Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-06-14 / 46. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 június 14. 46. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség ts, klatiétilvatal: Szekszárdi Népbank épületében. I Főszerkesztő; Telefonszim SS í, 102. ! SCHNEIDER JÄNOS. • Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. Előfizetési dl): k lap megjelenik minden eaerdán Ae iiombaton.-----------------------•; I Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi réazél fé lévre------------6 pengő. | Egész évre-----------12 pengő. | jHető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hi rdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A világgazdasági konferencia. Junius 12 én megnyílt a második világgazdasági konferencia. Az elsőt 1927 ben tartották ugyancsak Londonban. Már akkor — az első konferencia alkalmával — érezhetők vol* tak azok a gazdasági zavarok, sme lyeket főképpen a szerencaétien béke- szerződések által okozott nemzetközi ' politikai feszültség idézett elő. Már akkor jelentkeztek a kereskedelmi áruforgalom nehézségei, sőt ezek a nehézségek már akkor minden gazdasági és pénzügyi vonatkozásban olyan mértéket öltöttek, hogy világszerte az a felfogás alakult ki, hogy eljutottunk immár a válság mélypontjához és a világgazdasági konferencia összehívása azért vált szükségessé, hogy a felgyülemlett bajokat orvosolja és az akadályokat nemzetközi erővel elháritsa a kereskedelmi forgalom utjából. Azóta körülbelül hat esztendő telt el s ma már tudjuk, hogy a gazdasági válság — különösen 1929 Óta — mindmólyebbre sülyedt. Azóta az álfcmok elzárkózása mindélesebb, a behozatalt csaknem teljesen kizáró alakot öltött; a vámemelések és behozatali tilalmak rendszere tökélete sen kiépült és a gazdasági élet az államok egymásközötti viszonylatában annyira megbénult, hogy ma már a nemzetközi forgalomban csak a legprimitívebb árucserére szorítkozunk s még ennek a lebonyolítása is súlyos akadályokba, ezer meg ezer tilalomfába ütközik. Az első világgazdasági konferencia bölcs megállapításai és még bölcsebb ajánlásai teljességgel kárbavesztek. Az .ajánlatokat senki sem fogadta meg és a világ tovább haladt a gazdasági romlás utján. A most összeülő második világgazdasági konferencia létrejöttét nagy és hosszú vajúdások előzték meg. Tanácskozásainak határidejét újra meg újra ki kellett tolná, el kellett halasztani. Az érdekelt főhatalmak előzetesen rendezni akarták a háborús adósságok kérdését Amerikával szemben és kívánatos volt az is, hogy — éppen Amerika magatartására való tekintettel — ae európai főhatalmak a leszerelési konferencián döntő jelentőségű elhatározásra jussanak. De ezekben a messzemenő kihatású kérdésekben eddig nem sikerült a megegyezés. A reparációnak a lausanne-i konferencián történt eltörlése jelentékenyen enyhítette a nemzetközi ellentéteket s ez biztató reményt fakasztott a további fejlemények iránt. Enyhülést hozott továbbá az, hogy Franciaország, Anglia és Olaszország most decemberben ünnepiesen elismerték a legyőzött nemzetek egyenjogúságát a fegyverkezések terén. De ^uek az filyi állásfoglalásnak megvalósítása a gyakorlatnál, ueg yárat magára. Közben a nemzetközi helyzet feszültsége Hitlerók tormányrajritása és a kisantant szorosabb össze vsküvésszerü szövetsége folytán újra kiélesedett. Világgazdasági vonatkozásban pedig tehertételként kell elkönyvelni Angliának és legutóbb Amerikának az aranyalapról való le térését. A négyhatalmi egyezmény létrejötte Vbjmi kevéssé alkalmas a nemzetközi helyzet enyhítésére, még pedig azért nem, mert a