Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-10-22 / 83. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 október 22. 83. szám. tOMMEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. Szerkeszt iség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre-----------6 pengi. | Egész évre ______12 pengi. Fő szerkesztő: II Felelőt tserkesztfi: SCHNEIDER JANOS. || BLÁZSIK FERENC A lap megj.l.nlk mIndán mrdáB éa •■ombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illeti közlemények a szerkesztiséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengi, A hit* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoropkénl 10 fillér. Állást keresiknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A magyar bor. Bor, basa, kultúra. Esek voltak a boldog Magyarország legfőbb exportértékei. A busa* és a bortermés biztosította az ország exisztenciáját és kultúránkat magasan kiemelte a környező államok szintjéből s olyan tekintélyt biztosított számunkra, melyet még Trianon hullámai sem tudtak elmosni. Sajnos a békeszerződések következményeként előállt világgazdasági válságban mezőgazdasági terményeink exportja terén súlyos akadályok merülitek fel. Ma már minden józanul gondolkozó fő tudja, hogy a tulságba hajtott önellátásra való törekvés, mellyel az egyes országok erőszakolják gazdasági függetlenségük megóvását — csődbe jutott. A diagnózis megállapítható, de a gyógyító segítség még mindig késlekedik. A magyar bortermelés súlyos válságához hozzájárulnak azonban olyas körülmények is, amelyek egészen ujabbkeletttek. — Mindenesetre számításba kell venni itt azt a tényt, hogy az egyes nagy államok szesz- tilalmi törvénye alapján százmilliós embertömegek estek el a borfogyasztás területéről. Ha csupán Amerika és Szovjetoroszország borfogyasztásának eltűnését vesszük is tekintetbe, máris látnunk kell a gazdasági kapcsolatok szálainak a magyar bortermelő vidékek felé való húzódását. Bizonyos, hogy a világhírű magyar bornak még eme kikapcsolt területek figyelmenkivül hagyása mellett is kellene, bogy piaca legyen, ha a túlzott elzárkózás elve alapján megteremtett vámsorompók nem akadályoznák meg e téren is a normális exportot. Ilyen körülmények kösött a magyar bor piacát egyelőre a belföldön kell keresni és kiszélesíteni. Nagy gondja volt már az előző, sőt a Bokát támadott Bethlen kormánynak is a bortermelés rentábilissá tétele. Saj nos nagyon nehéz ezen a téren mindenkit kielégítő megoldást találni. Éppen ezért kelt különös figyelmet az uj kormány földmivelésügyi miniszterének, Kállay Miklósnak a magyar szőlőtermelés jövője szempontjából tett kijelentése, mely szerint a kormány programmja e téren is olyan célkitűzéseket tartalmaz, mely a termelők érdekeinek szemelőtt tartásával segiteni fog a bajokon. Legutóbb a magyar szőlősgazdák két nagy érdekeltségének nagygyűlésén fejtette ki a földmivelésügyi miniszter a bortermelés megoldására vonatkozó programúját. Nagyon szép, lelkesitő és bizakodástkeltő ez a programm, melynek a köz javára való gyökeres megvalósítása tekintetében nincs okunk kételkedni. Annál kevésbé, mert a földmivelésügyi minisster alapos ismerője a szőlőtermelés összes bajainak és nem hiányzik részéről a jóakarata szándék sem. A bortermelő gazdák figyelme mindenesetre legintensivebben arra irányul, hogy mi a terve az uj föld- mivelésügyi miniszternek a bor- fogyasztási adó kérdésében. Annyi máris köatudomásu, hogy Kállay Miklós est a nehéz kérdést a bortermelőkre nézve előnyösen akarja mego'dani, ami máris megnyugvást kelt, ennek a