Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-06-03 / 44. szám

V. évfolyam. 6. szám. 1933 junlus 3. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 E$y pár sző a gyümölcstermelésről. Wolf Antal oki. gazda, Griesewald. Mentőövként dobják az utóbbi évek« ben a gazdák felé azt a jelszót, hogy térjenek át a tömeges gyümölcster­melésre, mert ez a termelési ág az, amely még a mai rossz gazdasági viszonyok mellett is rentábilis. Tény az, hogy a magyar gyümölcs úgy iz, mint zamat tekintetében messze felette áll a nyugati államok, de még a hires Kalifornia gyümölcsé« nek is. A kedvező helyzet tehát ta­lajunk és éghajlatunknál fogva adva van, csak ügyesen kell hozzáfogni annak célszerű kihasználásához. Mert ha továbbra is célszerűtlenül és szer­vezetlenül dolgozunk, egész biztoB, hogy a gyümölcstermelés is oda tog jutni, ahová a mezőgazdaság túlhaj­tott mennyiségi, majd minőségi ter­melése : a csődbe! A legfontosabb kiindulás a telepí­tés, amelynél tekintetbe kell venni, bogy évtizedekre szól. Tisztában kell lenni azzal, hogy milyen gyümölcsöt termeljünk, amely a talaj, éghajlati viszonyoknak és főkép a piac igé­nyeinek a legjobban megfelel. Nem hagyható figyelmen kívül a telepí­tések alkalmával, hogy azok olyan nagy területen létesüljenek, hogy egyminőségü, egyíajtáju, exportképes nagymennyiségű gyümölcsöt produ­káljanak, úgyhogy azáltal termelő hely vagy termelőkörzet ismertté vál­jon, hogy a kereskedő bármikor fe« dezhesse szükségletét. Nálunk ugyanis éppen akkor nincs gyümölcs, amikor a legjobban keresik : a tavaszi hó­napokban. A telepítéseknek a fenti cél érde­kében történő helyes kivitelét csak egy centrális szerv utján tudom el­képzelni, mely szerv a vidék talajá cak, éghajlatának ismeretével állapi« .taná meg kötelezően a termelendő fajtákat. És mi sem könnyebb ott, ahol erre a célra telepítők állami támogatást kapnak, ilyen módon ala­kulhatnának ki a termelő körzetek. Sok baj van, mondhatnám úgyis: legtöbb baj van a gyümölcsfák ápo lása, permetezése stb. körül. Itt kel­lene segiteni, mert ha a meglévő gyümölcsfáinkét szakszerűen kezel­nék, a belföldi szükséglet bőven kielégíthető lenne elsőrendű gyümölcs­csel, sőt tekintélyes mennyiséget ex­portálhatnánk is, nem is szólván ar­ról, ha az utóbbi évek telepítései termőre fordulnak. Nagyon érdekes lenne statisztikai adatokat tudni az utóbbi évek gyümölcsfacsemete for­galmáról, azt hiszem nagyon nagy számok jönnének ki. A fentiek előrebocsátásával rátérek tulajdonképpeni célomra, hogy felhív jam az illetékes tényezőknek és a nemrég megalakult Gy. O. E. tolna­megyei Fiókegyesületének figyelmét arra, hogy a megyének nagy területe igen alkalmas őszi barack és man­dula termesztésére, ngyhogy ezek nagybani termesztése folytán a megye olyan speciálitásra tenne szert, mely rövid időn baltil közismertté válna. Igen alkalmas területek: az egész I völgyei, simontornyai és dombóvári i járásnak délnek fekvő, mészben j gazdag, sárga szinü domboldalai. JEsek a területek mezőgazdasági mü velésre alig alkalmasak, legtöbb he­lyen szőlő volt, amely kipusztult, viszont a talaj magas mésztartalmá- nál fogva direkt őszibarack és mandula termelésre való. Hogy meny­nyire jól megy a barack, azt bizo­nyítják a szőlőkben elszórt fáknak ezrei. Itt lehet egyúttal látni azt is, hogy épp a gondozás, ápolás hiánya miatt milyen BiralmaB állapotban van­nak és igy rövid időn belül el is pusztulnak. Az őszibarack termelés­alapja ugyanis a