Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)

1933-01-14 / 4. szám

XV. évfolyam. Szekszárdi 1933 január 14. 4. szám 9 Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség 6« kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonsaim 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre _______6 pengd. | Egész évre----------12 pengd. Fő szerkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER jáN08. || BLÁZS1K FERENC A lap megjelenik minden sserdén és szombaton. Eldfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illetd közlemények a szerkesztdséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10fillér, Állást keresdknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A nagy munka előtt. Nemcsak a természetre, de a po­litikai életre is a téli dermedtsége ült. De amint ea a téli álom nem jelenti a természetben a tétlenséget, az örök halált, hanem nagyszerű har­móniában készül a tavaszi ébredésre, az uj életre: agy a politikai élet csendessége sem a tétlenségnek, a bénaságnak és tehetetlenségnek az igazoléja, mert. a parlamenti szüne­tet a kormány arra használja fel, hogy lázasan dolgozik életbevágó nagy kérdéseknek és problémáknak a megnyíló parlament részére való előkészítésén. A Genfben megvívandó harc ered­ményességétől függ, miként lesznek megvalósíthatók az egyes szakminisz­tériumokban éjt és nappalt összetéve előkészített problémák, amelyek min- denike a nemzeti vérkeringés meg- indítását, a munkának újból való fel­vételét, minden társadalmi osztály megélhetésének biztosítását és a kö­telezettségeknek becsületes teljesíté­sét célozzák. A tavasz tehát nem­csak a természet megújhodásával, de a mi gazdasági életünk megindításá­val is kecsegtet. A legbecsületesebb törekvéssel készül a kormányhatalom arra és e célból minden emberileg lehetségest elkövet, hogy az ország szekerét abból a kátyúból, amelybe a világgazdaság lehetetlenségei sül­lyesztették, kiemelje. Érdeklődéssel nézünk a jövőbe és aggodalmas kíváncsisággal várjuk, vájjon az ellenzék a jelszavak hir­detése, az elégedetlenség fokozása, a bajok felhánytorgatása, tehát az im­produktivitás teréről áttér-e az al­kotó munka terére. Lesz-e ezekben a tagadhatatlanul igen válságos idők­ben elég lelki nagysága az ellenzék vezéreinek, hogy félretegyék a ha­talomra törés eszközeit és a bennük rejlő képességeket is odaállítsák a nemzet megmentésének szolgálatába. Ma nagygazdának, kisgazdának, iparosnak, kereskedőnek és szellemi munkával foglalkozó embereknek egyaránt nehéz, kétségbeejtő és bi­zonytalan a helyzete. Ha ezek a kü­lönböző társadalmi osztályok mind külön utakon és gyakran egymás rovására akarnak a saját kedvezőt­len helyzetükön segíteni, akkor eb­ben a babiloni zavarban nem épül­het fel a megújhodásnak, a gazda­sági jobb jövendőnek és boldogulás­nak tornya. Akkor ez a nemzet nem tarthatja még itt a Duna-Tisza part­ján azt a pozícióját, amelyet egy év­ezredet meghaladó múlt biztosított a részére és ahol meg tudott birkózni a tatárdulással, a török veszedelem­mel, az osztrák elgyarmatoBitó poli­tikájával, hanem, mint a babiloni to­rony építő, úgy ez a nemzet is szerte- széled és nem értvén meg egymást, a régi dicsőségnek és nagyságnak sírját ássa meg. Irtózatos erőfeszítés folyik 1 Nem azért, hogy biztosítsák a hatalmukat azok, akik most a nemzet kormányá­nál állnak. Ezekben az időkben nem arra megy a játék, hogy ki marad felül, mert a tét nem egyes pártok­nak, avagy egyes személyeknek ér­vényesülése, hanem egy 20 millióról 8 millióra trianonizált nemzetnek életbemaradása, avagy elbukása. Ha ezekben a veszedelmesen komoly órákban egységet és erőt tudunk ki­felé mutatni, ha idehaza túrni, szen­vedni, áldozatokat hozni tudunk és ha minden szellemi és fizikai erőn­ket nem az egyéni érvényesülés, ha­nem az egész nemzet egységes érde­keinek megmentésébe tudjuk beirá­nyozni, akkor a tavaszi napsugarak meg fogják hozni nemcsak a termé­szet, de ennek a 14 év óta annyi szenvedésen, megpróbáltatáson és vias- kodáson keresztülment nemzetnek is az uj életet. Ha azonban nem nemzeti öncélú- ság, hanem egyéni öncéluság lesz továbbra is a jelszó és mindenki más utakon rohan a ködös időben a saját önző céljainak megvalósítása után, akkor a tavaszi napsugarak itt, egy­kor Kánaán földjét jelentő ország­ban, egy ösBzeroppant, önmagával meghasonlott, feltámadásra képtelen, | szétzüllött, nem életre, hanem halálra ) ítélt nemzetet fognak találni. 