Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-09-10 / 71. szám

XIV. évfolyam.

Szekszárd, 1932 szeptember 10.

71. szám.

TOLNANEfiYEI ÚJSÁG

Hetenként kétszer megielenö keresztény politikai és társadalmi lap.

Izerkesztfiaég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épfiletében. Tel efon szám 85 és 102.

Előfizetési dl);

félévre

_______6 pengd. | Egész évre______12 pengd.

FO

uerkeutO: II Felelős szerkesztő:!

SCHNEIDER JÁNOS. || BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden eserdán de esombnton. Eldfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetd közlemények a szerkesztdséghez kQldenddk.

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengd. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronkéat 10 fillér. Állást keresdknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül.

Sárközön keresztül.

Valamikor Kánaán földje volt. Fekete földje bőven ontotta aa acélos, kemény bnzát. A köaeli lankáé hegyoldal decsi szagosát az egész ország ismerte. Vizei halat, sttrtl berkei a vadat, kertjei aa Ízletes sárközi almát adták. JókedvU, csinos arca lányok és menyecskék, deli legények vígan lejtették a körtáncot, mig az öregek pohár és pipaszó mellett emlékeztek Kossuth Lajosról ós annak fiáról Kossuth Ferencről, aki midőn ódesatyja halála után visszatért ebbe az országba, elsőnek látogatta meg est, az édesatyja elveihez annyira ragaszkodó, hűséges népet. Be gyönyörű is volt a múltban egy-egy képviselőválasztás, amikor Sárköz népe 7— 800 zászlós kocsival vonult he Szekszárdra, hogy szavazatával hitet tegyen elv hűségéről. Mennyire más volt akkor a politika l

Elvek, tiszteletreméltó nagy érzések állottak egymással szemben. — Mindenik párt szent meggyőződéssel és fanatizmussal állt zásslaja mellett, nem lehetett attól eltávolítani sem adósság eltörlés, sem adó elengedés, sem termény áremeléssel, a nem is annyira népboldogitó, mint népbolon- ditó gondolatokkal. Kiforrott egyéniség volt minden választópolgár, aki hozzájárult adójával az állam terhei- hez és így méltán érezte is, hogy joga van az ország ügyeibe beleszólni.

Halál fia lett volna az a régi Sárközben, aki konvenciós zászló helyett bizonyos anyagi ígéretekkel akart volna magának pártot és szavazatokat szerezni. Önérzet, úri fellépés, a magyar polgárt jellemző okosság ób gavalléria uralta ennek a népnek lelkét s nem tudtak hozzáférni sem elbolonditó eszmékkel, sem anyagi erőkkel. Tengelyig járta a sarat, nem ismerte a vasutat, de elvéből és meggyőződéséből nem engedett és önérzettel viselte ezen álláspontjának következményeit.

Ez a Kánaán földje, ez a hires sárközi vidék ma a szomorúságnak és nyomorúságnak földje. Az acélos búzák helyett ocsu foglalja el a szépen megépített granáriumokban a kövér buzaszemek helyét. A dúsnak ígérkező gabonatermést megsemmisi- tette pár nspnak a forrósága. A berkek vadjait kipusztitotta a téli fagy, a kiapadó erekben csak békák ku- ruttyolnak. Leverten, lehajtott fejjel járnak ezek a régi dacos magyarok, önérzet helyett elkeseredés, elvhűség helyett a holonditó ígéretek lidérc- fénye után futnak és abba kapaszkodnak. Szavazatukat adósságeltör- lés, adóelengedés és egyéb délibá- bős ígéretekért adják. Kipusztult a hegyoldalakon a hires sssgos szőlő, férges, fanyar a ssálláskertek almatermése is, mint amilyen férges az em berek lelke és amilyen fanyar a mosolyuk. Ritka már a körtánc, az öregek szava is más a pohár és a pipaszó mellett. Gyakoribb az árverési dob pergése, mint a cigánymuzaika és a táncoló fiatalság danája.

Ez a nép a pusztulás utján van, ez a föld a nyomorúság földje! Ve zetőket virnak, akik vÍBSzavigyék őket a régi boldog világba. Figyeljünk fel! Nézzünk be ezeknek az embereknek szomorú lakásaikba, Ínséget hirdető kamráikba és pillantsunk be ezeknek az embereknek a lelkivilágába, a régi jómódot kiszorító nyomorúságból felburjánzó kese rüségükbe és elégedetlenségükbe. — Nyújtsunk feléjük segitőkezet és állítsuk meg őket a gazdasági leromlást követő erkölcsi lezüllés utján. Ne ígéretekkel, ne politikai megtévesztésekkel, ne szónoklatokkal és ne titkos összejöveteleken való lelki- mérgezésekkel közelítsünk e szép múltú derék magyar néphez, hanem a segítés és cselekvés őssinteségével adjuk vissia nekik lelki és testi erejüket, hogy a megpróbáltatások nehéz hónapjait a jövőbe való bizakodás reménységével tudják átélni.

Amikor végig röpített Sárközön az autóm, a múltnak szépségét elhomályosították előttem a szemembe feltódulő könnyek, amelyeket a ma kétségbeesése fakasztott fel. Szeretném, ha végigjárnák est a vidéket azok is, akiknek nálamnál több hatalmuk és módjuk van a látottakon segíteni. 8.

Féltve ápolt hű szerelmünk, Szép tavunk, oh Balaton,

Kék vizedhez tiszta lelkünk Mámoros, mély vágya von. Kincses tó, mely véled ér fel, Nincs e földön s rajta túl, Boldogságos jókedvében Alkotott itt réges-régen Népünk atyja, szent Hadúr.

Partod mellett elmerengünk Csendes nyári éjszakán S átkarolja árva lelkünk’ Álmodó, nagy, mély magány. Drága, ősi, szent magyar tó, Lágyan zsongó, hús habod Elcsitítgat felviharzó Lelkünk mélyén sírva hangzó Ezredéves bánatot.

Télidőn, ha jégöledből Rianás vad dala száll,

Ősi vágyak hangja zeng föl S végigbúg e bús hazán.

A magyar dac benne tör ki S bár előtte száz pokol, Igazságunk’ messze dörgi Át a szűkre formált, földi,

Rab magyar határokon.

Őscsodája nagy világnak, Hullámzó, szép tengerünk,

Égbe szálló szent imánkat Diadallal zengd velünk.

Őrizd áldva fényes álmunk,

Mely szivünkben felragyog. Szárnyán kéklő mennybe szállunk S csillagunkra rátalálunk, Csüggedő, bús magyarok.

BALATONI HIMNUSZ.

. Irta: BABAY GÉZA.

I

A vármegyei iskolánkivűli népművelési bizottság közgyűlése.

F. hó 7-én délelőtt 10 órakor nyitotta meg Szévald Oszkár alispán gondolatokban gazdag beszéddel a vármegyei iskolánkivűli népművelési bizottság rendes évi kösgyülését, rámutatva a népművelés és közigazgatás kapcsolatára, a népművelés felkarolásának szükségességére, jelentőségére és nemzetépitő munkájára.

A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Reitzi Péter vármegyei népművelési titkár kimerítő jelentésben számolt be vármegyénk népművelési tevékenységéről. Bevezetőjében ismertette a bizottsághoz érkezett kormányhatésági rendeleteket, amelyek keretében megtudlak, hogy a kultuszminiszter Dörypatlannak egy népkönyvtárt adományozott. Kegye lettel parentálta el a bizottsági jelentés dr Kramolin Gyula vármegyei tiszti főorvost és dr Illy György vármegyei állategészségügyi felügyelőt, kik éltük végéig lelkes népművelők

voltak és emléküket a bizottság jegyzőkönyvében örökité meg.

Hálás elismeréssel adózott lelkes munkájukért Jankó Ágoston volt főispánnak, Titze Oszkár vármegyei testnevelési felügyelőnek, Tamás Viktor szekszárdi állami reálgimnáziumi és Groisz Ottó szekszárdi gazdasági iskolai igazgatónak, kik Szekszárd- ról elköltözésük folytán kiléptek a bizottság tagjai sorából és örömmel üdvözlé a bizottság tagjai sorában Peresei Béla főispánt, vitéz Géczy Sándor vármegyei testnevelési felügyelőt, Róder Pál reálgimnáziumi igazgatót és KovácB Zoltán gazdasági iskolai igazgatót.

Az elmúlt 1931/32. munkaévben a vármegye területén 1947 ismeret- terjesztő előadás, 93 műsoros est, 8 analfabéta tanfolyam, De csen népművészeti tanfolyam, Tolnán és Nagy- I székelyen énektanfolyam, Bátaapáti- | ban szövőtanfolyam volt. Műkedvelői

előadás volt 167, zeneestély 62. Köz- rádió 46 és népkönyvtár 54 van a megye községeiben.

Tanulmányi kirándulás volt a felnőttekkel Koosolán, Németkéren, Be- leoskán, Bonyhádon, Muosfán és Tevelen. Haiifiae alkalmi ünnepély volt 273. Vetítőgép 32 községben van. A népművelési munkában résstvett 56 rk. és 51 protestáns lelkész, 193 tani tó, 46 tanitónő, 23 tanár, 5 tanárnő, 63 jegyző, 46 orvos, 11 állatorvos, 3 ügyvéd, 8 közigazgatási tisztviselő, 2 földbirtokos, 7 gazdatiszt, 1 iparos, 3 kereskedő éz 38 más foglalkozású. Összesen 556 előadó működött közre.

19 községben a gyermekek számára mesedélutánok tartattak. A várvármegye és községei összesen 20.450 pengő 50 fillért fordítottak népművelési célra.

A beszámoló jelentést a bizottság tudomásul vette.

A jövő évi munkarend keretében több helyütt kézimunka, analfabéta és továbbképző ób gyorsirási tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat vett tervbe, majd megállapította ai 1933. évi költségvetését és a bizottság beválasztotta tagjai sorába dr Pilisy Elemér királyi ügyészt.

Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén, elnöklő alispán a nagyszámban megjelent bizottsági tagoknak megköszönve az érdeklődést, az ülést ®/412 érakor berekesztette.

Fordulót az Iparosok terobeuett országos tüntetése ügyében.

Megemlékeztünk már a községi iparoBkongresszusnak arról a határozatáról, bogy az iparos társadalom folyó hó 12 én a budapesti vigadó nagytermében országos nagygyűlést tart és ott az egész ország előtt feltárja sérelmeit. Hogy az iparosság mozgalma iránt aa érdeklődést fokozza, azt is elhatárolta a kongresz- 8ZU8, hogy a budapesti nagygyűlés napján, folyó hó 12-én a munkát az egész országban beszünteti és alkalmazottait egy napra kijelenti. A kongresszus ezen határozatának a végrehajtására úgy Szekszárdou, mint az egész vármegye minden jelentősebb községében helyi bizottságok alakultak.

A kereskedelmi minisztérium az iparos demonstráció ügyében folj ó hé 5-éré tanácskozásra hívta meg az Ipartestületek Országos Szövetségét és az értekezleten Kenéz miniszter az iparosok sérelmeinek rövid időn belül leendő orvoslását személyesen megígérte. A minisztériumban lefolytatott tárgyalások után azonnal ősz- szeült a kongresszus által kiküldött huszonegyes bizottság, amely akként határozott, hogy a tizenkettedikére tervezett nagygyűlést elhalasztja, mert a miniszter Ígéretei nemcsak

Egyes szám ára 12 fillér