Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-05-10 / 37. szám

XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 május 10. 37. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. tzerhesztfisóg és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel efon szám 85 és 102. Előfizetési díj; Télévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengd. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. Felelő, szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden «.érdén 4. asombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. feltámadásában látnák a magyar pénz- ügyek nj hajnalát. A kormány jó zan politikája ismeretében és akkor, amikor a nemzet egy ilyen keserves iskolán már egyszer keresztülment, tiltakozunk minden olyan gazdasági és pénzügyi kalandos kísérlet ellen, amelynek a nemzet vallhatja a ká­rát, A múltban elég keservesen kel* lett nekünk ezt a politikát meg­fizetni az ii flációs politikának eze- két a pusztításait, ennélfogva sem okunk, sem kedvünk nincs, hogy arra újból visszatérjünk. Katolikus akció a dunatölduári esperest kerületien. Az Ac'io Catholics kerületi taná­csa a következőképpen alakult meg a dunafőldvári esperesi kerületben: Hitbuzgalmi szakosztály: vezető Gaál János paksi plébános, kerületi tanfelügyelő, tagok : dr Kenedi Ká­roly, Czár Gáspár káplán, Fittler Béla és Geyer József. Erkölcsvédelmi szakosztály: ve­zető P. Faragó Fábián guardián, dunaföldvár külvárosi plébános, ifj. dr Rátkay László, Koudela Gyula. Ifjúsági szakosztály: vezető VizBy Pál bölcskei plébános, tagok: Szabó Pál kántortanitó, Bencze Ilona. Kulturális szakosztály, Katoli­kus Népszövetség: vezető Frost Pé­ter németkéri plébános, kér. tanfel­ügyelő, tagok: Weltscb Károly ig. I tanító, Ambach András közs, jegyző, Franoz József egyházközségi világi elnök. Sajtószakosztály: vezető Schultz Gábor dunakömlódi plébános, tagok : Nikitits Jóisef közs. főjegyző, Schőn- waitz István ig.-tanító, Rotter Anna tanítónő, Ring Mátyás. Szociális szakosztály: vezető Am­bach Mihály kerületi esperes, duna- földvári plébános, tagok: Kondits Lajos káplán, ifj. dr Rátkay LáBzlóné, M. Kamilla S. M. főnöknő, Koszto- nyik Kálmán katolikus legényegyleti gazda, Révész András kát. legény­egyleti dékán. A tagok létszámát a körülmények­hez képest még kiegészítik. Az inflációról. Az országgyűlésen elmondta dr Dencz Ákos képviselő. Abban a valuláris világsürzavar- ban, amelynek mozgalmát aggoda­lommal szemléltük és szemléljük ma is, a magyar pengő a szigorú nép- szövetségi megállepitás szerint is szi­lárdan áll. Nagy könnyelműség lenne részünkről pengőnknek ezt az elis­mert szilárdságát ok nélkül megráz­kódtatásnak tenni ki. Világszerte beszélnek és vitáznak a kapitalista világrend válságáról. Szomorú volna, ha ebben a küzde lemben az az elhibázott felfogás győzne, amely a mostani termelési és gazdasági rendet az elmúlt hábo­rús, de legkivált a forradalmi idők téves tanítása és eszméi szerint vál­toztatná meg. Nekünk az ii flációs elgondolásból és politikából egyszer már kijutott, hiszen hátrányaiban, egész valutáris helyzetünk megren­dülésében és abszolút bizonytalansá­gában jócskán volt részünk. Folytat­hatnám még a sort saját praxisom­ból vett példákkal, hiszen benne él­tem az itfláció fullasztó özönében, kötelességemből kifolyólag látogatnom kellett a Szabadság téri tőzsdét, lát­tam azt az őrült