Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-08-03 / 60. szám
XIV. évfolyam Szekszárd, 1932 augusztus 3. 60. szám. Hetenként kétszer meg|elenö keresztény politlkel és társadalmi lep. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Tel előírnám 85 és 102. Előfizetős! dij; Félévre ______6 pengő. | Egész évre _ _ 12 pengő. FO uerkeutfi: SCHNEIDER JÁNOS. A lap meZJ.I.oIk mlnd.i Előfizetési dijak és hirdetések, iüető közlemények a sze Feleld, iserkeutt: BLÁZSIK FERENC i mrUn 4. iiomb.ton. valamint a lap szellemi részéi rkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: ▲ legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám., eljegyzési, családi nir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kérdi. • • Félreértés. Nemrégiben cikket közöltünk a kormánynak arról aa örvendetes intézkedéséről, hogy a nsgy pénzügyi nehézségekkel küsködő falusi lakos ság ruházkodásának a megkönnyítő Bére olcsó ruházati és fehérnemű anyagokat hoz forgalomba, még pedig márkázva. Ez annyit jelent, hogy minden egyeB cikken rajta lesz a hivatalosan megállapított ár és a kiskereskedő, akitől a falusi lakosság közvetlenül vásárol, ezen az áron köteles eladni az ilyen módon kapott árut és a‘ márkán kitüntetett árnál többet nem kérhet. Nem számíthat semmilyen költséget, fuvarozási, vagy csomagolási dijat. Célzást tettünk ebben a cikkben arra is, hogy a nagykereskedelmi index és a kiskereskedői ár között lényeges eltérés van, mert a közvetlen vásárló a közvetítő kereskedelemben ma szokásos módszerek következtében legtöbb- nyire meg sem érzi azt az olcsóbbodást, amelyet a nagykereskedelmi árindex feltüntet. Cikkünknek ezt a részét a kiskereskedők sérelmesnek találták magukra nézve és azt hangoztatják, hogy akkor, amikor nagy nehézségekkel küzdenek, nem volna szabad így hátbatámadni őket. Szükségtelen hangsúlyoznom, hogy semmiféle hátbatámadásról, vagy ellenséges magatartásáról szó sem lehet, ellenben kétségtelenül és bebizonyithatóan igaz az, hogy a gyakorlat szerint a vásárló közönség nem mindig érzi meg a nagykereskedelemben bek ö vetkezett olcsóbbodást. Bizonyos fokig azonban ez is érthető, mert hiszen a kiskereskedelem, mint az államnak minden más rétege hatalmas nehézségekkel és Bulyos terhekkel küzd a gazdasági krizis folytán. Ha véletlenül a nagykereskedelmi index esése nem olyan nagyarányú, hogy ez a számos közvetítő kéz ellenére is a végső fokon eladó kiskereskedő árkalkulációját lényegesen befolyásolhatja, akkor a kiskereskedő ott, ahol a vásárlóközönség anyagi erőviszonyai változatlanok, megmarad a régi áraknál. Ott azonban, ahol a vevők anyagi ereje Meggyengült és ott is, ahol a kiskereskedőt, kisiparost váratlanul nagy terhek sújtják, előfordul viszont az, hogy nem a termelési árak, nem a nagykereskedelmi indexek irányítják a kalkulációban, hanem a pillanat kényszerűsége. Ilyenkor a vevő áronaluli vételt köthet, mert a kereskedő meghozza a veszteség áldozatát akár azért, hogy azonnali szükségletét fedezhesse, akár azért, hogy vevőkörét jobb időkre megtarthassa. Nem kell tehát a kiskereskedőknek arra gondolni, hogy előbb közölt cikkünk az ő becsületükbe gázol, hanem csak olyan sajnálatos ténynek a leszögezését kell benne látni, amely sokkal inkább a viszonyokban keresendő, mint a kereskedők felelősségében. De hogy visszatérjünk a minket legközvetlenebbül érdeklő kérdésre, a Bzegény falusi népnek juttatandó olcsó ruházati anyagokra, itt meg kell emlitenünk, hogy a rendelkezés például határozottan kimondja, hogy sem fuvarozási, sem csomagolási dijat, sem forgalmi adót nem számíthat a kiskereskedő ezek után az áruk után. A kiskereskedelem, szokásos gyakorlata szerint ezeket bele szokta kalkulálni az eladott áru árába. Ha az állam által kiadott rendelkezés nem sorolná fel taxatíve ezeket a tételeket, amelyeket a kiskereskedő nem csaphat hozzá az áru értékéhez, természetszerűleg és teljesen jogosan Szekszárd megyei város dr Papp Jenő polgármesterhelyettes vezetésével tartott szombat délutáni közgyűlésén napirend előtt dr Illy Györgyöt, a napokban elhunyt állategészségügyi tanácsost parentálták el, aki mint a képviselőtestület tagja sok hasznos szolgálatot tett a városnak. Emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg megörökítette és a halálával megüresedett helyre behívták Fischhof Mór eddigi póttagot. A polgármesterhelyettes ezután jelentette, hogy vitéz Vendel István polgármester a képviselőtestület felhatalmazásával a májusi és a júliusi felhőszakadások kárainak helyreállítása céljából segélyeket kárt a belügyminisztériumtól és ezek kieszköz- lésére felkérte dr Pesthy Pál nyug. igazságügyminisztert, valamint dr Örffy Imre országgyűlési képviselőt, a kiskereskedő hozzászámítaná a megfelelő százalékot az áru értékéhez s igy egész természetes és jogos utón kisebb lenne, vagy eltűnne az az olcsóbbodás, amelyet pedig a kormány a falusi lakosság nehéz helyzetére való tekintettel szükségesnek tart. Cikkünk sérelmezett részének értelme ennél sem több, sem kevesebb. Senkinek sem juthat eszébe az ezernyi bajjal küzdő és az amúgy is sajnos széthúzó magyar társadalomban olyan ellentéteket szítani, amely a közbéke helyett az annyira nem óhajtott köz- nyugtalanságot fokozná. A kereskedőnek be kell látni, hogy a gazda- osztály nagy bajokkal küzd, a gazdáknak pedig be kell látni, hogy a kereskedő is igen súlyos helyzetben van, amikor szeme előtt folyik le csaknem az összes vásárlóosztály vá- sárlóképeBségének csökkenése és napról-napra remegnie kell attól, hogy vevőinek végül is csak a legszükségesebbre fog telni, annyira, hogy ez az ő bukását és tönkremenését jelenti. Ma arra van szükségünk, hogy minden társadalmi osztály egymás bajait megértve, vállvetetten küzdjön a gazdasági nehézségek nyomasztó terhe ellen. akiknek személyes közbenjárása folytán előbb huszonötezer, majd most harmincszer pengő kormánytámogatásban részesült a nehéz helyzetben levő város. Dr Pesthy Pál és dr örffy Imre információja alapján Lukács György miniszteri tanácsos éB Tátics Árkád miniszteri főtanácsos a legnagyobb jóindulattal kezelték a város kérelmét és az összegeket sürgősen kiutalták, miáltal lehetővé vált a károkat szenvedett város megsegítése. Ezért a közgyülót Jegyzőkönyvi köszönetét felezte ki dr Pesthy Pálnak, dr Óíffy Imrének, Lukács Györgynek és Tatics Árkádnak és elrendelte, hogy ezt a köszönetét a polgármester megfelelő formában juttassa az Illetőkhöz. Elhatározta azután a képviselőtestület, hogy a szekszárdi csendőriskola céljaira bérbeadott ingatlan évi bérét a belügyminiszter kérésére 4000 pengőre mérséklik, mert a csendőriskola osakis ennek a kikötésnek a teljesítése esetén egy évig még Ssekszár- dón marad. A bérleszállitásba azért egyezett bele a közgyűlés, mert a városnak jelentős gazdasági és egyéb érdekei fűződnek ahhoz, hogy az intézmény Szekszárdon maradjon. Az iparostanonciskola 1931. évi számadásának jóváhagyása után elfogadták az iskola költségvetését azzal, hogy aa 1932. évi hiány fedezésére 8109 P államsegélyt kérnek. A Világ Filmszínháznak a Szekszárd Szálló nagytermét bérbevenni kívánó kérelmére akként határoztak, hogy felhívják a mozi épületének tulajdonosát, igyekezzék kedvezőbb feltételeket adui bérlőjének. Csak ha ez nem sikerülne, akkor veazi a város a kérelmet érdemi tárgyalás alá, Prantner János végelbánás alá vont városi kisdobos végkielégítésének megállapítása után a Világ Filmszínház vigalmi adóját a kedvezőtlen üzletmenetre való tekintettel 50 százalékra leszállították, a villany áram- dij lessállitására vonatkozó kérelmét azonban elutasították. Tudomásul vette eiután a közgyűlés a városi birkalegelőnek évi 650 Pért való bérbeadását, a Tolna- vármegye Sport Egylet részére az 1933. évre 150 pengő segélyt szavazott meg, majd elhatározta, hogy évi 325 pengővel támogatja a Váró sok és Vármegyék MentőegyeBületét, amely ennek ellenében ingyen tartozik a szekszárdi szegény betegeket és balesetnél az első segélyre szorulókat a kórházba szállítani. Ezután még néhány kisebb jelentőségű ügyet intéztek el, mire a közgyűlés véget ért. Testneoeiésl bizottsági tatok kinevezése. Dr Peresei Béla főispán az 1932/34. évek tartamára testnevelési bizottsági tagokul kinevezte a következőket: Völgységi járás. Apar: Klimkovics József plébános, Plel György igazgató-tanító, Bitter Péter kg. Hant: Spannenberger József tanító, Kretzer András kovács, Hohner János borbély. Nagyvejke: Fauszt Antal plébános, Maachler Ferenc tanító, Keller József kg. BátaSzekszárd város köszöneté az államsegélyek kieszkőzléséért dr Pesthy Pálnak, dr Örffy Imrének, Lukács György miniszteri tanácsosnak és Tatics Árkád min. főtanácsosnak. Egyes szám ára 12 fillér.
