Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-04-19 / 31. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1933 április 18. 1927. évben Szekssárdra került, midén a törvényhatósági bizottság vár- megyei főjegyzővé választotta, mely állást főispánná történt kineveléséig a legnagyobb pontossággal és lelkid ismeretességgel töltötte be. Úgy főszolgabírói, mint a főjegy- lói állásban is mindenkor megőrizte függetlenségét és nagy szeretettel, megértéssel foglalkozott a néppel és annak Ugyes:bajos igazságos dolgaiban mindenkor segítségére volt. Eszel a lakosság megbecsülését, tiszteletét és bizalmát, annélkül, hogy azok ntán különöskép törekedett volna, igszsá- gos, egyenes, pártatlan és megértő eljárásával önkéntelenül is megszerezte. I Dr Hagymássy Zoltán főispán üdvözlése. A főispáni kinevezés megtörténtének hivatalos hire nagyszombaton délelőtt telefonon érkezett a vármegyeházára. A tisztviselői kar az értesítés vétele ntán Szévald Oszkár alispán vezetésével küldöttségileg fe jezte ki Szerencs ekivánatait dr Hagymássy Zoltánnak, az nj főispánnak, aki meghatottan köszönte meg tiszt- viselőtársai ovációját, kérVe nj munkakörében azok támogatását és Ígérve, hogy a vármegye kipróbált és értékes tisztikara érdekeinek mindig szószólója lesz. A kinevezés híre az egész városban hamarosan elterjedt és dr Hagymássy Zoltánt számosán keresték fel ttdvkivánataikkal. A rádió és a sajtó révén is hire ment ennek az eseménynek és azóta nemcsak a megyéből, hanem máshonnan is érkeznek az üdvözlő táviratok és levelek. A Vármegyei Cserkészintéző Bizottság hétfőn délelőtt küldöttségileg tisztelgett dr Hagymássy Zoltánnál, a bizottság tagjánál. A vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános által vezetett küldöttségben résztvet- tek Róder Pál reálgimn. igazgató, dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő és Falndi Ferenc reálgimnázinmi tanár. Búcsú a volt főispántól. Dr Peresei Béla főispán e hó 18-án, kedden Ssekszárdra érkezett, hogy hivatalát utódjának átadja. Ennek megtörténte előtt búcsúzott el tőle a megye tisztviselői kara. Szévald Oszkár alispán tolmácsolta a tisztikar érzéseit és a beszédre dr Percsel Béla válaszolt, megköszönve a tisztviselők támogatását, munkáját és kijelentette, hogy élete legszebb emlékei között őrzi azt az időt, melyet a kiváló tisztikar élén eltöltött. A meleg és bensőséges aktus után, melyen dr Hagymássy Zoltán főispán is részt- vett, dr Perczel Bála egyenként veti bucBUt volt munkatársaitól. Az alispáni jelentés. V* Közöltük már, hogy e hó 22-én ül össze a vármegye parlamentjének, a törvényhatósági bizottságnak tavaszi közgyűlése, melyen Szévald Oszkár alispán fog elnökölni. Az alispán a megy egy ülésnek a december óta lefolyt időszakról részletes jelentésben számol be és ez a közigazgatás minden ágazatára ki terjeszkedő referátum legelsőbben is örömmel állapítja meg, hogy a hosszasan elhúzódott téli időszak a nagy munkanélküliség és vele járó nélkülözés dacára is a csendesség és nyugalom jegyében folyt le és ez annak volt köszönhető, hogy a vármegye lakosságának minden osztálya megmosdult és váll vetett munkával, főleg élelemmel, ruhával és fűtőanyagokkal való ellátás által biztosította, hogy a vármegye területén éhező és a dermesztő hidegtől szenvedő ember nem volt. Az 1932—33. évi inségmozgalom feladatait társadalmi utón és a községek költségvetésében e célra megállapított hitel és az esetleges ut- és vízépítési munkálatokra engedélyezett hitelek felhasználásával kellett lebonyolítani. A belügyminiszter azonban * Kormányzóné Főméltóságu Asszony nevét viselő vármegyei inségmozgalom megsegítésére kivételesen 5.000 pengőt mégis kiutalt s igy ez az üsszeg, valamint a múlt évi inségmozgalom maradványa s a társadalom jótékony adományai, valamint részben a vármegye, részben a községek részéről e célra megállapított hitelek állottak rendelkezésre az inségmozgalom céljaira. Az ily szűkös eszközökkel lefolytatott segitőakeié dacára is csak elenyésző volt az oly irányú panasz, mintha azok, akik valóban rászorultak volna, nem ré szegülnének kellő támogatásban. Itt kell megemlíteni, hogy a munkanélküliek helyzete a vármegyében — pár községet kivéve — az országos viszonylatot figyelembe véve, általá ban kielégítőnek mondható. Nemzetgazdaság szempontjából fel becsülhetetlen érték hever a magyar gyümölcstermelésben kiaknázatlanul. Ezt hasznosítandó, a földmivelésügyi és belügyi miniszterek támogatásával, a közigazgatási hatóságok és gazdasági érdekképviseletek bevonásával Budapesten megalakult a „Gyümölcstermelők Országos Egyesülete*, melynek alakuló gyűlésén a vármegye képviseletében az alispán is megjelent. Az egyesület programmjába foglalta mindazt a tevékenységet, amely nemcsak az egynemű tömeg- termesztéBt, hanem a. minőségi termesztést s főleg a külföldi jó értékesítést is biztositja és mert remélhető, hogy a jól gondozott, szakszerűen kezelt, hibátlan gyümölcs a külföldi piacoknak nagyon keresett áruja less, az Országos Egyesület támogatásával megalakult január hó 24-én Szekszárdon a Tolnamegyei Fiókegyesület is. A közigazgatás menete az elmúlt 4 hónapban zavartalan volt, a tisztviselők tevékenységét továbbra is az odaadó buzgalom jellemezte s estette lehetővé, hogy a mindinkább nehezebbé váló közigazgatás feladatkör ellátása fennakadást nem szenvedett. Az alispán a belügyminisztertől nyert felhatalmazás alapján valamennyi község 1933. évi költség- vetését jóváhagyta. Eszerint 62 községben 1—50%, 55 községben 51— 60% pótadót állapított meg és az arra ráutalt községeknek a Községi Segély Alapból mindössze 173.101 P segélyt adott. A költségvetések a legnagyobb takarékosság elvei szerint állapíttattak meg, mely körülményt igazolja, hogy az 1932. évben kedvezőtlenebb volt a községek háztar tása, mert 37 község 1—50%, 80 község 51—60%-os pótadót igényelt s emellett a reáutalt községeknek 204.260 P segélyt kellett juttatni. A múlt év végén folyamatba tett adóbehajtások eredményeként közli az alispán, hogy a vármegye az évi előírás 90% át kapta meg vármegyei pótadóban és ennek köszönhető, hogy a mai napig a nyugdíjasok járandó* ságait és a háztartási szükségleteket fennakadás nélkül tudta folyósítani, sőt még a május és junius havi nyugdijak is biztosítva vannak, még a kór házkölesön után esedékes I. és II. negyedévi kamatok is ki vannak fizetve. A szebb jövőt munkáló, nemzeti politikának alappillére az ifjúsági testnevelés, a cserkészet, a leventeintézmény és az összes nemzeterősitő sportok öntudatos felkarolása, fejlesztése és tökéleteBÍtéss, mert csak akkor tudunk céljainkhoz egyre közelebb és közelebb férkőzni, ha ebben a munkában nincs sohasem megállás, nincs pihenési Erre a munkára kéri fel az alispán a törvényhatósági bizottság tagjait azzal, hogy karolják fel az ifjúság testi és szellemi nevelésének ügyét. A vármegyében ezidószerint 63 önkéntes tüzoltótestttlet működik, — azokban a községekben pedig, ahol az önkéntes tűzoltóság még nem alakult meg, mindenütt köteles tűzoltóság látja el a község tűzrendészetét. A tüzoltószerek és felszerelési tárgyak minden községben majdnem teljesen