Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-10-15 / 81. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 október 15. 81. szám. TOLNÁIMÉI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. SzerkMztiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési di|: Félévre----------6 pengi. | Egész évre_____12 pengő. Fő szerkesztő: SCHNEIDER jAN08. Felelői nerkeaztő: ! BLÄZSIK FERENC A lap megjelenik mlad.n anrdAa 4a eaombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. —■ A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Országos kisiparos nagygyűlés Budapesten. A budapesti lapok beszámoltak ar­ról, hogy a gazdasági krízis folytán katasztrofális helyzetbe került kis­iparosok az elmúlt hét szerdáján országos nagygyűlést tartottak Buda­pesten. Örömmel számolunk be arról, hogy a szekszárdi kerület képviselő­jének, dr 0 r f f y Imrének a nagy­gyűlés alkalmával milyen fontos sze rep jutott. Tudvalevő, hogy dr űrffy Imre az Ipartestületek Országos Sző vétségének, amely a nagygyűlést ren­dezte, tiszteletbeli elnöke, ő egyéb­ként az egyetlen képviselő, akit a magyar kisiparosság egyeteme ezzel a tiszttel kitüntetett, őrffyre várt az a feladat, hogy a kisiparosság parla­mentjén való megjelenésre Gömbös miniszterelnököt megnyerje. Amint budapesti tudósitónktól halljuk, a kisiparossággal ellentétes érdekű kö rök elkövettek ugyan mindent e terv meghiúsítására, a szekszárdi kerület agilis képviselőjének sikerült azonban ezeket az akadályokat elgörditeni. így történt meg azután az, — amire nem volt még példa — hogy Ma­gyarország miniszterelnöke szemé lyesen jelent meg e nagygyűlésen a kereskedelemügyi miniszter és dr őrffy kíséretében, ahol őt a kis­iparosság tomboló lelkesedéssel fo­gadta. Reméljük, hogy a kisiparosság a miniszterelnöknek e megértő gesz­tusát méltányolni fogja és türelem­mel kivárja azokat az intézkedéseket, amelyek kétségkívül igen Bulyos hely­zetük megjavulását célozza. Gömbös miniszterelnök beszéde intő szó az iparossághoz, amely olyan nehezen tudja magát egységes táborba gyűj­teni. Megyénk, valamint Szeksaárd város iparossága dicséretes kivétel e téren, mert egész csekély töredéktől eltekintve, ma is közös táborban van és ez biztosítéka annak, hogy jogos igényeit a helyi és országos tényezők ki is fogják elégíteni. Példa erre az iparos székházak építési hiteleinek ügye, amelynél vármegyénk kép­viselőjének buzgósága folytán ipar- testületeink mindenütt 100°/o-ps sikert értek el. A most tartott országos iparos- nagygyülésen köszönte meg dr óiffy országos elnökké történt megválasz­tását és a zsúfolásig megtelt pesti Vigadó közönségének tomboló lelke­sedése mellett mutatott rá arra, hogy miért természetes az a tény, hogy Gömbös miniszterelnök a kisiparos­ságot támogatja. Ha Gömbös Gyula politikája tengelyévé a „nemzeti ön- céluságot tette", mondotta dr ötffy, „úgy azt a társadalmi osztályt, amely a független nemzeti gondolatnak az alkotmány helyreállítása óta állandó előharcosa volt, mieden erejével tá­mogatnia kell". A szekszárdi kerület iparosságé- I nak, sőt egész választóközönségének • örömmel kell mindezt tudomásul vennie, annál inkább, mert abból reményt meríthet arra, hogy öiffy- j nek a most meginduló politikai újjá- j éledés során ismét nagy szerep fog I jutni. Dr Denn Ákos képviselő beszámolója. | Kietielsherg Kunó | Az Alföld síkságára ráterülő pára mintha feketébb volna. Az Alföld nagy szerelmesét ma temetik az or szág fővárosában. Amíg élt, a törpe epigonok céltáblája volt s amikor hazájáért, annak jobb jövendőjéért b kulturfejlődéséért remegő Btive az utolsót dobbanta, akkor e’némultak a hangoskodók és egy egész nemzet a fájdalom őszinte érzésével hajtott fejet a muzeum csarnokában felállí­tott ravatal előtt. Még pár héttel ezelőtt az Alföld nagy fellendüléséről beszélt s mig a csonka országnak ezt a földdarabját szivéhez szorította, azalatt annak ta­lajából fakadt viz a halálos nyavalya csiráival megmérgezte testét. Minden cselekedete, minden szava, minden betűje, éjszakáinak álma, nappalainak küzdelme azért volt, hogy ebből a csonka országból olyat teremtsen, amely szellemi fölényénél fogva meg­ingathatatlanul tudja biztosítani ma­gának Európa szivében a helyet. Látnoki szemeivel ő nem a mai határokat látta, előtte az ezeréves Magyarország térképe lebegett. 