metszés, amely nél­kül a fa nagyon rövid életű. Az őszibarack sikeres termelésének bi­zonyítéka Dörypatlan község, ahol két szakszerűen telepitett és kezelt őszibarack gyümölcsös van. Az egyik egyúttal nagyobb telep is, a Juhé pusztai, közvetlen mellette fekszik az én kisebb telepem. Arról azt hiszem nem kell beszél­nem, hogy Tolna megyének mit je­lentene ez a szakszerű telepítés gaz­dasági és szociális szempontból. Mi­előbb hozzá kell fogni a megvalósí­táshoz, mert az őszibarackot nagyon olcsón — házilag is — lehet nevelni, tehát kevés költséggel a kopár domb­oldalakat be lehetne telepíteni és mi­csoda kép lenne, ha ezek a fáoskák mint a tavasz első virágai köszönte- nének bennünket, ősszel pedig pom­pás gyümölcsükkel juttatnák előbbre úgy a megye lakosságának, mint az országnak anyagi boldogulását. Kölesül szarvasmorliadliazús Kitűnő időben, meleg napsütésben rendezte a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület a vármegyei m. kir. Gaz­dasági felügyelőséggel közösen május hó 21-én Kölesden először szarvas- marhadijazással egybekötött tehén- és üsző kiállítását. Úgy Kölesdről, mint a környező községekből nagyon szép számban hajtottak föl állatokat. 110 drb tehén, 53 drb üsző és 15 drb bika került a bíráló bizottság elé. A bírálat eredményeként 16 tehén, 14 üsző és 4 bika gazdája kapott elismerésként részint használati és dísztárgyat, részint érmet és oklevelet. Teheneikkel dijat nyertek: Mercz János Murga, Lindheimer Illés Ka- laznó, Dörner Páter Murga, ifj. Ei­fert Lajos Kistormás, Andrész Hen­rik Kistormás (ellenőrzött tehenekkel), továbbá Reichardt Henrik Szárazd, Simon István Zomba, Kéhl Konrád Kistormás, Tauszig Ignác Medina, Tupi István Kölesd, Neidert Henrik Nagyszékely, TamaBka Sándor Me­dina, Konkoly Mihály Harc, Breuer István Kölesd, vitéz Károly György Harc, Köhler János Szárazd. Üszőikkel dijat kaptak: Weizel János Kalaznó, Theisz Illés Kistor­más, Müller Henrik Kistormás, vitéz Marosi József Kölesd, Mercz János Murga, Wágner Jakab Hangos'puszta, Tauszig Ignác Medina, Vince János Harc, Nemes János, Lauksz József Kölesd, Takács József Harc, Dörner Péter Murga, ifj. és id. Eifert Lajos Kistormás. Bikáikkal nyertek dijat: Bea Mátyás, Eckert Gábor, Keller János és Bea Mátyás Kisdorog. Kiváló teheneikkel és üszőikkel csoportdijat nyertek: N»gy arany­érmet Hild János Kistormás, nagy ezüstérmet Szüsz Mátyás Lencse­puszta, nagy bronzérmet Jausz Jó­zsef Kölesd. A jó tehenek mellett különösen az üszők voltak igen jók. A tejellen­őrzés, a törzskönyvezés és a jó apa­állatok használata már láthatóan érez­teti hatását szarvasmarháink külemi korrektségén. Mind kevesebb és ke­vesebb lesz a feltűnő, kirívó hibák­kal biró szarvasmarha. Különösen örvendetes jelenség ez éppen a ma­gyarnyelvű községekben. Kölesd és Sióagárd az élen állanak, reméljük, hogy példaadásuk hatással lesz me­gyénk többi magyarnyelvű községére is. — A jól sikerült kiállításon meg jelentek és részben a bíráló bizott­ságok munkájában résztvettek: báró Fiáth Tibor g. e. elnök, Döry Fri­gyes g. e. alelnök, herceg Sulkovszky Viktor, gróf Széchenyi Bertalan, gróf Széchenyi Domokos, Raich Oszkár főszolgabíró, Mechwirt Ernő, Barnáth Béla, Sztankovánszky Tibor, báró Schell József, dr Gőzsy Tibor, báró Jeszenszky Andor, báró Jeszenszky József, báró Jeszenszky Andorné, Bernrieder Józsefné, Vértessy László, Lestyán Lajos, Reichmann Imre, Gombkötő Sándor, Paulay Ferenc, k. Tóth Ferenc, Boross Zoltán, Mech- j