Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-06-03 / 44. szám
1933 junius 3. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 Maftnronztti német leszármazottak ás a Bleyer üiy. Igentisztelt Szerkesztő Ur! A Bleyer-ügy bal lámái akkorára j csaptak föl, hogy a magyar föld határain tál is messie gyűrűsnek és még nem csendesedtek le. Nehogy agy tűnjék fel, hogy viták folynak de nobis sine nobis, szükségesnek tartjuk, hogy határozott kijelentés hangozzék főt arról a vidékről, ahol ezidőszerint csonka országunkban a legtöbb német lakik egy- tömegben. A hang, amely innen halkan szól is, jelentősebb és nyomatékosabb, mint bármelyik más, mert magunk beszélünk az érdekeltek, a magyar leszármaiottak, még pedig ások, akik legtisztább öntudattal mérlegeljük helyzetünket. Helyet kérünk tehát b. lapjában a következő üzenetnek, amely szól elsősorban Bleyer Jakab egyetemi tanár,' országgyűlési képviselő, volt miniszter urnák, másodsorban azoknak, akik nem illetékesen beleavatkoznak dolgunkba, tehát a külföldi németeknek is. Tiltakozásunkat fejezzük ki mindennemű nemzetiségi agitációval és nemkívánatos mozgalommal szemben. — Tiltakozunk pedig elsősorban is apáink, nagyapáink, idegenből ideszakadt őseink nevében, akik bizonyára nem azzal a szándékkal költöztek ide, hogy államot alkossanak az államban, hogy megbontsák a nemzeti egységet és gyöngítsék uj hónuknak erejét. Ha nekik megfelelt a magyar állami berendezkedés, ha mint jövevények békében megfértek a magyarsággal és évszázadokon ke Tesztül nem találtak okot rá, hogy elnyomatásról panaszkodjanak és sérelmeket világba kürtöljenek, mi jogon tehetjük azt mi, akik itt szü lettünk, itt nevelkedtünk és itt szereztük minden anyagi és szellemi javainkat ? De tiltakoznunk kell a magunk jól felfogott és megfontolt érdekében is. Kétlakiaknak nem teremtett bennünket az Úristen, egyszerre németek és magyarok nem lehetünk. Ha két nyelven beszélünk is, csak egy szi vünk és fejünk van és ez osztatlanul a magyar hazáé. Eszünkkel és szivünkkel egyaránt és mindama értékes képességünkkel, miket józan, becsületes, kitartóan dolgos őseink vérével örököltünk, osztatlanul ennek a hazának akarunk szolgálni és min •den magyarral karöltve, sokszor őket buzgóságban és lelkességben tu’- szárnyalva törekszünk kiépíteni a szilárd alapokon álló, egységes, erőteljes államot, amely lehetővé teszi, hogy becsületes munkánknak gyümölcsét békésen, biztonságban élvezhessük. Minden Bleyer-féle politikust, minden nemzetiségi agitátort, aki éket verni próbál a nemzetnek más-más nyelven beszélő fiai közé, legélesebben elítélünk. zál, nehogy utódaink még többet keserüljenek meg a sorozatosan elkövetett oktalanságokból. A nemzetiségi széthúzás mesterséges keltése és szítása ismét dekadencia felé viszi a nemzet életét; ha a nemzeti erő még tovább gyengül, föltartóztathatatlanul pusztu'unk valamennyien. Végül még egy üzenet azoknak, akik álokoBkodással téves következtetést akarnának levonni állásfoglalásunkból. Ha mi, az ezeréves Magyarország földjére szabad elhatározással idetelepültöknek késői ivadékai a nemzeti egységbe való bele- olvadás szükségét hirdetjük, ebből csak abnormális észjárás következtethetné, hogy jogosan ugyanazt vár hatják a trianoni világhistóriai rablásból gyarapodott utódállamok az anyaországtól elszakított áldozatoktól. A magyarországi német leszármazottak többje. * Erre illetékesektől vettük a fentebbi levelet. Készséggel adunk annak helyet, mert tárgyilagos igazságossággal bírálja el a történteket éB mert úgy véljük, hogy a magyarországi németség nevében nem azok jogosítottak nyilatkozni, akik a nemzetiségi kérdést olybá veszik, hogy abból jól meg lehet élni és politikai szerepet nyerhetnek, hanem akiknek ősei évszázadokkal ezelőt uj hazát találtak a magyar földön és akiknek sem ősei, sem maguk, de még leszármazottjaik sem érezték egy pil lanatra Bem, hogy a magyarok nem testvéreiknek fogadták őket. Mária Terézia királyné idejében települtek le a Duna és