Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-04-12 / 29. szám
XV. évfolyam. Szekszárd, 1933 április 12. 29. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megielenö keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj; félévre _ — — 6 pengő. | Egész évre _ _ 12 pengő. Fő szerkesztő: 11 Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik mind» szerdán ée szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez kflldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. ▲ hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamiét a nyilttér soronként 60 fillérbe keríti. Tervszerűen a cél felé. A Gömbös-kormány működése csupán hat hónapra tekint vissza, de eat a félesztendőt történelműnkben máris olyan stációnak tekinthetjük, amely delejtüt tett a nemzet leikébe, hogy megmutassa a célt, amely felé törekednünk keli. A nemzeti munka- terv jelenti azt a nagy programm- tárat, amely határozott mondatokba Öntve felel arra a kérdésre, hogyan érhetjük el a kitűzött célt. Vannak, akik a kérdőrevonás alapján azt hangoztatják, hogy az a bizonyos bejelentett gyorsvonati tempó vesztett haladásából s nem robog a magyar alkotóerő üteme abban a vágtatásban, amit egyesek vártak volna. Viszont mások azt mondják, hogy túlságosan bátor gesztusok érvényesülnek politikánk vezetésében s ez az ultrakonzervatív gondolkodás a gyors tempó miatt aggodalmaskodik. A kormányzat tevékenységét azok Ítélik meg helyesen, akik nem a kap. kodó elhatározások s bizonytalan ki* menetelü próbálgatások politikáját vallják, hanem észreveszik azt a lé- pésről-lépésre haladó tervszerű munkát, amely a nemzeti munkaterv szellemi adattárára támaszkodva építi a magyar jövő útjait. Ez az előrehaladás csak a látszatra lassú Ütemű s csak az ok nélkül aggodalmaBko dók előtt merész. A mai idők egyetlen nemzet hivatalos vezetői számára sem adták meg azt a gyönyörűséget, hogy csodákra építve irányíthassák nemzetük ügyeit. De legkevésbé várhatunk csodákat mi, akik valósággal hozzá vagyunk tapadva az élet realitásaihoz. A Gömbös-kormány, amikor a nemzeti munkatervet nyilvánosságra hozta, máris lefektette a tervszerű szellemi gazdálkodás alapját, ainelynék legkifejezőbb momentuma most nyert élevén testet, amikor a kormányzat beterjesztette a parlamentben a jövő évi költségvetés számadatait. A közvélemény megnyugvással veheti tudomásul, hogy ennek a költségvetésnek az adatai nem a levegőből vannak összekapkodva, s azok az elgondolások, amelyek a jövő évben irányítani fogják a kormányt az állami élet minden területén, nem léghijas térben imbolygó szellemi torna szüleményei, hanem vastraverzekre épült realitások. Egy költségvetési szám magábanvéve rideg fogalomnak látszik, amelyet a laikus könnyen úgy Ítélhet meg, amit csupán papírra vét a pénzügyminiszter, de azok, akik a legkisebb háztartásnak, egy családnak a gondjait is lelkiismeretesen intézik, jól tudják, hogy egy "csökkenő bevételre támaszkodó közösség a ki- adások előirányzatánál nagyon gondos számvetésre van fogva, mert miként az egyén életében, úgy sokszorta fokozottan az államnál sem lehet to- | vább nyújtózkodni, mint ameddig a j takaró ér. A pénzügyminiszter költségvetési adatai mögött eleven élet húzódik meg és ha ezt tudjuk, tisztában vagyunk azzal, hogy amikor valamely számoszlopból kitörölünk néhány adatot, ezáltal száz