Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-02-13 / 13. szám
Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. •ttrkesztfség ét kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl); Félévre ______ 6 pengd. | Egész évre____12 pengfi. Ft azerkeutfi: SCHNEIDER JÁNOS. FelelO. uerkeutO: BLAZSIK FERENC A lap megjelenik minden e.erdán ée atombeton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetfi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengO. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. MMItl hfllnalbnn. Irta: Taksonyi József. Vége a bálnak. Hűvös, friss, hajnali ssél csap meg Ob a túlfűtött, magasfeszültségű éjszaka érthetetlen befejezése egy ridegen kijózanító, szem becsapó dó hajnali reggel. £ jelenet hideg megfogalmazásában sokkal több jelentóség van egy puszta ténymegállapításnál, sokkal riadtabb kérdések vannak, mint az egyszerű reggeli csodálkozásban. Az érthetetlen, csípős, hajnali kábulatban benne remeg a mai élet sok csalódása, az élet farsangjának örök nagyböjtökre való ébredése, kinzó problémák izgatott kérdései miatt nincs mindig csilláros, melegfényU báli éjszaka, miért kell minden báli reg gelnek hűvösnek lennie, miért kell minden örömnek megszakadnia és az öröm édes kelyhében miért az utolsó csepp a legkeser&bb? A mai sok szenvedést látott idők kérdései ezek, amikor elkeseredett harcokon keresztül hajszoljuk a békét ; veszedelmes viharzónában élünk, a szegénység, munkanélküliség, éhínség, keletről felvillanó háborúk fenyegető vulkántalaja reng a lábunk alatt és mi megnyugvást keresünk, várjuk a pillanatot, amikor meg oldódik a lelkek pattanásig fokozott feszültsége; tehát felejteni akarunk, farsangot rendezünk, az élet ezer változatának álarcába öltözünk: a mű- szánalom, a titkolt önzés, agyon- gyülésezett szegényakció, udvariasságba rejtett kíméletlenség, szavakba vésett adakozás, incompatibilis állások nagylelkű lemondásának hősi pózában lépünk a parkettre, fésűk a narkotizált jókedv, megindul az örök tánc, a fox blues, tangó, rumba és riadtan vesszük észre, hogy a tánc utolsó figurája: lépés a — romba, hogy lápok felett jártunk és hogy annyi lázas esemény és pezsgő benyomás után tartalmatlan maradt az élet és üres lélek fogadja a ránk- szakadó csendet. Ez az állapot veszedelmesebb, mint a mai kor megélhetési problémája. Nem tudunk helyesen őrülni, nem tudunk helyesen élni. Napi problémák érdekelnek mindenkit, a mának élnek, nincs átfogó gondolat, mely keresztül Ívelné az aggodalmakat, a megpróbáltatást és gondot. Nemcsak a mai, hanem minden korok emberét túl az egészség, szenvedés és kenyérharc kérdésein, legmélyebben a benső világának harmóniája érdekelte és nem irreális saembe állítás, midőn azt mondjuk, hogy ma is a kenyérharc csak addig érdekel bennünket, amíg éhezünk, a szenvedés is csak addig, amíg fáj és az egészség is csak addig érdekel, amig élünk, viszont benső világunk, a lélek, a halhatatlanság roppant igényével túléli a halált és domináló erejével másodranguvá tesz minden egyéb kérdést. Amidőn sikerült fölfedezni a lélek értékét, amidőn sikerült kialakítani a lélek derűjét, megoldódott napjaink legnyomaBstóbb feszültsége: az elégedettlenség és forradalom. De éppen itt van a mai ember legnagyobb tévedése. Nem veszi észre, hogy honnét fakad a lélek derűje, hogy a lét sötét örvényei hogyan világosodnak ki. Csodálatos egyo'daluság- gal keresi a fényt, az örömöt, az életet és visszariad, midőn a fény mellett árnyékot, az öröm mellett keserűséget és az élet után halált lát, csak a felületen él és nincs ereje leszállni a munka, a küzdelem, a szenvedés mélyébe, bármily értékeket is lát bennük elrejtve, megelégszik, ha arany serlegből ihat lőrét és azt hiszi, ^hogy a rózsa szépsége a majolika vázától függ. A mai ember a felület és a könnyű örömök költészetéből csak a magasracsapó evoe, evoe kiáltását hallja s csalódni fog és boldogtalan lesz, mert nem hallotta meg igazi alaphangját, egy önmagába sülyedő, tompa, lesújtó kongást, boldogtalan lesz, mert nem tanulta meg, hogy ami a farsangi éjszakából születik, az kiábrándító, keserű, hideg hajnali csalódás. Az életnek más h:mnusza is van: a munka, a küzdelem, az alkotás és e diadalmas akkordokban van a legmélyebb életöröm harmóniája, mely a szenvedés ütemeiből verődik ki. Szenvedésből születik minden a világon : a földet föl kell hasítani, hogy teremjen, a gyümölcsöt le kell tépni, a télnek mély álomba kell fojtania az ősz