Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-04-19 / 31. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 április 18. 1927. évben Szekssárdra került, mi­dén a törvényhatósági bizottság vár- megyei főjegyzővé választotta, mely állást főispánná történt kineveléséig a legnagyobb pontossággal és lelkid ismeretességgel töltötte be. Úgy főszolgabírói, mint a főjegy- lói állásban is mindenkor megőrizte függetlenségét és nagy szeretettel, megértéssel foglalkozott a néppel és annak Ugyes:bajos igazságos dolgai­ban mindenkor segítségére volt. Eszel a lakosság megbecsülését, tiszteletét és bizalmát, annélkül, hogy azok ntán különöskép törekedett volna, igszsá- gos, egyenes, pártatlan és megértő eljárásával önkéntelenül is megsze­rezte. I Dr Hagymássy Zoltán főispán üdvözlése. A főispáni kinevezés megtörténté­nek hivatalos hire nagyszombaton délelőtt telefonon érkezett a várme­gyeházára. A tisztviselői kar az ér­tesítés vétele ntán Szévald Oszkár alispán vezetésével küldöttségileg fe jezte ki Szerencs ekivánatait dr Hagy­mássy Zoltánnak, az nj főispánnak, aki meghatottan köszönte meg tiszt- viselőtársai ovációját, kérVe nj mun­kakörében azok támogatását és Ígérve, hogy a vármegye kipróbált és érté­kes tisztikara érdekeinek mindig szó­szólója lesz. A kinevezés híre az egész város­ban hamarosan elterjedt és dr Hagy­mássy Zoltánt számosán keresték fel ttdvkivánataikkal. A rádió és a sajtó révén is hire ment ennek az ese­ménynek és azóta nemcsak a megyé­ből, hanem máshonnan is érkeznek az üdvözlő táviratok és levelek. A Vármegyei Cserkészintéző Bi­zottság hétfőn délelőtt küldöttségileg tisztelgett dr Hagymássy Zoltánnál, a bizottság tagjánál. A vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános által vezetett küldöttségben résztvet- tek Róder Pál reálgimn. igazgató, dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő és Falndi Ferenc reálgimnázinmi tanár. Búcsú a volt főispántól. Dr Peresei Béla főispán e hó 18-án, kedden Ssekszárdra érkezett, hogy hivatalát utódjának átadja. Ennek megtörténte előtt búcsúzott el tőle a megye tisztviselői kara. Szévald Osz­kár alispán tolmácsolta a tisztikar érzéseit és a beszédre dr Percsel Béla válaszolt, megköszönve a tiszt­viselők támogatását, munkáját és ki­jelentette, hogy élete legszebb emlékei között őrzi azt az időt, melyet a kiváló tisztikar élén eltöltött. A meleg és bensőséges aktus után, melyen dr Hagymássy Zoltán főispán is részt- vett, dr Perczel Bála egyenként veti bucBUt volt munkatársaitól. Az alispáni jelentés. V* Közöltük már, hogy e hó 22-én ül össze a vármegye parlamentjének, a törvényhatósági bizottságnak tavaszi közgyűlése, melyen Szévald Oszkár alispán fog elnökölni. Az alispán a megy egy ülésnek a december óta le­folyt időszakról részletes jelentésben számol be és ez a közigazgatás min­den ágazatára ki terjeszkedő referátum legelsőbben is örömmel állapítja meg, hogy a hosszasan elhúzódott téli idő­szak a nagy munkanélküliség és vele járó nélkülözés dacára is a csendes­ség és nyugalom jegyében folyt le és ez annak volt köszönhető, hogy a vármegye lakosságának minden osz­tálya megmosdult és váll vetett mun­kával, főleg élelemmel, ruhával és fűtőanyagokkal való ellátás által biz­tosította, hogy a vármegye területén éhező és a dermesztő hidegtől szen­vedő ember nem volt. Az 1932—33. évi inségmozgalom feladatait társadalmi utón és a köz­ségek költségvetésében e célra meg­állapított hitel és az esetleges ut- és vízépítési munkálatokra engedélyezett hitelek felhasználásával kellett lebo­nyolítani. A belügyminiszter azonban * Kormányzóné