Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-03-05 / 19. szám

Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda" XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 március 5. 19. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és térsadalmi lap. Szerkesztőség ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. | Tel efon szám 85 és 102. Előfizetési díj; Félévre-----------6 pengő. | Egész évre______12 pengd. Fősz erkesztő: II Felelős szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. || BLÁZSIK FERENC. A lap meZleleolk minden sssrdán és saombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir- , detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkén t 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Károlyi Gyula prosrammja. A miniszterelnök a parlament leg­utóbbi ülésén nagy hatást keltett beszédben ismertette a kormány pénz­ügyi és gazdasági kibontakozási pro- grammját. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, bogy ez a programm sark­köve lesz a nehéz időkből való ki­lábolásnak. Gróf Károlyi Gyula be­széde teljes sikert aratott nemcsak a mögötte állé nagy kormányzépárt körében, da a parlamenti pártok úgy­szólván mind an polgári gondolkodású szárnyán. A kormány programmjának be­jelentése összeesett a parlament ülé­sének elnapolásával és ebben a tény­ben komoly összefüggést kell fel­ismernünk. Mindenhez idő kell éB minden nagyjelentőségű terv meg­indítása gondos figyelmet, nyugalmat és tiszta áttekintést igényel. Természetes dolognak tekintjük tehát, hogy amikor a kormány neki­vág újabb célkitűzéseinek keresztül­vitelére nyugalmi időt kér, hogy dolgozhasson a köz javára. A parla­ment elnapolása tehát kizárólag azért történt meg, hogy a hivatott és felelős tényezők megtehessék azokat a múl­hatatlanul szükséges intézkedéseket, amelyek legégetőbb pénzügyi és gaz­dasági kérdésekben tetteket kíván nak. Ha visszatekintünk a kormány közelmúlt intéskedéseire és célkitö­szavai, amikor ujesztendő napján ar őt üdvözlő politikusok előtt vázolta a kormány közvetlen feladatait. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk — és ezt el kell ismernie az ellenzék-' nek is, — bogy a maga elé tfiiött" célokat a kormány teljes mértékben elérte. Sikerült megóvnunk az ország hitelét. Nagy dolog ez olyan állam szempontjából, amelyik tőkeszegény­ségben kénytelen a külföldi államok pénzforrásait igénybe venni. A hitelélet a legérzékenyebb mű­szernél is jobban reagál a tényekre.' Ha Magyarország ezekben a nehéz időkben elveszítené hitelkörüli meg­bízhatóságát, ám nagy kérdés, hogy belátható idén belül el tudná-e nyerni a külföldi tőkék bizalmát. Nagy ál­dozatok árán zikerült biztosítanunk a pengő értékét. Oly szilárdon áll a magyar pénz, bogy egy világáramlat sem tudta megingatni stabilitásában. Elkerültük az infllóiét s ezzel gátat sikerült vetni annak a szörnyű vitus táncnak, ami már egyszer ezt a ge­nerációt alaposén megtépdeste. Ezek a célkitűzések jelentik a kor­mány eddigi elévülhetetlen érdemeit. Megállni azonban itt még nem lehet. Most következnek azok a problémák, amelyeket gróf Károlyi Gyula leg­utóbbi nagy jelentőségű beszéd iban a. emlékezés Vörösmarty flUháíyra. A Tolnamegyei Újság ez évi 6. számában egy kedves emlékezéssel kapcsolatban szóvá tettem Tolna megye néhány régi, előkelő család­jának rokonsági kapcsolatát. Hivat­koztam Gyulai Pálra és Nagy Ivánra, akik a rokonsági kapcsolatot más­ként tüntetik föl, Sserettem volna más forrásra is hivatkozni, dó, saj­nos, eddig nyomtatott forrásra nem tudtam akadni, amelyből a kérdés tisztázható lett volna. * Nem "gondolom, hogy a névtelen cikkíró nyomtatott könyvből meri tette volna állításait, mert időközben al­kalmasint a „Fehórhiju nagyanya“ is ahhoz a bíróhoz fordult, aki egye dűl illetékes ennek az érdekes kér­désnek az eldöntésére. — Minthogy Caefalvay Ferenc görbéi lakos volt a pincehelyi rém. kát. plébániát kér­tem fel a bonyhádi plébánia utján megfelelő adatok közlésére. A pince helyi plébánia lekötelező szívesség­gel, fáradságos munkával napfényre hozta a régi hivatalos főijegyzések­ben rejlő adatokat s Gyulai Pálnak és Nagy Ivánnak adott igazat. Az anyakönyv hivatalos adatai sserint Caefalvay Ferenc alispánnak nem Peresei Julia, hanem Jeszenszky Julianna volt volt a felesége. Ebből a házasságból 5 leány és 1 fiú szár­mazott. A fiú Sándor Herulus Imre Ferenc volt, ki Görbén 1805 februir 4-én született, tehát Vörösmarty Mi- hálynál körülbelül 4 évvel vo!t fiata­labb. 1822 végén Caefalvay Sándor majdnem 18, Vörösmarty 22 éves volt, a barátság tehát kifejlődhetett köztük. A másik anyakönyvi adat Huszár János görbéi birtokosra vonatkozik. Ennek a neje Percsel Zsófia volt. A névtelen cikkíró nyilván a két női nevet tévesztette össze emlékezetében, ezért jelezte Huszár János nejéül Peresei Júliát. Ha a Peresei családra vonatkozó anyakönyvi kutatásaim helyesek, akkor Perczel Zsófia Perczel Ignácnak és szendrei Assalay Anná­nak a leánya (Mária Sophia Theresia), ki a bonyhádi plébánia születési anya- könyvében 1790 decsmber 2 - áról van bejegyezve; Peresei Ignác psdig Nagy Iván sserint Perczel József (1699— 1768) tolnamegyei alispánnak nyolc | gyermeke között a legifjabb volt. A pincehelyi anyakönyv nem ellenkezik ezzel a feltevéssel, msrt Huszár János és Peresei Zsófia első gyermeke : Pál Gábor János Görbén 1813 jatfulr 13-án született. Minthogy tehát két külön családról van síé és mindkettő elég népes (Huszár Jánosnak nyolc gyermeke volt), elesik az az állítás, hogy Huszár Pál Csefalvay mostoha fia volt, sót az sem valószínű, hogy a 22 éves Vörösmarty a 9 éves Hu­szár Pállal baráti viszonyban lett volna. Fiatal korban ez a korkülönb ség nagynak mondható. Azt is meg­állapítja a pincehelyi plébánia, hogy Caefalvay Ferenc 1824 ben nem volt özvegy és akkor már 60 éven jóval felül lehetett, születési éve tehát 1760 körüli időre tehető. Ez a körülmény összeegyeztethető a bonyhádi anya- könyv azon adatáva1, amely szerint Caefalvay Ferenc az 1785 augusztus 5-én született Kajdacsy Ferenc Xwér- nek, Peresei Sándor sógorának a keresztatyja. A kedves megemlékezés eszarint, a családtörténeti adatok szempontjá­ból, okvetlenül revízióra szorul. Sőt 1 Most már újabb nehézségek | is merülnek fel. Namcaak lehetséges, de egyenesen valésiinü, hogy az el­mondott érdekes esetnek nem is Huszár Pál, hanem — talán Caefalvay Sán­dor a hőse.' Ebben az esetben a cikk" ölödik bekezdésén is változtatni kell. Végtelenül sajnálom, hogy a „Fehér- hajú nagyanyádnak talán egyik leg­kedvesebb emlékét bolygattam meg felszólalásommal. Azonban nem volt szabad hallgatnom, mert, mint a hi­vatalos adatok is mutatják, valami­féle tévedésről vau azé. Egykori mesteremet, a magyar kritika nagy­mesterét is védeni tartoztam. Köszö­nöm a névtelen cikkírónak, hogy soraival alkalmat adott eddig isme­retlen adatok feltárására, a pince­helyi plébániának, hogy a fáradságos biréi tisztre vállalkozott. Erős a reményem, hogy a nagy költő és a történeti igazság iránti szeretetből megbocsátja a névtelen cikkíró, hogy adataival bővebben foglalkoztam és még olvasni fogú ok Tolna megye egykori nemes urairól. A cikkből ítélve nagyon sok kedves dolgot müveitek azok az arany ifjú ság gondtalan korában. Hajas Béla ev. reálgimn. tanár. Egyes szám ára 16 fillér. HONMENTŐK. Irta: BABAY GÉZA. A honmentés művészetére Erős a hajlam itt minálunk. Hazánk sok vérző, mély sebére Hányféle biztos szert kínálunk. Honmentőknek nő egyre számuk, Rőpdösnek büszke jelszavak. Szép — tetszetősek, ám utánuk Vakon rohanni nem szabad. Ha népek ádáz versenyében Döntő csupán a nagy hang volna, Mi volnánk itt már réges*régen Világ egyetlen nagyhatalma. E téren bennünket le nem ver Egy nép se, bármilyen hiú, Hisz nálunk minden átlagember Szütetett államférfiú. Másnál mindegyik tudja jobban, Mi volna a legfőbb teendő, Hogy itt mielőbb felragyogjon Egy boldogabb magyar jövendő. Legtöbbje büszkén veri mellét, Mint a hon lelkes, nagy fia. De a várt nagy sikerhez ez még Bizony kevés garancia. A honmentés művészetéhez lóakarat s nagy hang kevés itt. Még sok más szellemkincs szükséges, Melynek sugára messze fénylik. Tudás, bölcsesség, hivatoltság Hfjján itt nem lehet soha, Nem, senki e bús, csonka ország Ezer sebének orvosa. Ragyoghat bár rá népszerűség Mosolygó, csalfa délibábja, Mihamar bús középszerűség Ragadja mind mélyebb hínárba. A lángoló, szent nemzetoltár Hű papja csak művész lehet. Távozzék tőle hiú kontár, Számára nincs ott nagy szerep. A biztos, járt utat mi balgán járatlanért ne hagyjuk itt el. Álljunk a jog s törvény alapján Bízó, dacos, nagy ősi hittel. Vár ránk nagy, elrabolt örökség Itt lenn, a magyar ég alatt. E csonka ország jobb jövőjét Kockára tennünk nem szabad. Ne hallgassunk szirénaszavukra Nagy, törtető akarnokoknak, Kik boldog, új létet hazudva A honmentésre felrobognak. Ne szőjjük álmát szép meséknek, Mik itt elérhetetlenek. Leszünk másképp erdőbe tévedt, Szepegő, balga gyermekek. | zéseire, meg kell állapítanánk, hogy | Károlyi Gyula mindazt beváltotta, I amit ígért. Még fülünkben csengnek

Next

/
Thumbnails
Contents