a Rajna vidékéről mint szegény földmiveaek és iparosok a megyénkbali németek ősei. Az elsőknek még küzdelmeik voltak, mig a semmiből valamit össze tudtak hozni, gyermekeik már könnyebben éltek és vagyonoBodtak, az unokák már jómódú birtokosokká, hivatalokat betöltőkké váltak és mélységes hála és szeretet érzései fűtik őket a magyarsághoz, mert azok nobilis viselkedése lehetővé tette, bogy ha nyelvben még itt-ott nem is, de érzésben teljesen magyarokká váljanak. Inzultusnak tekintik és tekinthetik méltán, hogy ebben az országban az ő nevükben valaki elnyomatásról merjen beszélni. Ezért emelték fel lapunk hasábjain íb tiltakozó ssavukat. Es mi, akiket a vérségi és érzésbeli közösség szorosan összefűz a levélírókkal, csak örömmel adtunk teret az ő férfias tiltakozó szavuknak. A pécsi ünnepi hét legnagyobb szenzációja. Á folyó hó 3-tól 11-ig tartó pécsi ünnepi hétnek kétségtelenül legna gyobb szenzációja A gyermekek keresztes hadjárata cimü zenei legenda, amely esténkint szabadtéri előadásban kerül bemutatásra a dóm előtt. A hires és nálunk még nem ismert nagyszabású zenei mű szerzője Gabriel Pierné, a metzi konzervatórium tanárának a fia volt, aki korán Párisba került és ott egyaránt kitűnt, mint énekes, mint zongora- és orgonaművész, sőt elismert zeneszerző is lett. Nagyszámú szerzeményei között A gyermekek keresztes hadjárata a legjelentősebb, amelyet első előadása alkalmával az 1905. évben Pária városának dijával tüntettek ki. Témája Marcel Schwob francia Írónak hasonló cimü müvéből való és Pierné két évig dolgozott együtt az íróval az oratóriumon. A négy tételből álló zenei műről dr Gálos László pécsi teológiai tanár irt az ünnepi hét közönsége számára terjedelmes tartalmú és zeneesztétikái ismertetést. Az egyes tételek előtt choreografikus mosgásművészeti kórusok nyújtják a következő kép plasztikus színes rajzát. A kórusok tagjai éppúgy, mint a szólisták korhű (ti zenharmadik századbeli) ruhákban énekelnek. A világítási effektusok és a dómtér kitünően ható kerete mint látványosság is érdemes lesz a megtekintésre. A nagy mű betanulásán óriási igyekezettel fáradozott a művészi együttes, melynek vezetője Weigel e Oszkár, az emberfeletti munkabírása, kitűnő zenei műveltségű karnagy. Filléres vonat Szakszómról ás Bátaszákröl Pécsre. A pécsi ünnepi héttel kapcsolatosan a MÁV. igazgatósága folyó hó 11-én S^sekszárdról és Bátaszékről filléres gyorsvonatot indíttat Pécsre. A filléres vonat kedvezménye ugyanaz leBZ, mint a múltban volt, vagyis 75 százalék. A filléres vonat menetrendjére, valamint a jegyek előjegyzésére vonatkozó és most még rendelkezésre nem álló adatokat a szekszárdi és bátaszéki állomások főnöksége az indóházak előcsarnokaiban kifüggesztendő hirdetményeken fogja tudatni a közönséggel, amelyet Szekszárdon a Kaszinó Bazár több kirakatában elhelyezendő értesítéseken is tájékoztatnak a pécsi kirándulásról. Hősök emlékünnepe. Legerélyesebben mégis fiaink és utódaink nevében kell elleneznünk és rosszalnunk olyan megmozdulást, — amely alkalmas arra, hogy majdan velük szemben bizalmatlanságot támasszon. Nem szabad felednünk, hogy bennük a nemzeti összetartozás és érzete — ha növelhető — még fokozottabb mértékben lesz meg, mint bennünk. Est nem engedhetjük megingatni és nem szabad tűrnünk, hogy valaki elhintse a kölcsönös gyanú vagy kétely magvait a magyar és nemmagyarajkuak és származásúak •között. Hetedizig lakóinak a maradékok az apák bűneiért, erre oktat a Szent- írás. A múltnak éppen elég politikai baklövéseit sinyli a siralmas jelen, 'vigyázzon mindenki, aki ma politiSzekszárd. A szekszárdi m. kir. állami Be- zerédj István fiú felső kereskedelmi iskola május hó 31-án tartotta meg a világháborúban hősi halált halt magyar katonák emlékünnepét. A Hősök-szobrához az intézeti disz zászló alatt felvonult ifjúság előtt vitéz Molnár József intézeti r. tanár tartott izzó hazaszeretettől áthatott beszédet, megemlékezésében költői szavakkal méltatva a nap jelentőségét. A nagy tetszéssel