Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-02-17 / 14. szám

1*82 február 17. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG magaaatosságát, utolsó tollvonásnak, utolaó kiáltásunk is as len: Hisaünk Magyarország feltámadásában 1 A közgyűlés a aárasámadist és aa igaagatóság jelentését tudomásul vette én elhatárolta, hogy a 294*74 pen- gőnyi vessteséget a folyó évi ssám- lára vitai áL Hock István, a felügyelő bisottság elnöke olvasta fel esután a bisottság jelentését, amely után a közgyűlés sa igaagatóságnak és a felügyelő bízott tágnak a felmentvényt megadta. Bodnár István elnök fejeste ki es* után a közgyűlés kössönetét Schnei* der János ügyvezető igazgató-főszer* kesetőnek a lap életének minden moaeenatára kiterjedő jelentésért és aaért a lelkes munkáért, amellyel a Tolnamegyei Újság ügyeit oly féltő gondossággal veteti és Blássik Fe renc felelŐB szerkesztőnek lelkes bus­"TURUL” SZALON SZE nemesített magyar szén magas hőfokkal, tartós parázzsal ég, nem kormot» nem ffittől! Ideális lakáaffltő anyag 100 kg 10 kg-os csomagokban 6 pengő (háshos szállítva) STEIGER ISTVÁN fa- és szónkeroskedö Szék szárd, Alkotmány ucca 1. (a régi kórház mellett) — Telefon 46 galmáért és értékes munkálkodásáért. Schneider János Ugyveaető igazgató a maga, szerkesztőtársa és a lap munkatársai nevében is megköszönve as elismerő ssavakat, indítványozta, hogy a közgyűlés mondjon jegyső- könyvi köszönetét Bodnár Istvánnak elnöki működéséért és a közgyűlés vezetéséért. Az indítvány egyhangú lelkesedéssel elfogadtatván, a köz­gyűlés véget ért. A Szekszárdi Népbank Szövetkezet közgyűlése. Vármegyénk egyik legrégibb inté- sete, a Szekszárdi Népbank Szövet kését, folyó hó 14 én délelőtt 10 órakor tartotta saját helyiségében Szeghy Sándor elnökletével rendes évi kösgyttlését, amelyen 44 tag a maga és-205 tag meghatalmazásában 1442 üzletrési képviseletében vett rósst. Az ülést Szeghy Sándor elnök hosszabb, beszédben nyitotta meg, kegyelates szép szavakban emléke­zett elhunyt elődjéről dr Kramolin Qynláról éa nagy szakavatottsággal vázolta a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetet. A nagy tetszést kiváltó megnyitó után z jegyzőkönyvveze­tésére Schneider Elemért, hitelesíté­sére pedig dr Halmos Andort és Frei János Vesztergombit kérte fel. Az igazgatóság jelentését Schneider Já­nos ügyvezető-igazgató ismertette, amely jelentés hosszan foglalkozott a gazdasági helyzettel, zz intézet éle­tében előfordult nevezetesebb esemé­nyekkel, kegyeletes szavakkal párén tálta el dr Kramolin Gyulát, Holub Jánost, Adler N. Jánost és Cziráki Ferencet. Behatóan ismertette a szö­vetkezet üzleti politikáját, amelynél a vezetőség £5 feladatának tűzte ki, hogy a bajba jutott adósokkal szem­ben ne mindig a jog hatalmával él­jen, hanem megértő segítség állás­pontjára helyeikedjék, végül sajná­lattal^ vette tudomásul a belügyminisz­teri rendelet következtében igazgató­sági tagságáról lemondott Főglein JÓsaef városgazdának a vezetőségből való távozásit. A minden részében lendületes és nagy szakértelemmel összeállított je­lentést a közgyűlés élénk tetszéssel fogadta« és afelügyelőbizottság jelen­tén után, amelyet Steicfeld Béla felűgyelóbizoUsági elnök ismertetett, az 193 L évi ’zárszámadást jóváhagyta én- a tiszta nyereség feloasiáaa iránti igazgatósági javaslatot elfogadta, az igazgatóságnak és felügyelőbisottság ónk a felmentést megadta. Elbatárosta, hogy Sehend! Károly- nak, az QKH alelnök vezérigazgató­jának, Kovács. János-ügyvezstó igaz­gatónak és Borsődy Sándor igazgató­nak a szövetkezet támogatásáért kö­szönetét szavas. [ Schneider János ügy vetető igazgatónak, az igazgató­ságnak, felügyelőbizottságnak és a tisztikarnak odaadó munkásságokért köszönetét mond, az igazgatósági je­lentésben elparentáltak emlékezetét jegyzőkönyvben megörökíti és végül elhatározta, hogy május hóban tartja meg a szövetkezet 60 éves jnbiláris közgyűlését. A megüresedett igazgató állásra egyhangúlag Takler Jóssef Prantner kisgazdát, a felügyelőbizottsági tag­ságra pedig Horváth Károly újvárosi plébánost választotta meg. Mintán Schneider János köszönetét mondott Szeghy Sándornak a köz­gyűlés vezetéséért és az elmondott gyönyörű megnyitóért, a közgyűlés­nek vele, igazgató- és hivatalnok­társaival szemben megnyilatkozó el ismeréséért, az igazgatóság nevében szívélyesen köszöntötte az újonnan megválasstott igazgatót és felügyelő bizottsági tagot. Ezzel az ülés 11 órakor véget ért. Szociális agrárpolitika. Nehéz időkben, a mezőgazdasági válság legsúlyosabb napjaiban vette át a földmivelésügyi tárca vezetését Purgly Emil, az uj miniszter. Nem­csak az képesíti őt erre z felelősség­teljes állásra, hogy maga is jó gazda, ak^ lelkének minden szálával össze van nőve a magyar anyafölddel, hanem azonfelül a mezőgazdasági érdekek szolgálatában mint mező­gazdasági kamarai elnök alaposan megismerhette az egész mezőgazda­ság közös bajait, a termelés és az értékesítés fogyatékosságait éB hiá­nyait s megtanulta, hogy mire van saüksége az ország legnagyobb és legfontosabb gazgasági ágazatának. I Az nj miniszter már első parla- I menti felszólalásával igazolta, hogy I a legbehatóbban ismeri tárcájának minden részletkérdését. Nagy gyakor­lati érzékkel és gyorsan minden bü­rokratikus huzavona nélkül fogja megoldani az állathizlalás legnagyobb nehézségeit, elsősorban a tengeri be­hozatal problémáját. Minthogy nem termett itthon elég tengeri, hogy ebből az állathizlalás szükségletét fe­dezni lehetne, az állattenyésztés ten­geri behozatalra van ntalva. Ezt a szükséges behozatalt azon­ban megnehezíti a devizakorlátozás, amely nem engedi meg, hogy nagy devizaioségünkben esetleg nem okvet­lenül szükséges importra fordítsunk külföldi fizetőeszközöket. A főld- mivelésügyi miniszter feltétlenül el­ismeri az állathizlalás céljára szolgáló tengeribehozatal szükségességét és az állathizlalásra mu'hatatlanul meg­kívánt tengerinek importját lehetővé is akarja tenni. A gyakorlati meg­oldás az lesz, hogy Ö9szeiratja sürgő • sen az egész országban, mennyi állat vár hizlalásra és hogy mennyi az a tengeri mennyiség, amely e hizlalás céljára a külföldről importálandó. Ennek a szükséges mennyiségnek a behozatalára azután akár a külföldi fizetőeszközök rendelkezéerebocsátá- sával, akár árucsere utján gondos­kodni fog. A Bertéshizlalást különö­sen fenyegető veszélyt ezzel a föld mivelésügyi miniszter elhárítja. De ugyanily céltudatos cselekvés' ről tesznek bizonyságot a fölmivelés ügyi miniszternek az inBégakció le bonyolításáról mondott szavai isj amelyekben erélyesen visszautasította a szociálistáknak azt a vádját, mintha ebbe a kormány politikát keverne be. öntudatosan kijelentette, hogy a segélyre jogosultak épp úgy részesül nek támogatásban, vagy épp ugj kapnak munkát, akár szervezeti munkások, akár nem azok. A segít ség kelléke nem a politikai pártállás hanem a rászorultság. Az ínséges vi- dékekeu folyamatban van a busa- segély szétosztása, de csakis munka ellenében adják ki a buzasegélyt. Ez alól kivételt csak a hadirok kantak és a munkára egyéb okokbó képtelenek képesnek. Ahol az idő járás rosszrafordulása miatt nincsei munkaalkalom, ott az arra rászoru lók a segélyre előleget is kaphatnak, Az inségakció céljaira az országba már eddig is háromezerháromszázhat- vanöt vagon búza ment széjjel. A földmivelésügyi miniszter egyben be­jelentette, hogy a szétosztás körű! felmerülő panaszokat és sérelmeket a legsürgősebben meg fogja vizsgálni és ahol igasságtalanságot, vagy mél­tánytalanságot tapasztal, azt nyom­ban orvosolni fogja. Már e néhány esetből is kivilág- lik, hogy as uj földmivelésügyi mi nisster gyakorlati ssakférfio, a gyors cselekedet embere és hogy ismeri a szegény földmives nép életét és baját. Aa egységespárt vacsoráján aa üd­vözlésre mondott köszönő felszólalásá­ban pedig felsorolta asokat aa égetó Kérdéseket, amelyeknek megoldása nem várathat többé magára. Ilyen a vetőmagakció, a söidhitel, a lombard- kölesönök, általában a gaadanép hitel- Ugye. Micdeseket akként kell meg­oldani, hogy a gyengébbek és kiseb­bek érdekére különös gond fordittas* sék. De gondoskodásának körébe nemcsak a kisgazdát akarja bevonni, hanem a mezőgazdasági munkásokat is, akiknek sorsa szoros összefüggés­ben áll a gazdaságok boldogulásával. Már eszel a beköszöntőjével is Purgly Emil méltóan lépett a legnagyobb magyar agrárvezér, a nemes emlé­kezetű gróf Károlyi Sándor nyom­dokába, akinek egéss élete és mun­kája a kisemberek felemelésének volt szentelve. _______________________3_ HÍ REK. Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország — mennyország I — Az alispánná névnapja. Kedden volt a névttnnepe Ssévald Oszkárod­nak, mely alkalomból igen sokan elhal mosták Bier enosekivánataikkal. A Szociális Missziótársulat szekszárdi szervezete Kiss Lajos apátplébános, felsőhási tag vezetésével küldöttség!- leg tisztelgett, megköszönve a kiváló elnöknőnek országos viszonylatokban is igen nagy eredményű fáradozásait. — Magyar Sándor aranyplakettet kapott az osztrák repülőktől. As Oas trdk Aero Club Magyar-Wüosek Sán­dor földink oceánrepülése emlékére aranyplakettet készíttetett, hogy az­zal megajándékozza a világhíres piló­tát. A plakett 15 cm átmérőjű, kör alakú, mindkét oldalán művészi re­liefek örökítik meg a nevezetes re­pülést, majd körben a felirat: „Dem Hauptmann Alexander Magyar, Ero­berer des Luftoseansa (Magyar Sán­dor szásado8nak, a légóceán meg­hódítójának). A közel két kilogramm súlyú tömör aranyplakettet az Aero Club Magyar Sándor Bátaszéken lakó édesanyjának, özv. Wilczek Sándor- néuak kóabesittette, mert Amerikába leendő küldése nagyon körülményes lett volna. — Előléptetés. A kormányzó a földmivelésügyi miniszter előterjesz­tésére dr Parragh Gyula miniszteri osztálytanácsos, földinknek, duna- szentgyörgyi nagybirtokosnak a mi­niszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta. — Hivatalvizsgálat a szekszárdi városházán. Száváid Osikár alispán megbízásából dr Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyző ezen és a múlt héten megvizsgálja Szekszárd város­nak és üzemeinek az ügyvitelét. A vizsgálat számszaki és pénzügyi ré­szének lefolytatásában a vármegyei számvevőség segédkezik. Pécsi brikett a legmagasabb kalorláju magyar széni

Next

/
Thumbnails
Contents