Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-05-17 / 39. szám
XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 május 17. 39. szám* TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonnám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre —-------6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden saerdán é. szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Minden magyarnak össze kell tartani. A költségvetési vita magas szin- vonala a politikai élet egyik leg- örvendeteaebb jelensége. Számos értékes beszéd hangzott el s ezek csak-' nem kivétel nélkül komoly kérdésekkel foglalkoztak, úgyszólván nyoma sincs azoknak a célzatos támadásoknak, amelyeknek inkább a pártpolitikát kell szolgálni, mint komoly kér déBekhes értékes szempontokat adni. Az a könnyebb fajta bírálati módszer, amely csipkelődésekben és olcsó szellemeskedésekben merül ki, mintha eltűnt volna az ellenzék oldaláról. A beszédek, amelyeket hallottunk ellen zéki szemszögből, értékes kiegészítői voltak a kormánypárt oldaláról elhangzott fejtegetéseknek. A kormánypárti beszédek közül is kiemelkedik, tárgyának komolyságánál és hangjának'nemességénél fogva, Schandl Károly országgyűlési' képviselő beszéde. Két részre oszthatjuk ezt a beszédet, egyrészt a politikai részre, másrészt a gazdasági részre. Vagy helyesebben a politikai rész tulajdon* képpen nem is szorosan vett párt- politikát jelentett ebben a beszédben, mert a nemzeti összefogás gondolatát hangsúlyozta, amely nyilvánvalóan nem pártpolitikai, nem is osztály, hanem közérdekű kérdés. Schandl Károly, amikor kijelentette, hogy a nemzeti egység meg* teremtését nem szabad Összetéveszteni egy párt megteremtésével, világosan megjelölte Gömbös Gyula mi* niszterelnök törekvését. — Miniszterelnökünk valóban nem egy pártot akar kiépíteni az országban, hanem az egész országot akarja magasabb értelemben egy párttá tenni: a nem* zeti összefogás pártjává, amelyben minden nemes erőt, munkáratörő készséget összpontosítva ezeknek segítségével fel akarja építeni a nemzeti munkaterv elgondolása szerint az uj, erősebb és boldogabb Magyar- országot. Hogy ez az épitőmunka a keresztény világnézet alapján történik, ez nemcsak azért természetes, mert Magyarország túlnyomó többsége keresztény, hanem azért is, mert a keresztény világnézet magasabb” Jü- ségét más világnézetekkel ' ■.ben nem lebet elvitatni. Ez a *zet nem rombolást jelent, J Aebaráti szeretetet, vallf* lapot, jelenti az igazi .jellemet. Schandl Károly b*. gazdasági vonatkozású rés*. aevésbé voltak komolyak és mélyen átgondoltak, mint a politikai rész. Mindenki egyetért vele, bogy a nemzet jövő fejlődése szempontjából rendkívül fontos az, hogy kinek a kezén van a magyar földbirtok. Akkor, amikor a kormány a mérhetetlen súlyos helyzetben levő agrártár- sadalomnak segítséget nyújt, ez nemcsak a méltányosság, hanem a nem zeti okosság kérdése is. — Magyar- ország agrár jellegét nem lehet letagadni, már pedig minden állam jövője annak az osztálynak a vállain nyugszik, amely számarányánál és helyzeti energiájánál fogva a középponti helyet foglalja el. A mezőgazdaságot tehát mindenképpen meg kell segíteni, de amint Schandl Károly erre igen helyesen rámutatott, nem a de valorizáció megvalósításával. A devalorizációnak csak az lenne a következménye, hogy a mezőgazdasági termények árai, igaz ugyan, hogy emelkednének, de minden valószínűség szerint a jobban megszervezett és fürgébb ipar a maga terményeinek az árát is emelné, még pedig nagyobb mértékben, mint ahogy ez lehetséges lenne a mezőgazdasági terményeknél. A helyzet tehát ngy alakulna ki, hogy az a nagy árkülönbség, amely ma is a mezőgazdasági termelés legsúlyosabb kérdése az ipari termeléshez viszonyítva, a devalorizáció bevezetése után csak még megnőve kednék. Nem hivatkozhat Magyar- ország sem angol, sem amerikai pél: dákra a pénz esetleges elértékteleBi- tésének kérdésében, mert Anglia és Amerika hatalmas gazdag országok, amelyek előre megszabhatják azt a fokot, amelynél tovább pénzüket nem engedik elértéktelenedni, mert rendelkezésükre áll a közbelépésre szükséges eranymennyiség. Egy kis és elszegényedett ország, mint a mi országunk is, nyilván nem léphet erre a veszedelmes, számunkra esetleg ki számithatatlan következményekkel járó útra. Ki kell tartanunk a konzervatív pénzügyi politika elvei mellett és takarékoskodással ellensúlyozni a nehéz időket, Természetesen nem sza bad egyetlen alkalmat sem elszalasztanunk, hogy a kínálkozó gazdasági előnyöket felhasználjuk és a belföldi gazdasági reformokat meg is való* sitsuk. Örvendetes, hogy a legutóbbi betekben meglepően emelkedett kivitelünk Olaszország felé. Reméljük, hogy a többi államokkal is, amelyekkel ma még nem vagyunk kielégítő gazdasági viszonyban, előbb-utóbb a mainál előnyösebb szerződéseket köthetünk. A magyarság