Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-07-08 / 52. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 Julius 5. 52. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. : Dr KüIIoy földmlueifófltiii miniszter uőrme&yénRöen. Mait számunkban röviden már je* Ieztük, hogy dr Kálley Miklós főid- miveiésügyi miniszter ezen a héten meglátogatja vármegyénket. A látó gat ás annak az úti programúinak a keretében történik, amelynek során a miniszter személyesen akar meggyőződni Dunántúl gazdaközönségének az óhajairól, kivár ságairól és sérelmeiről és a helyszínén akarja felvenni az érintkezést a gazdaközönséggel. Győr, Vas és Veszprém megyében már volt a miniszter és ezen a héten került a sor Baranyára, So- mogyra, Tolna és Fehér megyékre. Vasárnap éjjel hajóval indalt Kállay miniszter Mohácsra, ahová hétfőn reggel érkezett meg. Hétfőn autón bejárta Baranyát, kedden Somogyot és szerdán reggel indal el Kaposvár* ról. Útközben megszemléli a mágocsi tejgyüjtőtelepet és onnan délelőtt érkezik a bonyhádi főszolgabírói hivatalhoz, ahol dr Hagymássy Zoltán főispán, Legény Oszkár vm. m. kir. gazdasági főfelügyelő és a járási mezőgazdasági bizottság elnöke fogják üdvözölni. A miniszter a főszolgabírói hivatalban a bonyhádi és környékbeli gazdákkal fog megbeszélést tartani, majd sorra kerül Schleicher Henrik határmajori kisebb gazdaságának megtekintése. Határmajorban több kisebb birtokos várja a minisztert, többek közt Szekszárdról Szieb András és Bátaszékről Michéli Mihály. Onnan Paradicsompasztára, Döry Frigyes gazdasági főtanácsos birto* kára autózik a földmivelésügyi miniszter, aki ott a környékbeli nagyobb birtokosokat kívánja meghallgatni. Paradicsompasztán lesz az ebéd, amely ntán Kállay miniszter tovább átázik Uzdra dr Pesthy Pálhoz, akinél egy óra hosszat fog tartózkodni.. Este 7 órakor érkezik kíséretével együtt — mint gróf Széchenyi Domonkos vendége — Nagydorogra. Ott gyűlnek össze a környékbeli nagybirtokok tulajdonosai. A kastélyban ez alkalomból vacsora leBz. A miniszter ott tölti az éjszakát és a nagydorogiakkal való megbeszélések után csütörtökön délelőtt Vall órakor autón átázik tovább Cecén keresztül Előszállásra, a cisztercita rend uradalmának megtekintésére. Ennek az országnak a sorsa és jövője a mezőgazdaságon nyugszik és a haza előbbrevitele szempontjából minden vidék annyit ér, amennyi értéket mezőgazdaságának fejlettsége és produktivitása képvisel. Dr Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter bizonyára meg fogja látni a különbséget vármegyénk szorgalmas polgárságának e téren elért eredményei és más országrészek lakosságának mezőgazdasági kultúrája között és az összehasonlítás csak még értékesebbé teszi a segítséget megérdemlő népünket a kormány szemében. Dr Örlfy Imre a Magyar SzőlőnirtokosoK Országos Szövetségének tapolcai gyűlésén. Péter Pál napján tartotta a Magyar Szőlőbirtokosok Országos Szövetsége a Balaton melletti Tapolcán közgyűlését, amelyen dr Darányi Kálmán államtitkát ral, gróf Esterházy Móric, Lázár Miklós és Gyömörey Sándor országgyűlési képviselőkkel és sok más közéleti előkelőséggel együtt megjelent dr őrffy Imre, a szekszárdi kerület országgyűlési képviselője is, aki a gyűlésen tartott felszólalásában Szekszárd üdvözletét tolmácsolta, majd a történelmi borvidékek javára való állásfoglalásra kérte az egybegyült érdekeltségeket. Igen szellemesen jelölte meg a módot, hogy miként lehetne a bortermelőknek nagyobb súlyhoz jutni abban a küzdelemben, amikor a szőlősgazdaérdekek és a finánc- politika