Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-01-18 / 5. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 január 18. Városi közgyűlés. Szekszárd megyei város képviselő* testJUlete szombaton délután tartott közgyűlésén tárgyalták Sztlts Ferenc tanácsnok, városi adóhivatali főnök nyugdíjazási kérelmét, amelyet a fenn* álló törvények értelmében elfogadtak és az igy megüresedő állásra' dr Biró Kálmán szekszárdi pénzügyi fogalmazót behelyettesítették. Az igazoló választmányban megüresedett két helyre kiküldetett Prajmajer Józsel és Debulay Imre, majd e'határozták, hogy az inségadóra befolyó 10.000 pengőből 1400 pengőt szellemi szűk Bégmunkára fordítanak és hogy az adóhivatalnál felgyülemlett munkák elvégzésére megszervezik a negyedik végrehajtói állást. A Mészáros Lázár- utcában Fábián Mátyás mérnök javaslatára 1*20 méter széles betonjárdát fognak úgy építeni, hogy az eaővizcsatornákat a járda alá helye* zikvés ugyancsak az ó javaslatára foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ezt az utcát megfelelő módon fásit* sák. A szekszárd-belvárosi rk. hit községnek átadták a Vörösmarty* utcai kőkutat, majd Darvas Ernő Bzintársulatának a segélykérelmét tár gyalták. A javaslat ellen felszólalt Főglein János képviselőtestületi tag, akinek a polgármester válaszolt, meg* magyarázva, hogy a színészetet nemcsak azért kell támogatni, mert a kultúrát terjeszti, hanem azért íb, mert a társulat 47 tagja hat hétig szekszárdi tartózkodása alatt keresményét itt költi el és abbéi éppúgy jut a kereskedőnek és iparosnak, mint a földmivesosztálynak. Eszel kapcsolatban a polgármester kijelentette, hogy a társaskörök előadó estélyein ugyancsak 48 filléres egységáron fogja a város a villanyos áram diját felszámítani. Végül elhatározta a képviselőtestület, hogy az ásványvíz és szikviz- adót nem vezeti be, hanem a borfogyasztási adó csökkentése folytán előállott hiány pótlására az e célból megengedett határig felemeli a pót adót. Fertőző betegségek az előző hőnapban. Tolna vármegye területén december hó folyamán az alábbi fertőző betegségek fordultak elő: Difteritisz: Szekszárd 15, Tolna 9, Tengelic 3, Alsónyék 1, Medina 1, Decs 1, Bátaszék 5, Mözs 3, Regöly 2, Felsőnyék 1, Simontornya 2, Be- lecska 1, Udvari 1, Gyönk 1, Felső- nána 2, Kötesd 2, Györköny 3, Né metkér 3, Kajdacs 1, Gerjen 2, Paks 4, Bölcske 5, Dunaföldvár 7, Duna- szentgyörgy 2, Gyulaj 1, Csibrák 1, Mucsi 1, Kocsola 1, Kurd 1, Máza 2, Váralja 1, Kéty 2. Vörheny: Szekszárd 3, Duna- szentgyörgy 2, Pincehely 1, Tamási 1, Szemcséd 1, Kánya 1, Dombóvár 5, Kurd 1, Ujdombóvár 1, Simontornya 1, Gyönk 1. Tífusz: Magyarkeszi 1, Piocej hely 2, Felsőnyék 2, Nagyszékely 2 Dunakömlőd 1, Paks 8, Nagydorog 3, I Györköny 1, Danaföldvár 3, Dana- szentgyörgy 3, Tengelic 5, Tolna 1, Dombóvár 1, Ujdombóvár 1. Gyerme/rpara/iz/s:Nagymányok 2. Szamárhurut: Duoaszentgyörgy 1. Vérhas: Paks 1,Fadd 1,Tamási 1. Tuberkulózis: Mözs 1, Györköny 1, Bölcske 1, Kajdacs 1, Nagydorog 1. Kanyaró: Bölcske 1, Kajdacs 1, Mórágy 4, S montornya 1, Tolna- némedi 1, Felsőnána 1. Néhány gondolat a szőlősgazdák helyzetének javításához. E lap november 19 i számában olvastam a „Gyümö'cstermelésről“ szóló cikket, szükségesnek látom az ott felsorakoztatott, mindenben helytálló, más vidékeken hazánkban már régen elismert érveket hozzászólásom mai a nemes cél érdekében támogatni. A szőlőgazdálkodás katasztrofális helyzete