fejlődésének egyik nagy átka az, hogy a trianoni békeszerződés, amelyet Mussolini csak fegyverszünetnek nevezett nemrégiben, kissé sokáig tart, mint fegyverszünet, de bízunk abban, hogy a magyar nemzet eleven ereje, ki- ! tartása és szívóssága meghozza a | jobb napokat. Készül az ul bortörvény. A földmivelésügyi minisztériumban már hónapok óta folynak a bortörvényről szóló tervezet előkészítő munkálatai. A kormány rendezni kivánja mindazokat a kérdéseket, amelyek a bor előállítása és feldolgozása kapcsán mindezldeíg felmerültek. A kormány szabályozni kivánja a külföldre is kikerülő borfajták egységes előállítási módját. Az uj bortörvény azon az igen fontos elven épül fel, hogy lehetőleg minél jobb termésű bor kerüljön forgalomba. A szőlőtermelés rendezésére vonatkozóan azt az elvet fekteti le, hogy j as úgynevezett nova szőlőket másfajtákra ojtsák át. Helyik lozda kophat kamathozzdlárulást ? A kormány 4300—1933. M. E. sz. rendelete a gazdaadósok részére ka- matterheiknek csökkentése céljából kamathozzájárulás engedélyezését biztosította. Kamathozzájárulást azok a gazdák kaphatóak, akiknek az adóssága a kataszteri tiszta jövedelem 15-szö- rösénél nagyobb. Azok, akiknek csupán házuk van, szintén kaphatnak kamathozzájárulást, de csak akkor, ha mezőgazdasági munkából élnek. Ezeknél akkor jár a kamathozzájárulás, ha a házadóalap h- 'If szeresénél nagyobb az adósságuk. A kataszteri tiszta jövedelem 15-szö rös, illetve a házadóalap 4 V2 szeres összegének megáilapitásánál általában csak a telekköngvbe bekebelezett adósságokat lehet számításba venni, de a pénzintézeti tartozásokat akkor is számitásba kell venni, ha nincsenek bekebelezve. A kamathozzájárulás csak a pénzintézetekkel szemben fennálló kölcsöntartozások után jár és CBak akkor, ha a tartozás 1932. évi április hó 1-je előtt keletkezett. A kamathozzájárulás a folyó évi május hó 1 étől október végéig terjedő időben fizetett kamatok után jár. Mindenki annyi időre kapja a kamathozzájárulást, amennyi időre a kamatot tényleg kifizeti, de leg feljebb egy félévre. A kamathozzájárulás a kölcsönösszeg évi 2 és V8 százaléka, ha az adós gardának a kö.'csön után évi 7 és Va százalékot, vagy annál nagyobb kamatot kell fizetnie. Ha évi 7 és V2 százaléknál kisebb kamat van kikötve, akkor a hozzájárulás is megfelelően csökken. A hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök után nem jár kamathozzájárulás, mert sz ilyen kölcsönök kamatát a kormány már előbb rendelettel leszállította évi 5°/o-ra. A kamathozzájárulást annál a pénzintézetnél kell igényelni, a melynél a gazda a kamatot fizeti. A pénzintézet a szükséges adatok megszerzésénél díjtalanul segítségére lesz a gazdának. A szükséges bizonyítványokat és egyéb iratokat a községi elöljáróságok és a pénzintézetek díjtalanul kötelesek kiállítani. Ezekre a bizonyítványokra és egyéb iratokra, amíg más célra fel nem használják, nem kell bélyeg. A szekszárdi cserkészek jubiláns ünnepélye. Húsz évvel ezelőtt alaknlt meg a 40. számú -Szekszárdi Cserkészek*1 csapata, amelyből kivirágzott a megyeszékhely kedves eserkészélete. Az alakulás jubileumát lélekemelő ünnepély keretében ülték meg és ugyanakkor tett ünnepélyes fogadalmat a most alakult 40/Ö. számú öregcserkész- osapat és ígéretet a 40/a számú apród- csapat. Az ünnepély a szék szár d— belvárosi plébániatemplomban tartott ünnepi szentmisével kezdődött, amelyen Kiss Lajos apátplebános, felsőházi tagnak 4 öregcserkész ministrált. Háromnegyed tíz órakor a cserkész- zenészekkel megerősített leventezenekar muzsikája mellett vonultak le az összes szekszárdi csapatok a Tolnavármegye Sport Egylet pályájára, ahol közel ezer főnyi közönség gyűlt össze a gyönyörű ünnepély alkalmából. A Kecskeméti Károly karnagy vezényletével játszott Hiszekegy elhang- zása után vitéz Molnár József felsőkereskedelmi iskolai tanár, öregcserkész mondott hazafias bevezető beszédet, majd É r i Emil budapesti gimnáziumi tanár, központi cserkésztitkár, a 40. száma szekszárdi csapatnak sok éven át volt vezetője beszélt a cserkészet hivatásáról, hatásáról és eddigi eredményeiről. Nagy tetszéssel fogadott előadása után az öregcserkész csapat, amelynek tagjai közt ott láttuk Róder Pál reálgimnáziumi igazgatót, Gábor Károly segődlelkészt, John Sándor g. e. titkárt is, letette a fogadalmat. A zenekar cserkószindulója után Pesztalics J., a 40. Bzámu szekszárdi cserkészcsapat tagja szavalta el Tábori Pálnak „A liliom dalol“ cimü költeményét, amelyet a 685. számú ffKram- mer János“ csapat fogadalomtétele, a jubiláló 40. számú „Szekszárdi Cserkészek“, valamint a 670. számú „I. Béla király“ CBap&t fogadalomujitása követett. Frenetikus hatást váltott ki TőttÖs Pálnak, a 685. számú cserkészcsapat tagjanak szavalata. A jóképű kis cserkész gyönyörűen adta elő Gyö- kössy Étidre „Hiszek“ cimü irredenta Egyes szám ára 10 fillér*
