Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-04-01 / 26. szám

V. évfolyam. 4. szám. 1933 április 1. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 Felelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. Hogyan fokozhatjuk a tehenek tejhozonhít.* Elmondta a szekszárdi m. kir. mezőgazdasági gyűlésén Ledneczky Ismeretes dolog, hogy a tehenet elsősorban a tejelése miatt tartjuk. A borjú, hús, bőr és minden egyéb haszon, csak másodsorban lévő mel lóktermók. Aki a tehenei után több .jövedelmet akar elérni, annak okvet len törekednie kell, hogy tehenei minél bővebben tejeljenek, azaz más '.sióval, a tehenek tejhozamát kell fokoznia. Az a kérdés, hogy mikép érhetjük ezt el. Mert megvan rá a mód és lehetőség, csak meg kell ezeket is­merni, megtanulni és nem sajnálni a ^fáradságot azok keresztülvitelére. Hogy a tehenek bőven tejeljenek, az két tényezőtől függ. A tehéntől és a gazdától. A gazdától annyiban .függ, hogy megadj a- e a tehénnek a 'tejeléshez szükséges takarmányokat. A tehéntől annyiban függ, hogy csak az a tehén tud bőven tejelni, amelyiknek megvan az erre való ké­pessége. Erre azt mondhatná valaki, iiogy az én tehenem azért nem ad sok tejet, mert nincs meg neki a képessége a hő tejelésre. Addig azon­ban senki sem állíthatja a jószágáról, <hogy nem tud termelni, amíg azt nem próbálta ki. Mert a tejeléshez táp- -anyag szükséges; a tengeriszáron, lőrékén, meg árpaszalmán tartott tehén pedig, bármily jó tejelőképes- sége legyen is, a legjobb akarata iuellett sem termelhet sokat, mert -nincs neki miből. A tehénről tehát ngy tudjuk megállapítani, hogy bő rtejelőképességü-e, ha megadjuk neki az ehhez való takarmányt. Az is fontos tudnivaló, hogy az üsző jó tejelőképességtt lesz-e, érdé mes lesz-e meghagyni tenyészállat nak. Mert amennyire nem érdemes tartani és a drága takarmányon fel­nevelni egy olyan üszőborjut, ame­lyikről már előre . tudhatjuk, hogy -abból jó fejős tehén sohasem lesz, annyira kár mészároskésre adni egy olyan borjut, amelyik magában rejti * jó tejelőképességet, csak hát mert még borjú, azt nem bizonyíthatta be. A borjuk megítélésénél nagy sze­repet játszik a származás. Az a borjú, -amelyik jó tejelő tehéntől származik, örökli ennek a jó tejelőképességét és maga is jó tejelő lesz, természetesen csak akkor, ha olyan viszonyok közé kerül, ahol a tejeléshez szükséges takarmányt megkapja. A származásra nézve a törzskönyv ad hasznos tájé­koztatást, ezért értékesebb is mindig az a borjú, amelyik törzskönyvezett állományból, tejellenőrzés alatt álló anyától származik. Mert a törzskönyv alapján könnyen és hitelt érdemlően meg lehet állapítani, hogy a borjú milyen tulajdonságokat örökölt, ame­lyeknek a kifejlődésére, megfelelő tartás mellett, szinte biztosan lehet számítani. Az ilyen értékes borjut * Örömmel adunk a fenti cikknek helyet, mert az egyrészről bizonysága annak, hogy ifjabb kisgazdagenerációnk igen jól megérti a kor követelményeinek megfelelő állat- tenyésztés feltételeit, másrészről azért, mert a cikk oly világosan és érthetően magyarázza ezeket a feltételeket, — amelyek elten kis- tenyésztőink még mindig oly sokat vétkez­nek, — hogy remélhető, miszerint kistenyész- tőink okulására is fog szolgálni. ~ szakiskola tanulói gazdakörének decsi vándor- István II. éves tanuló. aztán érdemes úgy nevelni föl, hogy az örökölt jó tulajdonságai ki tud- janak fejlődni. A jó fölnevelés azzal kezdődik, hogy nem szabad a borjut túl korán elválasztani. Nem az a szabály, hogy a borjú 8 hétig szopjon, hanem, hogy addig, amig kellőképpen megerősödik és rendesen tud szopás nélkül is táp lálkozni. Eléggé fejlett az Uszőborju, ha a 130 kilót elérte, amit tekintve, hogy a napi gyarapodás rendesen tartott borjúnál 1—1 lU kiló közt van, körülbelül 80—90 nap alatt ér el. Az elválasztásnak