kánkánt, amely az aranyborjú körül tombolt és amely­nek kellemetlenségei mellett nem utolsó jelentőségű volt az az erköl­csi rombolás, amelyet ez a gazdasági kór népünkben tett és amelynek visz- szatérését ennek az izgalmas múlt­nak felszínes és szertefoszló előnyei miatt kívánják egyesek, amelynek hatása úgy látszik emlékeiből még nem törölhető ki. Az állam társadalmi és gazdasági rendjét, benne a munkát és terme­lést, tőkével lehet fenntartani. Ha azonban a tőkének alapját és eszkö­zét, a jó valutát megingatjuk, ezzel a termelés másik fontos tényezőjét, a munkát is bizonytalanná tesszük, A tőke azonban csak úgy jövedel­mez, ha résztvesz a termelésben és se­gíti a munkát. De nem hoz jőve delmet és elmenekül, ha annak eszkö­zét, a valutát támadjuk meg, nem jövedelmez legalább is okszerűen ak­kor sem, ha a kamatot hajtja túl­zásba. Élénk bizonyságai ennek a letűnt inflációs idők nagy tőkehiánya, a tőzsdei hossz nyomán kialakult ka­matuzsora, az úgynevezett koszt- kamat. A tőke, a munka megbecsü­lése tehát egyaránt érdeke minden józan gondolkodású kapitalista ál­lamnak. Az elmúlt idők inflációját a hábo rus és forradalmi események nyomán beállott drágaság, pénz és nemesfém, főleg arany hiánya idézte elő. A fel­hígított pénzbőséget és árcsökkenést azonban csakhamar nyomon követte a drágaság s igy az inflációnak ideig óráig tartott — rendszerint egy bi­zonyos tőzsdei hosszban kitombolt — előnyeit csakhamar követni szokta a szomorú kiábrándulás, ki fizesse meg az itfláció kárát, ki viselje a számlát? Az elmúlt 20-as években a koro­nát bontremináiták meg és itt, első­sorban az állam és a hitelezők szen­vedtek kárt az adó- és adósBágter- heknek papirkoronában történt lero­vásával. Újabb infláció esetén ismét csak a készpénztőke, azután a fix- fizetésitek, köz- és magánalkalmazot­tak, munkások, általában még mind­azok, akik pengőben takarékoskod­tak, szenvednék kárát immár másod­szor ennek a merész gondolatnak. Mert azt ne higyje senki, hogy az állam és a többi érdekeltek a múl­tak tapasztalatán annyira ne okul­tak volna, hogy adóra és adósságra pengőért most is pengőt fogadnának el. Az ii flációnak kárát tehát a sze­gény tapasztalatlan és védtelen nép tömeg fizetné meg. Északamerikának inflációs politi­káját is valaki megsínyli, lehet, hogy az európai kontinens, de miért kö vessük mi azt a hatalmas nagy nem zetet, miért nem alkalmazkodunk in­kább azoknak az európai kis álla moknak, mint Hollandiának, Svájcr nak, Svédországnak, vagy akár az i agrár Bulgáriának, — valutapoliti­kájához, ahol a nehéz gazdasági hely­zet ellenére már hosszú évek óta a leg­tartósabb valutaszilárdság alakult ki. Igaz, hogy nálunk pénzszűke van, Ausztria két millióval kevesebb la­kosának jóval nagyobb bankjegy ki- bocsájtványa van. Ezt a hiányt azon­ban mi ne inflációval, hanem például az ezüst váltópénznek egy, két és 5 pengős érméknek megengedett tör­vényes szaporításával igyekezzünk enyhíteni, illetve megszüntetni. Többen támadták a Magyar Nem­zeti Banknak azt a gyakorlati eljá rását, amellyel a devizák kiutalását kezelte. Különösen az agrárérdekek részéről találták ezt sérelmesnek. — Megengedem, hogy az ipar és keres­kedelem igényei, amelyeknek érde­két a Nemzeti Egység Pártja is min­dig szivén viseli, ezen a téren talán nem honoráltalak mindig száz szá­zalékig, ez azonban nem lehet ok arra, hogy a Magyar Nemzeti Ban­kot