összeütköznek. Frappáns hatású volt a beszéde, amelyben különösen a pénzügyi és minőség(márka)- védelmi szempontokat élezte ki. Értékes felszólalása után a gyűlés me- I legen ünnepelte Ja borvidékek érdekében dolgozó dr örffy Imrét. Harminckilenc év. Dr Leopold Kornél, a Magyar Általános Hitelbank szekszárdi fiókjának igazgatója, junius hó 30-ával nyug díjba vonult. Úgy érezzük, hogy 39 év óta teljesített odaadó, eredményes munkássága mellett, amikor a köz gazdasági élet aktiv irányításától megválik, nem mehetünk el szó nélkül. A mai időben, amikor pártvezérek nem a leghizelgőbben nyilatkoznakta bankokról és izgatásszámbamenő ki- szólásaikkal meggondolatlanul az ellenszenv és gyűlölet érzését igyekeznek a bankok és azok vezetői ellen elhelyezni, meglehet, hogy nem a legnépszerűbb dolog búcsúzni egy bankvezértől. Mi azonban — akik a szólamok és jelszavak viharát átéltük, — sohasem engedtük magunkat az emberszeretet álérzéseitől irá- nyittatni, nem törődtünk a népszerűséggel és nem voltunk hajlandók azért meggyőződésünket feláldozni. Az érdemek őszinte megbecsülésétől áthatva vesszük tehát kezünkbe a tollat, hogy dr Leopold Kornél bankigazgatótól búcsút vegyünk. Az 1894. évi január 30-ával választotta a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank ügyészévé néhai dr Braun Bernát örökébe dr Leopold Kornélt, a fiatal agilis ügyvédet, ja „Tolnavármegye“ felelős szerkesztőjét. A családi összeköttetések utján terelődött feléje vár- megyénk ezen előkelő intézete vezetőségének figyelme, de rövid működése után oly felkészültségének adta tanujelét, amely hivatottá tette egy pénzintézet ügyeibe való hatásos beleszólásra. 1904-ben már az igazgatóságba is beválasztották és 1911-ben nagybátyjának, Leopold Sándornak, a vezérigazgatói állástól való megválása után, a részvényesek bizalma az intézet vezető pozíciójába emelte. Ezen időtől 1926-ig az ő bankvezéri működéséhez az alapitások és intézete fejlesztésének hosszú-hoBSzu sorozata fűződik. Kiváló szakértelmével és akadályokat nem ismerő energiájával intézetét, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankot az ország legnagyobb vidéki intézetei közé emelte. Midőn az igazgatóság tagja lett, a választást megköszönő beszédében azt mondotta, hogy rajta lesz, hogy elsősorban anyagi ügyek és érdekek szolgálatában álló intézetének kereteit etikai tartalommal töltse ki. És moBt, amikor megválik attól a munkakörtől, amelynél egész emberélettel felérő kort töltött el, meg kell állapítanunk a tárgyilagos igazság érzésével, hogy ő ezt az ígéretét Bzáz százalékban beváltotta. Ha közel négy évtizedes bankári működésében nem a köz szolgálata, az emberies megérzés, a megye és Szekszárd gazdasági és kulturális ügyeinek elősegítése, sok kultúrintézménynek életrehivása vezették volna, hanem csak egyedül a rideg és számító, gazdasági és szociális szükségleteket meg nem értő bankári szelleme, akkor rövidebb lenne a mi emlékezésünk, mert akkor legfeljebb magánérdekekkel szemben teljesítette volna kötelességét, ez pedig nem írható fel érdemül az emlékezések köoyvébe és nem adna jogcímet, hogy mi, a közügyek munkásai, ez alkalommal nemcsak a tisztelet, de a szeretet bensőséges érzésének is kifejezést adjunk. Dr Leopold Kornél, aki Tolna vármegye és Szekszárd város közéletében is kiváló szerepet töltött be, bankári munkakörében hatványozott munkát fejtett ki gazdasági, kulturális és szociális érdekeket szolgáló társaságok alapításában, életrehivásá- ban és irányitásában. Mindannyiszor ott látjuk, amikor akár közületek, akár