Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-02-06 / 11. szám
Mai lapszámunkban bentfoglaltatik a „Tolnamegyei Gazda“ XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 február 6. 11. szám. Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kladéhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési díj: Félévre _______6 pengő. | Egész évre______12 pengő. FOßzerkesztO: II FelelOs szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden aaerdán és szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként oO fillérbe kerül. Ceglédiek küldöttsége. A ceglédiek küldöttség járásának mindig nagy jelentősége volt és van. Egykor a turini remetéhez mentek a ceglédi százak, hogy az Önkéntes száműzetés keserves éveit megédesítsék néhány órára, elvigyék hozzá a magyar nemzet szive dobogását, a hűséges és hálás ragaszkodásnak érzését. A közeli napokban a ceglédiek a kormány elé járultak deputációval, hogy képviselőjüknek, dr Erdélyi Aladár föidinknek vezetésével kifejtsék, hogy mit gondol, miként vélekedik a magyar elme, a magyar szív a jelenlegi gazdasági helyzetről és mit kíván a mai helyzetnek nem teljes megváltoztatása, hanem orvoslása érdekében. Komoly volt a szónokoknak beszéde és komoly átnyújtott memorandumuknak minden sora. A ceglédiek nem az elégedetlenség felkorbácsolásával, hanem az igazság kérő szavával igyekeznek a helyzeten segíteni és segittetni. Ivády Béla földmivelésügyi miniszter fogadta a kormány nevében a küldöttséget. Nem a politikus köntörfalazása, de az abból áradó igazság, a helyzet valódi megvilágítása ragadta meg sok-sok százezer gazdának értelmét, amikor kivonatban olvasták a ceglédieknek adott választ. A kamat- politika, a kereskedelmi szerződések megkötése és megtartása olyan kérdések és azt őszintén megmondotta a miniszter, ami nem tőlünk függ egyedül, hanem arra befolyást gyakorolnak a világesemények egyrészt, másrészt pedig a szerződő külállamok akarata. Van azonban a miniszter feleletében egy rész, amely bennünket, mint szőlősgazdákat különösképpen megragadott, amely a világesemények forgatagán és a külföld hajlandóságán teljesen kivülesik és ez az, hogy Magyarországon ne lehessen másból szeszt előállítani, mint szőlőterményekből. Nagy jelentősége van ennek a miniszteri kijelentésnek, mert ebből nem csak a ceglédiek, de mi is e csonka ország határai között szerte-szét lakók, megérthetjük, hogy íme mégis vannak magyar vesérpolitikusok, akik néhány százezer magyar embernek kenyerét, a megélhetését, a boldogulását, az életbenmaradását többre becsülik, mint a szeszkartel néhány érdekeltje millióinak tovább halmozását. Ha nem lehet eltörölni, mint ahogy sajnos, nem lehet a borfogyasztási adót, ha nem segíthet rajtunk a szőlőterületek földadójának mérséklése, ha nem tudjuk olcsóbban előállítani a szőlővédő eszközöket, ha nem tudjuk legyőzni a külföld vámtilalmát, akkor CBak egy irányban tudunk kimenekülni mi szőlősgazdák abból a csapdából, amibe kerültünk, ha kormányunk és parlamentünk nem ígéretekkel, de cselekvésekkel tud hatni, hogy a szőlő termékek dolgoztassanak fel elsősorban csak szesszé, ne pedig olyan termények, amelyek behozatalára egyébként is rá van utalva országunk vagy amely termények emberi táplálékra és állathizlalásra is egyaránt felhasználhatók. Hisszük, hogy Ivády Béla föld- mi velésügyi miniszternek ez a kijelentése súlyosan fog hatni ott is, ahol eddig az egyes minisztériumok adminisztrációja között elsiklott a szőlősgazdák érdeke, ahol megteremtődhetett olyan rendelkezés, amely szerint 15 hl. bor kifőzésének alapul 0. N. K. E. közgyűlés Dunaföldváron. Január harmincegyedikén tartotta az OMKE Baumgarten István elnöklésével közgyűlését, amely az elnök nagyhatású megnyitó beszédével kezdődött, hangoztatva, hogy a kereskedő társadalom ellenálló képessége a legminimálisabbra redukálódott és hogy a nemzet életében any- nyira fontos társadalmi osztályt létért való harcában ma már csak a reménység élteti, mert a rosszat a jónak fel kell váltania. A kereskedő társadalmat összetartásra és olyan gazdasági rendért való munkára hívta fel, amely mindenki számára lehetővé teszi a gazdasági boldogulást. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után megejtették a tisztujitást, melynek eredményeképpen az alábbiakból alakult meg az OMKE duna- földvári kerülete tisztikara: elnök Baumgarten István, társelnökök Gál György és Kálmán Géza, titkárok Adler Nándor, Traub László, pénztáros Csernyánszby Imre, ellenőr Menyhey József, háznagy Erős Jenő, ügyész dr Gál József. A központi választmányba delegáltattak : Sipos Ernő, Strassor Bála, Kálmán Mór, Traub Árpád, Schweres Sándor, Je- dovszky Zsigmond, Braun József, Nagy Mihály, Ligeti Béla. Választmányi tagok : Spitzer Á. József, Harangozó Pál. Jovics Tivadar, Herczog József, Schwarcz Mátyás, Simon Mivételével l ruttó 165 pengőhöz jut a szőlősgazda, 30 pengőhöz a borpárlat előállítója és 195 pengő tiszta haszon hoz a borpárlatot értékesítő szeszkar tel. (Olvasható a „Vasárnap“ 1932 január 31 iki számában.) Meg vagyunk győződve arról, hogy lelkes visszhangra fog találni a föld - mivelésügyi miniszternek azon felhívása, hogy álljanak mögé a gazdák, hogy elérhesse azt a célt, hogy a szőlősgazdákon és azok munkásain radikálisan segíthessen. Meg vagyunk győződve arról is, hogy Ivády Béla* miniszternek valóban erőa az akarata ős szívós a kitartása, hogy -— mint mondotta — ezt a gondolatát meg is valósítsa. —r. * Lapunk megjelenésekor sajnálattal értesültünk, hogy Ivády Béla miniszter a kisgazda képviselőknek a Mayer-afférból származó kívánságuk miatt lemondott. Mindenesetre feltűnő, hogy éppen a kisgazdaképviselők okozták a miniszterváltozást és pedig akkor, amidőn Ivády oly határozottan sze- j gézt« le a kisgazdaérdekek védelmét a ceg- I lédieknek adott válaszában. hály, Endl Ferenc, Jecsmen Alajos, Erős Andor, Markstein Lipót, Spath Manó, Deutsch István, Bukovics István, Bertalan Ferenc, Fein Márk, Berger Imre, Weber Dénes, Strasaer István, Tuschák Simon, Seszták János, Melica János, Hcrberth András, Babies József. A közgyűlést követő napon a kerület a Simon-féle nagyvendéglőben tartotta szokásos halvacsoráját, melyen a társadalom minden rétege képviselve volt és akkora volt az érdeklődés, hogy a vendégek elhelyezésére a melléktermeket is igénybe kellett venni. A vacsora a legkitűnőbb hangulatban folyt le és csak a kora reggeli érákban ért véget. Oalosűnnepéíy Decsen. A magyar dalkul'u;zt ápoló „Decsi Petőfi Daloskor“ annak emlékére, hogy a századik magyar dalt tanulta be, folyó hó 31-én a decsi kultur- házhan jubiláns dalestélyt rendezett. Már este 7 érára zsúfolásig megtelt a nagyterem közönséggel, akik között ott láttuk Decs értelmiségét és a község vezető embereit, de tokán jöttek át Szekszárdról és Őcsényből is. A műsort Vágner Imre nyitotta meg, aki dr Halmos Andor: „Dal a dalról“ cimü költeményét szavalta el hatásosan. A dalárda énekelte el ez után jel- ] igéjét, mely után dr HalmoB Andor I királyi tanfelügyelőnk, a vármegyei | népművelési bizottság ügyvezető elnöke tartotta meg költői saárnyalásu beszédét a magyar dalról. A költe- ményszámba vehető bosséd elhangzása után az illusztris szónokot lelkesen ünnepelte a közönség. Tompa— Sarudy : „A madár fiaihoa“ oimü dalt gyönyörű színezéssel adta elő a daloakőr, mig Lukácsi Pál és Schlott- hauer Mariska „Hypnotismus“ oimü kis dialog elő&dáaábao igazán kedves és elismerésre méltó alakítást nyújtottak, sok tapsot aratva, A daloskör nagy precizitással előadott magyar dalai után Fekete Giziké tanítónő Hudi: „A konyha tündére“ clmü kis bohókáját adta elő ügyesen, sokszor megnevettetve a közönséget. Caoko- I nai: „A tihanyi echóhoz“ cimü dalát adta elő kedvesen a dalárda, mely után 10 perc szünet következett. Szünet után Mozolai János Gyulai: „Pókainé“ oimü költeményét szavalta el saépen kidolgozott előadásban, majd a dalárda énekelte el Nagy— Kovács: „Harci dal“-át szép színezéssel. Leitner : „A kulcs“ cimü egy felvonásos vígjátékénak nagyszerű előadásában Fekete Giziké, Arany Dezső, Radovits Péter, Rikker Piroska és Pörnyi Bözsi arattak ügyes játékukkal sikert. Régi magyar dalokat adott elő ismét a dalárda oly sikerrel, hogy meg is kellett ismételni. Pörnyi Pál záróbeszédében köszönetét mondott a kir. tanfelügyelőnek ős a többi szereplőnek s a közönségnek. A mindvégig kedres dalos eBt Zoltai: „Bordal“ ával nyert befejezést. Műsor után az ifjúság táncra perdült és ropta a csárdást. Elismeréssel kell adóznunk Szeghő István ref. iskolai igazgatónak, a dalárda karnagyának, aki fáradságos munkájával biztosította a dalárda sikeres működését. Ulabb „rekordtehenészet" Tolna megyében. A szinte hihetetlen tejelési eredményt elért és világszerte híressé vált paradicsompnsztai csodatehenészet mellett vármegyénknek újabb nagyszerű teljesítményű tejgazdaságáról kell hirt adnunk, dr Szemző István janyapuaztai gazdaságának tisztavérü simmentháii tenyészetéről, mely ma 215 literes kiváló fejési átlagával a vármegyében a tejelési ranglista élére került. Ez a magában is szenzációs eredmény azonban annál értékesebb, mert a munkát és anyagi áldozatot nem kímélő fiatal, ambiciózus gazda alig Egyes szám ára 16 fillér»