és ezer ember s család exisztenciáját veszélyeztetjük. Bizony nagy dolog volt ennek a költségvetésnek ilyen reális bázist teremteni, de hogy ez megtörténhetett', azért csak dicséret éB elismerés illetheti a kormányt. TeljeB megnyugvással tölt el bennünket az a szellem, amely a kormány tényeiből fakad, mert biztonságérzetet nyújt mindenki számára az a tény, hogy kormányunk tervszerű elgondolások alapján halad a cél felé, nem engedi kilendittetni magát mérlegelő módon gondolkodó egyensúlyából s bármily nehézségek állják útját, azokon nem a nemzet alapjáig leható robbantásokkal igyekszik átjutni, hanem az előrelátó, a magát minden lépésben alátámasztani igyekvő turista alapos és gondos elővigyázatosságával . A kormánynak egyébként csak ezt az utat szabad járnia, mert mögötte milliók exisstenciája sorakozik fel. Az egyén kockáztathatja a maga életét, vállalkozhat nyaktörő mutatványokra, mert ha bekövetkezik netalán a katasztrófa, annak áldozata csak ő maga lesz. De korántsem teheti meg ezt a politikai kötéltán- colást a kormány, mert az esetleg bekövetkezhető alázuhanásával egy nemzetet ragadna magával. Voltak idők, amikor ilyen mélyre- esésből ki lehetett lábalni, de ma, amikor úgy politikailag, mint gazda ságilag a legszörnyübb vajúdásban él úgyszólván az egész világ, ugyan melyik nemzet gondolhatna arra, hogy a maga baját felejtve, az ereje javától megfosztott kis Magyarországnak nyújtana talpraállító kezet ? Ezért helyeseljük, hogy a Gömböskormány nem tér el a célirányos, nemzetépitő, tervszerű elgondolásoktól, hanem a nemzeti munkaterv eleven programmja alapján végzi áldásos ■ működését, amelynek egyik szeren- { esés gyümölcse a jövő évi költség - I vetés, ime itt fekszik az ország előtt. Katolikus akció a bonyhádi esperes! kerületben. A bonyhádi rém. katolikus esperesi kerület tanácsa megtartotta a kát. akció szervezési ülését. A gyűlésen megjelentek a tanácstagokon kiVttl mint érdeklődők á közös húsvéti szent gyónásukat végzett kerületi tanítók és tanítónők is. Miután Sebő Pál kerületi esperes ismertette a katolikus akció szakosztályainak célját és munkakörét, a tanács az öt szak osztályt a következőképpen alakitotta meg. Hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi szakosztály: Bauer József tb. szent- széki tanácsos, bonyhádi plébános, Schmidt György bonyhádi segéd- lelkész, Csarnóy Pálné, Schlenker Mihályné, Janisch Perencné, Emele Károlyné, özv. Percsel Báláné, Grész Viktornó, 4? Wajdfos Györgyné, Ja; nisch Ferenc, Pinterics Mátyás. Kulturális szakosztály: Keller József, Dlusztus Imre, Müller Pál, Pirkner János, Bruckmann Jánosné, Gasz Alajos, dr Koch József, Weiszen- burger Ferenc, Konkolyi István. Szociális és karitatív szakosztály : Dr Peresei Béláné, Peresei Irma, Müller Pálné, Pirkner Józsefné, Dlusztus Imréné, Pirkner Jánosné, Csarnóy Pál, März József. Sajtószakosztály: vitéz Gáthy Ferenc, dr Schreck Adám, Schnell József, Rózsa Lajos, Kovács Gabrieli, Kocb Józsefné, Borosé Györgyné, Szondi Mátyás, Gasz Alajosné, Pan- holcser Ferenc, Fuchs József. Szervezési szakosztály: Blandl György, dr Wajdits György, Schlenker Mihály, <dr Lehmann István, Borosé György, Kránitz Lajos, Emele Károly, Koch József, Laschek Rudolf dr Eicher István, Weiszenbur- 1 gér János, Grész Viktor. Újabb avar sírokat tártak fel !r,í" Szekszórdon. Említettük