Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-05-10 / 37. szám

XV. évfolyam.

Szekszárdi 1933 május 10.

37. szám.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap.

tzerhesztfisóg és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efon szám 85 és 102.

Előfizetési díj;

Télévre

_______6 pengő. | Egész évre______12 pengd.

Fő

szerkesztő:

SCHNEIDER JANOS.

Felelő, szerkesztő:

BLÁZSIK FERENC.

A lap megjelenik minden «.érdén 4. asombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül.

feltámadásában látnák a magyar pénz- ügyek nj hajnalát. A kormány jó zan politikája ismeretében és akkor, amikor a nemzet egy ilyen keserves iskolán már egyszer keresztülment, tiltakozunk minden olyan gazdasági és pénzügyi kalandos kísérlet ellen,

amelynek a nemzet vallhatja a kárát, A múltban elég keservesen kel* lett nekünk ezt a politikát megfizetni az ii flációs politikának eze- két a pusztításait, ennélfogva sem okunk, sem kedvünk nincs, hogy arra újból visszatérjünk.

Katolikus akció a dunatölduári esperest kerületien.

Az Ac'io Catholics kerületi tanácsa a következőképpen alakult meg a dunafőldvári esperesi kerületben: Hitbuzgalmi szakosztály: vezető Gaál János paksi plébános, kerületi tanfelügyelő, tagok : dr Kenedi Károly, Czár Gáspár káplán, Fittler Béla és Geyer József.

Erkölcsvédelmi szakosztály: vezető P. Faragó Fábián guardián, dunaföldvár külvárosi plébános, ifj. dr Rátkay László, Koudela Gyula.

Ifjúsági szakosztály: vezető VizBy Pál bölcskei plébános, tagok: Szabó Pál kántortanitó, Bencze Ilona.

Kulturális szakosztály, Katolikus Népszövetség: vezető Frost Péter németkéri plébános, kér. tanfelügyelő, tagok: Weltscb Károly ig.

I

tanító, Ambach András közs, jegyző, Franoz József egyházközségi világi elnök.

Sajtószakosztály: vezető Schultz Gábor dunakömlódi plébános, tagok : Nikitits Jóisef közs. főjegyző, Schőn- waitz István ig.-tanító, Rotter Anna tanítónő, Ring Mátyás.

Szociális szakosztály: vezető Ambach Mihály kerületi esperes, duna- földvári plébános, tagok: Kondits Lajos káplán, ifj. dr Rátkay LáBzlóné, M. Kamilla S. M. főnöknő, Koszto- nyik Kálmán katolikus legényegyleti gazda, Révész András kát. legényegyleti dékán.

A tagok létszámát a körülményekhez képest még kiegészítik.

Az inflációról.

Az országgyűlésen elmondta dr Dencz Ákos képviselő.

Abban a valuláris világsürzavar- ban, amelynek mozgalmát aggodalommal szemléltük és szemléljük ma is, a magyar pengő a szigorú nép- szövetségi megállepitás szerint is szilárdan áll. Nagy könnyelműség lenne részünkről pengőnknek ezt az elismert szilárdságát ok nélkül megrázkódtatásnak tenni ki.

Világszerte beszélnek és vitáznak a kapitalista világrend válságáról. Szomorú volna, ha ebben a küzde lemben az az elhibázott felfogás győzne, amely a mostani termelési és gazdasági rendet az elmúlt háborús, de legkivált a forradalmi idők téves tanítása és eszméi szerint változtatná meg. Nekünk az ii flációs elgondolásból és politikából egyszer már kijutott, hiszen hátrányaiban, egész valutáris helyzetünk megrendülésében és abszolút bizonytalanságában jócskán volt részünk. Folytathatnám még a sort saját praxisomból vett példákkal, hiszen benne éltem az itfláció fullasztó özönében, kötelességemből kifolyólag látogatnom kellett a Szabadság téri tőzsdét, láttam azt az őrült kánkánt, amely az aranyborjú körül tombolt és amelynek kellemetlenségei mellett nem utolsó jelentőségű volt az az erkölcsi rombolás, amelyet ez a gazdasági kór népünkben tett és amelynek visz- szatérését ennek az izgalmas múltnak felszínes és szertefoszló előnyei miatt kívánják egyesek, amelynek hatása úgy látszik emlékeiből még nem törölhető ki.

Az állam társadalmi és gazdasági rendjét, benne a munkát és termelést, tőkével lehet fenntartani. Ha azonban a tőkének alapját és eszközét, a jó valutát megingatjuk, ezzel a termelés másik fontos tényezőjét, a munkát is bizonytalanná tesszük, A tőke azonban csak úgy jövedelmez, ha résztvesz a termelésben és segíti a munkát. De nem hoz jőve delmet és elmenekül, ha annak eszközét, a valutát támadjuk meg, nem jövedelmez legalább is okszerűen akkor sem, ha a kamatot hajtja túlzásba. Élénk bizonyságai ennek a letűnt inflációs idők nagy tőkehiánya, a tőzsdei hossz nyomán kialakult kamatuzsora, az úgynevezett koszt- kamat. A tőke, a munka megbecsülése tehát egyaránt érdeke minden józan gondolkodású kapitalista államnak.

Az elmúlt idők inflációját a hábo rus és forradalmi események nyomán beállott drágaság, pénz és nemesfém, főleg arany hiánya idézte elő. A felhígított pénzbőséget és árcsökkenést azonban csakhamar nyomon követte a drágaság s igy az inflációnak ideig óráig tartott — rendszerint egy bizonyos tőzsdei hosszban kitombolt — előnyeit csakhamar követni szokta a

szomorú kiábrándulás, ki fizesse meg az itfláció kárát, ki viselje a számlát?

Az elmúlt 20-as években a koronát bontremináiták meg és itt, elsősorban az állam és a hitelezők szenvedtek kárt az adó- és adósBágter- heknek papirkoronában történt lerovásával. Újabb infláció esetén ismét csak a készpénztőke, azután a fix- fizetésitek, köz- és magánalkalmazottak, munkások, általában még mindazok, akik pengőben takarékoskodtak, szenvednék kárát immár másodszor ennek a merész gondolatnak. Mert azt ne higyje senki, hogy az állam és a többi érdekeltek a múltak tapasztalatán annyira ne okultak volna, hogy adóra és adósságra pengőért most is pengőt fogadnának el. Az ii flációnak kárát tehát a szegény tapasztalatlan és védtelen nép tömeg fizetné meg.

Északamerikának inflációs politikáját is valaki megsínyli, lehet, hogy az európai kontinens, de miért kö vessük mi azt a hatalmas nagy nem zetet, miért nem alkalmazkodunk inkább azoknak az európai kis álla moknak, mint Hollandiának, Svájcr nak, Svédországnak, vagy akár az i agrár Bulgáriának, — valutapolitikájához, ahol a nehéz gazdasági helyzet ellenére már hosszú évek óta a legtartósabb valutaszilárdság alakult ki. Igaz, hogy nálunk pénzszűke van, Ausztria két millióval kevesebb lakosának jóval nagyobb bankjegy ki- bocsájtványa van. Ezt a hiányt azonban mi ne inflációval, hanem például az ezüst váltópénznek egy, két és 5 pengős érméknek megengedett törvényes szaporításával igyekezzünk enyhíteni, illetve megszüntetni.

Többen támadták a Magyar Nemzeti Banknak azt a gyakorlati eljá rását, amellyel a devizák kiutalását kezelte. Különösen az agrárérdekek részéről találták ezt sérelmesnek. — Megengedem, hogy az ipar és kereskedelem igényei, amelyeknek érdekét a Nemzeti Egység Pártja is mindig szivén viseli, ezen a téren talán nem honoráltalak mindig száz százalékig, ez azonban nem lehet ok arra, hogy a Magyar Nemzeti Bankot körültekintő és óvatos politikájáért, mellyel a pengő sorsát tartotta és megvédte, állandóan kritizáljuk, holott inkább csak elismerés illethetné meg, úgy ezért, mint általában egész kamatpolitikájáért. Akik külföldi pénzügyi körökkel érintkeztünk s azonkívül állandóan figyelemmel kísérjük a bel- és külföldi hiteléletet, minden oldalról jó véleményt hallottunk a Magyar Nemzeti Bank működéséről.

