Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-12-14 / 97. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 december 14. 97. szám» TOLNAHEGYH UJSAfi Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai ét térsadalml lap. fzerkesztöség to kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl) t Félévre _______6 pengő. | Egész évre---------L 18 pengő. Fö szerkesztfi: BCHNElDER JÁNOS. Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden sserdén én szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon miUimétersorbnként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százslék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hit, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerflU A kormány agrárpolitikája. Ai Országos Mezőgazdasági Kamara minapi őszi közgyűlésén élénk és beható vita folyt a magyar mezőgazdaság helyzetéről. Áz előterjesztett és elfogadott határozati javaslat a gazdaközönség óhajtásait, törekvéseit, panaszait tárja elénk. A terme lós nehézségei, a közterhek apasstá- sára irányuló kívánságok, hitelügyi és BZOoiálÍB kérdések széles tért foglaltak el a Kamara világában. A felszólalásokra Kállay földmive- lésűgyi miniszter válaszolt és megvilágította a kormánynak a mezőgazdasági termelés alátámasztására és felsegitéBére irányuló politikáját. Nemcsak a földművelésügyi miniszter, hanem az egész kormány a lehető legnagyobb megértést tanúsítja a magyar mezőgazdaság nemzeti és nemzetgazdasági fontossága és érdekei iránt. A legnagyobb gondot fordítja arra, hogy a termelés folytonosságát fenntartsa és rentabilitását biztosítsa. A világgazdasági válság folytán azonban a magyar mezőgazdaság régebbi, háboruelőtti helyzete jelentékenyen megváltozott. A világpiaci árak hanyatlása és az államok elzárkózó politikája válságba sodorta a mezőgazdasági termelést — nemcsak nálunk, hanem az egész világon. Amit termelünk, annak nincsen ára és a termésfölösleget csak nagy ne. kézségek árán tudjuk a külföldi piacokon értékesíteni. A behozatalra utalt külföldi államok magas vámsorompókkal, behozatali tilalmakkal és a lehetőségig leszorított beviteli kontingensekkel tartják magas színvonalon a belső termények árát és bistositják ezzel a belső termelés fennmaradását. Nálunk a döntő súly a kivitel lehetőségére és ebben a terményeknek felemelt, rentábilis áron való értékesítésére esik. Az előző kormányok segíteni akarván a mezőgazdaságon, átmenetileg rendszeresítették a bólét- tát, amelyet alkalmasnak véltek arra, hogy valamennyire gyarapítsák a mezőgazdaság jövedelmét. A boletta azonban csak — jobb segítség hijján a kényszerhelyzet szüksége volt és jelentős mértékben nem elégíti ki a mezőgazdaság érdekeit. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter, a magyar mezőgazdaság mar helyzetének alapos áttekintésével, a Kamara őszi közgyűlésén mondott beszédében rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság felaegitésének feladata legfőképpen az értékesítés biztosításában összpontosul. Egyben bejelentette azt az örvendetes tényt, hogy az „Ausztriával folytatott tárgyalások során a maximális lehetőséget sikerült biztosítania". Ha minden vonatkozás ban nem lehetett hasonló eredményt elérni, ennek oka abban rejlik, hogy Ausztriában is nagy mértékben hanyatlott a felvevőképesség. A bécsi húsfogyasztás például a hatodára esett vissza és ezt a hanyatlást természetszerűen a magyar marhakivitel is megérzi. De jobbak a kilátások a sertéskivitelnél. A földművelésügyi miniszter a Kamarában elmondott beszédében az értékesítés kérdésén kívül a mezőgazdaság másiráDyu érdekeire is ki terjeszkedett. Nevezetesen kiemelte, hogy a kormány a termés költségeinek és a gazda terheinek csökken tésére törekszik, amely terhek az adókból, az adósságokból és a termeléshez szükséges ipari cikkek árából tevődnek össze. Az adók terén a kormány figyelme az adózás arányosabbátételére irányul. De adózni kell és az adókönyitásek- ben is mértéket kell tartani, mert az államháztartás kiadásait egy bizonyos határon túl lefaragni nem lehet. Az ' adósságokat is csak egy ideig lehet i lerögzíteni, vagy megfagyasstani, de a leszámolásnak meg kell történnie, bár ennek az időpontját ma még nem lehet megjelölni. A kamat csökkentésének is megvan a maga gazdasági visszahatása, mert a kamatcsökkentés apasztja a jövedelmet, ami végeredményben hitdlmegszoritást okoz. Ebben a tekintetben is tehát mértéket kell tartani. A tejkérdéssel foglalkozva, a miniszter utalt arra, hogy a vállalatok nyereségét már eddig 25 °/0 kai leszállította éz a gazdaközönség még mindig nincs megelégedve. A gazdák mondják meg, hogy mit akarnak, mert ezt a kérdést az érdekképviseletek óhajtása szerint kívánja rendezni. Ami a mezőgazdasági termeléshez szükséges ipari cikkek árainak leszállítását illeti, a kormány lépésről- lépésre való akciót tartja helyénvalónak. Egynéhány tételt, igy például a szénnek és a szérumnak az árát már is sikerült csökkenteni. Annyi bizonyos, hogy a kormány a legbehatóbb gonddal foglalkozik a mezőgazdasági termelés érdekeinek istápolásával és az a lelkiismeretes gondoskodás teljes mértékben megfelel a nemzeti munkatervben lefektetett kormányzati céloknak éB általában annak a nagyvonalú politikai koncepciónak, amellyel a kormány a nemzeti erők fellendítésére törekszik. A vármegye felsőházi tagválasztó közgyűlése. Imponáló számban jöttek össze szombat reggelre a vármegyeháza nagytermében a törvényhatósági bizottság tagjai, hogy megválaassák az országgyűlés felsőházába küldendő rendes és pótképviselőt. Ott láttuk az aktuson úgy a törvényhozókat, a birtokos osztályt és a vírilis tagókat, mint a megyegyülós választott tagjsit, akik nagyszámban jöttek 9sz- sze alkotmányos jogaik gyakorlására. A főispán megnyitó beszéde. Tíz órakor nyitotta meg dr Per- czel Béla főispán a közgyűlést, melynek elején bejelentette, bogy a Hradek Károly bátaBiéki prépost-blébános elhalálozása folytán üresedésbe jött bizottsági helyre az alispán az utódot, dr Kővágó Péter tb. kanonokot hívta be, majd megilletfldésssl jelentette, hogy az alispáni jelentés kiadása óta meghalt Kátai Eodre komáayfótaoá- ; esős, a tolnai ref. egyházmegye volt | esperese, a törvényhatósági bizottság F örökös tagja, kinek halálával nagy | veszteség érte a vármegyét. Indít vanyára a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg az elhunyt emlékét és elhatározta, bogy a veszteség felett érzett fájdalmának a megboldogult hozzátartozói előtt is részvét- iratban ad kifejeaést. Majd igy folytatta a főispán megnyitó beszédét: A romáitok erdélyi erőszakoskodásai. — Ezek után, mielőtt közgyűlésünk napirendjére áttérnénk, az e közgyűlési teremben mindenkor tapasztalt hazafias szellemmel szemben tartósé kötelességemnek ismerem fel, Egyes szám» ára 12 fillér. hqgy röviden megemlékezzem azon megdöbbentő eseményekről, melyek november 80 án éz e hó első bapjai- ban országunk a románok által megszállott részei egyes városaiban lefolytak és amelyek nemcsak minden magyar embernek jogos felháborodását váltották ki, de a bnlturközös- ségben élő nemzetek érdektelen, tehát elfogulatlan közvéleményét is megbotránkoztatták. A balkáni stílus. A törvényhatósági bizottsági tag urak előtt eaek az események bizonyára sokkal ismertebbek, semmint- hogy azoknak részletezését szükségesnek tartanám. De szükségesnek tartom annak a közgyűlés ssine előtt való nyílt hangoztatását, hogy mi együtt ériünk és lélekben együtt szenvedünk elnyomott magyar véreinkkel a trianoni békediktáium által rájuk szabadított szenvedések hosz- szu kálváriájának ezen njabb stációin és mélységes felháborodásunkat fejezzük ki azon balkáni stilus felett, mellyel a románok a békereviziónak senki és semmi által el nem gáncsolható és csak idő kérdését képező Ügyét egyszerűen nemlétezőnek tekinteni óhajtják. Tiltakozás a barbárság ellenIgenis, harcolunk a revízióért, ámbár ebben a harcban más fegyverünk nincs, mint a p5re igazság és az as imádságos hitüak, hogy ez az igazság előbb-utóbb győzedelmeskedni fog. Ezzel a fegyverrel felvérteave önérzetesen felemeljük tiltakozó szavunkat magyar véreink üldözése és meggyalázása ellen, de nyugodt lé- lakkot néztük a bafbár szellemnek ez újabb megnyilatkozásait, melyek mindennél ékesebben siólván hirdetik a müveit nemzetek előtt, hogy amidőn a Balkán kifogy az argumentumokból, nem restelli azokat csizmája sarkával helyettesíteni. —- Ezekben a durvaságokban mi nem láthatunk mást, mint az ő fej vesz- tettségüket és rettegésüket zttól, hogy megindul feltartóztathatatlan útjára a magyar igazság 1 Kérem a Törvényhatósági Bizottságot, — végző nagy tetszéssel fogadott, hatásoB beszédét a főispán, — hogy ebben a szellemben és érzésben egybeforrva határozza el, hogy feliratot intéz a m. kir. kormányhoz, melyben az elkövetett brutalitások , ellen tiltakozó siavát felemeli és azok | megismétlődésének megakadályosáí
