Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-02-20 / 15. szám
XIV. évfolyam Szék szárd, 1932 február 20. 15. szám. Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. fnrliesztfeég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. I Föuerkeuto: j| Keiaiö* «íurkeaitfl: Telefonszám 85 és 102. I SCHNEIDER JÄNOS. || BLÁZSIK FERENC ,, . ... ( I A lap megjelenik minden mrtfta éa atom baton. f® * ’ IBIBüzetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi Félévre — — — 6 pengő. | Egész évre — — 12 pengő. I illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija I pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkint 10 fillér. Állást keresfiknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. »Örök hála.« A lelkiélet egyik legfőbb ékessége és megnyilvánulása, a hálaérzet. Ha a hálaérzet nem ékesítené an emberi lelket, úgy sokszor kietlenné válnék az élet, mert az emberi társadalmat éppen az teszi magasabbrendüvé, hogy z hála jótókooy harmatként üdíti fal azokat, akik magánéletükért, vagy közéleti szereplésükért elismerést, há lát érdemelnek s azt embertársaik részére meg is kapják. — A római orator erre is a legszebb formát keresi és találja meg, amikor Antonius szájába adva a szót, Caesar holtteste felett reámutat azok gyarlóságára, akik Caesar nagyságát felejtik, holott irányában hálára volnának kötelezve, de emberi indulatokból a hála- nyilvánítást elmulassiják, sőt hála- nyilvánitás helyett méltatlan kritikára, vagy éppen hálátlan cselekedetre ragadtatják magukat. A római szónok ezt így fejezi ki: „A rossz, mit ember tesz, túléli ót; a jó, gyakorta, Birba száll vele.“ íme tehát már a klasszikus kor feljegyezte azt, bogy az emberi lelkiélet megnyilvá nulásának, a hálaérzét kifejezésének helye van ott, ahol valóságos érdemeket kell méltatni, elismerni és jutalmazni. Az uj korszak klasszikus népai közé sorolhatjuk első helyen az angol népet is ős éppen ezért az angol közvélemény időről-időre történő megnyilatkozásait nyugodtan vehetjük zsinórmértékül. — A Times, Anglia egyik legtekintélyesebb sajtóorgánuma, az angol közvélemény szócsövének tekinthető. A Times írja rendes évi közgazdasági szemléje során, hogy gróf Bethlen István kormányzatának ideje a magyar közgazda- sági élet fontos korszakának tekinthető. Magyarország — írja a Times — örök hálával tartozik neki a bá tor és bölcs vezetésért, amellyel az országot a békekötést követő súlyos és sötét éveikben az élet és az erősödés útjára vezette. Minden elismerő szó, méltatás jól esik nekünk, akik valóban súlyos körülmények kösött építgettük és építgetjük nemzeti életünk uj alapjait és felülépitményeit s jól esik, ha olyan helyréi kapunk őszinte szót és nyílt kritikát, ahonnan a dicséret éa elismerő szó épp oly jól esik és felemel, mint a nemes kritika. A gyarló emberi élet megnyilvánulásai közben, a sodródó élet forgatagában alig számíthatunk örök hálára, hiszen a múlandó éa forgandó élet sokszor teret enged az embari gyarlóságból táplálkozó gyűlölködésnek. Qróf Apponyi Albert egy életen keresztül szolgálta nemzete ügyét éa legutóbb is Genfben a világ csodálatát terelte a magyar nemzet felé és mégis — életutain — többször vo t kitéve annak, hogy hálátlanságot és méltatlan kritikát kellett egyesek részéről elszenvednie. Akkor, amikor az angol közvéleménynek Bethlen István személye iránt immár nem először történt elismerő megnyilat kosását olvassuk, ebből a tényből Bathlen István államférfim működésének, a külföld részéről történt újabb honorálását vehetjük tudomásul és jelenthetjük. Az emberi gondolkozást és érzést — igaz, nem lehet nn> forrnia ál ni, de az emberi elfogultsággal, a politikai gyűlölködéssel és a sötét leik ismeretlenséggel szemben szükséges reá- mutatni a tényekre. Bsért hivatkozhatunk a Timesen keresztül az zngol közvélemény újabb megnyilatkozására és ezért kell reámutatnunk arra, hogy a gazdasági válság, amely az egész világon általánossá lett, még az olyan államférfiak státnsát is meg ingatta és méltatlan kritikával kísérte, mint amilyenek a különböző európai államok vezérpolitikusai és államférfiai voltak. Éppen az a kö- rü'mény, hogy a gazdasági válság nyomasztó t zenvédésé és nyűge alnl nem szabadulhatott egy állam sem, ez a körülmény igazolja azt, hogy a békeszerződések árán teremtett uj gazdasági rend a világgazdaság csőd jét készítette elő és hogy ez alól a teher alól nem szabadulhatott egyetlen állam Bem. Az emberek szívesen veszik ki részüket a mások sikereiből, de épp olyan gyorsasággal vonulnak félre onnan, ahol valamely okból, külső körülmények hatása alatt a sikertelenség kopogtat az ajtókon, A világgazdasági krízis független volt a vezérpolitikusok és államférfiak emberi tevékenységétől és a gazdasági leromlás oka az uj gazdasági rend volt. Az a megbomlott gazdasági rend, amely a békeszerződéseken keresztül a bizalmatlanság és az elzárkózás politikáját inaugurálta. Hiú pártpolitikai erőlködés a vi lággazdasági válságért az egyes államok kormányait okolni. Egyetlen helyes megoldás és diagnózis az volna, ha az európai kormányok beismer| nék és deklarálnák ait, hogy a gaz- j dasági krizis oka a békeszerződésekből folyó beteg gazdasági rend. A Times közleménye kinyilatkoztatása annak, hogy Bethlen István z békekötést követő tulyos és sötét években erős és bátor kézzel vezette az ország Ügyeit. Már pedig a békekötés 13 ik esztendejében nemhogy enyhültek volna a viszonyok, ellen kezőleg, világszerte súlyosbodtak. — A világgazdaság leromlásának csak azon kormányok és államférfiak az okozói, amelyek erőtlenek voltak i ahhoz, hogy a békeszerződéseket reparálják és ezzel a régi, kipróbált gazdasági normákat évszázados pozícióikba visszahelyezzék. Ha pedig a Timesen keresztül az angol közvélemény „Magyarország örök hálájára“ érdemesnek tartja éa ítéli Bethlen István munkáját, akkor a nemsetnek meg kell hallgatnia az angol közvélemény ítéletét és nem adhat hitelt az álprófétáknak, akik csak azért gáncsolják és kritizálják, mert hatalmas képességével, hatalmas külföldi barátaival és összeköttetésével útját I állja a politikai dilettántizmus felelős- I ség né kttli próbálkozásainak. Sürgős adóügyi kérdések. Kivonat dr őrffy Imre képviselőnek as Egységes Pártban tartott előadásából. Aki ma adóreformról beszél, azt I könnyen meggyanúsítják demagógiával, vagy ha ezt nem is teszik, időszerűtlennek jelzik a kérdést azon a címen, hogy ilyen rendkívüli gazdasági viszonyok mellett egyetlen kérdés végleges rendezését sem szabad megkísérelni. Azt hiszem, nem lesz nehéz mind a két álláspontot megcáfolni. Rendes viszonyok között az az általános tünet, hogy a gazdaságilag erősebbek adóügyekben is jobban meg tudják magukat védelmezni, nem okoz olyan visszahatást, mint ma, amikor egyes rétegeknek annyink sincs, hogy a létminimumukat biz tosiihatnák, közteherviselésre pedig teljesen képtelenek. Hogy ez az utóbbi kategória mennyire kitágult, azt könnyű bebizonyítani szakemberek által végzett számítások utján, ha ugyan az élet maga nem a legjobb bizonyíték e tekintetben. A 7—8 holdas kisgazdák pontoz számítás szerint a 840 pengőben megállapított létminimumát se biztosija a jelenlegi terméshozam. Legalább 50—100 pengő hiány mutatkozik nála anélkül, hogy egy fillért is számítanánk adóra. A nagyobb gazdák helyzete sem kedvezőbb, mert ezeknél nem bir jelentőséggel a családi munkaerő, mely a kisgazdánál döntő faktor. — Ez rendkívül sötét kép, amelyen az adóreformokon túlmenően az általános gazdasági helyzet javulása hozhat csak végleges gyógyu lást. Éppen ezért bármilyen fontoB is az adókérdés, addig, mig az értékesítési és a hitelválság nem enyhül, az adókon keresztül a magyar mezőgazdáknak éa különösen a kisgazdáknak élethalálharcukban döntő segítséget, sajnos nem adhatunk. Es azonban nem jelenti azt, hogy mindent el ne kövessünk a közterhek enyhítése, helyesebben arányos megosztása tekintetében. Est az is indokolja, hogy megbízható számítások szerint a mezőgazdaság általános közterhe az 1913. évi állapottal szemben 1927-ben 250 százalékkal emelkedett, ami eleget mond. Ha tehát nem volna értékesítési és hitelkrizis, akkor is sürgősen kellene közbelépnie az államhatalomnak. A nehézségekhez járul még az is, hogy a bolettaaegitéat el kellett ejteni és hogy az orosz búza dumping az idén előreláthatóan ismét fellép. A magyar gazda helyzete a fent előadottakon kívül még azért is különös figyelmet érdemel, mert hiszen egész családjának munkája ingyen van, igen gyakran semmit sem tud eladói és az iparosokkal és kereske dőkkel szemben, ingatlan vagyona révén közterhei túlnyomórészt olyanok, amelyekből behajthatatlanság címén leírni nem lehet. Sokat lehetne még e kérdésről írni, de hiszen a cél nem a bajok megállapítása, hanem az orvosságok keresése. Ezek közül a következőket ajánlom a kormány figyelmébe: Általában ki kellene mondani, hogy a földadónál a kataszteri korona helyébe a pengó lép, mert ez egyszerűsítené a kivetést és bizonyos köcy- nyitést is hozna, ötven kataszteri koronáig a csak mezőgazdasággal foglalkozónak teljes mentességet, azontúl 100 kataszteri koronáig 50 százalékos, százon felül pedig 25 százalékos engedményt keltene adni. A hegyi szőlőknél 100 kataszteri koronán alul teljes, azonfelül pedig sainEgyes szám ára 16 fillers