kicsattanó, szétbomló életét és az emberi sors kemény, de egyetlen nevelő eszköze a szenvedés, mely a sokféle, töredékes munkából nagy szándékok végtelenbe futó vonalait akarja meghúzni. Csak aki megsejtette a szenvedés ősenergiáit, az tudott igazán alkotni: kínban fogant nagy gondolatok tették halhatatlanná az irodalmi remekműveket, a küzdeni- j | tudás lesz a legnagyobb tehetség, a nyomor nagyobb festő lett, mint Rembrandt, a haláltusában lett megrázó Mozart R- quiemje, a kereszt lett a megváltás eszköze és a mennyország praeludiuma — a Golgotha. Es a mai életnek is azért van akkora gyötrődése, hogy nőjjön belőle naggyá. Az időn áthullámzó szenvedés szimfóniájában a mai emberiségnek is játszania kell a maga hangszerén és követnie kell az ütemet, mint minden kornak. Ily nagyszabású a szenvedés jelentősége. Nem az a fontos, hogy szenvedjünk, hanem hogy a megpróbáltatást kibirjuk és nem az a lélek lesz aranyveretü, aki szenved, hanem az, aki a szenvedés tüzé- ben felszínre hozta lelkének tiszta nemes ércét: a derűjét. Ha ily gondolattal állunk a nagy- böjti hajnalban, a hideg csillogáson keresztül meg fogjuk látni minden nagyböjtök napfelkeltét, a föltámadást. Washington György születésének 200. Évfordulója. E hó 21-én lesz kétszáz éve, hogy megszületett az amerikai szabad állam megalapítója, Washington György, ö volt az Egyesült Államok első elnöke (1789-97). Ezt az egész világ megünnepli és nálunk is megalakult Washington György Bicentennáriumának Magyar Országos Bizottsága, amelynek élén gróf Apponyi Albert és Berzevicsy Albert áll. A bizottság tagjául vár megyénk alispánját, Szévald Oszkárt is megválasztották. A Washington-ünnepély Budapesten két részben fog lefolyni: február 21—22 én, midőn a Washington emlékmúzeum bemutatása, nagy ünnepi gyűlés és Washington szobrának a Justice of Hungary repülőgépről leejtett koszorúval való megkoszorúzása lesz és a parlament két házában emlékeznek Washingtonról, továbbá július 4-én, az amerikai szabadságharc ünnepén, amikor a budapesti Washington szobor előtt ünnepük a nagy államalapítót. Az összes illetékes tényezők ez ünnepélynek nagy fontosságot tulajdonítanak, nemcsak az amerikai magyarság százezreivel való ezen élő összeköttetésnek a megerősítése szempontjából, hanem azért is, mert Kossuth LajoB, midőn 80 esztendővel j ezelőtt Amerikát meglátogatta, ottani I beszédeiben egyenesen Washington politikai végrendeletére támaszkodva követelte, hogy az amerikai nép ne tűrje a Magyarországon elkövetett igazságtalanságot és lépjen közbe, hogy Magyarország teljes jogaihoz jusson. Kossuthnak ez a fellépése ma is feledhetetlen az egész amerikai világ előtt. Az igazságtalanul megcsonkított Magyarország megsegítése érdekében az Amerikában megindult revíziós mozgalmat ébren kell tartanunk, erősítenünk és ehhez legalkalmasabb a nagy szabadsághősnek, Washirgton Györgynek emléke, akinek Budapesten szobra is VAn. A Washington György Bicentennáriumának Magyar Országos Bizottsága felkérésére Szévald Oszkár alispán felhívta a helyi népművelési bisottságokat, hogy f. hó 20., 21. vagy 22-én tartsanak Washingtonról szóló előadásokat, ismertessék életrajzát és önzetlen hazafiságát. Kívánatos lenne a mozgalomnak minél nagyobb körben való terjedése, hogy az egész külföld lássa és hallja Magyarországnak Washington nagy eszméihez való hűséges ragaszkodását. Hangverseny Pakson. Paks Segítő Bizottsága szombaton az Erzsébet Szálló nagytermében a szegény gyermekek élelmezése és felruházása javára anyagilag is fényesen sikerült hangversenyt rendezett. A műsor első száma Bodnár Istvánnak, lapunk elnökének erre ez alkalomra irt A nyomor cimű köny- nyékét fakasztó gyönyörű prológja volt, melyet Németh Luci nagydorogi óvónő szavalt igen nagy hatást keltve. A Paksi Iparos Dalárda Székely Sándor tanár vezénylésével egy Révffy— Kisfaludy dalt énekelt precíz betanulásban és a közönség lelkesen megtapsolta úgy a jeles karnagyot, mint dalosait. Ezután dr Schvarcz Aladárné zongora számai következtek. Brahms op. 21. Egy magyar népdal változatai és Beethoven Ecossaisse című müveket adta elő a szó legszorosabb értelmében vett tökéletes művészettel. Est követően vitéz Szentlőrinczy Géza dr bátaszéki orvos: a) Hubay : Ablakánál, b) Wieniawsky: Moszkvai emlék, c) Paganini: Sitánkaca- gás című darabokat hegedülte. A közönség elbüvölten hallgatta az esz- | ményi finomságú játékot és zúgó | tapsokkal ünnepelte a kiváló müEgyes szám ára 12 fillér.
