Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-04-08 / 28. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 ;108Bn április 8. GYUKITS kalap áyár um« üzemben van és kizárólagos lerakató! létesített /* í * 11840-ben £ Wititor Jtaef te flnl Mfonlm Siefcszflmnn nyúlszőr, békebeli minőség P a«- *. P 16*- *11 f Telefon $ j Imii HUBERTUS férH Loden kabátok, ameddis n készlet tort ____P 12 •9 0 fillér gyasztókra. A polgármester ismertette a törvényt, amely szerint a fogyasztási .adó nem fix tétel és hogy áhi átalányösszegben nem akar a 'várossal :kiegyeznif az fizetheti az adót az effektiv fogyasztásnak meg- féleló módon. Ezután áttért a közgyűlés a tulaj- i donképpeni tárgysorozatra, amelynek | során több számadást intéztek el. A pénzügyi bizottságban megüresedett helyre dr Miklós Sándort, a városi kocsik használatát megállapító bizottságba pedig Schneider Jánost és Taksonyi János Heimannt választották meg. A 22 pontból álló tárgy- sorozat elintézése után a közgyűlés este 7 árakor véget ért. Dr Téglássy Béla nagy beszéde a rokkanrkerdes kepviselohazi J;># - J tárgy aiosait* A paksi kerület országgyűlési káp viselője 'felfünéstkeltő hatalmas beszédet mondott Kedden a hadirokkantak, ’hadiözvegyek és hadiárvák ellátását szabályozó törvényjavaslat parlamenti tárgyalásánál. örömmel „adunk hirt nnről és ba CBak kivonatosan is, mégis ismertetjük vz "értékes felszólalást, mint bi zonyságos jelét annak a fáradhatatlan tevékenységének, amelyet Paks követe emberazeretetfÓl és -Biociális érzéstől áthatott törvényhozó mun kásBágában oly eredményesen kifejt. Pilitlkamentes Javaslat. Dr T^jglássy Béla mindenekelőtt •örömét fejezte iki szód, hogy senki jsem kevert politikumot ebbe a kérdésbe, amelyet egyedül és kizárólag ’csakis szociális zzempontókVŐl lehet megítélni. Bár a javaslatot az ország mai anyagi helyzetére való tekintettel elfogadja, ez nem jelenti egyúttal azt ds, hogy m hadirokkantak, hadi- öevegyek és ’hadiárvák kérdésének ilyen megoldását-zlintézettnek tekint -tetaá. Hi® eztta kérdést nem Szakad lezártnak tekinteni addig, amíg egyetlen hadiárvája, hadiözvegye, vagy hadirokkantja van ennek az (országnak, *ki azt érezheti, hogy a világháborúban meghozott hősi ön- feláldozásért (nem kapta meg azt az elismerést, amelyet joggal elvárhatott. A kormányelnök bölcsessége Abban a tényben azonban, hogy a törvényjavaslat a ház elé került, azt látha^uk bizonyítva, hogy «kormány minden egyes tagját, de kütö nősen a kormány elnököt ebben a nagy kérdésben megértő és meleg szociális érzések hatják át. Ezzel egyidejűén azonban « kormányerők előrelátó bölcsességéről is tanuságot tett, mert ^nemcsak a hadigondozottakkal szemben fennálló erkölcsi kötelesség, hanem állampoKtikai böl csesség is szükségszerűvé teszi a kérdés rendezését. A hadfkölcsönők ügye *Már régen meg kellett volna ezt az ügyet oldani — úgymond dr Tég lássy — éppúgy, mint a hadikölcsön- ügyet, mert amint a nemzetnek er kölc8i hitelezői a hadigondozottak, úgy anyagi hitelezői a hadikölcsön tulajdonosok. Ha ezeket előbb kártalanították volna, sokkal inkább abban a helyzetben volna az államház- .tartás, -hogy igénybe vehesse belső kölcsön jegyzésére a nemzet áldozatkészségét. Rámutatott 'arra a nagy igazságtalanságra, hogy csak azok részesülhetnek hadikölosönsegélyben, akik 5000 koronán felüli összeget jegyeztek. [A magyar'anyák. Megható módon emlékezett meg a hadirokkantakról, a hadiárvák és özvegyek nyomorúságáról, szegénységéről, de különösen a magyar anyákról, a hazafias magyar asszonyokról, akik az egész háborúban a spártai és egri «asszonyok történelmi hősiességével állták meg a maguk ‘helyét. A háború után tpedig nem szegődtek a nemzetellenes áramlatok szél sósé geihez, hanem az-otthon szentélyében vigyáztak az árva gyerekre és áldozatkészségesen dolgoznak <a magyar jövendőért, a magyar feltámadás nagy gondolatáért. Az árvák sorsa. Az árvák sorsát ecsetelte ezután, követelve és kívánva az ő ügyük igazságos és szociális megoldását, öszba to örömmel állapította meg, hogy a kormányelnök is érzi szokat a súlyos mulasztásokat, amelyeket ezen a téren a múltban elkövettek és ez ő mély megérzésének legfényesebb bizonysága, hogy a bizottsági tárgyalás folyamán egy csapásra olyen módosításokhoz járult hozzá, amelye két a bürokrácia órzéketiensége hagyott Ai a javaslatból. Bár tudni kell azt is, hogy ennek a javaslatnak anyagi kereteit nem a miniszterelnök jóindulata szabta meg, hanem a magyar gazdasági élet lehetetlen helyzete. Dr Téglássy is hadirokkant. Mivel ő maga is 50°/o os hadi rokkant, akinek a négy esztendeig tartó világháború nemcsak anyagi, hanem egészségi károkat is oko zott: minden oka megvan hozzá, hogy a hadirokkantak sorsát 'különösen a szivén viselje, fiisért kéri képviselőtársait, siessen mindenki a