Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-08-31 / 68. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 augusztus 31. Vidéki szülök 586 Szekszárdon tanuló gyermekeiket úri- családnál helyezhetik el kitOnfi ellátásra Jutányos áron. Kfllón szoba, fQrdószoba, német nyelv és korrepetltió. Levél, vagy személyes tudakozódás Béla-tér 5, emelet. rátái oimll sióp alkalmi ódáját. Ismét a Legényegylet éneke következett és ezután ai egész Ünnepély fénypontja : Dr Brlslts Frigyet clezterclta tanár Dnnepl beszéde. Brieits köziemért kitűnő szónok. Jelenleg egy igen fontos, nagyszabású Vörösmarty^munkán dolgozik és egéss felkészültségét belessőtte csodálatos besiédjébe. Gyulay Pálon, Babits Mihályon és Sierb Antalon kivttl senki nem ért annyira Vörösmarty boa, mint Brisits. S Vörösmarty tárgy- és formatörténeti jelentőségét ki tudhatná jobban, mint ő? Izzó, lelkesítő, mindenkit magával ragadó beszédjének stílusa át meg át volt szőve Vörösmarty páratlan nyelvi szépségeivel. Brisits a buszon kétéves Vörösmartyról, koráról, a magyar irodalom száatizévelótti prob* lémáiról szólott beszéde kezdtén. Meghatározta Vörösmarty életében és irói pályájában azokat az igen fontos és döntő jelentőségű kérdéseket, amelyeket Egyed és Teslér személyisége, egyénisége, környezete és barátsága vetett föü Beleállitotta Vörösmartyt, a nagy dunántúli költőt a világirodalom történetébe, összehasonlította Viotor Hugóval, Byronnal, Shelleyvel, Goethével; azután rámutatott a magyar irodalomban elfoglalt igen fontos helyére: a magyar nemzeti éposz megteremtésére és a magyar költői nyelv kialakítására. Fölhívta a közön ség figyelmét arra az útra, amely Börzsönyből Bonybádra vezette a lelkes fiatal költőt, aki itt találkozott a világirodalom két óriásával, Tassoval és Shakespeare-rel. Bőven beszélt Vörösmartynak a mai magyar életben való roppant jelentőségű fontosságáról. Brisits költői szépségekben és lendületekben gazdag beszéde igen nagy értéke mai irodalomtörténetirásunk- nak. Ez a beszéd oly általános tiszteletet érdemelt ki, hogy egyhangú a vélemény, hogy Bonyhádnak évtizedek óta nem volt része ily nagyszerű esztétikai élvezetekben, kivéve Mécs László szavalatát. 0 utána Dr Vargha Damján a péosi egyetem magyar irodalom- történet tanára és esiaei dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és kiküldötte állt szólásra. — A Magyar Tudományos Aka démia üdvözletét hosom — úgymond — mindazoknak, akik a Vörösmarty emléktábla létrehozásán fáradoztak, mert érezték, hogy Vörösmarty szellemének fölujulására van szükség. A Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét hozom Bonyhád történelmi osaládjának, a Perczel-családnak, mely tudva-tudatlanul is részes abban, hogy Vörösmartyból az lett, akit ma a nemzet benne tisztel. A Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét hozom Pécs püspökének, mint azon egyházmegye szellemi képviselőjének, amelynek kebelében Egyed in Teslér, ez a két kiváló pap az irodalom lelkes művelőjévé és pártolójává fejlődött. A Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét hozom a községnek, mely legyen büszke erre az emléktáblára és igyekezzen azon, hogy eredeti hivatásának megfelelőleg a tudomány ésiro dalom mind mélyebben behatoljon az "Kalória" szín* fis tllzlfotelep, Szekszdrd Mészáros Lázár ucca 8. szám. — TELEFON 117. — (Trebitscher-telep) Pácai kőzzénbányák kerületi meg rendeld helye KIVÁLÓ TÜZELŐANYAGOK A LEGOLCSÓBBAN ITT SZEREZHETŐK BEI itteni magyar közönségbe. Büszkék vagyunk arra, hogy Egyed, az Ovidius fordító a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt és hogy Vörös marty háromszor nyert pályadijat. Büszke vagyok arra, hogy annak a cisztercita rendnek a nagy tanítványa Vörösmarty, akinek a tagja és kép viselője vagyok, hiszen a nagy költő öt évig járt a székesfehérvári ciszterciták gimnáziumába és a rend szelleme bizonyára belészivárgott. Végül tolmáosolom a Magyar Tudományos Akadémia azon óhaját, hogy esen emléktábla teljesítse szolgálatát I A Szent István Akadémia klkDIdttttJe dr Viszota Gyula főigazgató olvasta föl esután a Szent István Akadémia alábbi üdvözletét: — Tisztelt ünneplő közönség! A Szent István Akadémia szívélyes üdvözletét közvetítem az ünnepély alkalmából. Ebben a szerény lakban 112 évvel ezelőtt három a magyar költészetért rajongó szív, három dunántúli lélek egymásra talált, hogy terveket szövögessen a magyar költészet fölemelésére. A 41 éves Egyed Antal plébános, a nemsokkal ifjabb Teslér László káplán barátságával tisztelte meg a 20 éves, fiatal, szerény nevelőt, későbbi nagy költőnket, Vörösmarty Mihályt. Márványba vésve örökíti meg e barátságot ez az emlék. Mély szent érzés keltette fel bennük a barátságot és fenn is tartotta életük végéig. Ezt bizonyítják a következők. A Magyar Tudományos Akadémia megalakulása után két évvel, 1833 ban Vörösmarty volt az, aki Egyed Antalt, akkor már földeák! apátplébánost levelezőtagnak ajánlotta és érdeméül azt hozta fel, hogy Ovidiust magyarra fordította, több történelmi és földrajzi értekezést irt (köztük Bonyhád leírását), a tiszta magyaros beszédnek buzgó harcosa s ehhez Szalay Imre hozzáfűzte még ajánlásul, hogy buzgó éz erkölcsösségéről, baráti érzéséről hires. Esen ajánlás alapján meg is választotta Egyedet az Akadémia. Itt e házban buzdította a két nemes barát Vörösmartyt költői munkásságra. Egyed Antal is foglalkozott a költészettel és tervezgette akkor minden magyar költő buzgó álmát, egy nagy Arpádiásznak meg írását. Amit Egyed tervezgetett, négy év múlva Vörösmarty valóra váltotta Zalán futásával. Mi volt a Zalán futása ? Tükör, amely a tespedő magyarnak megmutatta a honfoglaló ősök bátor tettkészségét, hogy ébred jen fel kábultságából. Előkészítette az utat egy másik magyar géniusznak, Széchenyinek. — Ez az érdeme a három férfiúnak. Van egy kis részük abban, hogy a magyarság regenerációja megkezdődhetett egy olyan korban, amikor a francia háborúk következtében az ország a gazdasági csőd azé lére került. — Ma száztíz esztendő után sokban hasonlatos a magyarság sorsa. Külső és belső ellenség részekre szaggatta a magyart, gazdaságában és minden vonatkozásban teng, sínylődik. A mostani magyarság epedve várja az azóta szállóigévé vált mondás teljesítését: Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban ?■ Most is buzgó imádsággal ostromoljuk a Mindenhatót Vörösmarty zengő szavával: Hol vagyon az, ki merész ajakát hadi dalnak eresztvén, a nádi vak setétséget fölverje szavával ? Magyarok Istene, hol van ? A beszéd végeztével a Levente zenekar (Strohmayer Péter karnagy vezényletével) rázendített a Szózatra és az emléktábla körül összegyüleke- zett két-háromezer ember ajkán föl- zendült: Hazádnak rendületlenül légy hive 6 magyar! A templomszentelés jubileuma. A nagyszámú közönség még szét sem oszlott, mikor fölragyogott a kát. templomtorony esti kivilágítása: fönt a torony tetején egy villanykörtékből összeszerkesztett hatalmas kereszt, a torony közepén pedig a jubileumot jelző évszámok: 1782—1932. Csakhamar elkezdődött a torony- zene: fönt a torony tetején elhelyezkedett leventezenekar eljátszotta a Tedeumot, a Boldogasszony Anyánk cimű ódon egyházi éneket, a pápai és nemzeti himnuszt. Ezzel az ünnepségek első napja végétért. Másnap, vasárnap már a korai órákban elvégezték napi misézéseiket a cisztercita páterek és a világi papok. Zásalódiszben lobogott a templom és plébánia: a pápai és a nemzeti zászlók ékesitették mindkettőt. A templom előcsarnokának falába építették be a templomot épitő plébánosnak szürkemárvány emléktábláját a következő fölirással: E templom építőjének WINKLER MIHÁLY szentéletti, tudós plébánosuknak emlékére. Felszentelése 150 éves jubileuma alkalmából, 1932 aug. 24. a hálás bonyhádi hívek. A templom előtt sokszínű diadalkapu fénylett az őszeleji reggelben: Emlékezzék meg az Úr minden áldozatodról. 1782-1932 1892-1932. Vasárnap reggel érkezett meg Szénáid Oszkár alispán és neje, úgyszintén Gestettner Konrád varsádi esperes plébános. Kilenckor kezdődött a hálaadó istentisztelet, az ünnepi szentmise melyet Virág püspök celebrált, aki az Ecce Sacerdos hangjai mellett vonult be. A nagy papi segédlettel tartott szentmise alatt Schnell József r. k. tanító vezetésével a Katolikus Legényegylet vegyeskara énekelt, Halmai Károly zenetanár és hegedűművész pedig hegedűszólót játszott. Különösen érdekes, hogy Virág püspök negyven évvel ezelőtt ugyanitt mondotta első szent miséjét. A mise végén Virág püspök magyar és német nyelven prédikált a híveknek. Délben a Katolikus Körben 200 terítékes kösebéd volt, melyen dr Perczel Béla főispán a püspököt éltette, dr Eibach Kornél bankigazgató pedig a Magyar Tudományos Akadémia és Szent István Akadémia kiküldöttjét köszöntötte, dr Schreck Ádám és Rózsa Sándor tanár Bauer József plébános jóságát, jószivét méltatta, amely utóbbi felköszöntőkre Bauer József válaszolt és köszönte meg az elismerést. A nagyszabású és fényes ünnep ségek hosszú időre szóló élményei Bonyhád és környéke közönségének. Gál István. Jókarban levő, használt 597 kézi tüzifecskendőt vennék. Szekszárdi klr. közalap, erdőhivatal. Esperesválasztás. Néhai Ssakách Imre esperes, mó- rágyi lelkész elhalálozása következtében megüresedett tolnai ref. egyház- megye esperesi állására 25 egyházközség adta be szavazatát. A szavazatfelbontás aug. 25 én történt Sárpilisen Babay Béla elnöklete, Takács Gyula és Tóth Lajos tanácsbirák és Jánosi György egyházmegyei aljegy- zőből álló bizottság által. Az összes beérkezett szavazatok Gilicse Sándor kajdacsi lelkész, egyházmegyei főjegyzőre estek és igy nevezett egyhangúlag az egyházmegye esperesévé választatott meg. Ugyanakkor bon tattak fel az egyházmegyei világi tanácsbiróra, valamint egyházmegyei világi aljegyzőre beadott szavazatok is. Tanácsbiróvá Huszth Aladár bányatanácsos, aljegyzővé Gödé Levente dunaszentgyörgyi ügyvéd választatott meg. A megválasztottak hivatalba iktatása szept. hó végén tartandó egyházmegyei közgyűlésen ünnepélyes formák között leBs. Szekszdrd uIlúSMrB vendége Pataky Kálmán a béosi opera- ház tagja, a világhírű magyar tenorista, aki tudvalévőén tényleges katonatisztből lett operaénekessé, Erdélyben lakó szüleitől visszatérve, folyó hó 26-án este nagybátyjának, Péterfalvi Molnár István nyugalmazott takarékpénztári igazgatónak a látogatására feleségével együtt Szek- szárdra érkezett és egy napot töltött városunkban. MalomeMrl szolgálat a szehszűrdi zénzfl gylsazgatősdgndl. Tolna vármegye Szekszárdon székelő központi forgalmi adóhivatala kebelében megalakult malomosztály vezetői: személyi ügyekben lászló- falvi Eördögh Lajos, a forg. adóhivatal vezetője ; vezető főellenőr Tóth József, főmalomellenőrök: Dömötör István, Tursay György; irodai segéderők: Budai József éB Juhász Dezső. A megye több körletre van osztva, melynek ellenőrei: Tevel: Beringer István, Fadd: Brenner Gyula, Uj- dombóvár: Brhlovios Lajos, Tolna: dr Czechmann János, Gyönk: Csekő Lajos, Zomba: Farkas László, Bonyhád : Fogassy Elemér éB Mihályi György, Ozora: Gálffy Sándor, Nagy- kónyi: Galovics László, Bátaszék: Győry Sándor, Kocsola: ifj. Gyön- gyössy Sándor, Magyarkeszi: Hefti Károly, Szekszárd: Horváth Ákos és Csath Béla, Dunaföldvár: Horváth József és Rézmann Kristóf, Kölesd: báró Jeszenszky Andor, Decs: Jodál Sándor, Báta: Jung Sándor Nagyszékely: Kemény Gyula, Dombóvár: ifj. Kállay Ubul és Rom- hányi Miklós, Paks: Keresztes Zoltán és Schómann Antal, Döbrököz: Marcsini Gyu'a, Mözs: Madarász András, Gyulaj: Miakits András, Tamási: Rosztányl Tibor, Kánya: Ruca László, Nagydorog: Somogyi István, ócsény: Strassburger Dezső, Hőgyész: Schlégel Ottó, Simon- tornya: Szantner József, Szakcs: Tamaska Lajos, Nagymányok: dr Tóth László: Bölcske: Török Andor.