fokozatosan kell történnie, hogy a borjú szinte észre se vegye. Már a harmadik héttől kezdve legyen előtte állandóan egy kevés jó, tiszta réti vagy lucerna­széna. Egyszerre csak egész keveset adunk és amit esetleg összenyálazott, azt naponta kétszer is kicseréljük. Adunk elé ugyancsak állandóan egy kevés zúzott zabot, amit naponta szintén ki kell cserélni. így lassacs­kán teljesen rászokik az evésre. El­választás után a legjobb szénán tart­juk és egy éves koráig másfél kiló, de legalább egy kiló abrakot adunk neki naponta. Legmegfelelőbb abrak ( a zúzott z$b, h* nincs, lehet árpa is, esetleg korpával keverve, de semmi esetre sem tengeri. — Égy éves kora után, ha jó legelő van, az abrakot el lehet hagyni, hogy a föl­nevelés o'csóbb legyen. A szalma, törek, tengeriszár, répa nem borjú nak való, az ilyen nagy teriméjtt takarmánytól csak nagy hasa nő, de nem fejlődik eléggé. Nagyon fontos a behágatás idejé­nek megválasztása. Legalkalmasabb erre a kisgazdák kezén lévő piros­tarka marháknál a két éves kor. Az állat már eléggé fejlett, mire leellik, várható testnagyságát körülbelül el­éri és mivel a vemhesség idején az üsző még növekedésben, fejlődésben van, tőgye és ezzel a tejet elvá­lasztó mirigyek is kellően ki tudnak fejlődni. Előmozdíthatjuk ezt azáltal, ha az üszőt az ellés előtti két hónapban úgy takarmányozzuk, mintha az a legjobb fejős tehenünk volna. Ezt az előre való takarmányozást nevezzük tejelésre való előkészítésnek. A bő A Tolnamegyei Gazdasági Egye jfliet Kereskedelmi Osztályának APRÓ HIRDETÉSEI GrctoHM Ozemanwagnl Kereskedelmi Osztálya utján szerezhetők be: Olaj, benzin, gázolaj, traktorolaj, petroleum. Mindennemű műtrágya, zsák és kötéláru, erő- takarmányok, vetőmagvak, csávázó és növény- védelmi szerek. Mezösazdűsúíl tftft £!& nyuak, az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhetők. Baromfivész (kolera) elleni feltétlen biztos hatású szer. r»t, 3ÍÍ jedését és pusztulását az állományának, beszerezhető a Kereskedelmi Osztály révén. takarmányozás következtében a ve- hem is jobban ki tud fejlődni, de a tőgy is rá tud készülni kellően a tejelésre. Ha ezt a takarmányozást aztán ellés után is folytatjuk, nem lesz ritkaság a 20 literen felül adó tehén. Ezt az előkészítést nemcsak az üszőknél, de a teheneknél sem sza­bad elmulasztani. Elengedhetetlen, hogy a tehén ellés előtt két hónappal okvetlen el legyen apasztva. Káros, ha az elapasstás elmarad, mert a tőgynek nincs ideje a megújulásra, az újabb tejelési időszakra való fel­készülésre. Elapasztás után úgy ab- rakoljuk, mintha a legjobb fejós lenne. A tehenek téli takarmányozásánál nagy szerepet játszik a takarmány- répa, amiből, ha van, 20—25 kilót is lehet etetni, továbbá a törek, polyvs, valami széna és tengeriszár. Ez azon­ban esak a tömeg, amit ki kell egé­szíteni tehenenkint annyi abrakkal, amennyit megérdemelnek. Az abrak összeállítása olyan le­gyen, hogy benne a tehén megkapja a tejtermeléshez szükséges fehérjét. A tengeri egymagában nem tejeló- takarmány, inkább dolgozó és hizó- állatnak való. A tehenek abrakjának legfeljebb a fele legyen tengeridara, a másik felét bővebb fehérjetartalmú takarmányokból állítsuk elő. Megfelel erre a korpa, árpadara, olajpogácsa, sőt a babdara is jó. Az olyan abrak­keverék, amelynek egy mázsájában van J5() kiló tengerid*™, 30 kiló árpadara vagy korpa és 20 kiló bab vagy esetleg olajpogácsa, nsgyon meg felelő a fejősteheneknek. Keverjünk még minden 100 kilóhoz 2 kiló ta- karmányme8zet és 1 kiló őrölt marha sőt. Ezt adjuk az előetetés alatt lévő üszőknek is. Az ilyen abrakkeverék minden kilója körülbelül 2, 2 és fél liter tej termelésére elegendő. Eszel kipróbálhatjuk a teheneket, hogy ha többet adunk, vájjon többet termel­nek-e. Amelyik megérdemli, annak bátran adhatunk 8—10 kilót is. Az abrak mennyiségét azonban nem sza­bad hirtelen felemelni, csak fokoza­tosan. Egyik napról a másikra nem várhatunk azonnal szembeszökő ered­ményt, azért a kipróbálásnak 5—6 napon keresztül kell tartania. Az ilyen abrakkeverék egy kilója körülbelül 7 fillérbe kerül. Ha csak 2 liter tejet nyerünk utána, az 8 filléres árnál is 16 fillért ér, tehát az abraknak minden kilója 9 fillér, min­den mázsája 9 pengő tiszta jövedel­Mindenféle vetőmag Kereskedelmi Osztálya révén beszerezhető. 