Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-07-27 / 58. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1932 julius 27. ciak *rr* a szövetre, vagy egyéb anyagra kerül reá, amelyik minő­ségben is megfelel a kikötött köve­telményeknek. A márkán kitüntetett árnál többet a kereskedő nem kérhet, tehát nem siámithat bossá semmilyen költséget, fuvarosáéi és csomsgolási dijat, de még forgalmi adót sem. Esek a már­kázott olcsó cikkek a hatóság ellen- őrsése alatt állanak és minden eset­leges visssaélés súlyos megtorlásban réssesül. As olcsóságért folytatott küsde lemben es as akció jelentős lépés előre. Mert hiába vessi fel as állam a haroot a kartellek ellen, eseket csak a nagybani árak o’csóbbitására tudja reá ssoritani, már pedig kös- tudomása, hogy a közvetítői kezek, amelyek kivonják magukat as ellen« őrsés alól, nem juttatják el a fagyasz­tóhoz as árut olyan olcsóbbodással, mint amennyivel ők ast olcsóbban kapják meg. A tapasstalat ast mu tatja, hogy az utolsó fogyasztó, vagyis maga a nép a legritkább esetekben élvesi a gyárnál, vagy a nagykeres­kedőnél beállott olcsóbbodást, hanem annak hsssnát többnyire a kösvetitő kereskedelem látja. Ezért van asután, hogy as ugynevesett nagykereske­delmi index mindig lényeges olcsób« bodást mutat, ellenben a kiskeres­kedői árszabás csak nem megy lefelé. Est a féleség és káros állapotot orvosolja most as Arellenőrső Bizott­ság, essel as ismertetett megállapo- dással, amely lehetővé teszi, hogy maga a nép átvesse a beállott ol­csóbbodást a legfontosabb ruhásati anyagok tekintetében. Est úgy ol­dotta meg a hatóság, hogy most már as utolsó, vagyis a kiskereskedői ár van feltüntetve a szöveteken ás egyéb ruhásati anyagokon, hogy tehát a közönségnek eladó kiskereskedő ke­rül kösvetlenül hatósági ellenőrsás alá. A gazdák ás fÖIdmivesek nehéz anyagi belysetében nagyon is szük- séges volt, hogy éppen a ruházkodási anyagokhos olcsón jussanak bossá. A kormány a megkezdett utón tovább fog haladói ás as iparoikkek további olosóbbitásával fogja megkönnyíteni a kisemberek megélhetését. As ipar­cikkek árának valahogyan mégis csak bossá kell alkalmaskoduiok as olcsóbb terményárakhos, mert hissen más­képpen a gasda fogyasstóképesságe teljesen megsemmisülne. Da as ipar és kereskedelem érdeke is, hogy ol­csó árakkal biztosítsa magának ast a nagyobb forgalmat, amely végered­ményben kárpótolni van hivatva az ipart és a kereskedőt as árak mér sékléséért. A ruhásati anyagok után remél­hetőleg reá fog kerülni a sor a késs- gyártmányok, a ruha, .cipő, kalap és egyéb ruháskodási oikk olosóbbitá- sára. As első jelentős lépés megtör tént és a nép joggal várja a további folytatást. ( Tizenhármas légion Ista A végtelen afrikai homoktenger! Maga az életi Tükörtiszta felvételek I ’’Kalória” szén- és tüzlfutelep, Szekszárd Mészáros Lázár ucca 8. szán. — TELEFON 117. — (Trebitscher-telep) Pécsi kőszénbányák kerületi magrandaló helye KIVÁLÓ TÜZELÓANYAOOK A LEGOLCSÓBBAN ITT SZEREZHETŐK BE| MAGYAR PARASZT. Két édes, piros kis keze volt, ruháján, folt hátán volt a folt. Csak szeme kacagott könnyedén, mint verőfény, az Isten kék egén. Kis sapkája, apró, csepp torony, csucsosan ült a szőke kobakon. Mezítláb szaladt, kertben, hegyeken s tapsikolt a sáros ereken. Halat fogott, békát kerített. Lepkét, a légből merített. Fára mászott, kutyán viháncolt. S késő este volt mire hazalábolt. Jó kortyot nyelt a tehén alatt, kezében ott volt hozzá a falat. Aztán bebújt a szalmaágyba s ott járt valahol tündérországba. Tiz év múlva már a kasza járta s bor is került néha a pohárba és kedvébe, szép szerelmes nóta. Lány szeme volt hozzája a kóta. Sapka helyett rozmaringos kalap. Holdas estén, csók az ablak alatt. Voltak füttyös vasárnap éjszakák. Katonasorban, hetyke, vig danák. Hiú ábránd nem volt az életében, ott élt az Isten nyitott tenyerében, kis piros házban, melyet ő rakott. Amit várt, megvolt s ha többet kapott, alázatosan érte, hálákat adott. Apát, anyát, úgy tett a föld ölébe, mint puhakaru boldog ölelésbe. Vére izzott.fel a kenyerében, emlékeztető örök vezetésben, sok pufók gyereke azt harapta és boldog volt, hogy ő lehet az apja, gyerekéletnek, uj kenyérnek, ' oltárhoz álló szeretésnek. Nem törte magát nagy titkokkal, miért vágtat hatalmas csillagokkal. Miatta keringhetnek tűzgolyók körül, élete Istenben, földben összetömörül. Nincs céltalan célú rohanása s haladása: örök egyhelybenmaradása. Az ős rögön, nincs külön élete, mert valamennyinek egy a gyökere. S nem tudja, hogy ő a föld legszebb éke: magyar paraszt, az Isten szemefénye. • . DABOLCI FEKETE LÁSZLÓNÉ. Nem szabad elpocsékolni a silány minőségű búzát sem. As elemi csapások, elsősorban a rossda által as ország búzatermésé­ben okosott nsgymérvü károsodások sok helyen arra indították a gazda- közönséget, hogy as úgy mennyisé­gileg, mint főképpen minőségileg gyenge búzatermést takarmányosási oélokra hassnálja fel. A búzatermés nemcsak nálunk, hanem as össses környeső államokban is alatta ma­radt a várakozásnak és as utóbbi évek átlagának. Ez a körülmény a magyar búza iránti keresletet — mint ast a külföldről már most je­lentkező érdeklődések igazolják — az európai piacokon jelentékenyen fokozta és a jövőben még inkább Váltósatokban gasdag élet végző­dött be a napokban Budapesten, dr Abay János volt szekszárdi, gyönki, Csáktornyái, temesvári, majd buda­pesti ügyvéd halálával. Dr Abaynak magasrangu és igen vagyonos katonaorvos volt az atyja, aki gyermekét gondosan neveltette, úgyhogy a fiú mir igen korán be- ssélte a magyaron kívül a német, francia és angol nyelveket, sőt nagy zenei műveltséget is ssersett. Mivel atyja a monarchia tartományainak majd minden fővárosában szolgált, a gyermek as elemi és középiskolai tanulmányokat ugyssólván minden évben más és más tannyelvű intéset­fokosni fogja. Kétségtelen tehát, hogy búzaexport kilátásaink erősen megja­vultak, miért is rendkívül fontos­sága, hogy a gasdaközöoBég a bu­sát el ne pocsékolja és ne hass­nálja fel nem helytálló célokra. Erről kötelességsserüen értesítjük a gasdatársadalmat ássál, hogy a gasda úgy az ország, mint a saját érdekei ellen vét, ha búzatermésének felhasználása körül nem jár el a leg­nagyobb körültekintéssel, takarékos­sággal gondossággal és a busát, amely esetleg minőségileg nem égé- szén megfelelő, takarmányosási cé­lokra hassnálja fel. ben végeste és mint kis gimnazista már beszélte a monarchiában dívó össses ssláv nyelveket is. As érettségi vissgát aztán kitüntetéssel a trieszti olass gimnáziumban tette le. Grács- ban és Bécsben volt jogáss és sub auspiciis imperatoris avatták jog­doktorrá a kiváló képzettségű fiatal­embert, akinek igen nagy jövőt jó­soltak. E óbb Zágrábban volt ügyvédjelölt, majd aljegyső és jegyző a fiumei olasz nyelvű törvényszéknél, ahonnan a bossnia-hercegovinai tartományi birósághoz nevezték ki. Ott meg­szerezve a birói és az ügyvédi képe- , sitést, egyideig albiró volt a szera- j jevói törvényszéknél, majd a bosnyák fővárosban ügyvédi irodát nyitott Családi bajai miatt Szarajevóból Szek­szárdi költözött és itt mint ügyvéd jelölt működött addig, amíg meg nem szerezte a magyar ügyvédi oklevelet. Nyugtalan vére azonban folyton űzte és hajtotta, úgyhogy irodája székhelyét többssör volt kénytelen megváltostatni. Ez a nyugtalan élet okozta, hogy a ssüleitől örökölt igen tekintélyes vagyon hamarosan sem­mivé lett a kezei között. Minden reménye és büszkesége Bila nevű fia, a szekszárdi reálgimnázium ki­tűnő növendéke volt, aki önként sorostatta be magát katonának és aki mint igen vitéz és sok kitünte­tést ssersett repülőhadaagy a Trieszt fölött vívott légi harcban hősi halált halt. Abay Béláról nevezték el a szekszárdi reálgimnázium cserkész- csapatának egyik őrBét. Abay János fia hősi halála után teljesen összeroppant és az egyéb­ként igen kiváló jogász teljesen el­hanyagolta irodáját. A zenében ke­resett feledést fájdalmára és szabad idejének jórészét kamarasenét művelő barátai közt töltötte. Budapesten újságírással is foglalkozott és külö­nösen esstétikai meg zenekritikai ta­nulmányokat irt a fővárosi német nyelvű napilapokba. Halála özvegyét — negyedik fele­ségét — döntötte gyászba, azonkívül a Trajber*, Fejős , Angyal- és Ssigeth- családokat. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország I — A főispán Budapesten. Dr Per­esei Béla főispán szerdától szombatig hivatalos ügyek intézése végett Buda­pesten fog tartózkodni. — Címadományozás. A kormányzó a magyar királyi földmivelésügyi miniszter előterjesztésére földieknek, a szekszárdi származású D i c z e n t y Dezső kisérletttgyi igazgatónak, m. kir. gazdasági főtanácsosnak a kisér- letügyi főigazgatói címet adományozta. — Vármegyénk kir. tanfelügyelője szabadságon. Dr Halmo3 Andor kir. tanfelügyelő nyári szabadságát folyó évi augusztus hó 8-án kezdi meg és a szabadság tartama alatt helyettesí­tését Jung Miklós kir, s. tanfelügyelő látja el. — A sokgyermekes anyák jutal­mazása, mint minden évben, most is Ssent István napján less. A jutal­mazás céljaira szolgáló összeget as országos nagybizottság mesterséges búzavirágok árából szokta összegyűj­teni. A főispáni hivatalhoz nagy­mennyiségű ilyen búzavirágot küld­tek eladásra és dr Peresei Bála fő­ispán már intézkedett is, hogy a virágok a szekszárdi polgármesteri hivatal, illetve a községi elöljárósá­gok utján a nemes célra elárusit- tassanak. Tizenhármas legionista A Halállégió rendezőjének és szerzőjének uj csodája Szekszárdi származású, kalandos életű ember halála Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents