Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-08-31 / 68. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 augusztus 31. Vidéki szülök 586 Szekszárdon tanuló gyermekeiket úri- családnál helyezhetik el kitOnfi ellátásra Jutányos áron. Kfllón szoba, fQrdószoba, német nyelv és korrepetltió. Levél, vagy személyes tudakozódás Béla-tér 5, emelet. rátái oimll sióp alkalmi ódáját. Ismét a Legényegylet éneke következett és ezután ai egész Ünnepély fénypontja : Dr Brlslts Frigyet clezterclta tanár Dnnepl beszéde. Brieits köziemért kitűnő szónok. Jelenleg egy igen fontos, nagyszabású Vörösmarty^munkán dolgozik és egéss felkészültségét belessőtte csodálatos besiédjébe. Gyulay Pálon, Babits Mihályon és Sierb Antalon kivttl senki nem ért annyira Vörösmarty boa, mint Brisits. S Vörösmarty tárgy- és formatörténeti jelentőségét ki tudhatná jobban, mint ő? Izzó, lelkesítő, mindenkit magával ragadó beszédjének stílusa át meg át volt szőve Vörösmarty páratlan nyelvi szépségeivel. Brisits a buszon kétéves Vörösmartyról, koráról, a magyar irodalom száatizévelótti prob* lémáiról szólott beszéde kezdtén. Meg­határozta Vörösmarty életében és irói pályájában azokat az igen fontos és döntő jelentőségű kérdéseket, ame­lyeket Egyed és Teslér személyisége, egyénisége, környezete és barátsága vetett föü Beleállitotta Vörösmartyt, a nagy dunántúli költőt a világiro­dalom történetébe, összehasonlította Viotor Hugóval, Byronnal, Shelleyvel, Goethével; azután rámutatott a ma­gyar irodalomban elfoglalt igen fontos helyére: a magyar nemzeti éposz megteremtésére és a magyar költői nyelv kialakítására. Fölhívta a közön ség figyelmét arra az útra, amely Börzsönyből Bonybádra vezette a lelkes fiatal költőt, aki itt találko­zott a világirodalom két óriásával, Tassoval és Shakespeare-rel. Bőven beszélt Vörösmartynak a mai magyar életben való roppant jelentőségű fon­tosságáról. Brisits költői szépségekben és len­dületekben gazdag beszéde igen nagy értéke mai irodalomtörténetirásunk- nak. Ez a beszéd oly általános tisz­teletet érdemelt ki, hogy egyhangú a vélemény, hogy Bonyhádnak év­tizedek óta nem volt része ily nagy­szerű esztétikai élvezetekben, kivéve Mécs László szavalatát. 0 utána Dr Vargha Damján a péosi egyetem magyar irodalom- történet tanára és esiaei dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia ren­des tagja és kiküldötte állt szólásra. — A Magyar Tudományos Aka démia üdvözletét hosom — úgy­mond — mindazoknak, akik a Vörös­marty emléktábla létrehozásán fára­doztak, mert érezték, hogy Vörös­marty szellemének fölujulására van szükség. A Magyar Tudományos Aka­démia üdvözletét hozom Bonyhád tör­ténelmi osaládjának, a Perczel-csa­ládnak, mely tudva-tudatlanul is ré­szes abban, hogy Vörösmartyból az lett, akit ma a nemzet benne tisztel. A Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét hozom Pécs püspökének, mint azon egyházmegye szellemi kép­viselőjének, amelynek kebelében Egyed in Teslér, ez a két kiváló pap az irodalom lelkes művelőjévé és pártolójává fejlődött. A Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét hozom a községnek, mely legyen büszke erre az emléktáblára és igye­kezzen azon, hogy eredeti hivatásá­nak megfelelőleg a tudomány ésiro dalom mind mélyebben behatoljon az "Kalória" szín* fis tllzlfotelep, Szekszdrd Mészáros Lázár ucca 8. szám. — TELEFON 117. — (Trebitscher-telep) Pácai kőzzénbányák kerületi meg rendeld helye KIVÁLÓ TÜZELŐANYAGOK A LEGOLCSÓBBAN ITT SZEREZHETŐK BEI itteni magyar közönségbe. Büszkék vagyunk arra, hogy Egyed, az Ovi­dius fordító a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt és hogy Vörös marty háromszor nyert pályadijat. Büszke vagyok arra, hogy annak a cisztercita rendnek a nagy tanítványa Vörösmarty, akinek a tagja és kép viselője vagyok, hiszen a nagy költő öt évig járt a székesfehérvári ciszter­citák gimnáziumába és a rend szel­leme bizonyára belészivárgott. Végül tolmáosolom a Magyar Tudományos Akadémia azon óhaját, hogy esen emléktábla teljesítse szolgálatát I A Szent István Akadémia klkDIdttttJe dr Viszota Gyula főigazgató olvasta föl esután a Szent István Akadémia alábbi üdvözletét: — Tisztelt ünneplő közönség! A Szent István Akadémia szívélyes üdvözletét közvetítem az ünnepély alkalmából. Ebben a szerény lakban 112 évvel ezelőtt három a magyar költészetért rajongó szív, három du­nántúli lélek egymásra talált, hogy terveket szövögessen a magyar köl­tészet fölemelésére. A 41 éves Egyed Antal plébános, a nemsokkal ifjabb Teslér László káplán barátságával tisztelte meg a 20 éves, fiatal, sze­rény nevelőt, későbbi nagy költőn­ket, Vörösmarty Mihályt. Márványba vésve örökíti meg e barátságot ez az emlék. Mély szent érzés keltette fel bennük a barátságot és fenn is tar­totta életük végéig. Ezt bizonyítják a következők. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia megalakulása után két évvel, 1833 ban Vörösmarty volt az, aki Egyed Antalt, akkor már földeák! apátplébánost levelezőtag­nak ajánlotta és érdeméül azt hozta fel, hogy Ovidiust magyarra fordí­totta, több történelmi és földrajzi ér­tekezést irt (köztük Bonyhád leírá­sát), a tiszta magyaros beszédnek buzgó harcosa s ehhez Szalay Imre hozzáfűzte még ajánlásul, hogy buzgó éz erkölcsösségéről, baráti érzéséről hires. Esen ajánlás alapján meg is választotta Egyedet az Akadémia. Itt e házban buzdította a két ne­mes barát Vörösmartyt költői mun­kásságra. Egyed Antal is foglalko­zott a költészettel és tervezgette ak­kor minden magyar költő buzgó ál­mát, egy nagy Arpádiásznak meg írását. Amit Egyed tervezgetett, négy év múlva Vörösmarty valóra váltotta Zalán futásával. Mi volt a Zalán futása ? Tükör, amely a tespedő ma­gyarnak megmutatta a honfoglaló ősök bátor tettkészségét, hogy ébred jen fel kábultságából. Előkészítette az utat egy másik magyar géniusz­nak, Széchenyinek. — Ez az érdeme a három férfiú­nak. Van egy kis részük abban, hogy a magyarság regenerációja megkez­dődhetett egy olyan korban, ami­kor a francia háborúk következté­ben az ország a gazdasági csőd azé lére került. — Ma száztíz esztendő után sok­ban hasonlatos a magyarság sorsa. Külső és belső ellenség részekre szag­gatta a magyart, gazdaságában és minden vonatkozásban teng, sínylő­dik. A mostani magyarság epedve várja az azóta szállóigévé vált mon­dás teljesítését: Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban ?■ Most is buzgó imádsággal ostromoljuk a Mindenhatót Vörösmarty zengő sza­vával: Hol vagyon az, ki merész ajakát hadi dalnak eresztvén, a nádi vak setétséget fölverje szavá­val ? Magyarok Istene, hol van ? A beszéd végeztével a Levente zenekar (Strohmayer Péter karnagy vezényletével) rázendített a Szózatra és az emléktábla körül összegyüleke- zett két-háromezer ember ajkán föl- zendült: Hazádnak rendületlenül légy hive 6 magyar! A templomszentelés jubileuma. A nagyszámú közönség még szét sem oszlott, mikor fölragyogott a kát. templomtorony esti kivilágítása: fönt a torony tetején egy villanykörték­ből összeszerkesztett hatalmas ke­reszt, a torony közepén pedig a ju­bileumot jelző évszámok: 1782—1932. Csakhamar elkezdődött a torony- zene: fönt a torony tetején elhelyez­kedett leventezenekar eljátszotta a Tedeumot, a Boldogasszony Anyánk cimű ódon egyházi éneket, a pápai és nemzeti himnuszt. Ezzel az ün­nepségek első napja végétért. Másnap, vasárnap már a korai órák­ban elvégezték napi misézéseiket a cisztercita páterek és a világi papok. Zásalódiszben lobogott a templom és plébánia: a pápai és a nemzeti zász­lók ékesitették mindkettőt. A temp­lom előcsarnokának falába építették be a templomot épitő plébánosnak szürkemárvány emléktábláját a követ­kező fölirással: E templom építőjének WINKLER MIHÁLY szentéletti, tudós plébánosuknak emlékére. Felszentelése 150 éves jubileuma alkalmából, 1932 aug. 24. a hálás bonyhádi hívek. A templom előtt sokszínű diadal­kapu fénylett az őszeleji reggelben: Emlékezzék meg az Úr minden áldozatodról. 1782-1932 1892-1932. Vasárnap reggel érkezett meg Szé­náid Oszkár alispán és neje, úgy­szintén Gestettner Konrád varsádi esperes plébános. Kilenckor kezdődött a hálaadó istentisztelet, az ünnepi szentmise melyet Virág püspök ce­lebrált, aki az Ecce Sacerdos hang­jai mellett vonult be. A nagy papi segédlettel tartott szentmise alatt Schnell József r. k. tanító vezetésé­vel a Katolikus Legényegylet ve­gyeskara énekelt, Halmai Károly zenetanár és hegedűművész pedig hegedűszólót játszott. Különösen érdekes, hogy Virág püspök negyven évvel ezelőtt ugyan­itt mondotta első szent miséjét. A mise végén Virág püspök ma­gyar és német nyelven prédikált a híveknek. Délben a Katolikus Körben 200 terítékes kösebéd volt, melyen dr Perczel Béla főispán a püspököt él­tette, dr Eibach Kornél bankigaz­gató pedig a Magyar Tudományos Akadémia és Szent István Akadémia kiküldöttjét köszöntötte, dr Schreck Ádám és Rózsa Sándor tanár Bauer József plébános jóságát, jószivét mél­tatta, amely utóbbi felköszöntőkre Bauer József válaszolt és köszönte meg az elismerést. A nagyszabású és fényes ünnep ségek hosszú időre szóló élményei Bonyhád és környéke közönségének. Gál István. Jókarban levő, használt 597 kézi tüzifecskendőt vennék. Szekszárdi klr. közalap, erdőhivatal. Esperesválasztás. Néhai Ssakách Imre esperes, mó- rágyi lelkész elhalálozása következté­ben megüresedett tolnai ref. egyház- megye esperesi állására 25 egyház­község adta be szavazatát. A szava­zatfelbontás aug. 25 én történt Sár­pilisen Babay Béla elnöklete, Takács Gyula és Tóth Lajos tanácsbirák és Jánosi György egyházmegyei aljegy- zőből álló bizottság által. Az összes beérkezett szavazatok Gilicse Sándor kajdacsi lelkész, egyházmegyei fő­jegyzőre estek és igy nevezett egy­hangúlag az egyházmegye esperesévé választatott meg. Ugyanakkor bon tattak fel az egyházmegyei világi tanácsbiróra, valamint egyházmegyei világi aljegyzőre beadott szavazatok is. Tanácsbiróvá Huszth Aladár bá­nyatanácsos, aljegyzővé Gödé Levente dunaszentgyörgyi ügyvéd választa­tott meg. A megválasztottak hiva­talba iktatása szept. hó végén tar­tandó egyházmegyei közgyűlésen ün­nepélyes formák között leBs. Szekszdrd uIlúSMrB vendége Pataky Kálmán a béosi opera- ház tagja, a világhírű magyar teno­rista, aki tudvalévőén tényleges ka­tonatisztből lett operaénekessé, Er­délyben lakó szüleitől visszatérve, folyó hó 26-án este nagybátyjának, Péterfalvi Molnár István nyugalma­zott takarékpénztári igazgatónak a látogatására feleségével együtt Szek- szárdra érkezett és egy napot töltött városunkban. MalomeMrl szolgálat a szehszűrdi zénzfl gylsazgatősdgndl. Tolna vármegye Szekszárdon szé­kelő központi forgalmi adóhivatala kebelében megalakult malomosztály vezetői: személyi ügyekben lászló- falvi Eördögh Lajos, a forg. adó­hivatal vezetője ; vezető főellenőr Tóth József, főmalomellenőrök: Dömötör István, Tursay György; irodai segéd­erők: Budai József éB Juhász Dezső. A megye több körletre van osztva, melynek ellenőrei: Tevel: Beringer István, Fadd: Brenner Gyula, Uj- dombóvár: Brhlovios Lajos, Tolna: dr Czechmann János, Gyönk: Csekő Lajos, Zomba: Farkas László, Bony­hád : Fogassy Elemér éB Mihályi György, Ozora: Gálffy Sándor, Nagy- kónyi: Galovics László, Bátaszék: Győry Sándor, Kocsola: ifj. Gyön- gyössy Sándor, Magyarkeszi: Hefti Károly, Szekszárd: Horváth Ákos és Csath Béla, Dunaföldvár: Hor­váth József és Rézmann Kristóf, Kölesd: báró Jeszenszky Andor, Decs: Jodál Sándor, Báta: Jung Sándor Nagyszékely: Kemény Gyula, Dombóvár: ifj. Kállay Ubul és Rom- hányi Miklós, Paks: Keresztes Zol­tán és Schómann Antal, Döbrököz: Marcsini Gyu'a, Mözs: Madarász András, Gyulaj: Miakits András, Tamási: Rosztányl Tibor, Kánya: Ruca László, Nagydorog: Somogyi István, ócsény: Strassburger Dezső, Hőgyész: Schlégel Ottó, Simon- tornya: Szantner József, Szakcs: Tamaska Lajos, Nagymányok: dr Tóth László: Bölcske: Török Andor.

Next

/
Thumbnails
Contents