Szekszárdon ugyanaz, mint más szőlővidékeken. Azon azonban csodálkoztam, hogy ezen — valószínűleg még évekig tartó — helyzeten való változtatás érdekében a gazdák részéről semmi kezdeménye zést sem találtam. Ez az itteni gaz dák konzervatív felfogásának folyománya. Természetes, hogy a szőlő marad szőlő, várva a jobb időket. De másutt igyekeznek a szőlőből mégis a bor- kereslet fellendüléséig is jövedelmet kihozni. Pár évi csekély munka és már a gyümölcs segít a gazdán, ha azt a vidék oly tömegben termeli, hogy waggontételekben a bel- és főleg a külföld számíthat reá. Heves megyében a földmivelés- Ugyi minisztérium gyümölcscsemete akciója folyamán pár év óta 100.000 darab számra kerül a kifogástalan csemete minimális 30 filléres árban pár fillér költséggel kiosztásra: Természetesen csak a talaj, éghajlat, vidékeknek megfelelő, a földmivelés- ügyi minisztérium által kiküldött bizottság által meghatározott gyümölcsfajta. És a kívánságot a csemetét illetőleg a minisztérium alig tudja kielégíteni. A Gyöngyösön, Verpe léten, Egerben, Erdőteleken, Hevesen stb. napi 1—30 waggon gyümölcs indul el, pl. cseresznye és ez hatalmas jövedelmet jelent a gazdáknak évről-évre és pótolja a minimálisra leszállt borárakat. Az átlagos cseresznyeár 1932-ben kg-ként 25 fillér, 1931-ben 40 fillér volt. Hevesben 8—9 darab kifejlett korai Jabulai, vagy Germersdorfi cseresznyefa — minden számitásba vehető regievei, amely abszolút minimális — 1 magyar holdra 200—300 pengő tiszta jövedelmet jelentett. És azonfelül ott volt a szőlőtermés, melyet a fák adta árnyék stb. oly kevéssé befolyásol, hogy a gyümölcs jövedelmezősége mellett az számba sem jöhet. Nos és most számítsuk ki, hogy közepes termésnél a munkál tatás stb. költségek leszámításával mi a tiszta jövedelme a szőlőnek 1 ma gyár holdon a mai viszonyok között Ez az egyszerű számítás sok gaz dát vitt rá Hevesben, hogy szőlejében a fősulyt a gyümölcstermelésre fektesse. Gyöngyös és vidéke — a szekszárdinál sokkal nagyobb terjedelmű — szőlőterületein cseresznyét termel. Napi 20—30 waggon az a mennyi ség, amely Gyöngyösről a szezon alatt kifut. Majdaem 2 hónapig tart ez a vásár. És megy a cseresznye a belföldön kívül Ausztriába, Svájcba, Németországba egész Hamburgig, Lengyelországba stb. Miután a borszőlőtermelés ma nem fizetődik ki, lassanként — 5—6 éve — térnek át Hevesben intenziven a csemegeszőlő termelésre. És a helyzet ugyanaz. Naponként 20—30 waggon csemegeszőlő megy ki egyedül Gyöngyösről szeptember végétől november közepéig. Még az othello is csemegének megy. 1931-ben 40 filléres, 1932-ben 25 filléres átlagár mellett. Százholdas területek egy tagban csak chasselas-t szállítanak. És az eladás. Ha van egyfajta tipusáru nagy tételekben, van kereskedő is. Ezen egy pillanatra sem kell gondolkozni, vagy felette kétsé geskedni. Puttonokban, kosarakban, magas, fédereB, lapos kocsikban jön a gyöngyösi piacra 15—20 km távolságról az áru. Reggel 2 órakor már tele a piac. Hatósági ellenőrzés — a vároabiró állandóan ott van köze geivel és azonnal ítél — mérlegek ellenőrzése mellett zajlik a piac. Csak a kereskedő pakolja az árut. 100— 150 helybeli pakoló asszony napi 2—2*50 P napszámot keres a gyümölcs- és csemegeszőlő idény alatt. A reggel 6 órától induló személy- és tehervonatok már készen viszik a becsomagolt 20—30 waggon cseresznyét vagy szőlőt tovább. Délben már előző nap, sokszor aznap szedett, friss gyümölcsöt vásárol a pesti ember. Természetesen dologgal, munkával jár, mig idáig jutunk, de abszolút minimális költséggel. Ma elmúlt már az az idő, mikor ráérünk jobb időkre várni. Kihúzzák az élelmesek alólunk a talajt szekszárdiak, ha csak várunk és mindennel törődünk, csak saját gazdasági érdekeinkkel nem. A sokkal nagyobb szőlőkulturáju Gyöngyös és vidéke még sok más mindent tett helyzetének javítására, ami nem tartozik e téma keretébe, de igazolja, hogy kezdeményezés, akarás, vállalkozás nélkül ma tényleg nincs mozgó élet, jövedelem és megélhetés Még egyet. Gyöngyös városának és lakóinak a sok idegen kereskedő, akik heteken, hónapokon át ott tartózkodnak, a helypénzek, a fuvarozások, a mázsapánzek, szállító ládák gyártása stb. igen jelentős jövedelmet biztosítanak. Lapunk egy barátjának eme sorait készséggel adjuk közzé. Érdekes hogy a gondolatok felvetője egy yj. dákról Szekszárdra került szőlősgazda, aki tehát igazán elfogulatlanul szem. léli és birálja el a mi nemtörődömségünket. Tán érdemes volna ezzel a rendkívül nagyjelentőségű kérdéssel fog. lalkozni ? Mindenesetre fontosabb volna a gazdák érdekéből, mint az, hogy kik kerülnek a város képviselőtestületébe. A politika nem ment meg bennünket, szőlősgazdákat az elpusztulástól, nekünk, szekszárdiaknak is mint más vidékek lakóinak öntudatra kell ébrednünk. Azok lesznek, azoknak kell, hogy prófétáink legyenek, akik össze tudnak a politikamentes gazdafronton hozni bennünket, hogy önmagunkon kevés befektetéssel segíteni tudjunk. SzeHszdrill színészei. Zsúfolásig megtelt színházban kezdte meg szombat este itteni idényét a pesterzsébeti színház társulata, amely megnyitó gyanánt Bákeffy—Lajtai Amikor a kislányból nagylány lesz cimü operettjét hozta színre. A kacagtató jelenetekben gazdag darab itt először ment és nagy tetszést aratott. A darab főszereplője Körösi CsÖpi bájos megjelenésű, igen ruti- nirozott énekes szubrett, aki legutóbbi szekszárdi turnéja óta is’sokat fejlődött. Antal Nusi elsőrendű szi* nésznö és énekes szerepekben is el-, fogadhatót nyújt. Tóth Árnál játéka, éneke, tánca, sok tapsot aratott. Antal Béla, a társulat honvivánja és rendezője, Szalay Gyula táncos komikussal együtt sokat Ígérő fiatal tehetség és Siménfalvy Sándor is ügyes komikus. A társulatnak egyik legkiválóbb értéke Rogoz Imre, aki a háború előtt a pozsony—szombathely- fiumei társulatnak volt tagja és aki* nek Sasfiókja annak idején olyan szenzációs volt, hogy mint igazi művészi produktumot bécsi színészek jártak le megnézni Pozsonyba, Fiúméban pedig az ugyanakkor ott szereplő olasz opera staggione tagjai művészi babérkoszorúval fejezték ki neki elismerésüket. A bemutató előadáson Horváth János, Burányi Albin, Jenei István és Vetési Irma is java tudásukkal igyekeztek a darab sikerét fokozni. Vasárnap délután a Csárdás- királynő ment jó háromnegyed ház előtt, zajos sikerrel, mig este a Cserebogár, sárga cserebogár operett előadása tartotta folytonos kacagásban a közönséget. Hétfőn Csők a tükör előtt cimti igen hatásos és drámai részletekben gazdag színművet mutatták be és ezzel bebizonyították, hogy a nehéz fajsúlyú drámák előadására is kiváló erőkkel rendelkeznek. Antal Béla és Antal Nusi olyan természetesen, annyi élethűséggel játszották meg nehéz szerepüket, hogy valóban méltán rászolgáltak a nézők többször megnyilatkozott meleg elismerésére. Rogoz Imre gyönyörűen kidolgozott drámai
