Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-07-01 / 51. szám
' XV. évfolyam. Szekszárd, 1933 jnlius 1. % _■) a , it 51. szám. _ _ v" tí !£fjj 4Bi Bk * „ TOLNAMEGYEI Hetenként kétszer megielenö keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kladóhlvatai: Szekszárdi Népbank épületében. Telefon szám 85 és 102. Előfizetési di}: félévre------------6 pengő. | Egész évre_______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként A lap megjeleolk minden «serdán As saombnton. 110 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír - Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részétI rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit t illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. | * nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Széni cél, jó ut. Irta: Jánosi György. Aratás felé térülő idő. Isten áldását most fogja elvenni a magyar nemiét mindennapi kenyerének a hőse: a gazda. A szivet buzgó imádság tiszta érzése járja át, amikor meg* kezdjük az aratást, egy év reménységének valóra válását. Nem is tudja azt senki, csak mi, kisgazdák, igazi kisgazdák, szántó, vető, dolgozó, adózó, nemzetfenttartó kisgazdák, a nemzeti egység táborának hü tagjai, hogy mily csodaszép, mily lélek* és életemelő az izzó nyár tüzes napjain az aratás. Mintha minden kereszt egy-egy hősi dal volna arról az ezer- évről, amely mögöttünk van és mintha minden dalban egy uj hitvallás volna arról az ezerévről, amely előttünk áll. A magyar nép az aratás népe, ezért halhatatlan. A magyar gazda az aratás hőse, ezért a nemzet gerince. Meg kell ezt érteniük mindazoknak, akik úgy néztek az én gazda- társaimra, gazdatestvéreimre, mint leláncolt óriásra, akit ideoda és úgy lehet rángatni, mintha az nem gondolkodnék, mintha az nem látna át a szitán és nem tudna bölcs Ítéletet mondani azokról a dolgokról, amelyek körülötte történnek. Nincs józanabb, okosabb, szorgalmasabb népe a világnak, mint a magyar kisgazda, a nagy Kossuth népe, aki sohasem volt és sohasem lesz hütelen a hazájához, mert történelmi szerepe olyan, hogy mindenkor ott volt, ahol az egész nemzet érdekét szolgáló igazság zászlója lengett. Ott -van ma is ! Gömbös miniszterelnök, a nemzet vezére, bajtársi szeretettel, büszkén nyújthatja jobbját a magyar kisgazda felé, mert a kisgazda magvető, erős karja ott von az ő zászlója alatt, hogy fáradozásával az ő vezéri irányítása mellett megépítse romjaiból ezt a hazát, amelyért elsősorban a kisgazda áldozott és vérezett. Bizonyos az, hogy a szervezésnek, a nemzeti egység táborába való sereglésnek napjai nem múlnak el simán, hiszen válaszúton áll mindenki, jogs, sőt kötelessége mindenkinek a maga és nemzete érdekében választani. Módja és alkalma van ezért a nemzetnek beletekinteni azokba az irányelvekbe, amelyeket az egyes pártok pártokon felül maga a miniszterelnök tárt fel. Viták és eszmecserék tarkítanák a közéletet, ha annak lehetne nevezni azt a tünetet, ami nyilvánvaló, hogy egy-két érdekét, sültgalambját féltő egyén reménye szomorú alkonyának láttára, nagyon elbusult. Sebaj. Az élet vágtat. A kenyér és a kalász győzi Ezen nem lehet változtatni I Gömbös varázslatos egyénisége, kitűzött céljának tisztasága, jellemének értéke, napról napra több embert győz meg arról, hogy mindenki akkor jár a nemzet egyetemes érdekének megfelelő jó utón, ha őt követi l Nem volt nehéz választani a két irány között, amely a nemzet meg* nyeréséért indult. Mert a két irány közül az egyik csendesen és észrevétlenül kimúlt. A dicső emlékű Gaál Gaszton halálával megszűnt az a Független Kisgazdapárt, amely Gaál Gaszton hatalmas egyénisége nélkül sohasem lehetett volna párt. Az ő éleslátása, tudása, vaskarja, mindenek felelt agrár jellege meghóditotta a magyar gazdasereget, bár soksn hibájául rótták fel ezer holdjait és azt a téves nézetét, amelyet az ország pénzügyi helyzetének megítélésében vallott. A Független Kisgazdapárt ezen csendes eltűnése előrelátható volt és ezt nekem egy kisgazda barátom a kormányválság idején megjósolta, amikor ezt mondta: »Meglátja tiszte- letes uram, hogyha Gömbös talál miniszterelnök lenni, az egész Független Kisgazdapárt megszűnik, mert Gömbös rendet fog csinálni és ha rend lesz, az olyan emberek, akik most olyan nagyon lármáznak, olyan elvekkel, amilyenekkel most lehet jönni, hiába állanak a nép elé I Azt mondják: Ne adózzatok! Miért ? Mert ők nem fizetnek. Azt mondják: Nem kell adósságot, kamatot fizetni, lesz infláció, lesz devalváció, adósságelengedés, ók megmutatják. Miért ? Mert ók úsznak nyakig az adósságokban. Nem is gondolnak arra, hogy mi, akik adózunk, tudjuk, hogy a mi pénzünkből áll fent az ország és minden pénzügyi bajt a mi pénzünkből kellene kifizetni. Hát ha rend lesz, akkor ezek félreállanak, megjön a mi szavunk is, akik most hallgatunk, akiket fenyegetnek, terrorizálnak most úgy, ahogy bírnak. Mert ezek semmit sem adnak az ország, csak a maguk érdekeire .« Nem volt nehéz választani. Mert ugyanaz a párt, amelyik állandóan azt vetette a kormány szemére, hogy ígér, de Ígéreteit be nem váltja, annyi mindent ígért, hogy végül is még azt, ami programmjában nem volt ígéret, azt sem vette senki komolyan. Nem volt nehéz választani. Mert ne tartsa senki a magyar kisgazdát vaknak. Tiltakozunk ez ellen. Nagyon tévednek, ha azt gondolják, hogy nem látják a kisgazdák azt a legitimista játékot, amelyet a Független Kisgazdák cégére alatt folytatnak. Ilyen játék nem alulról jött, ez sohasem volt és sohasem lesz a nép akarata! A nép akarata az, ami Gömbös vezér akarata: Kossuth Lajos független Nagymaggaror- szága. És nem egy újabb járom, újabb vérözöunel. Nem volt nehéz választani. Mert köszönjük mi azokat a grófi kis gazdákat, akik minket akarnak meg- I menteni. Köszönjük azokat a kis- I gazdákat, akik a kisgazdaérdekeket akarják szolgálni. Hol kisgazdák ők? Mióta fogják olyan nagyon az eke- szarvát ? Mióta fekszik olyan nagyon a szivükön a kisgazdák érdeke ? Na éB végül, kinek az érdeke is hát ez az érdek? Bizony nem a kisgazdáké. Nem volt nehéz választani. Gömbös uj célt tűzött a nemzet elé a legválságosabb napokban és a nemzet erre a programmra, erre a célra azt mondta : Ez az enyém, ezt akarom énl Tehát egyfelől a nemzet akarata az, amely a nemzeti egység táborának eszméjében kifejezésre jut, más felől felekezetre, osztályra való tekintet nélkül minden gondolkodó ember vallja, hogy egy országot csak olyan politika tarthat fent, amelyikben lelkiismereti furaalás nélkül részt vehet az egész nemzet valamennyi tagja: gazda, kereskedő, iparos, szellemi és fizikai munkás, keresztyén és nemkeresztyén, mindenki, aki a nemzet egyetemes javát és boldogulását, abban a maga javát és boldogulását akarja. Vitán felül áll az, hogy Gömbös miniszterelnöksége meghozta azt a gazdasági enyhülést, ami mindnyájunknak hő óhtja volt. Ebben a pillanatban nincs rossz helyzetben a nép. A javulás érezhető. Az élet