Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-03-05 / 19. szám
IV. évfolyam. 3. szám. 1932 március 5. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE ______________________________________ HIVATALOS LAPJA Fe lelős szerkesztő: John Sándor vm. g. e. titkár. Szerkesztőség: Szekszárd, Vármegyeház. Telefon: 125 A tejkérdés. Évek óta husódó harc a termelő és vevő, illetve tej vállalatok kösött sem tudta nyugvópontra juttatni e kérdést. A termelők résiéről egy önvédelmi harc folyik, hogy biitositsa az ő nagy fáradságával és különösen nálunk Tolná vármegyében sok hozzáértéssel fejlesztett tejtermelés önköltségeit. A földmivelésügyi miniszter mafcői programmbeszédében felhívta a gazdákat, hogy a kartellek ellen a gazdák is kartellbe tömörüljenek. Tolna vármegye kisgazdái voltak az elsők, akik ilyen tömörülésre szövetkeztek. A szövetkezetek érdekük megvédése céljából alaku’tak, hogy a vállalatoknak ezáltal is lehetővé válljék kevesebb regieköítség mellett a tér melőknek nagyobb árat biztositani. A jövő értékesítés szempontjából is Hagy jelentősége van a sző vetkezetnek, mert módjában lesz szabályozni, hogy az ipari tej feldolgozása okszerűen történjék. Az okszerű feldolgozás által exportképes, úgynevezett márkás vaj készül, mely egyedül ké pea a belföldi tejtermékfelesleget exportálni és ezáltal a belföldi tul- produkciót csökkenteni. Mert tulajdonképpen az exportra nem alkalmas vaj, mely a kisebb és csak alkalmi tejvevők által készül, a belföldi vajpiacot elárasztja ezzel as áruval és lényomja a vajárakat. Nagyon fontos volna a jövőben odahatni, hogy a tej szövetkezetek egy bizonyos irányt adjanak a tejvállal— kozáknak, illetve tejvevőknek, hogy «milyen arányban kell kivitelre atka! maB tejterméket produkálni. Példaképpen a jelenlegi belysetre utalok. Berlinben, mely a mi főkiviteli piacunk, február második felében a magyar vajár kilogrammonként 3 80 f>engő volt, mig Budapesten a vaj átlagban cca 3.30 P t jegyzett. Minthogy a vámvisszatérítés a Berlinbe való szállítás és vám költségeit fedezi, nálunk, ba elegendő exportképes vajat termelnénk, február hóban literenként közel ll/j pengőd'lérnél magasabb árat értek volna el a Szövetkezetek. Minthogy kivitelre alkalmas áru iebruár hóban alig volt és abban „főiképpen a nem szakszerű és rendes üzemmel dolgozó tejvevők, illetve tejvállalatok a hibásak, a belföldi tnlprodukció a budapesti piacot elárasztotta ilyen áruval és természetesen igy az árakat lenyomta. Sajnos, az elmúlt január hónapban másképpen állott a helyset. Január hónapban a berlini átlagos vajár 2‘76 P volt. Valamint a. tejárak Berlinben is katasztrófálisan rosszak voltak. Fogyasztási tej, vagyis a B :rlinhez közel fekvő gazdaságok tejükért frankó Berlin 17 pengőd lért, az ipari, illetve szövetkezeti tejért frankó Berlin nem egész 11 pengőd lért tudtak csak elérni. Mindezeket összegezve, nekünk a jövőre nézve is esik az marad a meggyőződésünk, hogy a szövetkezést tovább kell fejlesztenünk, hogy érdekeinket minden irányban megvéd- hessük és igy a tejtermelőknek is módjukban legyen a tejtermelést, illetve annak termékeinek mikénti feldolgozását és értékesítését is irá- , nyitaoi. H Adóügyi értekezlet az Országos Mezőgazdasági Kamarában. A jövedelmi- és vagyonadó kivetésénél a múltban sok sérelem érte a gazdákat és hogy ezek a sérelmek végre orvoslást találjanak, az Országos Mezőgazdasági Kamarában a vidéki mezőgazdasági kamarák igazgatói és adóügyi referensei értekezletre jöttek össze, amely értekezlet adóügyi vonatkozóan és a gazdatársadalom érdekében szóló határozatait a pénzügyminiszterhez azon kérelemmel terjesztette fel, hogy az azokban foglaltakat a fo'yó évi jövedelem- és vagyonadó kivetése tárgyában kiadandó rendelkezéseinél vegye tekintetbe és azoknak érvényt szerezzen. Az értekezleten elhangzott és a minisztériumba felterjesztett kéréseket a gazdaközönség tájékoztatása céljából az alábbiakban ismertetjük : Az adóköteles jövedelemnek becslés szerinti megállapításánál az adókivető hatóságok eddig nem voltak figyelemmel az egyes üzemágak veszteségeire, illetőleg ezt a veszteséget más forrásból származó jövedelmek összegéből nem vonták le. Épp erre való tekintettel kérte az értekezlet, hogy az adókivető hatóságok az ősz- szes jövedelemforrásokból mutatkozó jövedelmek összegéből vonják le a veszteséggel záró üzemágak összegszerű veszteségét. Ugyancsak kérte az értekezlet, hogy a gazdálkodás normális kereteit meg nem haladó állattartás, mint pld. baromfitenyésztés, nyultenyéBztés, stb. mint mellékhaszonvétel a becslés szerinti eljárásnál ne vétessék számításba, m'jrt hiszen a gazdaság jövedelmezőségének megállapításánál a szálastakarmányok és abraktakar- mánynemüek hozama már egyszer számításba lett véve és igy azokat a mellékhaszonvételeknél ismételten számitáBba venni igazságtalan. A felterjesztés az ármentesitési járuléknak, a kegyúri terheknek a figyelembevételét is kérelmezte, mert a múltban ezen tehertételeket a becslésszerinti eljárásnál az adókivető hatóság figyelmen kivül hagyta. Igen nagy fontosságú a felterjesztésnek azon óhaja, amely a vagyonadó szempontjából követendő értéke- | lési eljárások szabályozását és módo- | sitását kéri. Ezen kérdésnek azért van nagy jelentősége, mert a pénzügyminiszternek a muH év végén megjelent rendelkezése szerint a jövedelemadó azoknál az adózóknál, akiknek a tehertételekkel oiökkentett vagyonértéke az 500 000 pengőt meghaladja, nem lehet kisebb, mint a vagyonadó alapjául vett érték 2 ezreléke. Ezeknél az adózóknál tehát exisitenciális érdek a vagyonnak a tényleges érték szerinti falvétele. Éppen erre való tekintettel kérte az értekezlet, hogy a mezőgazdasági haszálatra rendelt ingatlanoknál a tényleges forgalmi érték legyen az irányadó és ciak az esetben, ba ez nem állapítható meg, legyen az értékelés alapja a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme, olyformán, hogy 10 korona kát. jövedelmen felüli földek kát. tiszta jövedelem harmincszoro-. sánál magasabbra ne legyenek értékelhetők. A szőlők értéke —- tekintettel a szőlőgazdaság évek óta tartó dekonjunktúrájára — a szántóföld értékével egyenlően legyen számításba véve. A élő és holt üzemi tőke értékelésénél a gazdasági viszonyoknak a múlt évivel szembeni romlására való tekintettel azon óhajnak adott az értekezlet kifejezést, hogy egy számos állatnak az értéke 120 pengőtől 240 pengőig, a holt felszerelésnek az értéke pedig a földbirtok értékének 3°/0 -tói 6°/0-ig legyen számításba véve. Külön kiterjedt a kérelem a rögzített jövedelemadónak hivatalból való törlésére éB uj kivetés elrendelésére. Rámutatott a felterjesztés arra, bogy a rögzítések 32 pengős búzaárak mellett történtek és ez ez adóalap a mai jövedelemnek már meg nem felel, tehát a fönntartása sérelmet jelent. A földbirtokból származó valóságos jövedelmek kiszámításához minden mezőgazdasági kamara a körzetéhez tartozó gazdaságokra vonatkozóan számadatokat nyújt az illetékes pénzügy igazgatóságokhoz, amely számadatok felölelik a vármegyei átlaghozamokat és a boldankinti termelési költségeket. Ezen adatszolgáltatásból a pénzügyi hatóságok eddig ciak a nyers jövedelem-kimutatást fogadták el, mig a termelési költségszámítást mellőzték és ehelyett szabad mérlegelésük szerint döntöttek a jövedelem megállapítását illetően. Terin éssetes, hogy ez által egy a valóságnak meg nem felelő jövedelemkimutatást eredményeitek, miért ia aion óhaj is kifejezésre jutott a feltörj esatésben, hogy a pénzügyig!!- gatóságok kamaránk adatazolgáltatá- sait necsak a terméshozam tekintetében, hanem a termelési költségek ssámitásba vételénél is vegyék figyelembe és a jövedelmet ne önkényesen állapítsák meg. Külön kitért az értekezlet a köz- mnnkaváltaág igazságtalan voltára s számadatokkal igazolta, hogy egy 3 holdas gazdának holdankint 8 P, mig egy 24 holdas gazdának holdankint 1 P közmnokaterhet kell viselni csak azért, mert a közmunkaváltság az igavonó állatok után van kivetve. Ugyarciak rámutatott a traktoroknak közmunkaváltság címen való igazságtalan megterhelésére is és kérte, hogy minden oly esetben, amikor beigazolódik, bogy a traktor közutat egyáltalán nem vesz igénybe, azok ntán közmunkaváltság ne legyen kivethető. Most már ciak az volna kívánatos, hogy a mezőgazdasági kamaráknak a gazdatársadalom érdekében tett és igazságos alapokra helyezkedő felterjesztését a pénzügyminiszter ur is magáévá tegye és az eddigi sérelmeket rendeletileg megszüntesse. GAZDAHIREK. — A február havi tejár: A Közös Árjegyző Bizottság az elsőrendű teavaj nagybani árát február hónapra 3 P 36 fillérben állapította meg. — A Futura rendezi a gyapjuaukciá kát. A közel három évtized óta éven- kint tartott gyapjú aukciókat a gyapjú- árverések rendezésére alakult szindikátus vezetésében beállott változás miatt folyó évben már a Futára gyapjuosztálya vezeti. Esen intéz mény a külföldi gyárosok és kereskedők feltétlen bizalmát bírja és az ő versenyük kifejezésre juttatja az áru valódi napi értékét. Minthogy a külföldi vevőközönség régi ismerője az egyes gazdaságok gyapjutermé- keinek, élénk figyelemmel várja, hogy mely tételekre számíthat a gyapjú aukción. A gazdaközönség érdeke tehát, hogy termelendő készleteit mielőbb bejelentse. Felhívjuk még a gazdaközöoség figyelmét arra, hogy a Futura az uradalmak és kisgazdák gyapjúját napi áron is megveszi és erre kamatmentes előleget ad. Az érdeklődők forduljanak felvilágosítás ért a Falura kirendeltségéhez Ssek- szárdon a Szekszárdi Népbank épületében, ahol a legrészletesebb tájé- l kozást nyerik.
