Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-10-05 / 78. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 október 5. érése terén népszerűségre nem lehet szert tenni, de amelyek biztosították a költségvetés egyesalyát és pénsttnk stabilitását. — A jövőt illetően sz nj kormány nyal szemben alkotmányos jogszokásunk értelmében mindaddig, amig a kormány programmját az orssággyü- lésen elő nem terjesztette, a Törvény* hatósági Bizottság állást nem foglal és csak azon reménynek ad kifejezést, hogy a kormány erejével, min* den egyéni érdeken, minden egyoldalú pártérdeken, minden parciális érdeken győzedelmeskedni fog az ország szent érdeke és a kormány bölcsessége és hazasseretete meg fogja találni azt az utat, amely ennek az országos érdeknek a diadalához vezet. A nagy helyesléssel fogadott enun* oiáoió után dr Dános Ákos, a tamási kerület országgyűlési képviselője szólalt fel és örömének adott kifejezést, hogy Gömbös Gyula kinevezésével a vármegye szülötte kertt't az ország élére. Innen, kösUlUnk indult el a tolnamegyei falusi iskolamester fiának az élete és mi — úgymond dr Dénes Ákos — reménnyel, bizakodással tekintünk a közülünk szárma zott miniszterelnök jövő működése elé. Mindnyájunk szivét megdobog tatja a büszkeség és mikor magas posioióját elfoglalja, üdvözlésünkkel együtt azt is kívánjuk neki, hogy az Isten adjon neki erőt és kitartást nagy éB nemes feladatai valóra vál tásábos. Az éljenzéssel fogadott felssólalás végeztével dr Percei Béla főispán a következőket mondotta: — Dr Dencz Ákos törvényhatósági bisottsági tag ur felszólalására indíttatva érzem magam azon javas* lat megtételére, hogy a Kormányzó ur öfőméltósága által dezignált vitéz jákfai Gömbös Gyula m. kir. miniszterelnök ur Ónagyméltóságát, Tolna vármegye kiváló szülöttét ezen legmagasabb megbízatása és hivatalba lépése alkalmával mély tisztelettel üdvözöljük és őszintén kívánjuk, bogy hazánk nehéz helyzetében reá váró alkotmányos hivatásában önzetlen hazafias érzése, nsgy képességei és tettereje hozzák meg a válságos időkből való kibontakozás mindnyájunk által sóvárgott áldásait és vezetése mellett hazánk elérkezzék a békés, nyugodt fejlődés rég óhajtott útjára. A főispán szavai lelkes éljenzést váltottak ki. — Esután a vármegye közéletét érdeklő bejelentéseket tette meg a főispán, majd kezdetét vette a közgyűlés tulajdonképpeni tárgy sorozata. Elsőnek az alispán időszaki jelen tését vették tárgyalás alá és elfogadták azt a javaslatot, hogy a törvényhatósági bizottság a Ssekszárd- ról saját kérelmére elhelyezett Ko- váts Lajos számvevőségi főnök érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvébe foglalja és arról őt jegyzőkönyvi kivonaton értesítse. Ás alispáni jelentés után tudomásul vették a közigazgatási bizottságnak a folyó év első feléről szóló jelentését és a szá- monkérő székről felvett jegyzőköny vet. E'rendelte ezután a főispán a titkos szavazást a dunaföldvári és paksi adófalszólamlási bizottságok újjá alakítására és a szekszárdi, valamint a gyönki adófalszólamlási bizottságok kiegészítésére. A szavazás, melynek tartamára a főispán a közgyűlést felfüggesztette, két bizottságnál történt. Az egyiknek báró Fiáth Tibor volt az elnöke, dr GőzBy Tibor, Diósy Endre a tagjai és dr Korniss István a jegyzője, míg a másiknál Kováts Ssbestény Endre elnökölt, Pongrácz Lajos és vitéz Simon Simon voltak a tagok és Müller Imre a jegyző. A leadott "Kalória” szín- és tüzlfotelep, Szekszárd Mészárol Lázár ucca 8. szám. — TELEFON 117. — (Trebitscher-tetep) Pécsi kőszénbányák kerületi megrendelő helye KIVÁLÓ TÜZELŐANYAGOK A LEGOLCSÓBBAN ITT SZEREZHETŐK BEj szavazatok összeszámlálása u‘án báró Fiáth Tibor bejelentette as eredményt, hogy a dunaföldoári adófelszólam- lási bizottságba beválasztották rendes tagokul: dr Szakácb Ernő bölcs kei földbirtokost, Bmmgarten István dunaföldvári kereskedőt, Fábián Gyula dnoafőldvári építőmestert, dr Ringbauer Ferenc dunaföldvári Ügyvédet, Hansély János böloskei föld* birtokost, póttagokul pedig : Km János danaföldvári kisbirtokost, Bér tálán Ferenc dunaföldvári kereskedőt, Kosztonyik Kálmán dunaföld- vári ssijgyártómestert, dr ZUnszky Viktor dunaföldvári ügyvédet és