Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-12-17 / 98. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 december 17. 98. szám. TOLNAHEGYEt ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. tttrkesztöség és Madóhlyatal: Szekszárdi Népbank épületében.! Ffiuerkesztö: II Felel«» nerkeuts: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdeté» dija I peagfi A UhTelelonszám 85 é; 102. I SCHNEIDER ]ÁN08. jj BLÄZSIK FERENC. detés egy 60 milliméter hasábon milliméter »oronkéD t Flfillietéll dil ■ I 4 •■P meaj.l.olk mlndco uardáo é. uoaibatoa, 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hircionzeiesi j. IElőfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi! rovatban elhelyezett reklám., eljegyzési, családi hir, valamim Félévre 6 pengő. | Egész évre 12 pengő. I illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I ■ nyilttér saranként 60 fillérbe keríti. A zárszámadások kritikája. A Gömbös kormányt az elmúlt idők gazdálkodásáért felelősség nem terheli. Tiszta lappal érkezett, amelyre maga irta fel programmját és azt az ország közvéleménye egy csapásra magáévá tette. Az elmúlt kormányoktól azon* bgn bizonyos örökséget is át kellett vpnnie, ilyenek a parlament előtt fekvő zárszámadások, amelyeket az ellenzék fc|ttjnő§g éles Igrit&évgl tárgyal. A közvélemény köréből joggal hangzik el a kérdés, hol voltak egek az urak 10—15 esztendeig, hogy most kákán is csomót keresve, bűnös mulasztásokkal, pénzpocsékolással és köny- nyelmtt gazdálkodással vádaskodnak, — szórják a lelkeket égető vádak zsarátnokát és felelősségrevonást követelnek mindenért, ami a múltban történt. A Gömbös- kormány becsületére legyen mondva, védelmébe vette az igazságot. Ha ezek a kritikus szellemek ezelőtt jó néhány esztendővel jelentkeztek volna, mint előrelátó bölcsek és mérsékelték volna a múltak mulasztásait gyors tempóban pótolni kívánó kezek munkáját, ma azt mondhatnánk: látnoki szellem vett erőt rajtuk és jól cselekedtek. De ki gondolt néhány évvel ezelőtt arra, — nemcsak nálunk, de széles e világon, — bogy elérkezik az a világdepresszió, mely nyakunkba zú* ditja a hét szűk esztendő mieden nyomorúságát. A> alkotások esztendejében egyetlen hang sem szólalt meg figyelmeztető módon, hogy: te állam, ne tedd ezt, ne végezz beruházásokat, ne alkoss, ne építs, ne teremts munka- alkalmakat, kerüld a hasznos beruhá zásokat, hanem összetett kézzel topogj egy helyben és várd türelemmel a sült galambok röpködését... Ilyen tanácsokkal akkoriban senki sem állt elő. Sőt 1 Éppen arról az oldalról követelték leghangosabban az épitő- politika minél intenzivebb kimélyi- tésót, ahonnan ma a vádak zuhatagát árasztják a kormány felé. Történelmi tényekkel állunk szemben, elkövetett dolgokkal, amelyekről a mai idők kicsinyes pártpolitikája ue mondjon kritikát. De ne mondjanak éppen azok, akik a változott idők beállott n?héz helyzetéből nem tudnak tárgyilagosan a múltba tekinteni. Bgyetlep ember sent tulajdoníthat magának prófétai, látnoki lehetséges De igenis, megkövetelheti a közvélemény a nemzet sorsának intéfőitől, hogy tiszta látásukat ne yefzitsék pl, ha a múltakat tekintik. 13. a múltak mit mutatnak ? Egy vesztejt háborúban elpusztult élet epergiák és anyagi erők romhalmaza után meglepte nemzetünket a két, átkosan pusztító forradalom- — Ha volt még a nemzetnek valami anyagi epeje, ezek pplipkarmokkal csaptak le azokra. Erőnk megfogyatkozásának következménye lett, hogy végigdul- ták országunk nagy részét a román hadak és ami mozdítható volt, az ásó, kapa, gerehlyétől kezdve a gyárak felszereléséig, barmainkkal, terményeinkkel és esaköaeinkkol együtt mindent elraboltak. Itt állt országunk Mohi-pusztaként és valósággal IV. Béla király módjára uj hont kellett alapítani a magyarnak. Hogyan lehetséges, hogy ezek a ma fennen vádaskodó urak nem emlékeznek ezekre a szörnyű napokra? Romban hevert egésa vasutanyagunk. A sínek hálózata a háborús fokozott teljesítmények és a reparálás hiánya folytán gyors átépítésre saorult. Nem Utaztak-e ezek az urak csikorgó téli éjszakákon a magyar rónán át, betört ablaku kocsikban és nem recsegett e alattuk a rozoga alkotmány? Arról sem tudnak talán, hogy a posta- és a telefonhálózatainkat újra kellett épiteni ? Országutaink, még a főbb vonalakon is, teljesen hasznavehetetlenek voltak. Az isko'ák, a közintézmények épületei összedö éseel fenyegettek. A háború mennyiségi termelése lerontotta vetőmagunkat, gondos kodni kellett annak felfrissítéséről, kísérleti állomást kellett felállítani, hogy