wart Aladár, Kölber László, Gyimóthy László főszolgabíró, a vm. gazdasági I kar, a vm. gasd- egyesület tisztvi­A Tolnamegyei Gazdnsűgl Egyesület Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI ■ ■■■■» Cnztlniflsok Mzemnimognl Hwfegiss Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benziz, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. Hezdsozdasűsi sépeK, äv nyuak, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhetők. Buromfloész (kolera) elleni feltétlen biztos hatású szer, r,«» SÄ jedését és pusztulását az állományának, beszerezhető a Kereskedelmi Osztály révén. HIndentÉle oetömiií" eeyet“e' Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhető. 20 derail 2-2 V. íves nirostarkn tinó eladó. Bővebbet az egyesület Kereskedelmi Osztályánál. ElffriA fnlriolr 100 k- hold jóminőségU LlUUU IUIUgIi* szántó eladó. Bővebbet a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület tit­kári hivatalában. Pétlsó és kdllműtrdsya íSSS Szekszárdon, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén, kisebb tételekben is. GSzeKe- és fűtési szén jánl kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál meg­rendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. selői, a helybeli intelligencia, a hely­beli és környékbeli kösségek elöl­járósága. A bírálat befejeaése után báró Fiáth Tibor üdvözölte a megjelent vendégeket és a gazdákhoa intézett gratuláló és buzdító szavai után Bern­rieder JózBefné osztotta ki a szép dijakat. A kitűnő és odaadó helyi rendezésért elismerés illeti KöleBd község elöljáróságát, élükön Bucsky János főjegyzővel, aki időt és fárad­ságot nem kímélve dolgozott a ki­állítás és díjazás sikere érdekében, ami teljes mértékben sikerült is. GAZPAHIREK. — Május havi tejárak. A Közös Árjegyző Bizottság május hónapra a vaj árát — az árkiegészítő alap hoz­zájárulásának figyelembevételével — 2 60 pengőben állapította meg. — A kötött megállapodások alapján —• 3 pengős alapot tekintetbe véve — ezek szerint a következő tejárak kerülnek kifizetésre május hónapra: 10-5 f. a tejárnál fizetendő 89 10'2 » > » 86 98 > » » 8'2 97 » > » 81 96 » » » 8 95 > » 79 9'4 > » » 78 93 > » » 7'7 92 » » » 7-6 •U-Ad 9*1 * » » 75 a <ü Imi 9 * » » 74 CS 8 9 » > » 73 aT 8*8 > > > 72 •4) 87 > > 7-1 Is 86 > i > 7 8*5 > > » 69 8*4 > 1 i 68 83 > > » 6-7 8‘2 > > > 6-6 81 > » ft 6-5 8 > > ft 6'4 Meghívó. 388 A Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetke­zete, mint az Országos Magyar Tejszövet­kezeti Központ tagja, 1933. évi junlus hó I l-én délelőtt 10 órakor Szekszárdon, a Vár­megyeház nagytermében tartja az 1932. évre vonatkozó 1-sö évi rendes — és alap- szabálymódositó közgyűlését. Taglétszám 1931. évi december 31-én: 37. Az 1932. évben belépett 4 tag, kilépett 6 tag, tagállomány 1932 december 31-én 35 tag. ---------------------------S--------------------------­Tá rgysorozat: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelőbizottság jelentése. 3. A mérleg- és eredményszámla megálla­pítása. 4. Az igazgatóság és felügyelőbizottság ré­szére a felmentvény megadása. 5. A kir. törvényszék végzése alapján az alapszabályok 5., 16., 18., 31., 39. és 48. §-ainak módosítása. 6. A felügyelőbizottság megválasztása. 7. Esetleges indítványok. • Az 1932. évi mérleg a Vármegyei Gazda­sági Egyesületben kifüggesztve, bárki által megtekinthető. Az igazgatóság. Megvizsgál­tuk és rendben találtuk. A felügyelőbizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents