Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-05-06 / 36. szám
Hetenként kétszer megielenö keresztény politikai és társadalmi lap. fzerke’iztöség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teíefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC. A lap megjelenik minden szerdán 4. ssombnton. | Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét | illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamit t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A falu szociális egészségügye. Irta: dr Téglássy Béla főorvos, országgyűlési képviselő. Előre kell bocsátanom, hogy végeredményben a faluk egészségügyi követelményei a városokéval többé- kevésbé azonosak, csak legfeljebb az egészségvédelem egyes ágaiban mutatkozó szükséglet mennyisége kü- lömböző. Miértis e kétfajta területet nem mérhetjük egyenlő mértékkel, mert le kell szögeznünk már eleve azt, hogy a falu népének egészségügyi kultúrája — mint általános kul- turfoka is — a városi lakosságénál alacsonyabb nivón áll. Éppen ezért a falusi egészségvédelem megvalósításának nélkülözhetetlen alapjaként a szakszerű egészségügyi propagandát s az ezzel kapcsolatos felvilágosító és tanító munkát kell beállítanunk. Eszel egyidejűleg azonban már meg kell indítanunk az egészségvédelmi munka azon részletét is, amely a legszükségesebbnek mutatkozik: ez pedig az anya- és csecBemővédelem, mely — amellett, hogy a népegészségügy minden speciális ágának alapját is magában foglalja — az egészségvédelmi munka 70—75%> át követeli és szakszerű megoldást kiván, tulajdonképpen még a legkisebb közigazgatási egységekben is. Ebből kifolyólag a falvakban — részben a körvédelem alapján — sürgősen meg kell szervezni az anya- és csecsemővédelmet. Ez fejtse ki a maga speciális szakmunkája mellett a kellő egészségügyi propagandát, a nevelő és tanító munkát s kapcsolódjék be az egészségvédelem többi ágainak itt a végeken már igen kis mértékben xqutatkozó feladatai gyakorlati megoldásába. Természetesen mindig a messzefekvő szakközpont, illetve szakintézmény irányítása, ellenőrzése s munkájának legmesszebbmenő bevonása mellett. Ilyképpen nemcsak azt lehetne elérni, hogy az egészségvédelem integráns részét tevő anya- és csecsemővédelem perifériásán is tökéletes megoldást nyerne, hanem a legolcsóbb módon le lehetne rakni éz egészségvédelmi munka minden szükségesnek mutatkozó ága alapjait ugyanakkor, mikor az anya- és csecBemővédelem keretében kifejtett propaganda és felvilágosító munka révén a falu népét egyáltalában megnyernék az őket egyénileg is legszorosabban érdeklő egészségügyi kérdéseknek. A társadalom és a közületek bevonásával kell megfelelő propaganda segítségével az általános egészségügyi viszonyokat javítani s biztos, hogy így minden különösebb kiadás nélkül is értékes eredmények érhetők el a lakás és gazdasági udvar hy- giénéje, az ivóvíz- és éielmiszerkérdés rendezése s mindezek révén a heveny fertőző megbetegedések elleni küzdelem terén is. A leventeszervezetekhez hasonlóan leány-leventeszervezetekben kellene tömöríteni a falvak 12—16 éves leányait. Ezen szervezetekben a hazafias nevelésen kívül meg kellene őket tanítani az első segélynyújtásra, a betegek házi ápolására és a szükséges háztartási tudnivalókra. Kiindulópontul a Magyar Vöröskereszt Egylet ifjúsági szervezeteit lehetne ' felhasználni ezen nemcsak hazafias és gazdasági, hanem egészségügyi szempontból is fontos kérdés megszervezésére. A falu egészségvédelmének ilyképpen való megszervezése nemcsak országunk közegészségügyi érdekeit szolgálná, hanem megfelelő alkalom lenne a Nemzeti Munkaterv azon programpontjának megoldására is, amely a fiatal orvosgeneráció elhelyezését tűzi ki célul. Teljesen elhi- bázottnak tartanám az egészségvédelmi munkaíeladatok végrehajtását a hatósági és hivatalos orvosokra róni, mert ezek tennivalóit már az 1876. évi XIV. t. c. oly széles mederben szabja meg, hogy már ezen keretekben kijelölt munkafeladatok elvégzése is egész embert kiván. De ma, amikor egy-egy körorvos községei messze kilométerekre fekszenek egymástól, Az OMKE szekszárdi fiókjának tagjai folyó hó 3 án este 8 órakor a Kereskedelmi Kaszinó helyiségében tartották szokásos ülésüket, amelyen az OMKE-központ részéről Nádor Jenő főtitkár jelent meg. Az ülésen vitéz Vendel István polgármester és dr Cs. Papp Jenő h. polgármester, mint vendégek szintén résztvettek, a többi hatóságok fejei távolmaradásukat kimentették. Az ülést Schneider János elnök nyitotta meg, üdvözölte a hatóság képviselőit és Nádor Jenő főtitkárt. Megnyitó beszédében kitérjeszkedett arra, hogy a kereskedők ezúttal nem azért jöttek össze, hogy panaszaikat Birják el, hanem, hogy az ily ülésekkel az összetartozandőság érzését fokozzák, a Központ kiküldöttének előadásából erőt és reményt merítsenek ahhoz a végső küzdelemhez, amelyet a gazdasági bajokkal vívnak. Kifejtette, hogy a kereskedők és vele együtt az egész ország rettenetes helyzete nem a magyar gazdasági politika folyománya, hanem a trianoni határoké és azon ellenséges indulaté, amellyel szomszédaink körülvesznek és megfojtani igyekeznek bennünket. A mai gazdasági politikában bizonyos egyoldalúságot lát. Igaz, hogy a gazda helyzetének könnyítésével az ipar és kereskedelem is tápot nyer, mégis az a meggyőződése, hogy az államhatalomnak nemcsak a gazdák, de az iparosoknak és kereskedőknek megmentésével is behatóan kell fog- i lalkoznia. Örömmel állapítja meg, | nem is lehetne eredményes egészségvédelmi és nevelő munkát várni időt— rabló beosztásuk mellett. Egyedül és kizárólag tervszerű és racionális or- vostelepités lehet alkalmas, a végek orvoslétszámának szaporításával, az egészségügyi feladatok megoldására. Ezzel kapcsolatban azonban rá kell mutatnom az orvosi kamara felállításának legsürgősebb szükségességére is. Ez tudja ugyanis egyedül biztosítani az orvosok egységét, a kari egyenetlenségek kiegyenlitését, az orvosok helyes elosztódását, a kari érdekek szigorú védelmét és a közegészségügy szolgálatában álló orvos- technika legszigorúbb betartását is. Ezek volnának — egész nagy vonásokban — azon elgondolások, melyek alapján a népegészségügy legfontosabb tényezőjét jelentő egészségvédelmi munka gyors megszervezése országosan megindulhatna, anélkül, hogy az államra újabb elviselhetetlen terheket róna. Ez lenne közegészségi politikánk uj irányvonala, amely meg- védené népességünket a tömeges csecsemőhalálozástól, a pusztító tuberkulózistól, a degeneráló nemi betegségektől, az akaratlan egykétől s megadná az alapot a Dunamedencét betöltő szapora éB egészséges magyar generáció kifejlődésére. hogy a revízió kérdését immár a világhatalmak legtekintélyesebb po litikusai is magukévá tették és ez a kérdés nemcsak az optimisták és soviniszták agyában és szivében lakozik, mint vágy, hanem a nagy politikusok komoly tanácskozási tárgyát képezi. Abban a reményben nyitja meg az ülést, hogy a revízió nem késhet soká és az meghozza ennek a csonka ország összes lakosságának jobb jövendőjét. Ezután felkérte Nádor Jenő főtitkárt előadásának megtartására. A helyesléssel fogadott elnöki megnyitó után Nádor Jenő közel egy órás