Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-07-12 / 54. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 julius 12. Bécsi gyártmányú 473 rövid, fekete zongora eladó. — Cím a kiadóban. állapíthatja meg. Nyilatkoztam több iaben arról is, hogy a közterhek (adók, Üzemi dijak) csak mimódon csökkenthetők. Már az ellenzék meg* aattletéae előtti időben azon fáradoz­tam és dolgozom most is és majd ha a nagy nyilvánosság előtt beszá­mólók munkámról, ki fog tűnni, hogy az elért eredmény nem az ellenzéki mnnka következménye. Végül bárki részéről történő azon kijelentés vagy feltevés, — hogy én a saját illetményem miatt nem enge* dem, illetőleg akadályozom meg az 1933. évi költségvetést átvizsgáló és nem „takarékossági“ bizottságot mun­kájában, — nem egyéb, mint rá- galom 1 Vitéz Vendel István. Államsegély a Lajvér-patak » s * sZoDciiy u&asara. Ismeretes, hogy a Lajvér patak a zivatarok alkalmával nem képes a belé ömlő csapadékot levezetni és a mederből kitörő víztömeg nagy ká­rokat okoz nemcsak Bátaszék hatá­rában, de még a bátaszéki Újtelepen is, ahol legutóbb a házakat is meg­rongálta. Dr Kállay Miklós főldmi- velésttgyi miniszter ittléte alkalmával a Határmajorban megjelent bátaszéki küldöttség a mezőgazdasági vonat­kozások megbeszélése mellett ezt a kérdést is érintette. A miniszter eb­ben az ügyben is teljesen tájékozó- dottan azt a felvilágosítást adta, hogy dr örffy Imre országgyűlési képvi­selő és dr Hagymássy Zoltán főispán előterjesztéseiből tudomása van a Laj­vér veszedelmes voltáról, valamint arról, hogy e medernek, illetve a sok rombolást okozó vadvizároknak a rendbehozatala halaszthatatlanul sür gős. Közölte továbbá Kállay Miklós, hogy a Lajvérre vonatkozóan be­kérte szakközegeinek véleményét és e szakértői vélemények szerint már az építési költség tekintetében is tá­jékozódást szerzett. Tudja azt is, hogy ez a mederszabályozó, illetve ármentesitő munka államsegély nél­kül nem hajtható végre, éppen azért máris intézkedett, hogy egyelőre leg­alább annyi költség álljon rendelke­zésre, amennyiből a bátaszéki Újtelep sürgős árvédelmi munkáit el lehet készíteni. Ezután rövidesen sor ke­rül a Lajvér tulajdonképpeni szabá­lyozására, amely egy egész sor köz­ségnek egyaránt érdeke. Ennek a munkának az elkészíté­sét — végsé nyilatkozatát a fö'.dmi- velésügyi miniszter — már megígér­tem dr őrffy Imre képviselőnek, aki a figyelmemet erre a sok kárt tevő vadvizárokra felhívta és a ő segítsé­gével sikerült e munkára a pénz­ügyi feldezetet is megtalálnunk, úgy­hogy a munka hamarosan megkezd­hető is lesz. A küldöttség örömmel vette tudó- | másul Kállay Miklós miniszter vála- | szát, amely nemcsak kellemetlensé- | geket szüntet meg, hanem munka- | alkalmakat is teremt. Érdekes leletek Ete város romjai feltárásánál. A tudós világ nagy érdeklődéssel kiséri azokat az ásatásokat, amelyek vármegyénk áldozatkészségéből —- egyelőre csak szerény méretekben — indultak meg a Decs határában fekvő Ete város romjainak a feltárására. Az Árpádok alatt virágzó és a török hódoltság korában elpusztult magyar város helye sok érdekes meglepetést tartogat és maga a Magyar Nemzeti Museum is felfigyelt arra a kutató munkára, amelyet dr Csalogovics József, a szekszárdi Vármegyei Mu­zeum átrendezésével