fogadott buzdító beszéd után Klézl István III. évf. tanuló szavalt nagy sikerrel Gyóni-verseket. Az ünnepség Nagy Sándor IV. évf. végzett növendék fogadalomtételével ért véget, aki az ifjúság koszorúját helyezte el a szobron. Befejezésül az ifjúság diszme- netben vonult el a szobor előtt. Nagydorogon országzászló avatás volt a hősök napján. A nagy idők hősei iránti megemlékezés napján délelőtt Joó András református lelkész tartott hazafias beszéd kisáretében istentiszteletet, mig délután avatták fel a hősök szobra előtt felállított országzászló oszlopát, amelynek a tetejét művésziesen faragott, esküre emelt kéz disziti. Az ünnepélyt a községi énekkarnak Imreh Karoly igazgató vezénylete mellett előadott himnusza vezette be, majd Szilágyi Anna szép szavalata után Szendrey László nyug. MÁV. főintéző mondott nagyon kedves beszédet, a hősök emlékének méltatása mellett kifejtvén az országzászló jelentőségét. Beszéde alatt szökött fel a trikolor a tiz méter magas nem- zetiszinU árbócra, melynek megőrzésére Rankecz József biró tett a község nevében fogadalmat. Böröcz Margit és Böröcz József szavalata után Térmeg Sándor tanító vezetésével iskolai kar énekelt, majd Ranga Jó" zsef idősebb levente szavalt hatásosan. Gaál Endre r. k. kántor vezetésével a római katolikus vegyes énekkar adta elő elismerésre méltó módon „Imádkozzunk a hazáért“ o. éneket, mely után Mohai István és Körmendi István szavaltak. A lé lekbe markoló műsor a községi énekkar Hiszekegyével végződött, majd a Térmeg Sándor fóoktató vezetésével 50 egyenruhás levente vonult el példás diszmenetben a zászló és szo- uor előtt, melyre a község koszorúját Gál József másodbiró, a Polgári Olvasókörét Zsebő István, az Iparosok és Kereskedők Társasköréét Tom- mán József helyezte el. Az ország- zászló felállítása érdekében Szendrey László buzgólkodott, mig a műsor betanítása a már említett tanítókon kívül Tolnay Beláné Szabó Irén érdeme. Bony hódon. A szakadó eső dacára nagy közönség gyűlt ÖSBze a hősök szobrá- nál, ahova kivonultak : a tüioltóság, lövészegylet, cserkészcsapatok, leventék, az iskolák és társadalmi egyesületek. Az emlékbeszédet Gömbös Miklós reálgimn. tanár tartotta, aki kiemelte, hogy németségünk mindenkor hazafiasán gondolkodott éB hősiesen küzdött vállvetve a magyarsággal. A szobor megkoszorúzása után a csapatok a leventezenekar indulója mellett diszmenetben vonultak el a szobor előtt. Ócsóny lakossága f. hó 28-án tartotta kegyeleti ünnepélyét, melyen a társadalmi egyesületek mellett a közönség is igen szép számmal jelent meg. A bekötött nyelvű harang busán siratta hőseinket, majd kezdetét vette az Ünnepély a következő műsorral: 1. Gyermekkar. (Ref. iskolások). 2. Szavalat. (R. k. iskolai tanuló). 3. Szavalat. (Ref. iskolai tana ó. 4 Gyermekkar. (Lt. k. iskolások). 5. Ünnepi beszéd. (Héti József tanító) 6. Szavalat. (Bátor József). 7. Szavalat. (Takács Mária). 8. Gyermekkar. (Ref. iskolások). 9. Beszéd. (Kovács Pál); .10. Levente fogadalomtetel. 11. Gyermekkar. (R. k. iskolások). 12. Szavalat. (Bodo István). 13. Szavalat. (Bátor Erzsébet). 14. Gyermekkar. (Ref. iskolások). 15. Diszmenet. Az ünnepély befejezésekor a társadalmi egyesületek elhelyeztek csokraikat a szobor talapzatán. Kisvejke. Vasárnap a kisvejkei r. k. templomban hősök emlékmiséje volt. Kovács Kálmán p'ebános Bzentbeszédó- ben kegyeletes szavakkal emlékezett meg a világháborúban hősi halált halt hazai és helyi hősökről, A szírből jövő megemlékezést sokszor fájdalmas sokogás kisérte. Sárpilis községe is méltón ünnepié meg a hősök napját. Előbb a ref. templomban tartott istentiszteleten Babay Béla lelkész gyújtotta fel a szivekben a reménység fáklyáját, majd a kedvezőtlen idő miatt ugyancsak a ref. templomban tartott ünnepélyen Jákob Konrád köss. jegyző mondott igen nagy hatású lelkes hazafias ünnepi beszédet. - Majd Kurdi Pál le- j venteoktató, Varga János levente ha- j tásoa szavalatai emelték az ünnepély ■ fényét, amely a Szózat éneklésével * ért véget.