revízió kér déBét nem juttatja a megvalósulás stádiumába, már pedig a revízió kérdésének megfelelő és kielégítő megoldása nélkül sem az európai békét tartósén biztosítani, sem pedig a gaz dasági válságot közmegnyugvásra megoldani nem lehet. Ilyen körülmények között ül össze nagyfontosságu tanácskozására a má sodik londoni világgazdasági konferencia. A világgazdasági válságnak meg- ; annyi bonyolult nehéz kérdése: a pénz- | ügyi és hitelpolitika problémája, a tőkeforgalom megindítása, az adósságok törlesztésének és kamattételeinek nj rendezése, a nemzetközi árucsere felszabadítása, a termelés és a kereskedelem megszervezése, az árak j kérdése, az agrárválság enyhítése stb., | szerepel a konferencia napirendjén. Ott szerepel továbbá a nemzetközi biztos értékmérőnek megállapítása, amelyre nézve a konferenciát előkészítő nemzetközi bizottság — univerzális jelentőségénél fogva — egyedül célravezetőnek az aranyértéket jelölte meg. De ennek a világgazdasági szempontból kimagasló fontosságú kérdésnek sikeres megoldását a legnagyobb mértékben nehezíti az a körülmény, hogy két olyan nagyhatalom, amilyen Anglia és Amerika, letértek az aranyérték alapjáról. A magyar kormány méltó küldöttséggel, Imrédy pénzügyminiszterrel az élén vesz részt a londoni konferencián. A magyar delegáció nyílt őszinteséggel fogja föltár ni a konfe reccia előtt az ország nehéz gazda sági helyzetét. A magyar nemzet példátlan áldozatkészséggel helytáll a gazdasági válság rézkédtatásai között és a kormány minden lebető erőfeszítést megtesz, hogy ellensúlyozza és enyhítse a válság pusztitó kihatásait. De az országnak nemzetközi megértésre, könnyebbitésekre és segítségre van szüksége, hogy gazdaságát talpraállíthassa és jövedelmezővé tehesse, hogy termelvényeit kellő áron értékesitheBBe a világpiacon és egyáltalán arra, hogy a nemzet történelmi rendeltetéséhez méltóan tölt- hesse be hivatását a Duna völgyéber. Semmi kétségünk nem lehet aziránt, hogy a magyar kü'döttség minden erejét és tudását harcba fogja állítani oly célból, hogy fölrázza a világ lelkiismeretót és hogy teljes megértést és méltánylást ébresszen a magyar nemzet súlyos helyzete és jogos törekvései iránt. A világgazdasági konferenciát megelőzően a keleteurópai mezőgazda- sági termelő államok szükebbkörtt. tanácskozásra gyűltek össze Baka- restben, amelyen a magyar kormány gnegbizottai is résztvettck. A tanácskozásnak az volt a célja, hogy as agrárországok a londoni konferencián egységes álláspontot foglaljanak el érdekeik védelmére. A bukaresti konferencia olykép állapodott meg, hogy a keleteurópai agrárérdekek szószólója Londonban Madgearu román miniszter legyen. A magyar küldöttség vezetője ez ellen fenntartással élt és a Gömbös-kormány olykép határozott, hogy a magyar mezőgazdaság érdekeit a londoni konferencián a magyar küldöttség képviseli. A magyar kormánynak ez a határozata méltó válasz azokra az ellenI séges mesterkedésekre, amelyeket a ■ kisantant Magyarország ellen pokoli J rendszerességgel alkalmazásba visz. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolna vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 13-án tartotta junius havi rendes ülését dr Hagymássy Zoltán főispán elnöklete alatt. Megjelentek Száváid Oszkár alispán és a szakelőadók, a választott tagok közül: gróf Apponyi Rezső, báró Fiáth Tibor, Kiss Lajos, Kovács- Sebestény Endre, dr Ferczel Béla, Schneider Gábor és Schneider János. Az egyes előadók jelentését a bizottság tudomásul vette, László Aladárnak, az államépitészeti hivatal főnökének a jelentése és indítványa alapján pedig