Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-11-30 / 93. szám
XIV. évfolyam Szekszárd, 1932 november 30. 93. szám TOLNAMEGYEÍ ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében.! Főszerkesztő: || Felelő* uerkeutt: I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hir* TelpWrán. M u 102 I SCHNEIDER láNOS. BLÁZSIK FERENC detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként I A lap megj.l.olk minden .aerdáa 4. .aombatoa, 110 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hir- Előfizetési díj: Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi! rovatban elhelyezett reklám-, eljeraési, WiládI hir, valamint Félévre-----------6 pengő. | Egész évre----------12 pengő. I illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I * n7’ltlér »őrönként 60 fillérbe kerül. Az önvédelem jósa. Magyarországnak a trianoni béke- szerződés 35.000 főnyi zsoldos katonaságot engedélyezett abból a célból, hogy ezzel a fegyveres erővel biztosítsa az ország belső rendjét. Ugyanakkor a környező államok fegyverkezésüket olyan fokra emelték, amellyel hazánk teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került. A nemzetközi konferenciák egész sora foglalkozik évek óta a lefegyverzés gondolatával, de mindezideig igazságos alapot nem tudtak találni, hogy minden nemzet egyenlő elbírálásban részesüljön. A győzelem mámorában megalkotott békeszerződések a legyőzött államokban gyorB tempóban végrehajtották a lefegyverzést. Azóta Magyar- ország igen nagy áldozatot kénytelen hozni anyagiak terén zsoldos hadseregének fenntartása céljából. Ez a teher annál jobban fokozódik, minél inkább kimélyül a gazdasági válság. A magyar nemzet gondolkozásával, még jelenlegi helyzetében is, találkozik a lefegyverzés elve. De nincB ember, aki meg tudná érteni, miért kell országunknak nyitott kapuként védhetetlenül állania, amikor leküzdhetetlen fegyveres túlerővel rendelkeznek a környező államok. Magyarországnak, az egyenlő elbírálás jogának elve alapján, két törekvése van ezen a téren. Tessék keresztülvinni a lefegyverzést az egész vonalon az egyenlő elb'rálás elve alapján és a költséges zsoldos katonaság helyett engedtessék meg az általános védkötelezettség. Jogos követelése ez a magyar nemzetnek, melynek egymásután kezd erősödni a hangja a külföld higgadtan gondolkozó köreiben is. Legutóbb Lord Sydenham az angol Fel sőházban foglalkozott ezzel a kérdéssel és hangsúlyozta, bogy Magyar- országnak éppúgy joga van az önvédelem terén az egyenjogúságra, mint bármelyik államnak. A különböző nemzetközi viták során, amikor a leszerelés kérdése szóba került, általában csak Németország helyzetét domborították ki, ami bizonyára csak az egyszerűsítés kedvéért történt, viszont a legcsekélyebb kétség sem fér abhoz, hogy a békeszerződés alapján Magyar- országnak feltétlen joga van követelni, hogy a már végrehajtott le- fegyverzés az általános leszerelés kitt dulási pontja legyen. így beBiélt Lord Sjdenham a Lor dók Házában, ami megerősít ben nünket abban a hitünkben, hogy igaz ügyünk előbb utóbb megértésre talál a külföld szélesebb rétegeiben is. Magyarország éppúgy követelheti saját jogainál fogva, hogy az önvé delem szempontjából teljes egyenjogúságot élvezzen, mint a többi hatalom. Ha a leszerelési konferencián Németország irányában engedmény tétetik, magától értetődő dolog, hogy az Magyarországot is megilleti. A magyar nemzet őszinte hálaér zettel fordul Lord Sydeoham felé, aki hangot adott Európa egyik legelőkelőbb politikai színterén a magyar igazság gondolatának. Ami a zsoldos hadsereg fenntartását illeti, etekintetben Magyarország minden hátsó gondolat nélkül, elsősorban gazdasági okokból szabadulni kíván annak terheitől. A magyar nópgondoi- kozással egyáltalán össze nem egyeztethető a zsoldos hadsereg gondolata, mert a mi népünk mindig katona- nemzet volt lelki összetételénél fogva. De egyébként is nagy jelentősége van annak, állampolgári nevelés szempontjából is, hogy a felserdült ifjúság az ország legeldugottabb sarkából is bekerüljön a hadsereg kötelékébe, ahol rendet, fegyelmet, ember séget, acélos karaktert és egész csomó, a közösség életében elkerülhetetlenül szükséges dolgokat sajátíthat el. A magyar nemzet soha sem idegenke dett a katonai szolgálattól, sőt megkülönböztetett dicsőség övezte mindig a kiszolgált katonát. Vissza kell tehát mihamarabb követelni jógánkat az általános védköte- lezettség bevezetése érdekében. Ha ez a kérdés a nemzetközi fórum elé kerül, kívánságunkkal nem állunk egyedül, mert a szomszédos Ausz triában is haeon'ó törekvés nyilvánul meg, amiről bizonyságot tesz Dolifu8s követségi kancellár legutóbbi beszéde, melyben közölte, hogy kormánya a véderőreform megvalósító sán fáradozik s ha e kérdés külpolitikai tisztázása megtörténik, haladéktalanul életbelép Ausztria területén is a nemzet fiatalságéra nézve oly hatékonyan nevelő erővel biró általá nos védkötelezettség. A magyar nemzet jól átgondolt érdeklődéssel kíséri az erre vonatkozó nemzetközi tárgyalásokat s kormányunk lépéseit, mert tudatában van annak, hogy az általános véd kötelezettség bevezetése úgy a nemzet nevelése szempontjából, mint I gazdasági téren igen nagy érték- I kel bír. Az IPOSz Őrffy Imre képviselő segítségével harcolta hl évek hosszú során az Ipartestületi reformot. A minap tartott IPOSz nagy választmányi ülése őrffy Imre dr képviselő, az IPOSz tb. elnöke és Papp József az IPOSz elnöke rászóre jegyzókönyvi köszönetét szavazott azért, mert nekik volt oroszlánrészük a reformtörvény létrehozatalának munkájában. Emez elismerést az ülésen jelen volt őrffy és Papp meghatottan köszönték meg, mert a munkájukéit kapott elismerés nem felső helyről jött, hanem az a kisiparosok megnyilvánulása volt. öiffy kijelentette, hogy amikor a kézmüiparosság ügyeiről vau szó, ki kell kapcsolni minden pártpolitikai A kereskedelmi inisster az ország egész területére kiterjedően megengedte, hogy a nyílt árusítási üzletek a december 4-ére és 18 ára eBŐ vasárnapokon reggel 7 órától délután j 2 óráig nyitva tarthatók. A kizáró | lagos pálinkaméréseket azonban ezen A karácsonyi vásár meghosszabbitott zárórája kérdést és egységesen kell harcolni a kézmüiparosság jobb sorsáért. Is mertette a ipartestületi reform és a központi szerv életrehivásának nehéz munkáját; emlékezetébe idézi az iparosságnak, hogy az IPOSz volt az a szerv, amely evek hosszú eora alatt kiharcolta az ipartestületi reformot, miért is felhív minden iparost, hogy a december hó folyamán megtartandó ipartestületi rendkívüli közgyűlésen az IPOSz mellé álljanak és szavazatukkal támogassák a most következő választások során. I a két vasárnapon is egész napon át I zárva kell tartani. A busnemük árusítása csupán reggel 7 órától dél- I előtt 10 óráig végezhető. A halfélé- I két, az élő és leölt baromfiakat ezeken | a vasárnapokon reggel 8 órától dél- I után 2 óráig szabad forgalomba hozni. Atfventek találkozása. Kora, koddá-fagyos eötét reggel... Templomba siető jámbor lelkek ... Advent-járók.,.. Templomból kizsongó, kedves csilingelésü, érzelem- bárokat pengető ének.., Templom ablakain át sötétségbe nyilasé arany- sngarak .,, íme, a minden évben pontosan megérkező Advent kórvonalai. Mi is as Advent ? Készülődés a glórián éjfélre, a nagy történelmi középpont gyertyafényes, fenyőillatos emlékünnepére. Sötét éj — éjben virrasztó remény. Két esredév előtti kornak reménye, vágya, fájdalma csillan elő, sir fel énekeinkből. Dörgött a próféták ssava és élesítette, csiszolta a jobb reményt. „Elgondoljak, hogy mennyi izzó vágy, tiszta ssivből feltörő esdeklés ostromolta, hasogatta az eget, mig kinyílt. Mennyi könny áztatta a fő det, hogy tavasza legyen “. (Prohászka 0.) Hajnalpirkadás, — boldogságvárás nyomorúságban. Erőről — álmodás gyenge tehetetlenségben. Várunk, reménykedünk, élünk ho* mályban, hogy karácsonykor annál erősebben élvezzük a megváltó öröm szemcsillogtató akkordját. Igen jó keret a késő őszi, tél- eleji borongÓB idő. Nem tud kibontakozni, tisztulni.... Hiába a Nap minden erőlködése: ritkán sikerül áttörnie a ködfelhőkön. Az idő is kopirozza a Krisz'ua előtti évek homályát, midőn várták a levegőt lélekzetfojtó feszültséggel betöltő nagy eseményt, a nagy fordulópontot, a nép álmának valóra válását: az első karácsonyt. Mint a természet, készülünk mi is uj tavaszra, mikor ismét megindul az ég harmatozása. Harmatozzátok egek az Igazat I De Adventot él a magyar lélek ezen kívül is. Vár... vér... remél. Sajnos, nem kdl külön ádventi hangulatba ringatni magunkat. Van, ami belehintál bennünket a jobbat várásba. De azért nem árt, bogy akadtak prófétáink, reményt lelkesedéssé szító jövőbelátóink ; akik belehangszóróz- ták fülünkbe: Bízzatok, dörssöjétek ki szemeitekből az álmot és vegyétek észre a vaksötétség halvány reménysugarát. Bízzatok, a biborféuyü, csoda- szépségű hajnalt iskoromsötótség előzi. Mennyi vigasz, édesség a folyton- parázsló reménykedésben I Milyen tavaszi illat-megérzés őszi ködben, tél eleji hidegben 1 Nem ez tartja e még felszínen a magyar lelket ? 1 Nem ez faragja-e ki belőlünk az Advent-járó magyar ember imponáló bőszobrát?! M rt minket ez a szomorkás váróhangalat ugyancsak nem fog porrá zúzni! Hiába settenkedik körülöttünk a kétség. Hiába birkózik velünk a sötétség. 1 irtot lset wed iudc se.' (tea >tai iM i pr «P ®g 11 kii 1 Egyes szám ára 12 fillér.
