Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-05-20 / 40. szám

XV. évfolyam. Szekszárd, 1933 május 20. 40. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. fzerkeaztöség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hir­Telefonszám 85 és 102. SCHNEIDER JÁNOS. DLAZSIK FERENC. detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként Elftfiz.táal dil • I A lap nezjil.olk minden saerdAn ée nombston, 110 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir­.... . , , I , . . IBefizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéiIrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamitt Félévre-------------6 pengő. | Egész évre 12 pengő. | illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I * “jdttér soronként 60 fillérbe kerül. A vezér. Irta: Jánosi György. Tolna vármegye és Szekssárd az ország figyelmének központjába ke rillt: a magyar kormány feje, a nem zet vezére dr Hagymásay Zoltán fő­ispán beiktatási ünnepére Szekszárdra érkeaik. Megmozdul az egész vár­megye, hogy résztvegyen azon a ha­talmasnak ígérkező ünnepen, amely arra van hivatva, hogy a vármegye polgárainak politikai meggyőződése elé uj irányt szabjon és a lelkeket székében, hosszában megtöltse biza­lommal, reménnyel és tartalommal. Senki sem fog cselédei. Dr Hagymássy Zoltán főispán jel lerne, alkotásra termett akarata, tör­hetetlen politikai meggyőződése, nagy tudása már a kinevezés pillanatában a határozottság bélyegét tette rá a politikai gondolkozásokra. Tud és fog irányítani ő, akit tisztelőinek, barátainak nagy tábora kész követni s aki megérdemelten támaszkodhat azokra az igen erős vállakra, amelyek az ő személyében az igaz, nemesen érző, munkaszerető és munkabíró férfiút emelik fel. A ráváró nagy és szép utat biztosan fogja megtenni és máris megoldotta azt a feladatot, hogy lerombolja a válaszfalat polgár és polgár közt, hogy így az egyetértő po’gári tömeg maga szigetelje el azo­kat a politikai kalandorokat, akik állandóan az ország sorsának intézé­sébe szeretnének belekontárkodni, ám Isten őrizzen, hogy az ország sorsá­nak intézéséhez valóban közel is fér késhessenek. A magyar miniszterelnök, a nemzet vezére, nem választhatott volna jobb alkalmat, szebb ünnepet, amelyen megnyilatkozzék és bebizonyítsa a haza érdekeit soha szem elől nem tévesztők előtt, hogy ő és kizárólag ő ennek az országnak az az Istentől küldött vezére, akinek politikai cél­kitűzése olyan merész és nagyvonalú, hogy messze évekre megtölti tarta lommal a nemzet életét, megelégedés­sel és sikerrel e súlyos, történelmi napokat, nyugalommal a közvéleményt és elvezeti az országot a népek Borá­ban földrajzilag megérdemelt helyére. Nagy szerencse és nagy áldás az az országra nézve, hogy olyan vezére van, mint a magyar minisz­terelnök. Ugyanis a pártpolitikától távolállók mély megütközéssel látták és észlelték, hogy a nemzet nehéz anyagi helyzetét kihasználó politikai szegénylegények titkos, vagy nyílt hajtogatására hangtalan forradalom tüze ólt a szivekben. A Független Kisgazdapártnak elkeresztelt Gaál Gaszlon- féle politikai pártalakulás megkísérelte azt, hogy egy táborba gyűjtse, egészséges irányba terelje a felizgatott és izgalomban tartott hatalmas tömegeket, hogy lecsilla­pítsa a matrózlázadást, hogy ki elégítse a jogos igényeket. A nagy tehetségű Gaál Gaszton egyéni Ti?*" varázsa fékezőleg hatott minden kilengésre, váratlan halála azon­ban a tengernyi tömeget fej nélkü­livé tette, leszakította, szétzilálta, a vezetők többé kielégíteni nem tudták, programmot nyújtani nem bírtak, maguk a kisgazda foglal­kozástól távolállván, tekintélyüket, hatásukat a tömegekre teljesen elvesztették. A nemzet nagy zöme, mondjuk így: gazdátlanul, vezető hang és vezér nélkül maradt, olyan időkben, amelyek fenyegetőek voltak a nemzet életére, olyan időkben, amelyek sürgették, parancsolták azt, hogy minden hazáját szerető, önzetlen magyar ember találja meg egymást, mert baj van és baj lehet. Lidérc á'om utáni virradóéként jött a nemzet élére a magyar miniszterelnök a leg­válságosabb pillanatban s az ország polgárai örömmel seregeitek zászlója alá, hogy segítségére legyenek poli­tikai szándékai megvalósításában. Gaz dák és nem gazdák üdvözölték őt vezér gyanánt, mert tudják, érzik, hogy nem széllelbélelt ilyen, vagy olyan politikai csepürágők, hanem a hazaszeretet tüzében megedződött nemzeti egység boldogítja az or­szágot, elégíti ki mindenki igényeit az egyetemes érdekek történelmi csarnokában. Más nagy jelenség is siettette és sietteti a nemzetet a vezér zászlója alá. Ez a jelenség ma már az uj Európa térképének foszlányait lengeti a jövőbe­látók számára. A győzelmes hitlerié- mus ez, amely hatalmas erejével, örökké eruptiv jellegével tengeráram lásszerüen hat és uj, meg uj fordu latokat hoz a nagy német nemzet drámájában. Ez a mozgalom, amely győzelmének zenitjét nem Hitlerben, nem az ő kancellárságában éri e), még ma is a jövőé ugyan, de a mi oldalunkba akasztott gerelyével há­rom okból kellemetlen már ma. Elő­ször ránklök néhány ezer menekülőt, másodszor a felekezeti gyülölség kon­kolyát vetegeti, harmadszor ismét fslkotorja azt a söpredéket, amelyikre oly nagyon szeretnek kezdő politikai mozgalmak felülről lefelé épiteni, mint a méh a kasban. Ez az ország eddig a béke és a türelem országa volt. Itt mindenki munkája szerint nyer megbecsülést és a mai nyo­morúságos viszonyok dacára a kormányzat lehetőleg mindenkinek adott valamilyen kenyeret a ke­zébe. Mindenre van szükségünk, csak arra nincs, hogy itt osztályozzuk a felekezeti szempont szerint a politikai tábort és olyan veszélyes helyzetet teremtsünk, amelybe belepusztul az egész nemzet. Mindenki miniszter- elnöke mindenki vezére l Ez lett a jelszó és nincs Bemmi ellentmondás abban, ha azt látjuk, hogy az eddig nagyon is ellenzéki iránybap elhelyez­kedő magyar zsidóság belátta azt, hogy psak egy erős kormány védi meg a nemzetet a ballépésektől, a ] nemzetben az emberek lelki és testi j I kiváltságait, épp ezért ma mindent I Egyes szám i elkövet a nemzeti egység megóvása érdekében Gömbös miniszterelnök helyzetének a szilárdítása által. Ve­zérül fogadja el azt a férfiút, aki su'yos kijelentéseiben az egész világ elé tárta a magyar nemzet meggyő­ződését arról, hogy senkit hitéért, származásáért ebben az országban semmiféle sérelem nem érhet. Végül a békerevizió kérdésének sikeres előrejuttatása az, amely a ma gyár miniszterelnök egyetemes vezéri jellegét legjobban alátámasztja. Min­denki tudja felőle, hogy olyan revi Kedves Képviselő Urunk ! j Azon a jogon, hogy a legelső vol­tam ellenzékbe való lépésedkor, aki választóid közül nyilvánosan üdvö­zöltelek, engedd meg, hogy ugyan­csak a nyilvánosság e'őtt kifejezést adjak választóid mai kívánságának. A régi kormánypártból való kilé­pésedkor mindenkit bántott a politikai visszaélések és botrányok meg-meg­újuló sorozata. Minden jó érzésű ma gyár ember valami mást, valami meg­váltást várt, hozzá gazdasági életünk teljesen megbénulni látszott és mi örültünk a mi képviselőnk puritán­ságának, gerincességének és tettre- készségének. Lépésed akkor azt je­lentette, hogy a tespedt magyar életbe aktivitást, tisztulást és kibontakozást hozni akarók táborába kívánkoztál, azok közé, akik mindezeket a jogok demokratikus kiterjesztése révén vélik elérni. Kormányzónk bölcsessége azonban — ugylátszik — jobban ismerte a népiélek természetét és bizonyára nem tévesztette szem elől az európai kialakulatlan helyzetet. Tudta, hogy nálunk nem alulról kell az uj irány­zatot inaugurálni, hanem fejről kell gondoskodni. A háború utáni évek éles fordulatai azt mutatták, hogy a néplélek felülről kapja irányítását és ha megfelelő vezetőt kap, ezzel sok­kal jobban van biztosítva az élet egészséges fejlődése, mintha a kiszá­míthatatlanul befolyásolható néplélek spontán megnyilvánulására van hagyva a jövő. Mi sem igazolja ezt jobban, mint a német óriásnak kétségtelenül demokratikus utón elért mai helyzete. Az államfő előrelátásából jött kor­mányra a Te ellenzékbe lépted után megyénk szülötte, GömböB Gyula. Valósággal varázslatos hatással volt a nemzetre, mert a legjobb érzésüek és a jövőért aggódók minden gon­dolatának erőteljes hangot tudott adni: a bizakodás, a remény áramá val felvillanyozta az országot és oly programmot tárt a kábult nemzet elé, melyben az ellenzék minden köve­telése benne volt, jobb, egészségesebb, mert a nemzet minden rétegére ki­terjedő átfogó tartalommal. Igaz, munkája eleinte nem ment I avval a tempóval, amint azt a fel ára 10 fillér* ziós politika követője, amely nem elégszik meg ígérgetésekkel, hanem eredményekre tör. Nagymagyaror- szág és mindörökké Nagymagyar- ország I Ez az igazi vezéri program s ha van ezen a világon drága, amiért imádkozunk, amit tiszta szívből, mint a magyar megváltatás szent ajándé­kát óhajtjuk, úgy ez az, hogy a vezér, a mindenki vezére elvezesse ezt a nemzetet jogos területéig, ősi határáig, tegye egy testvérré ott a polgárokat, naggyá ezt a sokat szen­vedett nemzetet. villanyozott „tdd Uram, de mindjárt" hangulat várta; — később azonban rendre jöttek az uj intézkedések: határozott, fokozatos javulás belül, szerencsés, gerinces, önérzetes fel­lépés és mégsem hősködéB: szóval tekintély és méltóság a külpolitiká­ban. Gömbös Gyula Magyarországa nem ellenszenves még a legközelebbi érdekelt szomszédoknak sem/ Európa felfigyel a magyar problémára, Tria­non lassan méltósággal viselt komor kereszt lett a világ szemében, amely mindinkább tudja, érzi, hogy a Gol­gotára feltámadásnak kell követ­keznie. Hiába mondják, hogy ez nem a politikus érdeme, hanem csak a revízió igazságának mindent lebiró hatalmas ereje; azonban a szerencsés politikai vonalvezetés, a külső és belső kon­szolidációnak szilárdsága és egyben mértéktartása nélkül sohasem jutot­tunk volna idáig. Ónként adódik az összevetés a né­met helyzettel. A német nép követe** lésének jogosságát senki sem vonja kétségbe, Németország ma mégis a külső és belső válságok sorát éri. A szabadjára eresztett népuralom láz­vonalat mutató vergődésen keresztül önmagának elpusztitójává vált. Fé­nyesen igazolja ez, hogy a nyers népakarat egymagá­ban még oly magas kulturá­lis fejlődés mellett sem szilárd bázisa a jövőnek. Kiszámít­hatatlan, majdnem öntudat­lan a fejlődési vonala: a nagy demokrácia mellett Német­ország távolabb van jogos követelései teljesülésétől ma, mint valaha. A német helyzetet tekintve és an­nak az európai jövőt érintő hatását, lehet-e mondani, hogy az ország ér­dekében volna- e most a Gömbös Gyula által akár a belpolitikában, akár pedig kü'önösen a külpolitiká­ban megindított határozott és ellen­ségeinktől is komoly figyelemre mél­tatott irányvonal vezetését másra bízni oly célzattal, hogy az uj vezető azt talán szerencsésebben képes to­vább vonni? Van-e más egyéniség, aki a nemzet egyetemét jobban ke­Nyilt levél méltóségos dr Klein Antal országgyűlési képviselő urnák!

Next

/
Thumbnails
Contents