Pol gár Ferenc dunaföldvári kisbirtokost. A paksi adófelszólamlási bízott- ság tagjai lettek: dr Bartal Aurél faddi földbirtokos, dr Schwartz Aladár fakereskedő, Stenczhorn Károly c:pészmester, dr Walter Mihály ügy véd, dr Klein Antal országgyűlési képviselő, póttagok : B-cker József Klein kisbirtokos, Goldstein Imre kereskedő, Szelp József asztalos, dr Hideg József ügyvéd, Feil Ferme Tressl kisbirtokos, valamennyien paksi lakosok. A szekszárdi adó felszólamlási bizottságba beválasztották póttagul vitéz Borza Bála szekszárdi nagytőzBdést, a dombó vári bizottságba rendes tagul Sas Ferenc dombóvári fakereskedőt, pót tagul Felber Ferenc dombóvári kereskedőt, a ggönki bizottságba rendes tagul Sebestyén Péter gyönki asztalost, póttagul Bötz János gyönki sütőmeBtert. Tudomásul vették a kereskedelmi miniszternek a törvényhatósági ut- biztosok és utkaparók szo'gálati viszonyairól szóló szabályrendelet módosítása ügyében érkezett leiratát, majd áttértek a vármegye 1933. évi háztartási, nyugdíj és az alapok költségvetésének tárgyalására. A költségvetés tárgyalásánál dr Klein Antal szólalt fel és az általa már meglehetősen elcsépelt témával, a tisztviselői nyugdíj ik magasságával foglalkozott és bár sokalja a vármegye és községek terheit, azt azzal akarta mégis fokozni, hogy a válasz tott megyebizottsági tagok útiköltségeit a községek, vagy a vármegye fizessék meg. Az inkább hangulat- keltésre szánt, mint komoly kritikát tartalmazó felszólalásra Simontsits Elemér vbtt. és Szévald Oszkár alispán adták meg a frappáns választ, amely felszólalások u’án a kösgytt lés a költségvetést, Schmidt János gyönki főjegyző indítványával, amely a gyönki gimnázium segélyben való részesítésére vonatkozott, egyhangú lag elfogadta. Letárgyalták az útalap 1933. évi költségvetését, meghosszabbították a kórházépítésére felvett kölcsönt, módosították a vármegyei ebtartási szabályrendeletet, amely szerint a jövőben a házőrző ebekért 2 pengő évi adót kell csak fizetni. Elfogadták az ebadóalap 1933. évi költségvetését, a Vármegyei Gazdasági Egyesületnek 25 150 P és a Tolnatamási és Vidéke Félvér Lótenyésztő Szövetkezetnek évi 6000 P segélyt szavaztak meg. Uj szabályrendeletet alkot tak a kéményseprésről és az eddigi 11 kerület helyett tizenötnek a szervezését határozták el azzal, hogy a kerületi beosztást a legközelebbi köz- [ gyűlés fogja elintézni. Tudomásul | vettek tizenhárom idegen törvény- hatóságtól érkezett körlevelet, segélyeket szavaztak meg a Sociografiai intézetnek, a Revíziós Ligának, a p<csi Szent Mór kollégiumnak, hozzájárulást állapítottak msg a pécsi kerületi ssülészfőorvosi iroda költségeihez, letárgyalták a közkórházi alap 1930. évi és a közúti alap 1930. évi zárszámadását, megállapították dr Takács Károlyné özvegyi nyugdiját, jóváhagyták a szekszárdi kórház vizA Szociális Misszió Társulat szekszárdi közgyűlése. A jótékonyság nemesszivü és lelkes munkásai tartották vasárnap délután gyűlésüket a szekszárdi vármegyeháza nagytermében, hogy mig egyrészt beszámolnak az elmúlt év eredményes munkásságáról, másrészt megállapítsák azokat a módozatokat, amelyek szerint letörlik majd azokat a könnyeket, amelyeket az idén még borzalmasabbnak ígérkező tél nyomora sajtol ki az élet sok bajával küzdő embertestvérek szeméből. A Szévald Öjzkárné alispánné vezetése és Kiss Lajos apátplébános, felsőházi tag elnöklete alatt lefolyt közgyűlésen ott láttuk a helyi hölgy- társadalom színe javának az élén dr Peresei Béla főispánnét és Perczel Irmát, akik ez alkalomra Bony- hádról jöttek át, Hammel Ladisla S. M. nővért, a budapesti központ kiküldöttét, dr őrffy Imre országgyűlési képviselőt, Széva’d Oszkár alispánt, vitéz Vendel István polgármestert, Schneider Gábor ny. kúriai bírót, Róder Pál reálgimnáziumi igazgatót, Szongott Edvin főszolgabírót és másokat. Szévald Oazkárné rövid bevezető beszéd után arról az örvendetes tényről emlékezett meg, hogy a belügyminiszter Vinkovits Katának, a misszió lelkes titkárának és a szegényház vezetőjének tízéves odaadó működéséért teljes elismerését fejezte ki és a Misszió nevében is megköszönte azt az önzetlenséget, mellyel Vinkovits Kata fáradságos teendőit ellátta. Majd a jegyzőkönyv