Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-01-23 / 7. szám

XIV. évfolyam. Szekszárdi 1932 január 23. 7. szám. T0ENÄHE6YEI ÚJSÁG Hetenként kétszer meglelenö keresztény politikai és társadalmi lap. tmrfcesztB«ég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dif; Félévre _______( pengő. | Egész évre — U pengő. Fő szerkesztS: II Felelős szerkesztő: 8CHNEIDER JÁNOS. || BLÁZS1K FERENC. 4 lap magjai.ulk mlod.o sa.rdkn éa szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények % szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 (illés« Állást keresőknek 50 százalék engedmény. —■ A hír­rovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kertit. Prága! Irta: Jánosi György. Fel a fejjel I Nincs baj! Friedrich István őe oelienoiája meg- érkeiett Prágába, aktatáskájában egy Beneshes intézendő memorandummal, amelyben Kösépeurópa jövőjére vo- natkoaó résiletea, gyakorlati megálla­pításokat örökített meg. Romániával, Gsehaalovákiával és Magyarorsiággal kapcsolatos volna es a memorandum, aa A elgondolása szerint. Erre a a iaet- ten, erőszakolt lépésre a Dunavölgy gaidasági szövetkezésének kérdése ebben a vonatkozásában előttem tel­jesen elvesztette komolyságát. Alt hiszem és jól hisaem, hogy talán oda túl is. Miért? Nem is kellene ast indo­kolni. Aki a trianoni utódállamok világ- helyzetét elfogulatlanul, aa általános európai csoportosulások aierint ítéli meg, aa jól látja, hogy sohasem dúlt pokolibb háború, szörnyűbb irtóhad­járat a központi hatalmak ellen, mint ma. A gazdasági háború különös is­mereteket feltételes éa talán senki sem gondol arra, hogy aa, ami a világ gaidasági életében történik, a legsaabályosabb, pontosan kidolgosott terv sierint, egyetlen nemzet fékes- hetetlen hatalmi vágyának kielégíté­sére történik. A békekötés szörnyű kényszerhelyzete miatt a vesztes ál­lamok, köaötttik tévedésből mi is, eladtuk a háborúból kimentett ron­csainkat. Kényre-kegyre kapitulál­tunk. Abban a reményben, hogy majd aa idő mindent rendbehos. Aa idő elmúlt és a remélt rend helyett ast látjuk, hogy a nemaet vagyona recseg-ropog — odatul is!— válla­latok, tőkék, dolgosók, saellemi mun­kátok, üzletemberek a legnagyobb szorgalom, legtisztább becsületesség mellett is tönkremennek. Semmi sem megy 1 Senki sem boldogul. És maga aa állam is óriási erőt fejt ki, hogy megóvja pánsUgyi egyensúlyát. Úgy vagyunk, mint aa egyBaeri földesur. — Fiam I — szól halálos ágyán, — nem hagyok rád semmi mást, mint aa adósságomat. A viszonyok követ­keztében elkártyáatam a birtokom és még azonkívül is tetemes adóságom maradt. Ezt aa adósságot ón rádha­gyom. Vállald ej. Mert nem ludpék » sírban ny,ugo<jQÍ **z&l a. tudattal, kegy nevemhe* szenny tapad. — De atyám 1 — ellenvetette a fiú, — te egy. nagy vagyonban nanj tud­tál mást tenqi, mint adósságot esi nálni. Most hogy fisessem én ki est aa adósságot magából aa adósságból és a nagy semmiből? —- Nem kell kifisetni, — sióit el- halóin aa apa, — csak vállald el, édes jó fiam. így vállaltunk mi el egy alkotói­ban hülye, eredményeiben beezámit- hatatlan békét minden nyomorúságá­val együtt és Isten a tanúm, hogy mig ea a béke meg nem váltoaik, revisió alá nem kerül, a világ nyo­morúságával a mi nyomorúságnak napról-napra nagyobb. A mi éle­tünkben nem less jobb világ, hacsak a győzök éleaelméjü számításait össze nem kusaálja, át nem huzza egy má­sik, a dolgokkal teljes ' mértékben tisztában levő hatalmas elme, a mi javunkra. Nyögünk, vergődünk, küa- ködünk, mindaddig hordjuk a terhe­ket, fizetjük aa adósságok kamatának kamatát, mennél többet fizetünk, annál nagyobbra nő a tőke, egésa a gaidasági rabszolgaságig, amelynek hatalmas méreteit egyetlen egy ember ismeri, átlátja: gróf Bethlen István és sohasem és semmiképpen nem Friedrich István. Na ja ! De aa ellensék is élni akar éa nem tudás olyan dolgot, ötletet, felfedezést nyilvánosságra hozni, hogy azt ő, az ellenzék, legalább is két- Bzerte jobban és előbb ne tudta volna, mint te. Persze, nem tudod,, hogy Kolumbus tojása CBak tojás, ha a te kormánytámogató kezedben van, de Ugyanakkor az a tyuk, amely ezt a tojást tojta, az ellenzék birtokában van. Bizony. Pithagorász tantétele csak tantétel, de mely balga sze mély ő ... ezt az icipici kis szám­tani ügyet az ellenzék a világ terem­tése előtt két nappal már ismerte. Dunavölgy. Hettréka 1 „Megírtam“, írja Fridrioh István és kidolgoz egy memorandumot, vele megérkezik Prá­gába. Ott „az egyik lapnak nyilat kozatot ad“. Most jövök ón. Holnap kidolgozok ón íb egy memorandumot és el megyek Prágába. Hplnapután menj el te is. Nyilatkozz. Jöjj hzza ás keresd meg a Szamos partján a kurta kocsmával szemben a kompot és fe­küdj bele a hallgató sötétségbe, amig fel nem ébredsz. . . .Mert külpolitikai kérdésekben követhetsz el hazaárulást már azzal is, hogy a kormány háta mögött tárgyalsz, mintha neked adta vojna , hatalmát albérletbe a kormány, bi*»l mát a nemzet, de tényleges felelős­séggel mindenkor csak a mindenkori kormányok tárgyalhatnak egymással. Nem mondom éo, hogy bármerre megy Friedrich, mindenütt mögötte látom vonulni a Lánchidat, hiába I — de azt vallom, hogy a nemzetet ér­deklő ügyekben csakiB az tegyen lépéseket, aki felelős, akiben a nem­zet bízik, akinek nemcsak hatalmas elméje, hanem eredményben gazdag múltja is biztosíték, hogy őt nem küldi más, csak a haza szent érdeke | December havában egy füzetet kéz­besített a posta, amely a magyar szo­ciáldemokrata- párt agrár- programme jával foglalkozott. Kísérő levél is volt mellékelve. Szeder Ferenc szociál­demokrata orssággyttlési képviselő irta. írásának lényege, hogy a pap­ság tegye magáévá ezt a programmot, annak célkitűzéseit és legyen a sze­gény nép iránt való szeretet lendítő erejével a gazdasági leromlottságban sínylődő falusi kis emberek vesére, jobb élethez való jogainak elszánt harcosa. Ugyanez a képviselő ur a minap hasonló értelemben szólalt fel Pest vármegye téli közgyűlésén. Felszóla­lásának egyes kitételei — az én sse- rény megítélésem és a rendelkezé­semre álló szöveg szerint — nem egészen indokolt felháborodást kel­tettek. Azt állította — teljesen he­lyesen — hogy az Egyház mindig megértette a fejlődő kor szavát. Sőt 1 — szerinte — a pápa a bolsevizmus sál is képes volna megegyezést kötni. Ez a kijelentés váltotta ki a vihart és késztette a közgyűlés egyik illuszt­ris tagját helyreigazító felszólalásra. Szeder Ferenonek — ismétlem, ki­zárólag egyéni véleményem sierint — a talán kevésbé szerencsésen meg- stilizált kifejezésen túl, lényegben valóban igaza volt. És pedig igaza volt abban, hogy a katolicizmus soha­sem kötötte és nem is köti le magát életre-halálra semmiféle gazdasági, vagy politikai rendszer mellé. A katolicizmus ugyanis nem szociális, nem is gazdasági, még kevésbé politikai rendsser. Ennél Bókkal több. A lelkek üd.vözitésére szolgáló isteni segítség és kizárólag vallás-erkölcsi intézmény, de természetszerűleg első rendű szerepe van az emberiség óle- . tónek irányításában is. A minden­éé a békerevizió saükségességéuek fanatikus hite. Vagyis vagy a kormányok oldják meg a Dunavölgy problémáját, vagy senki és sohasem a magyar nemzet hátrányára. Ha mégis akad némely politikai képzelődő, aki állam akar lenni aa államban, menjen, tegye, tárgyaljon, nyilatkozzék, osak az Ur áldja meg, ne gondolja, hogy *akad olyan ember, aki ennek komolyan felül, olyan ember, aki ennek jelentő­séget tulajdonit. kori gazdasági élet, szociális alakulás, politikai elrendeződés pedig csak keret. Eat a keretet kell élettel ki­tölteni, ea az egyes történelmi epochák nagy feladata. Eaen történelmi értékű éa jelentőségű munkához adja a ka­tolicizmus aa eligaaitó örök elveket, az erkölosnek éa a benne rejlő kultur- értékeknek nélkülözhetetlen éa nagy­szerű erőit. A keret változik, az élet fejlődik éa alakul, de esek a vezérlő csillagok változatlanul sugározzák tör­ténelmet, életet éa embersorsokat be­világító fényességüket, eaek a végte­lenség ölén Istenből kifakadó erők pedig örök és Biakadatlau áradással frissítik, iamositják, emelik, meg- asentelik, emberséges életjárásra, Isten felé való oéhudatos és el nem tévedő vándorlásra képesítik minden korok minden emberének lelkét. Tehát elvileg egy kollektív, vagy kommunista társadalmi rendben is be­töltheti a katolicismus a maga örök célokra irányított áldásteljes hivatá­sát. Hisa aa első jeruzsálemi hitköz­ség kommunizmusa — amely azon­ban, jól értsük meg I — a szeretet és nem a kényszer, az áldozat éa nem a megrablás kommunizmusa volt, amellett sem intézményesen, sem el­vileg nem szüntette meg a magán- tulajdont, valamint szerzeteseink esz­ményi kommunizmusa eléggé igasolja eat. Hogy azonban ilyen gazdasági berendezkedéshez a lemondás és sze* retet heroikus mértéke és ereje és szerzetesi lelkűiét is szükséges, az nyilvánvaló. Amint az is, hogy ilyen lelkűiét a legszélesebb méreteket fel­vevő tömegjelenséggé nem igen fejlő­dik és így gyakorlatilag egy rajta, mint egyedül lehetséges alapon fel­épülő kollektiv gazdasági rendi is aligha valósulhat meg. Eteknek — az eszmék és fogai­Vörösek és feketék. Irta: vitéz Makray Lajos pápai kamarás, tolnai plébános. Egyes szám ára 16 fillér*

Next

/
Thumbnails
Contents