megbízott gyüj teményegyetemi tisztviselő folytat itt. A tudományos világ különösen azért vár sokat ettől a kutatástól, mert Magyarországnak alig van olyan lelőhelye, ahol az Árpádok idejének és a középkornak az emlékeit lehetne sejteni. A jelek arra engednek kö­vetkeztetni, hogy ezek az ásatások szenzációs leleteket fognak napvilágra hozni. A nemrég megkezdett feltárások során egymás alatt több kulturrétegre bukkantak, amiből meg lehet állapí­tani, hogy Ete város helye sok évez­reddel ezelőtt is már lakott hely volt. A legalsó réteg őskori, amelyet itt az ember kőkorszakából származó lakóüregek képviselnek. Ezek az üregek telve vannak az erre a korra jellemző mészbetétes agyagedények töredékeivel, olyanokkal, amelyeket néhai Wosinsky Mór, a lengyeli ős­kori telepről ásatott ki és amelyek muzemunk féltett kincsei. Erre következik a bronzkor má­sodik periódusából származó (Krisz­tus előtt 1600) réteg, amelynek igen érdekes tárgyai kerültek innen elő. A bronzkor maradványait steril réteg fedi. Erre települtek a kora Árpád­kor lakói. Az itt talált tárgyak a XII. és XIII. századból származnak és a származás idejét hitelesíti IV. Béla királyunk onnan előkerült több érme. Vastag törmelékréteg borítja be ezt a korszakot, amelynek marad­ványaira a XV. és XVI. században építkeztek. A dátumot egyebek közt megerősíti I. Ulászlónak ott talált pénze. A középkori rétegekben nagy meg­lepetést okozott, hogy két gölöncsér- műhelyt és két beomlott égető ke- • mencét találtak. Az égető kemencék I egyikében kész cserépedények vol­tak, amelyek egyréaze összezúzódott ugyan, de rekonstruálható. Az épen maradt edények a tudomány számára igen nagy értékűek. A másik ke­mence kályhacsempékkel van tele és esek a csempék azonosak az e kör­nyéken kiszántott csempetöredékek­kel. A műhelyekben sok kész csem­pén kívül megtalálták ezeknek a ne- gativjait is. A csempék reneszánsz virágdísszel vannak ellátva. Van köz­tük egy darab, amely páncélba öl­tözött lovagot ábrázol. A kiemelt földtömeggel kengyelvasak és lószer­számveretek kerültek is elő. Teljesen épen találtak azonkívül két búbos­kemencét is. Ezek egyike beomlott ugyan, de valószínű, hogy vizüveg- gél konzerválható lesz a museum számára. A kutatók közt nagy örömöt oko­zott, hogy megtalálták Ete város templomának a helyét is. Dr Holub József egyetemi tanárnak Szekszár- dón tartott előadása szerint e neve­zetes helynek szép temploma volt és a szentegyház alapfalainak a feltárása nemcsak épitőmüvészeti részletekre fog rávilágítani, hanem a templom környékén értékes leleteket is sej­tenek. Sok kulturhistóriai adatot rejt a temető is, amelynek nemcsak a nyo­mára akadtak, de meghatározták az egész területét is. Az itt megejtendő és tudományos rendszerességgel foly­tatandó ásatás bizonyára jelentősen gazdagítani fogja múzeumunk anya­gát. Az eddigi leleteket a napokban már be is szállítják a szekszárdi mu­Anyarozsot. I ftfirisbosarat I és minden más gyógynövényt minden I mennyiségben a legmagasabb árban I vásárol 426 I flZ MIMI lit éyóéynövénynagykeres- I Ili mni.ua kedés ré*zvénytária»ág I Budapest, V., Vilmos császár ut 6. Telefon S05 - 77 Telefon SOS - 77 I zeumba, ahol a szükséges rekon­struáló munka után mint külön gyűj­teményt hamarosan bemutatják