Nekünk is azzal a bizalommal és ragaszkodással kell a pengő sorsát néznünk, mint a franciák és angolok nézik az ő pénzük belső értékét, mert a bizalom elvesztésére sem most, sem a közel jövőben nem lesz semmi okunk, mert pengőnk biztos és szilárd. Semmiesetre sem használnak | azok a beszédek, amelyek az infláció

Lélekemelő, magasztos és felejthetetlen kedves ünnepség keretében ülték meg a bonyhádi irgalmas nővé rek zárdájuk és iskoláiknak Bonyhá- dón való megalapításának félszázados évfordulóját, mely ünneplésben öröm mel vett részt Bonyhád közönsége valláskülönbség nélkül. Május 7 én f reggel fél 9 órakor az intézeti kápolnában mondott szentmisével s utána Te Deum mai vette kezdetét a szép ünnepség. A szentmisét Áronffy Fe renc, az irg. nővérek budapesti tar tományi igazgatója mondotta. Ez alkalommal a hatóságok, intézetek képviselői s Bonyhád intelligenciája zsúfolásig megtöltötte a kápolnát.

Az ünnepély az intézet feldíszített tornatermében délután folyt le, melyen megjelentek Áronffy Ferenc tartó mányi igazgató s a tartományi fő nökség részéről Ciarissa nővér, a szomszédos zárdák képviselői, Tolo- nics Alfréd vezetése mellett a bonyhádi nővérek, dr bonyhádi Pt rezei Béláné vezetésével a bonyhádi Sze retetegylet tagjai, Csarnóy Pál járás- bir. elnök, Hajas Pál ág. ev. reál gimn. igazgató vezetésével a tanári kar, dr Halmos Andor kir. tanfelü gyelő, dr Bitter Károly ügyvéd, rk. iskolaszéki elnök, Sebő Pál cikói esperesplebános, Bauer Józsi f szent- széki tanácsos, bonyhádi plébános, '• Schlenker Mihály tenitóegyesületi I elnök, Lombos Alfréd ref. lelkész,

Grész Viktor postafőnök, vitéz H&r- gittay Károly közs. főjegyző vezetésével a községi elöljáróság tagjai s még számosán.

Gaál Anna: Nyitány át zongorán RadicB Ella és Koch Józsefné, az intézet volt növendékei játszották el nagy művészi technikával, sok tapsot aratva. Majd Tordai Grail Erzsi: Idő és örökkévalóság c. 3 felvonásos és ez alkalomra irt művészies össze- állitásu szinjátékát adták elő az intézet növendékei Leopoldina és Xa- véria nővérek ügyes rendezésében, mig az énekszámok betanításáért az elismerés Mária nővért illeti.

A színdarabból tudjuk meg, hogy 1882-ben Bence István akkori plébános kezdeményezésére Pirkner Kon- rád, Kozinszky József és Kozinszky Janka támogatásával jöttek Bony- hádra a nővérek, akik előbb csak az elemi iskolát tartották fenn, az 1882—83. tanévben. Szerény viszonyok között indult meg az áldásos munka, majd néhai Troli Ferenc pécsi kanonok, továbbá néhai Dulánszky Nándor, ^>f Zichy Gyula és Virág Ferenc pécsi püspökök támogatásával s dr Jozgits János pápai prelátus buzgósága folytán fejlődött a maivá az intézet s Jozgits János dr 34 évi bonyhádi áldásos lelkipásztor! mttkö- | dése alatt nyílt meg a polgári leány- I iskola is. A művésziesen összeállított ■ alkalmi színjátékban a leánykák valóEgyes szám ára 10 fillér.

A bonyhádi zárda fennállásának 50 éves jubileuma.