hitelesítésére vitéz Tihanyi Szilárd- nét és Berényi Bílánót felkérve, ke- gyeletesen áldozott az Erzsébet emlékszobor leleplezési napjának oktá- váján a szerencsétlen végű nagy királyné emlékének. A közgyűlés állva hallgatta végig az emlékezés megható és szívhez szóló szavait, amelyek elhangzása után Farkas Edit alapítványi hölgyet, a Misszió országos főnökasz- szonyát és Virág Ferenc püspököt táviratban üdvözölték. Vitéz Vendel István polgármester szólt ezután elismeréssel a Misszió munkájáról, megállapítván, hogy e szervezet csürjéből mindig csak az áldás szivárgott azok felé, akik arra rászorultak és hogy a Misszió érdeme, hogy az elmúlt rettenetes télben minden arra rászoruló egyént el lehetett látni élelemmel. Majd átadta Vinkovits Katának a belügyminiszter elismerő okiratát, a város és a szegényttgy nevében megköszönve neki áldást hozó önzetlen munkásságát. Szévald Oszkárné megköszönte vitéz Vendel polgármesternek, hogy a közgyűlésen megjelenve méltatta a titkárnő érdemeit és átnyújtotta Vinkovits Katának a missziós munkatársak ajándékát, egy márványlapra erősített ezüst plakettet. Az ajándék átadása után Vinkovits Kata köszönte a megemlékezést, kijelentve, hogy neki végtelen öröm az a tudat, hogy a Gondviselés számára olyan munkahelyet jelölt ki, ahol lelke szerint dolgozhatik a nyomor enyhítésén. Dr őrffy Imre kincstári főtanácsos, országgyűlési képviselő szólalt fel ezután, a legnagyobb elismerés hangján emlékezve meg a lelkes magyar hölgyeknek a munkájáról, akik belső lelki gyönyörűségből fakadó kötelességteljesitésból intézik a hatalmas karitativ szervezet ügyeit és arra kérte őket, hogy viseljék tovább is szivükön a támogatásra szorulók sorsát, mert ezt a csodálatos munkát csak a nők tudják elvégezni. A háború alatt elhanyagolt karitatív gondolatot — úgymond őrffy Imre — lelkes asszonyemberek tűzték a zászlójukra és ezekben a nehéz időkben is olyan nagyszerű eredményeket értek el, hogy azokról mindenki csak a legnagyobb tisztelettel nyilat- kozhatik. őszinte csodálattal adózik azoknak, akik ezt a munkát a női szív bámulatos jóságával végzik most, amikor a szociális nyomor sohasem látott méreteket öltött és amikor hiányzik az az állami szerv, amely a kezébe tudná venni ezt a munkát, amely nélkül nagy kataklizmának nézünk elébe. —Végül ígérte, hogy mint eddig, ezután is jó példával kíván előljárni, hogy a Misszió anyagi gondjain segítsen — ha lehet — a jövőre nézve még fokozottabban és csupán azt kérte, hogy a hölgyek tovább is a régi buzgalommal végez zék könnyletörlő, nyomorenyhitő gyönyörű munkájukat. A hatásos beszéd után Hammel Ladisla missziós nővér, a központ kiküldötte mondott őrffy képviselő nek köszönetét a Misszió irányában tanúsított jóindulatú támogatásért, majd Vinkovits Kata olvasta fel a múlt évi működés minden mozzanatát felölelő titkári jelentését, melynek adatait a szakosztályvezetők je leütéseivel együtt jövő számunkban fogjuk részletesen ismertetni. Őzv. Haidecker Károlyné a szegénygondozásról, Vinkovits Kata a szegényházról, vitéz Vendel Istvánná a Tanácsadó Irodáról, Gockler Györgyné az Anya- és Csecsemővédő szakosztályról, dr Cs. Papp Jenő az anyagi segélynyújtásról, Bá- lintné Lőrinczy Ida a kórházi szakosztályról, özv. Diczenty Ernőné a fogházmisszióról, Treer Ilonka az is- kolánkivüli népművelésbe való bekapcsolódásról, Vinkovits Gabriella a Misszió vagyoni helyzetéről számolt be. Szévald Oszkárné mondott köszönetét a szakosztályok elnöknőinek jelentésükért és fáradozásukért, majd áttért a közgyűlés a tisztujitásra, amelynek során Kiss Lajos apát- plébános felsőházi tag javaslatára uj ból az eddigi vezetőséget választották meg. dijára vonatkozó egyességet, Kováts j Lajos számvevőségi főnök részére 500 P költözési költséget szavaztak meg, dr Kováts Károly kórházi orvosnak megengedték, hogy a törvényszéki orvosssakértői állást elvállalhassa. Végül a Magyar R viziós Ligának 1000 P, a hadirokkantak, a hadiözvegyek és hadi árvák szövetsége szekszárdi csoportjának évi 300 P, az Országos Stefánia Szövetségnek 500 P és a romháoyi Rákóczi emlékmű bizottságnak 100 P segélyt szavaztak meg. Ez volt a fél 1 óra- I kor végződött közgyűlés utolsó tárgya.
