoló hirdeti hatalmát az OTI intézetnek Budapesten. Magában a fővárosban és közeli vidékén a bérbázaknak egész soro zata épült és épül az aggkori nyugdijakra beszedett összegekből. A vidéki intézmények azonban hiába emelik fel autonom szervezeteik utján szavukat, mert nemcsak a tisztviselőknek nincs meg a legszerényebb igényeket kielégítő helyiségük, de legtöbb helyen, a jogkereső felek és betegek a folyosókon, vagy az udvaron kénytelenek ácsorogni és várni ügyeik elintézését, vagy pedig, azt, hogy a kamrának inkább, mint mütónek beillő helyiségben, orvosi kezelésben részesüljenek. Ebben a mellőzésben, tán első helyen áll megyebeli kerületi pénztárunk, amelynek primitiv épülete még egy szerény magánlakás céljainak Bem megfelelő. A Munkás- biztosító Pénztáraknak megszüntetése alkalmával 200.000 pengőt meghaladó tőke került a szekszárdi pénztártól az OTI tulajdonába és e tőkének rendeltetése éppen egy székház építése lett volna és bár évekkel ezelőtt már a város képviselőtestülete gaval- lérosan egy szép területet bocsájtott az OTI rendelkezésére, mégis hiába volt minden kérés, kilincselés, az OTI vezetősége a szekszárdi székház építése elől mereven elzárkózott, pedig akkor még a budapesti, albertfalvai stb. építkezések az összes pénzforrásokat nem merítették ki. A szekszárdi OTI választmánya nem hagyta elaludni ezt a kérdést és dr őrffy Imre képviselő ur utján folyton napirenden tartotta, úgyhogy az országos vezetőségnek végre mégis csak foglalkozni kellett vele. Kiküldtek egy mérnököt, aki az alig 400[~~| métert kitevő ház átalakítási tervét el is készítette és ezen átalakításra cca 20.000 pengőt irányzott elő, de a szakemberek véleménye szerint 26.000 pengőn alul keresztül nem vihető. Ez az átalakítás alkalmas lenne ugyan arra, hogy a szekszárdi székház építésének kérdését egy ilyen intézkedéssel hosszú időre elodázzák, de legkevésbé sem arra, hogy a kerületi pénztárhoz tartozó tagok legminimálisabb érdekei is kielégittesse- nek, nem is beszélve arról, hogy a tisztviselőknek sötét lyukakban kellene fontos és terhes munkájukat végezniük és mindössze egy 90Q öles udvartér maradna. Á pénztár választmánya e hó 15-én tartott ülésén foglalkozott ezzel az építkezéssel, illetőleg az építkezést elodázó átalakítással és egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tervezett átalakítás minden tekintetben alkalmatlan, ezt kivitelre el nem fogadják már csak azért sem, mert az átalakításba fektetett tőke nemcsak azért kidobott pénz, mert a helyiség továbbra is maradna olyan, amely a tagok és tisztviselők legszerényebb igényeit sem elégítheti ki, de másrészt a ház értéke semmivel sem emelkednék. A pénztár választmánya arra az álláspontra helyezkedett, hogyha a város által felaján lőtt telken ezidőszerint a teljes építkezése a Társadalombiztosító anyagi viszonyai miatt nem is valósítható meg, de az átalakításra irányzott tőke kétszerese bocsájtatnék az építkezés rendelkezésére, akkor a jelenlegi ház eladásából befolyó összeggel együtt oly tőkével rendelkezne a választmány, amelyből a szekszárdi kerületi pénztár építkezése megkezdhető és oly mértékben kivihető volna, hogy a rendelkezésre álló modern helyiségek mindaddig ki tudnák elégíteni a felmerülő igényeket, míg a további építkezésre alkalmas időpont bekövetkezik. Tagadhatatlanul a pénztár választmányának esen elhatáro- I zása és állásfoglalása alkalmas egy I egészséges helyzet teremtésére. ReNagy előkészületek után a megyei Független Kisgazdapárt