intézmények, akár pedig egyesek felé kell a pénzember segítő kezét nyújtani. Gyorsan meglátta azokat a feladatokat, amelyek elvégzése több volt, mint egy bankár kötelessége ób bár mindig óvatos és elővigyázatos volt pénzügyi politikája, mégis megtalálta a biztonság mellett a segítés lehetőségét is. A háboruelőtti Szék szárd legszebb városrésze, az úgynevezett „Tisztviselőtelep“ neki köszönheti létesülő- sét, a háboruutáni „Városi kislakások“, amelyek ma SzekBzárdnak legjövedelmezőbb befektetését jelentik, Bzintén az ő hathatós tevékenységével és segítségével jöttek létre. A Hitelbank szekszárdi fiókjának díszes és építészeti szempontból is kiemelkedő palotáját magánvállalkozásban az ő megértő támogatásával és intézete hitelnyújtásával építette meg Dicenty László építőmester. Bankját bámulatos energiával fejlesztette és a vármegyének és városnak mindig készségesen boosájtotta rendelkezésére annak anyagi erejét. Még a háború előtt hívta életre a Molnár- nyomda részvénytársaságot, amely abban az időben Nagymagyar- ország leghatalmasabb naptárgyára volt. Igen tevékenyen vett részt a Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitelbank alapításában és annak mindmáig elnöke. Érdekközösséget vállalt a Szekszárdi Népbankkal együtt a Mezőgazdasági Kereskedelmi rt. alapításában, amely intézet igen tekintélyes forgalmat bonyolított le bor- üzletben. A háború befejezése után alakult iparvállalatok: a Dunántúli' Egyesitett Hengermalmok és Ipari rt., a Mázaszászvári Hengermalom és Téglagyár rt. létrehozásában kiváló érdemei vannak. Páratlan energiát fejtett ki azért, hogy a tolnamegyei pénzintézetek érdekében a Nemzeti Banknak fiókja létesüljön Szekszárdon. A legszentebb hazafias intencióktól vezettetve úgy intézetével, mint egyesekkel nagy áldozatot hozatott a hadikölcsönök jegyzését illetően. Még 1913-ban lépett szoros érdek- közösségbe a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank a Magyar Általános Hitelbankkal. Ismeretes, hogy a háborút követő inflációs idő a pénzintézetek vagyonát felemésztette. Dr Leopold Kornél megérezte, hogy a leromlott gazdasági helyzet nem lesz alkalmas arra, hogy az intézet saját erejéből tőkéjét szaporíthassa és igy oly mértékben állítasson a vármegye gazdakösönségének rendelkezésére, mint a béke idejében. Teljes erejének latbavetésével azon fáradozott, hogy intézete és a Magyar Általános Hitelbank között fúziót létesítsen. Ez a törekvése 1926 március hó 9 én tartott közgyűlésen befejezést nyert. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank megszűnt és annak egész üzletkörét a Magyar Általános Hitelbank szekszárdi fiókja vette át és vezetője dr Egyes szám ára 10 fillér» Ezért tölt el bennünket különös örömmel a miniszter látogatása, mert ettől a közvetlen érintkezéstől annál inkább várhatjuk majd a gazdaközönség jogos kivánságainak teljesítését és panaszainak orvoslását, mert a miniszter ezen útja alkalmával meggyőződhetik majd róla, hogy az országot erősiti, ha ennek a vármegyének oly előrehaladott mezőgazdaságát termelő munkájában a rendelkezésére álló minden eszközzel megsegíti. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I Telefonszám 85 és 102. Előfizetés! díj: Félévre-----------6 pengő. | Egész érre______12 pengő. I Fő szerkesztő: Felelős szerkesztő: SCHNEIDER ]ÁN08. BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden eaerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részé illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit! a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül.