0 a mai nyomorúságból lázasan készült arra az időre, amely lehet, hogy év­tizedeket késik, de amely az igazság örök törvényénél fogva vissza kell, hogy térjen, amikor egész lesz újra a magyar teBt és papirronggyá lesz a trianoni szerződés. Ebben az órában, Budapest az egész ország képviseletében búcsú­zik Klebelsberg Kuné gróf por­hüvelyétől, amelyet a vonat vissza visz oda, ahol még a közel napokban a magyar föltámadást, a magyar élni- akarást hirdette és amikor a szegedi fogadalmi templom pantheonjában elhelyezik, hogy azt a magyar kul­túráért küzdők, azért lelkesedők Mek­kájává tegyék; akkor mi, a vidéki sajtó és a vidéki toliforgatás apró emberei könnyes szemmel, alázatos szívvel, de hivő lélekkel tekintünk arra a koporsóra, amely a legizzóbb lelkű européer magyart zárja ma­gába. Egy szent ihlet adja toliunkra a gondolatot, hogy az a föld, amely Klebelsberg Kunókat tud kitermelni, az nem lehet hivatva arra, hogy a mérhetetlen szenvedések tanyája le­gyen, az a nép, amelynek szellemi irányitója ő volt, nem születhetett A tamási kerület országgyűlési kép­viselője folyó hó 9-én nagyszokolyi választói előtt tartott beszámolót. A községház tanácstermében igen nagy számban összegyűlt választók nevé­ben Papp Ferenc bíró, törvényható­sági bizottsági tag üdvözölte és fel­kérte, hogy tájékoztassa a mai s vár­ható gazdasági és politikai helyzet­ről a polgárságot. Dr Dénes Ákos képviselő részletében ismertette a politikai és gazdasági helyzet alaku­lását s az uj kormány életerős ter­veinek megvalósításával a gazdasági, pénzügyi helyzet megjavításával a jövő uj gazdasági fellendülés kiala­kulását. Az uj kormányelnök — úgy­mond Dec ez képviselő — a cselek­vés terére lépett és ennek rövid időn belül érezhető lesz kedvező hatása az egész állami életben. A nagyhatású tájékoztatót érdeklődéssel és meg­nyugvással vette tudomásul a közön­ség. A beszámolót a választók nevé­ben Kiss Lajos ref, lelkész köszönte meg és indítványozta, hogy ez alka­lomból Gömbös Gyula miniszterelnö­köt táviratilag üdvözöljék. A válasz­tók lelkeB éljenzéssel kimondották, hogy úgy a miniszterelnököt, mint a beszámolót tartó képviselőt ragasz­kodásukról s további bizalmukról biztosítják és sikeres munkásságuk­hoz a Mindenható áldását kérik. Alapítványi helyek ■ Szekazárdl Mezőgazdasági Szakiskolánál. Október hó első napjaiban nyitotta meg a szekszárdi m. kir. mezőgazda­sági szakiskola harmadik tanévét. Már a múlt számunkban közöltük, hogy Tolna vármegye egynéhány községe anyagi hozzájárulást adott, hogy a szegényebb sorsú tolnamegyei gazdaifjak a szakiskolába felvehetők legyenek. Örömmel számolunk most be — pontosabb értesüléseink alap­ján — miszerint ezen anyagi támo­gatást nemcsak a múlt számunkban jelzett községek vállalták magukra, hanem Tolna vármegye több községe is. Az ez évi tanfolyam megkezdése előtt ugyanis vármegyénk ezen egyet­len gazdasági szakiskolája a mai rossz gazdasági viszonyok között a bené­pesítés nehézségeivel küzdött, A be­népesítés legnagyobb akadálya az volt, hogy a kisgazdák — akiknek gyermekei számára létesült ezen is­kola és kiknek gyermekei ezen szak­iskola tanulói — nem tudják a szük­séges tápdijat fizetni. A gazdaérdeke­ket mindig szem előtt tartó Száváid Oszkár alispán és dr Hagymássy Zoltán főjegyző értesülvén a szak­iskola benépesitéei nehézségeiről, an­nak segítségére siettek. Az alispán pártfogásának és köz­ismert agilitásának eredménye nem maradt el. Felhívást intézett a járá­sok főszolgabiráihoz, hogy szólítsák fel a községeket alapítványi helyek létesítésére, ilymódon téve lehetővé a tolnamegyei kisgazdáknak, misze­rint ezen ösztöndijas helyekre felvett gazda'íjak teljesen ingyenes tanulói lehessenek a szakiskolának. A járások és községek vezetői is megértve a nemes intenciót és be­látván, hogy CBak a saját gyermekeik boldogulását segítik elő, ha alapit­Egyes szám ára 16 fillér. rabságra, legázolásra, ebből a földből a boldogság földjének kell lenni és ennek a népnek Európa közepén ve sető nemzetnek kell ismét lennie. Mig élt, ezért a gondolatért do­bogott a szive, a múltból vissia- ragyogó szelleme ezért kell, hogy a I lelkesedés tttzével felgyújtsa a magyar I lelkeket, mig becsületes magyar él a | földön. | S.

Next

/
Thumbnails
Contents