julius 16 án Decsen és őcsényben tartott szervező ülést, amelyen az országos párt részéről dr Erdélyi Aladár és dr Klein Antal jelentek meg, a megyei párt részéről pedig dr Dalin Jenő. A decsi ülésre a« országgyűlési képviselők a déli vonattal érkeztek és a decsi Polgári Körbe vonultak, ahol mintegy százan jelentek meg és vettek részt az ebéden. Ebéd után tartották az alakuló ülÓBt, amelyet B. Széli András nyitott meg és üdvözölte a megjelenteket. Dr Dalin Jenő bejelentette, hogy az országos politikáról a Budapestről jött képviselők fognak beszélni. ö arra használta fel az alkalmat, hogy nagy dühhel rontott a Nemzeti Egység Párt szervezkedésének és igyekezett ennek a pártnak sikeres szervezkedését lekicsinyelni, amit még hallgatósága sem fogadott el valóságnak. Hangoztatta a gazdatársadalom nehéz helyzetét, sürgette az ipari cikkeknek a mezőgazdasági termények árával való arányosítását, de arról elfelejtett beszélni, hogy miként lehetne azt megvalósítani. Nyilván hatáskeltés céljából azt is kifogásolta, hogy a miniszterek nem villamoson, hanem autón járnak. Ez zel a kiszólásával igen élénk derült séget keltett, éppúgy mint azzal a komolylátszatu fejtegetésévé! is, hogy a kisgazdapárt Gömbös Gyula hazafiasságával, tudásával és jóhiszeműségével meg van elégedve, de hát szegény Gömbös nem tudja megvalósítani szép terveit, mert Bethlen pártja veszi körül és. ezek a képviselők megakadályozzák őt minden nemes szándékában. Eközben a szónok erősen berekedt és a pompás hangú dr Erdélyi Aladár vette át tőle a szót, kifejtvén ismételten, hogy miért lépett ki az Egység pártjából. Igen helyesen arra intette { hallgatóit, hogy a törvény útjáról ne I lépjenek le sóba. Majd a titkos választójogról beszélvén, igen frappánsan világított rá, bogy a titkosságtól ő se túlságos sokat vár, de még kevesebbet várhatnak tőle a gazdák, mert ettől nem lesz drágább se a bor, se a búza. A borkérdéssel foglalkozván azt hangoztatta, hogy törvényes intézkedéseket kellene hozni, hogy szeszt nem burgonyából és tengeriből, (Mit szól ehhez dr Klein Antal ?) hanem borból kellene készíteni, éppúgy az ecetet is. Erősen nekiment a kartelleknek és bár sokallja a gazdákra kivetett adókat, mégis szeretné a nagyipar és a részvénytársaságok adóját emelni, mert szerinte azok elvonják jövedelmüket az adó alól. Azzal fejezte be beszédét, hogy ők szívesen látják, ha Gömbös Gyula 95 pontját megvalósítja, azt nem kívánják megakadályozni. Dr Klein Antal mint Eckhardt Tibor küldöttje beszólt. Azt állapítja meg, hogy a Gömbös-kormány a tiz hónap alatt semmit Bem tett (Úgy látszik, hosszút aludt a képviselő ur!}, mert kezét megkötötték Bethlen emberei. Gömbös nem csökkentette a közterheket, nem fékezte meg a kartelleket, sőt ezek az iparcikkek árát a boletta miatt még emelték is. Az álláshalmosáBokról is bőszéit, ami bizony nem igen érdekelte hallgatóit. Beszéde végén azt hangoztatta, hogy a kartellek és adók tették tönkre a gazdákat. Követelte a devalorizációt és a gazdaadósságok behajtása ügyében tett kormányintézkedéseket igyekezett lekicsinyelni, végül kijelentette, hogy utolsó lehelletéig támadni fogja a kormányt. Decsről a független kisgazdavezá- rek őcsénybe mentek át, ahol a Hangyái korcsmában mintegy harmincán jöttek össze. Az érdeklődésnek ezen nagyfokú hiánya erősen | elkedvetlenítette a zászlóbontókat, do { azért végigcsinálták a programmot. A sikertelen zászlóbontás legfénye- | sebben igazolta azt, hogy a Nemzeti Egyes szám ára 10 fillér.