előadást tartott. Elsősorban is hivatkozott arra, hogy valóban a revízió kérdése kilépett már a vezércikkek köréből és komoly valósággá lett. Utal Kállay földművelésügyi miniszter egyik beszédére, amelyben a miniszter a kereskedőket úgy jellemezte, hogy azok az ország külpolitikai kapcsolatának legértékesebb előcsa- tárai. Foglalkozik a külkereskedelmi forgalom nagy esésével és felemlíti, hogy a fizetésképtelenség statisztikájából a laikusok azt olvashatják ki, hogy a kereskedők helyzetében kedvező változás állt be, mert a fizetésképtelenség nagy százalékban! csökkenést mutat. Ez a statisztikai adat azonban csak délibáb, lappangó in- solvencia van a kereskedők között, sokan eltűnnek anélkül, hogy a statisztika róluk tudomást venne, de egyébként is a hitel annyira összezsugorodott, hogy a fizetésképtelenségnek a számát ezen jelenség is erősen csökkenti. Beszélt az adózás kérdéséről és a költségvetés bevételi éa kiadási oldalainak -összhangba hozásáról, majd az OMKE tevékenységét ismertette. Foglalkozott a gazdák helyzetével éB hangoztatta, hogy az ipari árakat minden erővel közelebb kell hozni a mezőgazdaság áraihoz.' Hangoztatta a kereskedői önsegély gondolatát. Felhívta a kereskedőket, hogy ne helyezkedjenek a nemtörődömség álláspontjára, különösen az adózás kérdésénél, hanem használják ki a segélyforrásokat és vegyék igénybe az OMKE tanácsait. Az áruházak versenyéről, a szabott árakról, a helyben való vásárlás kérdéséről,, a tisztességtelen versenyről és az áruházak kiárusításának korlátozásáról szólt hosszabban. Bejelentette, hogy az OMKE a múlt évben a fázisrendszerek életbeléptetésével, adózási kér- . dések tisztázásával és a kereskedők ügyeinek állandó napirenden vald tartásával sok szolgálatot tett az ország összes kereskedőinek és as OMKE vezetősége meggyőződött arról, hogy Gömbös kormány elnökben és minisztertársaiban megvan a megértés és a jóindulat a kereskedő- társadalom iránt is. Kérte a megjelenteket, hogy tömörüljenek az OMKE kötelékében, mert addig, amíg a kereskedők külön-külön állnak, nem tudják megvalósítani azokat az életbevágd kérdéseket, amelyeket egy táborba tömörülve könnyebben és eredményesebben megtudnának oldani. Áaial fejezte be beszédét, hogy a kereskedők részéről is jogos ma már az optimizmus és a jobb jövendő elé reménységgel tekinthetnek. A nagy helyesléssel fogadott értékes előadás után Pirnitzer Ede a helyi szervezet főtitkára szólalt fel és az idő rövidségére való tekintettel caak nagy vonalakban vázolta felszólalónak tárgyait. Beszélt a borexportról, a házalás kérdéséről, a behozatali engedélyek kiadásánál a vidék háttérbe szorításáról, a külföldi kifizetések erős korlátozásáról, az adókivetésekben jelentkező aránytalanságokról és végül azt hangoztatta, hogy a tisztviselők fizetésének csökkentése a költségvetés egyensúlyának helyreállításánál nem az ideális eszköz, mert abból a fogyasztás csökkenése, igy a termelőknek, a feldolgozóknak ób a kereskedelemnek ófí*01 ási hátrányai származnak. Az ugyancsak helyesléssel fogtidéftf 3 előadás után Müller Albert a helyi szervezet társelnöke szólalt fél 3 és beszélt a kereskedők moratóriumáról, idézte egyes lapok cikkét?,'’7 amelyekkel azt akarta megvilágitaüTjj1 * hogy a pénznek hiánya mily-rom— bolást visz véghez a gazdasági, életben. Végül az OMKE-tagok nevében köszönetét mondott Nádor Jenő fő- ; titkárnak Szekszárdoü yaA,ó magjaié- nőséért és értékes előadásáért. Ezután a gyűlésen résztvevők * ] | fehér asztalhoz ülfl^.' tiögv oitae- _» OMKE-lilés Szekszárdon. Egyes szám ára 10 fillér.