irányt vett. A magyar nemzet Istentől nyert történelmi ősereje nekilendült és igen komoly tényezők állapították meg azt, hogy néhány hónapon belül a mai Magyarország olyan jó helyzetben lesz, amilyenre szüksége van, amilyet érdemel. Ennek a jó helyzetnek előjelei ütköznek ki mindenfelől. És Gömbösnek ez volt a célja. Da ez a mi célnak is. Nemzeti cél, szent cél, mert egy cél és az ut, amelyet a Vezér ennek elérésére választott, t. i. a nemzet rokonszenvének, beleegyezésének szervezés által való megkérdezése, jó ut. Mi is azon haladunk, mi is azon maradunk. Mindannyian. Mi, a nemzet zöme. Mi, igazi kisgazdák. És tudjuk, hogy nem maradunk azon egyedül. Velünk Isten, a magyar nemzet igazságáért való ÓBzinte vágy, bfi munka és mindenki, aki szereti I hazáját, él, dolgozik hazájáért, aki- - nek Isten után első a haza szent nevel Óh a kis áriailanok... Az Isten áldását kérik az ellenfélre, közös pártbölcsőről beszélnek, finomkodnak, előkelősködnek. S már- már marcangolni kezd bennünket az önvád .. . Hiszen ilyen mimózalelkü emberekkel szemben a kemény szó igazán galádság. Hát az a fránya őrffy ilyeneket mert bántani ? Vagy nem igy lenne ? Igaz lenne, hogy az egész világot lepznamistáz- zák b hogy még szerencse, ha valakit csak szamárnak tartanak a nem gazembernek is ? Sírjunk, vagy nevessünk? Az olvasóra bizzuk. Egyet azonban le kell szögeznünk : őrffy Imre egyetlen pártról sem tett sértő megjegyzést. Hogy a nyomorúsággal politikai szempontból visszaélő egyéneket keményen ostorozta, azt igazán nem kifogásolhatja senki sem. Csodáljuk, hogy laptársunk cikkírója mégis megteszi. Hiszen őrffy egy nevet sem említett. Akinek nem inge, gallérja — miért veszi magára ? 1 A vitát pedig a magunk részéről befejeztük. A szekszárdi Levente-utca felavatása. Mait hó 29-én délelőtt 11 órakor avatták fel Szekszárdon a Levente- utcát fényesnek ígérkező ünnepség mellet*. A hirtelen támadt zivatar megzavarta az ünnepséget, az ünnepi szónok gyorsan befejezte beszédét éB a Levente utca felavatására irt hatásos költeményt a szakadó eBŐben már C3ak a leventék hallgatták végig. A Levente utca zászlódiszbe öl tözött csütörtökre, a lakosság ezzel is kifejezésre akarja juttatni, hogy az utca elnevezésének örül és a leventeintézményt szereti és az utca elnevezésére büszke. Az ünnepély a Hiszekeggyel kezdődött, amelyet a leventezenekar adott elő Kecskeméthy Károly vezetésével. Wild László raj- p irancsnok szavalta el igen nagy hatással Végvári „Eredj, ha tudsz!“ cimü versét, amely után BlaBszauer János, a leventék főoktatója kivette a leventéktől a fogadalomtételt és | őket rövid beszédben arra hívta fel, hogy mindenkor hűen teljesítsék kötelességüket. Schneider János, a Levente Egyesület társelnöke tartott ezután ünnepi beszédet. Köszönetét mondott a város vezetőségének, hogy a háború utáni városfejlődés legszebb utcáját Levente-utcának nevezte el. Ebben a város összes lakóinak a leventeintézmény iránti megbecsülését látja. Köszönetét mondott az utca lakóinak, akik a mai ünnepnappal kifejezést adtak a leventék iránti igaz szeretetüknek. A leventéket arra hívta fel, hogy igyekezzenek kötelességüket mindenkor úgy teljesíteni, hogy erre a megbecsülésre és szeretetre érdé mesek legyenek. Visszapillantást vetett 1914—1933 évek történetére és megrajzolta a leventeiutézmény életre hívását, kifejtette, hogy ezen intézmény célja az, hogy a szebb jövő megteremtésére oly ifjak neveltesseEgyes szám ára 10 fillér.
