Tolnamegyei Ujság, 1933 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1933-03-22 / 23. szám
Hetenként kétszer megielenö keresztény politikai és társadalmi lap. SttriiesztBsóg is feladó hivatal: Szekszárdi Népbank épOletében. Telefon szám 85 és 102. Előfizetési di): félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengd. Fő szerkesztő: SCHNEIDER JÁN08. Felelős szerkesztő: DL AZ SÍK FERENC A lep mefej.lanlk minden ssardfen 4. siombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illeti közlemények a szerkesztOséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresdknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valami: t a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. mert abból miniszterelnökének nem- CB&k széles politikai látköre, higgadtsága és bö'csessége domborodott ki, de aa álból kisugárzó reménység, a jobb jövőben való hittel töltötte be azok lelkét is, akik már-már elveszi tették türelmüket és lelki egyensu lyukat. Megnyugvás származik tehát a magyar miniszterelnöknek a világ minden részébe elvitt szózatából idehaza. A Rómában tsnácskozó két nagyhatalom képviselői, de az egész világ diplomáciája is meggyőződhetett abból, hogy a magyar nép mint szikla áll itt a háború tűzfészkében, megőrzi békés türelmével és bizakodó reménységével a Dunamedence békéjét és a római konferencia után még nagyobb hittel és türelemmel várja a magyar igazságnak elmarad hatatlan feltámadását. —r • Az olsúnyiRI népművészeti tanfolyam zúróünnepélge Kasyarorszús ut]a. A iómai találkozó elé a kétség éB remény érzéseivel tekintettek Európa népei. Érezték, hogy ebből a találkozóból vagy a béke és megegyezés, vagy a borzalmat és rombolást jelentő, háború fog kirobbanni..Musso lini nagy politikai koncepciója és Mse Donald megértő higgedtBága elhárították Európa feje felől a veszélyt és abból az atmoszférából, amely hisztériás idegességgel töltötte el a népeket, a békesség reménysége szállott fel. A magyar nép, amellyel a trianoni szerződésben a legnagyobb igazságtalanság történt, mindig megőrizte . higgadtságát és igazságának teljesedését nem kalandok utján, de a nagy nemzetek magukbaszállásától és emberies érzésétől várta és remélte. Ez a nép, amely a háboi u vérvesztesége után átszenvedte a kommunizmus gyötrelmeit, a megszállás szenvedéseit, nem volt megingatható abban, hogy bátran és nyíltan köve telje a revíziót, nem volt hajlandó a pillanatnyi sikereket jelentő engedmények elfogadásával lemondani kö vetéléseiről, de nem volt kapható arra sem, hogy ezen nagy cé’jának elérésére kalandokba bocsátkozzék. A magyar politikusok mindig arra törekedtek, hogy idebent minden erő vei fenntartsák a rerdet és tem po litikai kalandvágyból, sem a gazdasági leromlottságból eredő elkeseredésből ennek a kis országnak konszolidált helyzete fel ne borittassék. A belső rend megőrzése mellett keresték a külföldi kapcsolatok felvételét és nem a magyar politikán múlott, de a környező ellenséges hatalmakon, hogy a gazdasági kapcsolatok létesítése a lepergett 14 év alatt egyúttal a politikai kiéleződéseket is erősen nem tompitotta. Midőn Gömbös Gyula átvette á miniszterelnökséget, és a hadügyminiszter lett a magyar kormány feje, érthető izgalmat váltott ez ki, különösen a kiaantant körében, amely a véletlennek ezen játékából Magyarorsiág háborús szándékait következtette. Akik idehaza Gömbös Gyula szándékait ismerték és azok a külföldi politikusok, akiknek alkalmuk volt a magyar miniszterelnökkel szót vál tani, tudták, hogy GömbÖB Gyula nem azért ült a