már, hogy dr Caalogo- vies József a M. Kir. Gyűjtemény- egyetem tisztviselője nemrégiben avar sírokra bukkant Szekszárdon. A néhány sir feltárása után a Vármegyei Museum áldozatkészségéből tovább lőhetett folytatni az ásatást, amelynek során megállapítható volt, hogy a kérdéses helyen avar temetőre találtak, melynek újabb 15 sírját emelték ki. A sírok kelet-nyugati irányban ásottak és benne hátukon kinyújtva, szorosan a testhez álló karokkal helyezték el a hullákat. A temetőből előkerült csontvázak idősebb nőktől, vagy fiatalabb egyénektől származnak. Javakorbeli férfi alig akad köz tűk. Ez jellemző a népvándorláskori temetőkre és arra mutat, hogy a javakorbeli férfiak idegenben cb atázva vesztették életüket és a harctereken temették el őket. A női sirokból szépművü, meglehetős nagy ezüst fülbevalók kerültek elő, alsó részükön kerek bogyóalaku felforrasztott filigrán munkával díszített csüngővei. Egyetlenegy hullának sem hiányzott a medencetájon elhelyezett vasosattja, mely az övét (férfinál a fegyverövet) tartotta össze. Mindegyiken néhány felfüggesztő vaskarika is volt, azonkívül háromélü nyilcsúcsok. A combosontok mellett egy-egy kést találtak és a fej mellett minden sírban egy-egy agyagedényt. Egészen különös az V. számú sir, amelyben a csontváz mellosontja mellett egy ezüst pityke feküdt egy vasröghöz tapadva. Ez lenszállal volt hozzáerősitve az ugyancsak lenből szőtt ruhához. Több csatton is megmaradt a lenvászon, amely különösen, mint rubatörténeti adat fontos. A temetés módja és a csontvázak fekvése, valamint a talált felszerelési tárgyak szerint, tipikus avar temetőről van szó. Az edények azonban szláv készítmények. Valószínű, hogy az abban az időben itt uralkodó avarok az itt talált szegényebb szláv őslakosságot nem pusztította ki, hanem leigázták és magukba olvasztották. A temető kora a VII. század végére, vagy a VIII. század elejére tehető. Rendszeres, soros temetőről van itt szó, amelybe huzamosabb ideig temethettek, mért több sirt egymás fölött is találtak. Az elkezdett ásatást, sajnos, helyszűke miatt nem lehetett folytatni, mert a temető a szomszédos kertek és szőlők alá nyúlik. Az eddigi leletek azonban olyan kilátással kecsegtetnek, hogy a feltárást a tudomány érdekében folytatni kellene és azt hisszük, hogy az ŐBSzel, a vetemé- nyek kiszedése után folytatni is lehetne, mert a földeknek a forgatás csak hasznokra válnék. Pedosofiol szemlnűrlamok. A bonyhádi körzetbem A bonyhádi körzetben a legközelebbi pedagógiai szemináriumi előadásokat e hó 26 án reggel 9 órai kezdettel tartják meg a Katolikus Kör nagytermében. Az előadások sorrendje : 1. Megnyitó. 2. Az uj tantervi utasítások ismertetése, előadja Denke Antal nagymá- nyoki bányatársulati elemi népiskolai igazgató. 3. Quint—Stelly—Stel- már: A természeti és gazdasági ismeretek tanítása a III—VI. osztályban cimü mű ismertetése s ugyanezen tárgykörből gyakorlati tanítás tartása, előadó Baier János bonyhádi ág. ev. iskolai igazgató. 4. Háros— Körösi: A magyar fogalmazás vezér- könyve cimü müvének ismertetése s ugyanon tárgykörből gyakorlati tanítás, előadó Dlusztus Imre bonyhádi rk. tanító. 5. Várkonyi Hildebrand.: A pszihológiai alapvetés cimü müvének ismertetése, előadó Szegő Lajos nagymányoki rk. tanító. 6. A gödöllői cserkészvilágtábor ismertetése, Egyes szám ára IO fillér