körültekintő és óvatos politiká­jáért, mellyel a pengő sorsát tartotta és megvédte, állandóan kritizáljuk, holott inkább csak elismerés illet­hetné meg, úgy ezért, mint általá­ban egész kamatpolitikájáért. Akik külföldi pénzügyi körökkel érintkez­tünk s azonkívül állandóan figyelem­mel kísérjük a bel- és külföldi hitel­életet, minden oldalról jó véleményt hallottunk a Magyar Nemzeti Bank működéséről. Nekünk is azzal a bizalommal és ragaszkodással kell a pengő sorsát néznünk, mint a franciák és ango­lok nézik az ő pénzük belső értékét, mert a bizalom elvesztésére sem most, sem a közel jövőben nem lesz semmi okunk, mert pengőnk biztos és szi­lárd. Semmiesetre sem használnak | azok a beszédek, amelyek az infláció Lélekemelő, magasztos és felejt­hetetlen kedves ünnepség keretében ülték meg a bonyhádi irgalmas nővé rek zárdájuk és iskoláiknak Bonyhá- dón való megalapításának félszázados évfordulóját, mely ünneplésben öröm mel vett részt Bonyhád közönsége valláskülönbség nélkül. Május 7 én f reggel fél 9 órakor az intézeti kápol­nában mondott szentmisével s utána Te Deum mai vette kezdetét a szép ünnepség. A szentmisét Áronffy Fe renc, az irg. nővérek budapesti tar tományi igazgatója mondotta. Ez alkalommal a hatóságok, intézetek képviselői s Bonyhád intelligenciája zsúfolásig megtöltötte a kápolnát. Az ünnepély az intézet feldíszített tornatermében délután folyt le, melyen megjelentek Áronffy Ferenc tartó mányi igazgató s a tartományi fő nökség részéről Ciarissa nővér, a szomszédos zárdák képviselői, Tolo- nics Alfréd vezetése mellett a bony­hádi nővérek, dr bonyhádi Pt rezei Béláné vezetésével a bonyhádi Sze retetegylet tagjai, Csarnóy Pál járás- bir. elnök, Hajas Pál ág. ev. reál gimn. igazgató vezetésével a tanári kar, dr Halmos Andor kir. tanfelü gyelő, dr Bitter Károly ügyvéd, rk. iskolaszéki elnök, Sebő Pál cikói esperesplebános, Bauer Józsi f szent- széki tanácsos, bonyhádi plébános, '• Schlenker Mihály tenitóegyesületi I elnök, Lombos Alfréd ref. lelkész, Grész Viktor postafőnök, vitéz H&r- gittay Károly közs. főjegyző vezeté­sével a községi elöljáróság tagjai s még számosán. Gaál Anna: Nyitány át zongorán RadicB Ella és Koch Józsefné, az intézet volt növendékei játszották el nagy művészi technikával, sok tapsot aratva. Majd Tordai Grail Erzsi: Idő és örökkévalóság c. 3 felvonásos és ez alkalomra irt művészies össze- állitásu szinjátékát adták elő az in­tézet növendékei Leopoldina és Xa- véria nővérek ügyes rendezésében, mig az énekszámok betanításáért az elismerés Mária nővért illeti. A színdarabból tudjuk meg, hogy 1882-ben Bence István akkori plébá­nos kezdeményezésére Pirkner Kon- rád, Kozinszky József és Kozinszky Janka támogatásával jöttek Bony- hádra a nővérek, akik előbb csak az elemi iskolát tartották fenn, az 1882—83. tanévben. Szerény viszo­nyok között indult meg az áldásos munka, majd néhai Troli Ferenc pécsi kanonok, továbbá néhai Dulánszky Nándor, ^>f Zichy Gyula és Virág Ferenc pécsi püspökök támogatásával s dr Jozgits János pápai prelátus buzgósága folytán fejlődött a maivá az intézet s Jozgits János dr 34 évi bonyhádi áldásos lelkipásztor! mttkö- | dése alatt nyílt meg a polgári leány- I iskola is. A művésziesen összeállított ■ alkalmi színjátékban a leánykák való­Egyes szám ára 10 fillér. A bonyhádi zárda fennállásának 50 éves jubileuma.

Next

/
Thumbnails
Contents