termelési ágnak a körében. Nagy figyelmet érdemel a földmivelésügyi miniezter bortermelési programmjának minden pontja. Mindent el akar követni, hogy a bortermelői kimérések minél ssélesebb körre terjeszkedjenek ki és a borfogyasztás érdekében gondoskodni kíván arról, hogy csak tisztán és ki fogástalanul kezelt borok kerüljenek forgalomba. Nagyon lényeges szempont ez, mert exportunk tekintetében mindent el kell követni, hogy a magyar bor érdeke a kereskedelmi szerződéses tárgyalásnál megóvassék. Vissza kell szerezni a magyar bornak régi megkülönböztetett tekintélyét a külföldi piacokon és eat leg könnyebben úgy érhetjük el, ha abA vasárnap reggel Budapestről Szekszárdra induló filléres vonat, iránt a fővárosban olyan óriási az érdek lődép, hogy az IBUSZ és a MÁV elárusító helyein szerdán délelőttig már 1200 személy számára váltottak jegyet. Es a szám a tapasztalatok szerint arra enged következtetni, hogy körülbelül 1600 utasra lehet ennél a vonatnál számítani. Bár a város az IBUSZ későn érkezett értesítése folytán külön szórakoztató programmot nem állíthatott össze, a kirándulók minden valószínűség szerint annál inkább is pompásan fogják magukat érezni, mert legnagyobb részük rokonok és ismerősök látogatására jön Szekszárdra. A város felhívta a vendéglősöket, hogy az érkező közönség érdekén kívül a saját érdeküket is Bzem előtt tartva jó ételekkel és italokkal mél tányos árakon szolgálják ki az idegeneket, mert csak akként remélhető a város jövő idegenforgalmának a megszervezése.. Egyidejűleg arra is felhívta a város a vendéglősöket, hogy üzletük utcai bejáratain feltűnően helyezzék el az étel-, bor- és mustárakat, hogy ezekre vonatko- aóan a kirándulók tájékozódhassanak. A főutcai és a korzón levő üzletek tulajdonosaihoz is megkeresést intézett a város, kérve őket, hogy a szürkülettől kezdve a filléres vonat elindulásáig kirakataikat az esti órákban világítsák ki, mert a város hir nevét öregbitik azzal, ha a főútvonalak teljes fényben ragyognak. | A korzón — mint már említettük I — e célra felállított sátrakban a helyi Bzolut megbisható, tiszta bort ssálli- j lünk a külföldnek. SajcoB, az export bor forgalombaállitása külsó körülményektől is függ. Mindenesetre leghelyesebb volna, ha ezt a nagyjelentőségű problémát mihamarabb dűlőre lehetne vinni, de számolnunk kell a támasztott nehézségekkel, mert minden exportprobléma megoldása alku tárgyát képezi és itt két fél áll egymással szemben. Addig is, amíg az export egyedül helyeB és célravezető segítési eszkö zét nyújtani lehet a gazdáknak, gondoskodni kíván a kormány uj bel földi fogyasztás kiszélesítéséről. Ezen a téren máris beszámolhatunk konkrét intézkedésről. Gömbös Gyula miniszterelnök ugyanis elrendelte, hogy a hadsereg és a csendőrség részére egymillió pengó erejéig bort vásároljanak. Es a hatalmas össseg máris a borterme'ő gazdák kasszájába folyik és nyilván örömmel lát ják, hogy a kormány minden törek vése arra irányul, hegy a belföldi < fogyasztás elősegítésével bortermelő I gazdáinkon segítsen. és környékbeli iparosok egész nap szekszárdi specialitásokat fognak árusítani. Ilyenek gyanánt sióba kerül hetnek: esztergályos, zománccserép- munkák, sárközi, tolnai és agárdi papucsok, sárközi hímzések, háziipari és népművészeti munkák. A piactérnek erre a célra kijelölt helyén a szekszárdi gazdák egész nap szőlőt árusíthatnak. A délután folyamán a budapesti érdeklődőket elkalauzolják a nagyobb szőlősgazdák présházaiba, ahol fogalmat alkothatnak maguknak az illetők a szüreti munkákról, a vörösbor készítéséről stb. A sárközi hímzésekből és népművészeti munkákból egyébként szakszerűen és gonddal rendezett kiállítás is lesz a Kaszinó pavilIonjában. A város arról is gondoskodott, hogy a vasútállomáshoz vezető útvonalak utcái teljes világítást kapjanak és külön vezetéket, berendezést létesít arra nézve is, hogy a pályaudvarnak majdnem egész hosszát elfoglaló filléres vonat a beszálláskor kifogástalanul, akként (egyen megvilágítható, hogy e tekintetben semmi panasz se merülhessen fel. Hisszük, hogy a közönség a maga részéről is minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy a budapesti kirándulók itt jól érezzék magukat éB ezen a réven nagy értékű és szinte beláthatatlan következményű propagandát csináljanak a város főtcrmelési ágának, a hajdan oly ismert szekszárdi vörös bornak, melynek hírét messze elviszi az a sok sok ember, aki ez alkalommal a vén Bartina tövénél megfordul. Olcsóbb kamat. Még ninos két hete, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök programmjában beígérte a hitelkamat lesaállitását és íme, ez az ígérete már be is teljesült. A Magyar Nemzeti Bank a hivatalos bankrátát öt ssásalékról négy és fél ssásalékra szállította le és eat nyomban követte a hitelkamat maximumának nyolo és fél saázalékról nyolc száaalékra való csökkentése, sót a budapesti nagy pénzintézetek részéről nyújtott hitelek mtximális kamatlába nyolo saázalékról hét éz fél százalékra mérséklődött. Ha számbavesssük, hogy egy esztendővel ezelőtt a kormány még 12 száaalékban állapította meg a hitelkamat maximumát, hogy tehát a mostani mérsékléssel egy ev alatt a kamatmaximum egy harmadával ősökként, úgy a hitelek olcsóbbodása terén elért eredményt lekiosinyleni nem lehet. Hiszen egy évvel ezelőtt a hivatalos bankráta még kilenc száza- lék volt, a gazdák 15—16 szásalé- kos uzsorakamatokról panasskodtak. Asóta a bankráta pontosan a felére szállott le, a hitelkamat pedig követte eat az olcsóbbodást és a mostani mérsékléssel nyolo százalékig ment vissza. Eü ami nagyon fontos, ez a nyolo száialékos kamatmaximum semmiféle mesterkedéssel, semmiféle járulékos felszámítással nem növelhető, mert ebben a kamatmaximum- ban már minden mellékes költség és járulék benne foglaltatik, aminek túllépése büntetés alá esik, A nyolc százalékkal eljutottunk a békebeli színvonalra, az uzsoratörvény által megengedett kamat határáig. Lesznek bizonyára olyanok, akik ezt a fél százalékos kamatlessállitást keveslik és azt mondják, hogy a gaida nyolc százalékos hitelkamatot sem tud fizetni. Csakhogy a bankkamatláb szabályozása rendkívül kényes dolog, mert döntő kihatással van az egész hiteléletre és gazdasági fejlődésre. — Elsősorban a hivatalos bankkamatláb szoros összefüggésben van a külföldi jegybankok rátájával. Ezt a kapcsolatot erőszakosan széttépni nem lehet súlyos megrázkódtatások nélkül. Már pedig azt látjuk, hogy a szomszédos államokban többnyire magasabb a hivatalos kamatláb. Ausztriában hat százalék, Romániában hét százalék, Jugoszláviában hót és fél százalék a hivatalos bankráta és szomszédaink közül egyedül Csehszlovákiában van négy és fél százalékos hivatalos kamatláb, amely or- Bság ipari jellegénél fogva tőkében sokkal erősebb, mint mi. Még Németországban is négy százalék a. bankkamatláb, Olaszországban pedig öt Százalék, holott mindezekben az országokban ugyancsak kötött devizagazdálkodás van érvényben, csakúgy, mint nálunk és ennek ellenére ők is alkalmazzák a diszkont-politika Budapesti kirándulók a filléres vonallal Szekszórdon. Egyes szám ára 12 fillér.