rendben vannak. Az elmúlt esztendőben a leventeoktatótanfolyammal kapcsolatban háromhetes tűzoltó* képző tanfolyamot tartott a vármegye, melyen 33 tűzoltó nyert szakszerű kiképzést. A kivándorlás terén az előző, 1931. évben beállott óriási visszaesés az elmúlt 1932. évben is tovább folytatódott. A kivándorlók száma az 1929. évi 450, az 1930. évi 203 fővel szemben az 1931. évben 40 főre és az elmúlt 1932. évben 22 főre apadt le. A közbiztonsági állapotok terén az elmúlt időszakban említésre méltó esemény nem fordult elő. E helyütt emlékezik meg a jelentés arról az óriási bányaszerencsétlenségről, mely múlt év december hó 28-án a nagy* mányoki kőszénbányában történt és 14 halálos áldozatot követelt. A rettenetes katasztrófa mélyen megrendítette nemcsak a vármegyénk, de az egész ország lakosságát s különös részvétet keltett a völgységi járásban, mert jórészt ezen járás és a szomszédos bárány amegy ei községekből valók voltak a szerencsétlen áldozatok. A vármegyei közalapok állapotát feltüntető részletes kimutatás után következik az alispáni jelentésnek a közegészségügy állapotát tárgyaló része. A közegészség! állapot ebben az időszakban általában javulást mutatott. A légzőszervek múlt év végén mutatkozó megbetegedései továbbra is fokozódtak. Szövődmény csak kevés esetben volt, akkor is főképpen az idős és csecsemő korban lévő egyéneknél. Némiképpen a vör- heny és diphtéria megbetegedések súlyosbították az egészségi állapotot, mely két betegség még mindig számottevő mértékben áll fenn, de tu* lajdonképpen járvány jelleget egy helyen sem öltött. Fertőző betegség ösz- szesen 117 községben fordult elő, mindössze 631 beteggel, közöttük 39 halálozással. Élveszületések száma volt 1245, meghalt 1192, természetes szaporodás tehát 53. A csecsemő*, gyermek-, és anyavédelem érdekében az Országos Stefánia Szövetség a következő működést fejtette ki: Orvosi tanácsadásban részesült 59 terhesnő, 812 csecsemő, 382 kisded. A védőnők meglátogattak 143 terhes nőt, 224 gyermekágyast, 1326 csecsemőt, 1434 kisdedet. A vármegye állategészségügye any- nyiban mutat változást, hogy a veszettség nagyobb elterjedést nyert. A ragadós száj* és körömfájás — beteg állatokkal történt behurcolás következtében — Majsamiklósvár 3 pusztáján betegitette meg az ottan elhelyezett hasított körmü állatokat, de a betegség továbbterjedését az idejében alkalmazott hatósági intézkedésekkel sikerült megakadályozni. Á takonykór is megállapítást nyert Gerjen község 1 udvarában. Az őszi vetések kifogástalanul jól teleltek és szépen fejlődnek, helyen- kint kevés drótféregkár mutatkozik. A tavaszi szántási és vetési munkálatok kellő időben voltak végezhetők. Az utóbbi hűvös időjárás az elvetett tavaszi gabonafélék kezelését és fejlődését késlelteti. Az 1932. év őszén eszközölt tenyészállat, összeírás szerint köztenyésztésben 34.984 db tehén és 1% éven felüli Üsző, 12.322 db anyasertés és 15.460 db anyajuh találtatott. Az 1932. évi útfenntartási és hen- gerlési munkákra előirányzott 22.000 ms fedanyag szállítása, átvétele és részbeni beteritése december, január és február hónapokban befejezést nyert és az adók lasui és részbeni behajtása miatt az előirányzott meny- nyiségből kereken 14.000 ms, vagyis 65 százalék volt leszállítható, — Az 1933. évre előirányzott 23,600 ms fedanyag beszerzésére és szállítására március 27-én nyilvános versenytárgyalás volt. Beérkezett 37 ajánlat. A kőajánlatok átlag 10 százalékkal, a fuvarozási ajánlatok 28—30 százalékkal olcsóbbak a multévieknél. A közúti albizottság folyó hó 11 én tar-