Főméltóságu Asszony nevét viselő vármegyei inségmozga­lom megsegítésére kivételesen 5.000 pengőt mégis kiutalt s igy ez az üsszeg, valamint a múlt évi inség­mozgalom maradványa s a társada­lom jótékony adományai, valamint részben a vármegye, részben a köz­ségek részéről e célra megállapított hitelek állottak rendelkezésre az inség­mozgalom céljaira. Az ily szűkös eszközökkel lefolytatott segitőakeié dacára is csak elenyésző volt az oly irányú panasz, mintha azok, akik valóban rászorultak volna, nem ré szegülnének kellő támogatásban. Itt kell megemlíteni, hogy a munkanél­küliek helyzete a vármegyében — pár községet kivéve — az országos viszonylatot figyelembe véve, általá ban kielégítőnek mondható. Nemzetgazdaság szempontjából fel becsülhetetlen érték hever a magyar gyümölcstermelésben kiaknázatlanul. Ezt hasznosítandó, a földmivelésügyi és belügyi miniszterek támogatásá­val, a közigazgatási hatóságok és gaz­dasági érdekképviseletek bevonásá­val Budapesten megalakult a „Gyü­mölcstermelők Országos Egyesülete*, melynek alakuló gyűlésén a várme­gye képviseletében az alispán is meg­jelent. Az egyesület programmjába foglalta mindazt a tevékenységet, amely nemcsak az egynemű tömeg- termesztéBt, hanem a. minőségi ter­mesztést s főleg a külföldi jó érté­kesítést is biztositja és mert remél­hető, hogy a jól gondozott, szaksze­rűen kezelt, hibátlan gyümölcs a kül­földi piacoknak nagyon keresett áruja less, az Országos Egyesület támoga­tásával megalakult január hó 24-én Szekszárdon a Tolnamegyei Fiók­egyesület is. A közigazgatás menete az elmúlt 4 hónapban zavartalan volt, a tiszt­viselők tevékenységét továbbra is az odaadó buzgalom jellemezte s estette lehetővé, hogy a mindinkább nehe­zebbé váló közigazgatás feladatkör ellátása fennakadást nem szenvedett. Az alispán a belügyminisztertől nyert felhatalmazás alapján vala­mennyi község 1933. évi költség- vetését jóváhagyta. Eszerint 62 köz­ségben 1—50%, 55 községben 51— 60% pótadót állapított meg és az arra ráutalt községeknek a Községi Segély Alapból mindössze 173.101 P segélyt adott. A költségvetések a leg­nagyobb takarékosság elvei szerint állapíttattak meg, mely körülményt igazolja, hogy az 1932. évben ked­vezőtlenebb volt a községek háztar tása, mert 37 község 1—50%, 80 község 51—60%-os pótadót igényelt s emellett a reáutalt községeknek 204.260 P segélyt kellett juttatni. A múlt év végén folyamatba tett adóbehajtások eredményeként közli az alispán, hogy a vármegye az évi előírás 90% át kapta meg vármegyei pótadóban és ennek köszönhető, hogy a mai napig a nyugdíjasok járandó* ságait és a háztartási szükségleteket fennakadás nélkül tudta folyósítani, sőt még a május és junius havi nyug­dijak is biztosítva vannak, még a kór házkölesön után esedékes I. és II. negyedévi kamatok is ki vannak fizetve. A szebb jövőt munkáló, nemzeti politikának alappillére az ifjúsági testnevelés, a cserkészet, a levente­intézmény és az összes nemzeterősitő sportok öntudatos felkarolása, fejlesz­tése és tökéleteBÍtéss, mert csak ak­kor tudunk céljainkhoz egyre köze­lebb és közelebb férkőzni, ha ebben a munkában nincs sohasem megállás, nincs pihenési Erre a munkára kéri fel az alispán a törvényhatósági bizottság tagjait azzal, hogy karolják fel az ifjúság testi és szellemi nevelésének ügyét. A vármegyében ezidószerint 63 önkéntes tüzoltótestttlet működik, — azokban a községekben pedig, ahol az önkéntes tűzoltóság még nem ala­kult meg, mindenütt köteles tűzoltó­ság látja el a község tűzrendészetét. A tüzoltószerek és felszerelési tár­gyak minden községben majdnem teljesen rendben vannak. Az elmúlt esztendőben a leventeoktatótanfolyam­mal kapcsolatban háromhetes tűzoltó* képző tanfolyamot tartott a vármegye, melyen 33 tűzoltó nyert szakszerű kiképzést. A kivándorlás terén az előző, 1931. évben beállott óriási visszaesés az elmúlt 1932. évben is tovább folyta­tódott. A kivándorlók száma az 1929. évi 450, az 1930. évi 203 fővel szem­ben az 1931. évben 40 főre és az elmúlt 1932. évben 22 főre apadt le. A közbiztonsági állapotok terén az elmúlt időszakban említésre méltó esemény nem fordult elő. E helyütt emlékezik meg a jelentés arról az óriási bányaszerencsétlenségről, mely múlt év december hó 28-án a nagy* mányoki kőszénbányában történt és 14 halálos áldozatot követelt. A ret­tenetes katasztrófa mélyen megrendí­tette nemcsak a vármegyénk, de az egész ország lakosságát s különös részvétet keltett a völgységi járásban, mert jórészt ezen járás és a szomszé­dos bárány amegy ei községekből va­lók voltak a szerencsétlen áldozatok. A vármegyei közalapok állapotát feltüntető részletes kimutatás után következik az alispáni jelentésnek a közegészségügy állapotát tárgyaló része. A közegészség! állapot ebben az időszakban általában javulást muta­tott. A légzőszervek múlt év vé­gén mutatkozó megbetegedései to­vábbra is fokozódtak. Szövődmény csak kevés esetben volt, akkor is főképpen az idős és csecsemő korban lévő egyéneknél. Némiképpen a vör- heny és diphtéria megbetegedések súlyosbították az egészségi állapotot, mely két betegség még mindig szá­mottevő mértékben áll fenn, de tu* lajdonképpen járvány jelleget egy he­lyen sem öltött. Fertőző betegség ösz- szesen 117 községben fordult elő, mindössze 631 beteggel, közöttük 39 halálozással. Élveszületések száma volt 1245, meghalt 1192, természetes szaporodás tehát 53. A csecsemő*, gyermek-, és anyavédelem érdekében az Országos Stefánia Szövetség a kö­vetkező működést fejtette ki: Orvosi tanácsadásban részesült 59 terhesnő, 812 csecsemő, 382 kisded. A védő­nők meglátogattak 143 terhes nőt, 224 gyermekágyast, 1326 csecsemőt, 1434 kisdedet. A vármegye állategészségügye any- nyiban mutat változást, hogy a ve­szettség nagyobb elterjedést nyert. A ragadós száj* és körömfájás — beteg állatokkal történt behurcolás következtében — Majsamiklósvár 3 pusztáján betegitette meg az ottan elhelyezett hasított körmü állatokat, de a betegség továbbterjedését az idejében alkalmazott hatósági intéz­kedésekkel sikerült megakadályozni. Á takonykór is megállapítást nyert Gerjen község 1 udvarában. Az őszi vetések kifogástalanul jól teleltek és szépen fejlődnek, helyen- kint kevés drótféregkár mutatkozik. A tavaszi szántási és vetési munká­latok kellő időben voltak végezhe­tők. Az utóbbi hűvös időjárás az el­vetett tavaszi gabonafélék kezelését és fejlődését késlelteti. Az 1932. év őszén eszközölt tenyészállat, összeírás szerint köztenyésztésben 34.984 db tehén és 1% éven felüli Üsző, 12.322 db anyasertés és 15.460 db anyajuh találtatott. Az 1932. évi útfenntartási és hen- gerlési munkákra előirányzott 22.000 ms fedanyag szállítása, átvétele és részbeni beteritése december, január és február hónapokban befejezést nyert és az adók lasui és részbeni behajtása miatt az előirányzott meny- nyiségből kereken 14.000 ms, vagyis 65 százalék volt leszállítható, — Az 1933. évre előirányzott 23,600 ms fedanyag beszerzésére és szállítására március 27-én nyilvános versenytár­gyalás volt. Beérkezett 37 ajánlat. A kőajánlatok átlag 10 százalékkal, a fuvarozási ajánlatok 28—30 száza­lékkal olcsóbbak a multévieknél. A közúti albizottság folyó hó 11 én tar-

Next

/
Thumbnails
Contents