visszaszerezzük világhírű acélos búzánk jó hírnevét. Vaskos könyvet lehetne teleirni azzal, hogy ez a rend szer, amelyet ma kicsinyes, gyü'öl- ködő pártpolitikai szempootok alapján oly előszeretettel támadnak ellenzéki oldalról, mit tett nemzetünk érdekében ? Ne felejtsük el azt sem, hogy ötezer népiskolai objektum hirdeti a magyar alföld kuliurszinvonnlának emelését és egyetemeinknek legmagasabb kultursziovonalon való tartásá val megvetettük az alapját a távo labbi idők nagy eszméinek, abból a célból, hogy ezek a ku turgócpontok kisugárzó erők legyenek úgy a köz pontok, mint a végek felé. S ezalatt millió és millió magyar dolgos kéz találta ipeg munkáját. N lünk a munkanélküliség oly arányú elhatal masodásáról sohasem tehettünk ész'e letet, miként a* tapasztalható Europa más államaiban. Ezek az alkotások foglalkoztattak a mezőgazdaságot, az ipart és a munkás társadalmat, de csereeszközt adtak a kereskedők kesébe és a nemrég még természetbeni járandóságokból élő köatisatviselői kar elegendő fixjövedelem birtokába jutott. Ekkor lepte meg országunkat is az a szörnyű világkrizis, amely ma egy hamis ellenpróba vádjait adja az ellenzék kezébe. Esek az urak nem emlékesnek úgy látszik arra, hogy pár évvel ezelőtt, még füstölgő gyárkémények mutatták, hogy a magyar városok gyártelepein lázas munka fo'yik. Hogy a magy»r gazda 30 pengés butát arat és gazdasága, vele egyltt kultúrája és politikai súly* az eyp- luoió rendjén szipen emelkedik. A higgadtan gondolkozó közvélemény a Gömbös- kormány mellé áll, amikor ezekkel a vádakkal etemben találja magát. Ha történtek is hibák, ezek eltörpülnek azokkal a tényekkel szemben, amelyeket tapasztalni lehat. A nemzet akkor ítéli meg helyesen az eseményeket, ha az ilyen utólagos kritikákat nem tekinti egyébnek, csupán akadékoskodó, oktalan vádaskodásoknak, amelyeket ha kissé meg- I kapargalunk, a vádak mögül flő- I búvik a h^taloméhes politikus. Bátaszék ul plébánosa megérkezett. Ezrek gyűltek ciasze fogadására. — Feláldozom magamat híveimért — mondotta. Kedden délután 8/* ötre volt jelelve dr Kővágó Péter c. kanonok, Báta szék uj plébánosának érkezése ób fél ötkor már BÜrtt tömegekben állott Bátaszék közönsége a templomtéren, amelyet erre az alkalomra a villamos üzem fényesen kivilágított. Harsogó éljen fogadta az uj plébánost érkezésekor, aki Petrovich Ede volt adminisztrátor kiséretében jött a templom elé. A templom lépcsőjénél Spehár Adorján főjegyző fogadta az uj lelkipásztort és Bátaszék közönsége nevében símtettel, reménységgel, őszinte biza'ommal üdvözölte. Dr Kővágó plébános látható meg- illetődéssel fogadta az üdvözlést. Jólesett neki, hogy ezrek EÍettek fogadására. Ennek kifejezést is adott. Abból — mondotta —, hogy ily szép Beámmal jöttek itt össze az ód híveim, azt látom, hogy itt vannak még, akik nem névleg katolikusok, hanem Krisztus igazi hívei. Ezekre akarok én támaszkodni, amikor megkezdem bátaszéki lelki missziómat. Híveimért akarok dolgozni. Híveim lelki ápolása a legszentebb célom. Feláldozom magamat híveimért — mondotta emelkedett hangon —, de kérem Bátaszék község lakóit, imádkozzanak érettem, hogy azt a feladatot, amit híveim érdekében magam elé kitűztem, meg is tudjam valósítani. Ezután a plébános a templomba lépett, hogy kérje az latent, hogy munkájában segítse. Az óriási tömeg egészen megtöltötte a bátaszéki gyönyörű templomot és szivvel-lélekkel mondotta uj plébánosáért : Veni sancte Spiritual — Jöjj el Szentlélek Isten I bj. Kamalvisszafizetést kap, aki az év végéiC kifizeti az adóját. A kormány, mint Gömbös Gyu'a miniszterelnök bejelentette, a pontosan fizető adózókat kedvezményekben kívánja részesíteni. Ecélból a pénzügyminiszter rqpdeletet adott ki, mely szerint az előre lefizetett egy, vagy több negyedévi adótartozás ntáo, évi 6 százalékos kamatot térítenek meg az adózónak, aki pedig előre nem fizet ugyan, de összes adóját november hó 15-ig, illetve az idén december hó 31 ig befizeti, befizetett évi adója ntán, évi 2 százalék j kamat vú szorítást k*p. Rendeletet adott ki továbbá a mi- | niszter az adóba lefoglalt ingóságok és jószágok elkótyavetyélésének megakadályozására, mely szerint a lefoglalt ingóságokat a második árverésen Bem Bzabad a potomárt igéró „legtöbbet Ígérőnek“ odaadni és azokat szabadkézből is el lehet adni. Úgyszintén a lefoglalt jószágokat is szabadkézből értékesítheti az adózó, mely esetben a marhalevélen feltüu- tetett becsértékének 75 százalékát kell adóba befizetni. Egy negyedrészét az adóaó megtarthatja. Egyes szám ára 16 fillér.