kormány segítségére, minden igye kezetével, minden tehetségével és tel jesitse kötelességét a rokkantakkal szemben a kormány támogatásával. Különösen nagy hatáBt ért el dr Téglássy Béla, mikor -ezeket mon dotta: A hadigondozottak napja. — Vigyük ki ezt a kérdést az életbe, mert ha a fáknak és mada raknak napot adtunk a kalendáriumban, amikor minden gyermeknek ezzel a kérdéssel kell foglalkoznia, ha van napjuk a hősi halottaknak, amikor sírjaikon kigyulladnak a mé esek, amikor gyertyát lobogtatunk el nem múló emlékük előtt, akkor adjunk napot a háború élő áldozatainak is, a hadirokkantoknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak, hogy minden magyar ember a maga áldozatkészségével — bizonyítsa be, mivel tartozik az élet ben maradt hadigondozottaknak. Ha az állam a maga nagy (gondjai közepette nem képes őzt a kérdést úgy megoldani, amiként szeretné és ahogy a kormányelnök szociális ér zése óhajtaná, akkor legalább arra törekedjünk, hogy ez a javaslat legyen minden magyarok hálájának törvénye, hasson be minden magyar ember szivébe és otthonába, meleget fakasztva és megnyitva az áldozat- készség kiapadhatatlan forrását. Segítsen letörölni legalább a háború utáni idők tizennegyedik esztendejében a múltak mulasztásaiból még mindig szivárgó könnyeket. A képviselők sziveMajd a bizottsági tárgyalásokról szólva elmondta, hogy az összes kép viselők pártkülönbség nélkül a legnagyobb szeretettől foglalkoztak a kérdéssel és a miniszterelnök soha sem azt nézte, hogy mely párt tagjai részétől hangzott el egy-egy szociális javaslat, hanem ha lehetett, beillesztette azt a nehéz pénzügyi keretek közé. Tudom és érzem — folytató beszédét, — hogy a járadékellátás keretét a miniszterelnök ur maga is csekélységnek tartja, mint ahogy valóban az is. Az erősebb hatalmak is beleszólnak azonban ebbe a kér désbe, azok a pénzügyi nehézségek, amelyeket szomorú örökségképpen kellett a mostani kormányzatnak elődeitől átvenni. Ezért igyekszik a törvényjavaslat tervezet a hadigondozottak szociális segítségét fejleszteni. Földet az árváknak! Különösen sokat kell várni a céltudatos telepítéstől! És amit az állam nem tud ma adni, azt igyekezzék odakünn az országban társadalmi akcióval megszerezni. Törekedjünk arra, hogy segítsünk ezeken a szegény kis hadiárvákon, akik édesapjukat veszítve apa nélkül nőitek emberré, hadd érezzék ezek legalább most a mi szerete- tünket, a mi pártfogásunkat, támogatásunkat és melegségünket I A tervbevett telepítési akciónál kellene őket minden vonatkozásban előnyben részesíteni. Ha gyermekkorban nem tudta pótolni az állam az apa gondozását és a legjobb akarat mellett íb csak pár fillérrel tudta a szerencsétlen hadiárvákat segélyezni, akkor, amikor emberekké lettek a szegénységen keresztül is: a föld javaival és áldásaival kell őket kárpótolni az elvesztett hősi apáért. Majd a következő két határozati javasba tot terjesztette elő dr Téglássy: Javaslatok. „Utasítsa a Ház a kormányt, hogy azok a hadiárvák, akik a háborúban kereső és nevelő apjukat elveszítették, a miniszterelnök ur által tervbe- vett telepítési akciónál mindig kedvezményben részesüljenek és a vitézek kedvezményét élvezhessék.“ A második javaslat ez : „Utasitoa a Ház a kormányt, hogy a javaslat törvénybeiktatása után illessze be minden évben a szokásos gyűjtési napok közé a rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák gyűjtési napját, amikor a társadalom áldozatkészéé géből befolyt összeg -hatóságilag, vtie tőleg a hadigondozottak érdekképviseleti szerve, a HONSz. utján nevezettek javára fordittatik.“ A HONSz. dicsérete. Beszéde végén felemlítette, hogy a HONSz. négy esztendeje működik és több támadásban volt már része. Azonban, mint aki a rokkant kérdéssel gyökeresen foglalkozik, tudja azt, hogy a HONSz. a legminimálisabb anyagi támogatással dolgozva is megszervezte a rokkant tábort és teljesen politikamentesen állította a magyar nemzeti öncéluság, a magyar nemzeti gondolat szolgálatába. Éppen ezért kívánatosnak tartaná, ha a HONSz t az állam fokozottabb anyagi és erkölcsi támogatásban részesítené. Védaátkőzgyttlés. A Szekszárd—Bátai ÁrmeBtesitő és Belvizszabályozó Társulat f. hó 5 ón délelőtt tartotta meg rendes tavaszi választmányi és közgyűlését Jankó Ágoston nyug. főispán, társulati elnök vezetése mellett. A m. kir. földmivelésügyi minisztériumot a gyűléseken Böröcz Mihály kir. műszaki tanácsos képviselte. Maga sz érdekeltség is szép számmal jelent meg. Erzsébet Királyné Szálló Budapest, HL, Egyetem-utca 5. - (fl Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki nrl középosztály találkozó kelye. — 100 modern kényelmes szoba. Az étterem- és kávéházban cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb löröiője. Egypincér-renászer. Leszállított árak! 35 Szabó Imre, tulajdonos.