20 (tarai) 2-2 Vs éves pirostarka tinó eladó. Bővebbet az egyesület Kereskedelmi Osztályánál. ElflllA fnlrlnlr 100 k. hold jóminőségU LIUIiU lumen, szántó eladó. Bővebbet a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület tit­kári hivatalában. Pétlső ét kúllmíítrígyn Szekszárdon. az egyesület Kereskedelmi Osztálya révén, kisebb tételekben is. GSzeke- ét latéü tzén S,.érs jánl kocka, darabos vagy tojás brikett az Egyesület Kereskedelmi Osztályánál meg­rendelhető. — Ugyanott gabonás zsákok, i ponyvák és kötöző zsinegek megrendelhetők. I met jelent. Ez a számítás, úgy gondo­lom, olyan Bzépen beszél, hogy a leg­makacsabb ellenvéleményt is Jegyőzi. A teheneket tehát érdemes tejelésre takarmányozni, mert okvetlen meg­hozza a maga hasznát. A jó tehén a jó takarékpénztárhoz hasonlítható. Az ember aprópénzt tesa bele és bankót kap érte. De egyetlen takarékpénz­tár sem fizet akkora kamatot, mint a jó tehén, ha nem sajnáljuk tőle a nekivaló abrakot sem borjukorában, sem akkor, amikor már fejésre kerül. GAZDAHIREK. — A Szekszárdi Kisgazda Egyesület közgyűlése. A szekszárdi városháza nagytermében Székely István társ­elnök vezetésével nagy érdeklődés mellett folyt le a Szekszárdi Kisgazda Egyesület évi közgyűlése, melyen Taksonyi János titkár sorolta fel mindazokat az eseményeket, amelyek az egyesület múlt évi életében tör­téntek, közölve, hogy az egyesület családfő tagjainak száma 606. A rész­letes titkári jelentés után Szabó Pál indítványára akként módosították az alapszabályokat, hogy a tisztujitást ezentúl nem hat, hanem három éven­ként fogják tartani. Majd Bóvári Lajos indítványára azt kérte az egye­sület a belügyminisztertől, hogy a sertéspestis elleni szérum árát szállít­tassa le. Kívánta a közgyűlés a piaci helypénzek leszállítását és foglalko­zott a tejértékesitée kérdésével is. Uj választmányi tagok (ettek: Prantner Imre és Nagy József Kovács. — Bikatenyésztőink figyelmébe 1 Amint már közöltük, április hó 9 én rendezi a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület ez évi bikavásárját Bony- hádon. A budapesti tenyészállatvá- sáron az összes kiállított bikák el keltek, igy nagyon sok község és birtokos nem tudott venni bikát. — Úgy értesültünk, hogy a bonyhádi bikavásárra igen sok más megyebeli bikavásárló is el fog jönni, igy fel­hívjuk bikát tenyésztő birtokosaink ős kisgazdáink figyelmét, hogy jő, ellenőrzött anyától származó bikái­kat vezessék elő a bonyhádi vásárra, ahol alkalom nyílik az értékesítésbe. — A Gyümölcstermelők Országos Egyesülete szaktanácsának és igaz­gatóságának ülése. Az összkormány- zat, de különösen a földmivelésügyi minisztérium hathatós erkölcsi támo­gatása mellett alakult Gyümölcster­melők Országos Egyesülete folyó évi április 4 én délelőtt 10 órákor szaktanács ülést, ugyanaznap dél­után 5 órakor pedig igazgatósági ütést tart az egyesület hivatalos he­lyiségeiben. (VI-, Andrássy-ut 9.) A szaktanácsülésen a vidéki fiókegye­sületek által delegált szakértők, de hivatalból az összes főispánok és a Gyümölcstermelők Országos Egyesü­letének igazgatósági tagjai is részt- vesznek. A szaktanácsülás a már 18 megyében megalakult fiókegyesületek tapasztalatait és tennivalóit terjeszti elő, mig az igazgatóság határozatot fog hozni olyan kérdésekben, amelyek« ben a szaktanács állást foglalt.

Next

/
Thumbnails
Contents