az érdeklődő nagyközönségnek is. Bár a múzeumnak egyelőre csak igen szerény anyagi eszközök állanak rendelkezésére, bízunk benne, hogy a társadalom áldozatkészsége lehetővé fogja tenni a rendszeres kutatást, amely a szakértő tudósok szerint szenzációs eredménnyel kecsegtet és idegenforgalmi szempontból is emelni fogja a külföld tudósai előtt is jól ismert szekszárdi Vármegyei Muzeum hírnevét. Viszont a muzeum szem­pontjából azért is jó befektetésnek látszik ez az ásatás, mert az őskori rétegekből előkerülő leletek egy ré­szét, amelyet a szekszárdi muzeum a lengyeli lelettel a világon egyedül­állóan páratlan gazdagságban kép­visel, külföldi múzeumoknak olyan áron is el lehetne adni, hogy abból magából teljesen kikerülne a nagy­szabású munka egész költsége. HH fizetnek a városi bizottsági lakok víz- és csatornáim felében? A városi képviselőtestületen belül, de azon kívül is, még mindig a víz dij képezi a legtöbb vita tárgyát és tagadhatatlanul bizonyos izgalomkel­tésnek legerősebb forrását. A közel­múltban különösen kiéleztetett az, hogy a városi párt ellenzője a vizdij mérséklésének. Hogy mennyire tart­hatatlan és igazságtalan ez a ráfogás és hogy mennyire önérdeke is volna a városi pártnak a viz- és csatorna­díjnak a lehetőség szerint való mér­séklése, annak legfényesebb bizonyi- téka az alább közölt névsor. A név­jegyzékben azokat, akik csatornadíj fizetésére nem kötelezettek, csillag­gal jelöltük meg, a városi ellenzék tagjainak nevét pedig kiemelkedő szedéssel szedettük. A városi párt tagjait külön nem emeltük ki, mert a felsoroltak néhány kivétellel, akik egy párthoz sem tartoznak, mind a városi pártnak tagjai. Minden elfo­gulatlan és tárgyilagos ember ezen névjegyzékből megállapíthatja azt is, hogy a városi párt tagjai független, véleményüket bátran kimondó férfiak és minden népszerűség keresése nél­kül is szívesen meg fognak ragadni minden olyan alkalmat, amely a le­szállítást eredményezi és semmiesetre sem pártolnák a váro3 vezetőségének olyan törekvéseit, amelyek alapos in­dok nélkül, az őket legjobban sújtó viz- és csatornadijat a mai nagyságá­ban fenntartani kívánná. Dr Gulyás József 106284, Szeghy Sándor 589 32, dr Kál^y Gyula 620*88, dr Kuncser Jenő 1189*20, dr Leopold Kornél 952*32, *Tóth Henrik 118 32, Pirnitzer Antal és Pirnitzer Manó (Pirnitzer J. és Fiai) 2462 52, dr Drágíts Imre 905, dr Spányi Leó 589‘32, Fábián Mátyás 414 84, Hangéi Andor 652*44, dr Novák Miklós 547.20, *Tóth Károly 139 20, »Tarlós János 382-80, Ulrik József 578*76, *dr Végess Ferenc 236 64, dr Spitzer Manó 631*44, ^Schneider Gábor 167*04, Aldor Ödön 368-28, dr Major Gyula 631*44, »Fe­kete Ferenc 675*12, Szabó János 305*16, dr Albers Rezső 399-84, dr Aldor György 347-28, dr Horváth Jenő 357 84, dr Marxreiter Alajos 315-72, dr Zsigmond Ferenc 326'16, »Antal Pál 187-92, dr Török Ottó 336*72, Kiss Lajos 389 40, Se- leznik Viktor 199 92, *Preimajer Jó­zsef Pollerman 69 60, *3t einer Ferenc Horváth 83 52, *T a k s o n y i János Heiman 38-28, *T a k 1 e r Fe­renc Vámosi 80 04, vitéz Makray Ferenc 263 09,*Malonyai Elemér 174, dr Dúl in Jenő 31572, »Frei Ferenc Pollerman 100-92, Sziget- l v á r i Antal —, *0 r b á n József Bá- j lint 52-20, »Horváth Károly 90*48,

Next

/
Thumbnails
Contents