kimondotta, hogy két ügyben felir a kereskedelmi miniszterhez. Az első ügy, hogy a kereskedelmi miniszter engedje át a baja—bátaszéki államosítandó közút kiépítetlen részének | kikövezéséhez azon 3800 köbméter ! követ, amely a vasúti töltés rézsűjéből lebontott burkolatból most az anyaggödörben hentergett és a szét- mállásnak és eliszaposodásnak van kitéve, mig a földes ut állandó kimosásnak és leromlásnak néz elébe. A második ügy a szekszárd—keselyűéi törvényhatósági közutnak a Danával való összeköttetésére vonatkozik» A 47 a kilométeres ut kiépítésével Szekszárd egy régi vágyának teljesülésére lenne kilátás, hajóállomást nyerne Gemencben, amely óriási jelentőségű volna Szekszárd és egész nagy környéke gazdáira és kereskedőire egyaránt. A bizottság nagy helyesléssel fogadta ezen ut kiépítésére vonatkozó indítványt és elhatározta, hogy a kereskedelmi kormányhoz oly értelmű felterjesztést tesz, hogy az ŐBSzel meginduló inségmunka keretében az utfeltöltési munkák elkészítése már engedélyeztessék. Ez nemcsak útépítési, de szociális szempontból is feltétlenül szükséges, mert e vidék sok száz munkanélkülije nyerne foglalkozást. Hisszük, hogy a közigazgatási bizottságnak mindkét ügyben igen indokolt felirata a kormánynál megfelelő figyelemben fog részesülni, gyors és kedvező intéz-- kedés lesz reá a válasz. Az együttes ülés illán a gyámügyi, adóügyi, gazdasági, népoktatás és útügyi albizottság tanácskozott. A lűtíklíllltfertl. Eseményszámba menő meglepetéssel szolgáltak a szekszárdi amatőr- fényképezők kiállításukkal. A log” kényesebb ialÓBnek is megfelelő olyan képanyagot hoztak Össze a kaszinó kerthelyisógében, amelyről a lentjárt pesti szakemberek is legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak. Balogh Rudolffal az élen, lejöttek a többszörös külföldi aranyérmes Vadas Ernő, Hollán Lajos és Nagy min. tanácsos, hogy kritikájukkal, szaktanácsaikkal irányítsák az igen jól indalt szekszárdi csoportot és kb. 50» darabból álló repräsentativ képsorozaton mutatták be mi az a feladat^ amelyet a gép megoldhat anélkül,; hogy a festmény területére tévedjen: A portrén kívül a fény és árnyék játéka s a pillanatnyi mozgás megörökítése, szükségképpen érzékeltetve az anyagszerüséget, az a terrénum, amelyen ma a művészi fényképezés babérait aratja. A budapesti anyagról természetesen csak az elismerés hangján szólhatunk. Olyan márkás anyag ejtette bámulatba a közönséget, amilyen Szekszárdon még nem volt. Wächter Klárival külön kell foglalkoznunk. Igaz, hogy a reprezentatív csoportban voltak kiállítva képei, de onnan is kiváltak. A legnemesebb, egyúttal azonban a legnehezebb területen mozog a adja vissza a karaktert, lelki életet, anyagot, szint, fényt, árnyékot mai felfogásban, éles meglátással, biztos és fölényes technikával. Legmagasabb- foku tudással párosult intelligencia jellemzi minden egyes képét. Dr őrffy Gyula, az egyesület elnöke, nem mindennapi elgondolásban ábrázolta édesanyját: a róla készült plakettet fényképezte le művészien. Képai kifinomult, nemes ízlésre vallanak. Úgy dr őrffy Gyula, mint Wächter Klári, — Balogh Rudoffal együtt zsűritagok lévén, — versenyen kívül vettek részt a kiállításon. Az ő bírálatuk alapján elBŐ helyezést értek el: dr Fleischmann Ottó, Gábor Károly, Lipmann Kálmán, Szabó Gyula és Wallacher László. Gábor Károlyon kívül, aki először lép képeivel a nyilvánosság elé, valamennyien fémjelzett fotográfusok, akik egy év óta sikerrel vettek részt a budapesti, debreceni és győri országos kiállításokon. Kívülük Debu- lay Imre, dr Kalmár Vilmosné és Egyes szám ára 10 fillér.