miniszterelnöki székbe, hogy a sokat szenvedett magyar népét egy újabb háború borzalmaiba vigye be. Ismerték az ő békés szán dókát, amely nemcsak első szózatából csendült ki erőteljesen, de aióta is minden tényéből a belső megértés és a külfölddel, a nagy kérdéseknek békés megoldásra való törekvés domborodott ki. Gömbös Gyulának vasárnapi szó zata tehát csak nyílt és féifias meg- pecsételése volt békés szándékainak, amelynek hirdetése bár itthon nem váltott ki csodálkozást, de mindenesetre emez újabb szózatát a magyar nép egész egyeteme hálásan fogadta, f. hó 19 én folyt lé fényes keretek közt. A Szekszárdról és a környékről érkező vendégeket Pt-pp János községi biró fogadta és üdvözölte. A vendégek Boraiban o t láttuk dr őrffy Imrét, a kerület orsz. képviselőjét, dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyzőt, dr Halmos Andor kir. tanfelügyelőt, a vármegyei népművelési bizottság ügyvezető elnökét, Szongott Edvin járási főszolgabírót, Arany Dénes decsi ref. lelkészt és nejét, a báta széki intelligenciát, BŐt Bajáról is számos vendéget. Az ünnepség előtt a r«f. elemi népiskola 2 egybenyitott tantermében megtekintették á tanfolyam kiállítását s á sárközi szobát, melyek igazán látványosságBzámba mentek. Pontban 4 Órakor vette kezdetét az ünnepély a Himnusz eléneklésével, majd Mészöly Győző alsónyéki ref. lelkész üdvözölte a megjelenteket, kiemelve a tanfolyam hazafias és művészi lelkesedéstől áthatott vezetőjének a sárközi népművészet megmentése körül kifejtett érdemeit. Zekéné Okos Erzsébet tanítónő Farkas Imre A vén Ambrus cinitt gyönyörű költeményét szavalta el hatásosan. Majd a tanfolyamvezető számolt be a végzett népművészeti munkáról, köszönetét mondva a m. kir. kereskedelmi s vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. minisztereknek a tanfolyam támogatásáért, dr ói ffy Imrének, a vármegyei népművelési bizottságnak, Szévald Oszkár alispánnak, dr Hagymássy Zoltán vm. főjegyzőnek, Szongott Edvin főszolgabírón* k és dr Haltnos Andor kir. tanfelügyelőnek megértő támogatásukért, Mészöly Győző ób Arany Dénes ref. lelkészeknek s nejeiknek, Mező Lászlónak, Nyéki Zeke Lajos tanítónak és nejének, Papp Jánosnak, valamint Varsádi Andor festőművésznek, Bogár Andrásnénak, a gyakorlati hímzés előadójának, Mézei Jánosné ez. Borsos Szekszird. A Szekszárdi Általános Ipar- testület szokásos szabédságlakomáját március hó 18-án, szombaton este tartotta, mert nem akarta a szék- j szárdi társadalmi egyesületek által > március tizenötödikén rendezett baz&- | fias összejövetelek sikerét veszélyez Juliannának, mint munkatársaknak, majd rámutatott a sárközi népmüvé szét jelentőségére s az annak érdekében tett lépések eredményeire. El mondotta, hogy Decs és Alsónyék eddig mintegy 1000 darab kézinun kát készített, melyből 758 darabot adtak el 4000 P értékben. A hazai aukciók mellett kiállítottak Milanóban, Páriában, Antverpenben és Lón don ban íb. A szép beszámolót tetszéssel fogadta a nagy hallgatóság, mely tapssal jutalmazta .'Nyéki Zeke Lajos rtf. tanítónak a magyar népdal ismertetéséről szóló előadását is, melynek énekszámait a népművészeti tanfolyam hallgatói adták elő. Bötösné Körötz- tös Éva szépen és sikerrel előadott kedves szavalata után a tanfolyam hallgatói zenekisérettel a Hunyadi indulót adták elő, majd DózBapálné Sallai Éva, Eövécs Lajos, Csapai Péter és Téren András mutattak be ügyesen egyfelvonásos kis színdarabot, mely után a ref. Dalkör régi magyar nótákból összeállított kedves dalcsokrot adott elő Nyéki Zeke Lajos dirigálása mellett hatásosan, szép sikerrel. Ezután Eovácsné Nagy Sára a tanfolyam hallgatói nevében köszönte meg a tanfolyam vezetőjének soksok fáradozását, átadva a tanfolyam hallgatói által számára készített sárközi hímzésű gyönyörű diványpárnát. A vezető meghatva köszönte meg á nem várt ünneplést. Befejezőül a férfidalárda a „Nem, nem, soha 1“ c. dalt adta elő szép hang színezéssel. Az ünnepély végeztével többen az esti vonattal visszautaztak, mig a környékbeliek a polgári olvasókörben rendezett társasvacsorán vettek részt, melyen lelkes pohérköszön- tők is hangzottak el, üdvözölvén a kerület képviselőjét s a tanfolyam I vezetőjét. tetni. Az Iparos Székház nagytermé ben folyt le ez a ha!vacsora, melyen Szabó Gyula ipartestületi elnök formás beszédben üdvözölte dr Oj ffy Imre országgyűlési képviselőt és a többi vendéget, majd az 1848. évi márciusi eszmék ébrentartására és a márciusi hŐBÖk emlékének tiszteié téré hivta fel az ünneplő közönséget. A társaság a legjobb hangulatban kéBŐ éjjelig maradt együtt és az ipa-1 rosság szeretettel vette körül dr örffy Imrét, akit ez alkalommal is sokan kértek fel különböző ügyes- bajos dől-. gaik elintézésére. Bölcske- Szentandráspuszta. Bölcske-Szentandráspusztán iskolai és népünnepély keretében emlékeztek meg mároius tizenötödikéről a tanulók, a tanyai leventék ób nagyszámú közönség részvételével. Kreskay János tanító mondott nagyhatású ünnepi beszédet, majd szavalatok és énekszámok töltötték ki a műsor első felét. Szépen szavaltak : Pálinkás Jó* zsef, Kiss József és László, Kiss Imre, Lamszieder János, Gutái Magdolna, Kiss Biri, Fekete Mária, Höss József, Tatár István, Orbán Rozi és Erzsiké, MérgeB Teréz tanulók és Holp Lajos levente. A műsor második felében előadták „A honvágy0 cimű mesejátékot, majd a „Bús magyarok0 énekre alkalmazott ünnepi torna-kö- nyörgést. A 32 szereplő közül kiváltak : Szaké eh Margitka, Szabú Mária, Kiss József és Zsuffa Klári. A szép táncokat Zsuffa Ödönné intézőná tanította be és ő készítette a díszleteket, ruhákat éB kellékeket is. Ozv. Forster Arturné pedig úgy anyagilag, mint erkö’csileg támogatta a hazafias ünnepség előkészítő munkáit.- Kisdoreg. Kisdorog községben külön ünnepelték meg március tizenötödikét a leventék és külön az iskolásgyerme- kek. Este hazafias ünnepély volt a Gazdakörben, amelynek nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Est a kiválóan sikerült ünnepélyt Szieb Antal tanító, a kör elnöke rendezte és a hatásos ünnepi beszédet Fischer József nyug. rendőrkapitány mondotta, A műsor keretében a gazdaköri tagok gyermekei szavaltak. Az ünnepélyre felvonult az elöljáróság vezetésével a község minden szá- mottevő polgára és teljes számban megjelentek a Német Népművelési Egyesület tagjai íb, akik néhány szép énekszámmal is szerepeltek az estélyen. A lélekemelő ünnepség záróbeszédét Szieb Antal tanító mondotta, a magyar haza iránti hűségre, az összes állampolgárok közős összefogására és az elődök hazafias példájának követésére buzdítva a németajkú polgárságot. Kisszékely. Távol a vármegye székhelyétől, a közlekedési hálózattól elzárt kis magyar falunak az ünnepélyét bevezette a leventezenekar 5 órai ébresztője. Kilecc órakor a rk. templomban ünnepi szentmise volt, melyet Rákossy Ferenc plébános celebrált. Utána 10 órakor volt a róm. kát. iskola ünnepélye. Az iskola énekkara Kiss János ig.-tanitó vezénylete mellett a Himnusz után több • hazafias dalt énekelt. Vo’t több sza- I valat, melyek közül különösen kivált Március tizenötödike. Egyes szám ára 12 fillér.