8­kereskedelmi minisztériumhoz azon­nal el is ment, sőt a minisztérium e hó Í2-én délelőtt telefonon már ér­tesítette is az alispánt, hogy az ügyet rövid idő alatt lehetőleg kedvezően fogják elintézni. Az alispán az út­építésre vonatkozó előmunkálatokat már megtette, úgyhogy a mórágyiak közül 120 bányamunkás 3 hónapra munkához és keresethez, valamint 400 családtag kenyérhez jut. * Mi a magunk részéről csak a leg­teljesebb elismeréssel emlékezhetünk meg az alispán nagy szociális érzékre valló gyors intézkedéséről és csak helyeselni tudjuk, ha a vármegye közönségének adójából begyttlt pén­zekkel elsősorban a megyebeli mun­kásokról gondoskodunk, nem pedig más vármegyék kőbányáit foglalkoz­tatjuk. I Palkó István tb. kanonok | Mély gyászba borította a pécsi egy­házmegyét Palkó István tb. kanonok, regölyi plébános kedden történt halála. A megboldogult, aki közel két évvel ezelőtt a pécsi klinikán súlyos bél- műtéten esett keresztül, régóta bete­geskedett és bár nagy fájdalmai vol­tak, úgyszólván halála napjáig buz­gón és lelkiismeretesen végezte a lelkipásztorkodással járó teendőket. Elmúlása nagy szomorúságot okoz híveinek, barátainak és ismerőseinek is, mert szeretetreméltó egyéniségé­nek varázsa már az első alkalommal lebilincselte a vele érintkezőket. A jóság, a szeretet, mint valami nemes fluidum áradt az ő emelkedett lelkű, Bzelid papi egyéniségéből. Temetése csütörtökön délután 2 órakor volt Regölyben, ahol paptársai, hívei és ismerősei őszinte részvéttel kisérték a Jézus szive szerint való Isten szol­gáját utolsó útjára. Palkó István az 1867. év decem­ber hó 25-én született és tanulmá­nyait a pécsi teológiai főiskolán el­végezve, az 1890. évben szentelték pappá. Tizenhat évig volt a pécsi egyházmegye különböző plébániáin segédlelkész, mig gróf Zichy Gyula akkori pécsi püspök az 1906. évben kinevezte Regölyre vikáriussá. Egy évre rá ugyanott adminisztrátor lett, majd herceg Esterházynak, mint kegy- urnák a bemutatása alapján az 1908. évben plébános. Virág Ferenc püspök előterjesztésére a pápa az 1931. évben a lelkipásztorkodás terén szerzett ki­váló érdemeiért kinevezte a pécsi káptalan címzetes kanonokává. Nórágyi küldöttség az alispánnál Mórágy község úrbéres közönsége nevében e hó 5-én Szalbach Mátyás úrbéres birtokossági elnök vezetésé­vel küldöttség jelent meg Ssévald Oszkár alispánnál, kérve, hogy a mórágyi nagy szegénységre való te­kintettel az ottani ínségesek mielőbb munkához juttattassanak. Erre leg- aikalmasabban célravezetőnek az úr­béri bijTtokoBság mórágyi kőbányájá­énak az üzembevételét jelölte meg. Az alispán nagy megértéssel fo­gadta a küldöttséget és kilátásba helyezte, hogy a szálka—alsónánai ut egy részének a folyó évben leendő kiépítését a kereskedelmi miniszté­riumnál szorgalmazza. Az alispán egyúttal a minisztériumtól felhatal­mazást kért arra is, hogy az útépí­téshez szükséges követ a mórágyi bányában a hosszadalmas időt igénybe vevő versenytárgyalás kiirása nélkül megrendelhesse. Az erre vonatkozó felterjesztés a Jamboree-esi Szekszárdon. f Hirt adtunk már róla, hogy az ősz folyamán megalakult a cserkészvilág- jamboree tolnamegyei hölgybizottsága. Ennek elnökéül a cserkészintéző bi­zottság Szévald Oszkárné alispánnét kérte fel, aki az elnöki tisztet el is vállalta. A hölgybizottság községek szerint külön csoportokra oszlik és magába foglalja a vármegyei hölgy­szervezeteket. E megyei szervezet feladatául azt tűzte ki, hogy segit megszerezni az any ági, feltételeket a megyebeli cserkészfiUknak a gödöllői cserkészvilágjamboreen való részvé­telére. A jamboree hölgybizottság egyes csoportjai már eddig is gyönyörű eredményeket értek el, melyek közt első a tárgy sorsjátéknak minden be­fektetés nélkül több mint 1600 pengő jövedelme. Ez az összeg biztos alapja a hölgy bizottságok további terveinek. A fontos hazafias cél érdekében a bizottságokat több terv foglalkoztatja, igy a farsang folyamán a cserkészek javára rendezendő műsoros táncestély terve is. Ennek megbeszélésére a hölgyek szekszárdi csoportja Szévald Oszkárné elnökletével népes értekezletet tartott. Az egybegyűltek a műsoros est ter­vét meleg szimpátiával fogadták és számos hozzáértő felszólalás után úgy határoztak, hogy a tánccal egybe­kötött műsoros jamboree-estet a far- I sang utolsó szombatján, február 25-én Egyes szám ára 12 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents