Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1932-07-23 / 57. szám
XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 Julius 23. 57. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap. larfcesztiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teleíonszám 85 és 102. Előfizetési dij: félévre -----------6 pengő. | Egész évre ____ _ 12 pengő. FS szorkeaztO: SCHNEIDER JÁNOS. Fel el 6« aierkoiztA: BLÁZS1K FERENC A lap megj.l.olk mlnd.a ■••rdáa A. nombitoo. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A fobonmeiy-rendszer, n ifsztfortnimi odfivúltsűs és a malmok Mimi odúiénak szabályai. A Budapesti Közlöny csütörtöki Biáma közölte az idei bolettarendelet végrehajtásáról szóló utasításokat, amelynek legfontosabb intézkedései a következők: A gabona tulajdonjogát csak ga- bonajegy kíséretében szabad át ruházni. Gabona alatt a búzát, kétszerest és a rozsot kell érteni, de gabona- jegykötelezettség alá esik a 10 százaléknál több búzát, kétszerest, vagy rozsot tartalmazó ocsu, konkoly, vagy rostaalja is. Gabonajegy kísérete nélkül ruházhatják át a gabonát: a meiógazdák egymás között gazdasági, vagy háztartási célokra; a mezőgazdasági alkalmazottak és munkások járandóságát (konvenció), avagy a lelkésznek, tanítónak, községi alkalmazottnak a járandóságát. A föld haszonbérlője a' haszonbért, valamint a vámőrlésre jogosult a malomnak a vámőrlés diját szintén gabonajegy- mentesen ruházhatja át. A gabonajegyet az köteles megvásárolni, aki a gabona tulajdon jogát a termelőktől megszerzi. Termelőnek tekintendő: a mezőgazda, a mezőgazdasági munkás, ai az egyházi, vagy községi javadal- mas, aki a javadalmát gabonában kapja, a földhaszonbérbeadó a gabonában kapott haszonbérre nézve, végül a vámőrlést végző malom a vámkeresményre nézve. Aki a gabonát a termelőtől megszerzi, a gabonajegy szelvényét a termelőnek köteles átadni. A gabonajegy ára a gabona minden métermázsája után 10 pengő, ebből a szelvény ára 4 pengő, a gabonalevél ára 6 pengő. A termelő a szelvény 4 pengő értékéből a községi elöljáróságnál 2 pengőt adófizetésre használhat, 2 pengőt pedig pénzre beválthat. Ha pedig erre az évre adótartozása nincs, az elöljáróság a teljes 4 pengőt pénzben téríti meg. A búza és kétszeres kereskedelmi célokra való felórlése 2 pengő 50 fillér lisztforgalmi adóváltság alá esik. A váltságot bevallási iv benyújtása mellett havonként kell befizetni. A vámőrlés mentes a váltság alól. A gabonavámkedvezmény kereskedelmi félőrlésekor a malom kilogrammonként 6 fillér gabonalevél ellenértéket is köteles fizetni. A vámörlő malom tájékoztatót tartozik kifüggeszteni arról, hogy a vámőröltető gabonájáért milyen és mennyi őrleményt szolgáltat ki. A vámőrlés szedhető legmagasabb diját a rendelet a búzánál 12 százalék és 2 százalék portásban, kétszeresnél 13 százalék és 2 százalék por* lásban, rozsnál 15 százalék és 2 százalék portásban, a darálásnál 8 százalék és 1 százalék portásban állapítja meg. A malomban történt őrlés után a természetben, vagy pénzben kapott munkadij után 3 százalék általános forgalmi adót is kell fizetni. Őrlemények eladásával csak a malmok, sőtöiparosok és Ipar- Igazolvány alapján Jogosult liszt- kereskedők foglalkozhatnak. Kereskedelmi őrlésből származó őrleJulius 1-én volt százados évfordulója, hogy a száshársu Gömörben, Rozsnyó városában napvilágot látott Rosty Kálmán jéznstársasági tanár és jeles költő. Történelmi családból származott: a Barkóéi Rosty család gömöri nemzetségéből, anyai ágon a Nagytornyai Marikovszky családból. A gömöri bércek saülötte a Nagy Magyar Alföldön töltötte el életének javarészét. Kalocsán működött négy évtizedig mint kiváló gimnáziumi tanár és jeles egyházi Bzónok. Itt is halt meg az ősi érseki székvárosban 1905 február 15-én. Rosty Kálmán szerette a szépséges dunántúli dombvidéket és ezt költészete is visszatükrözteti. Szekszárdi vonatkozások is szép számmal akadnak költészetében. F. Rosty több ízben is megfordult Szeksiárdon. Költészetére termékeny itőleg hatott 1887. évi látogatása. Szekszárdi élményeit maga mondja el egyik müvében (Magyarország kegyhelyei hazánkban): „Piros pünkösd másodünnepén a szeksiárdi kies Sötétvölgybe rándultunk ki. A bonyhádi árnyas utón haladva, a velünk találkozó máriagyüdi bucsusok seregeinek sengedezései közt kanyarodtunk a balfelől ágazó szőlődombok í mélyedéseibe s kevés vártatva sürü I erdők árnyai takartak el. A Sötétményeket csak szállítójegy, vámőrlésből származókat pedig csak szállító- bárca kíséretében siabad szállítani. Gabonának feldolgozott, vagy feldolgozatlan állapotban való behozatala alkalmával is meg kell venni a gabonajegyet, illetve meg kell fisetni aa értékét. A gabonajegyek eladásából és a lisztforgalmi adóváltságból befolyó bevételek a „mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap" ba folynak be. Ez az alap téríti meg azoknak a földbirtokosoknak a földadóját, akiknek az egy közeég területén lévő összes földbirtokuk kataszteri tiszta Jövedelme a 116 pengőt meg nem haladja, valamint a szőlőbirtokosok földadóját. A haszonbérleti jogviszony esetén a gabonajegy Bielvény értékét a bérlő és bőrbeadó közt fele-felerésiben kell megosztani. Ugyanígy kell megosztani a földadó megtérítésével adott kedvezményt is. A rendelet julius hó 21-én lépett életbe. völgy torkolatjában leszállva kocsinkról, gyalogszerrel hatoltunk fölfelé az iratos völgyi rétek tarkáló virág- szőnyegein, kísérve vidám madár- dalok s itt- ott felszökő őzikék félénk csapataitól. Végre elértük az erdővel szegélyezett hegygerincet, s íme mész- sze tévedeső szemeink alatt feltárult, mint napsugártól beragyogott tündéri mosolygás, a bájos vidék, amelyről Szekszárd koszorús költője, Garay János oly szépen songé: Áll gyönyörű síkság dúsan koszorúzva vetéssel És koszorúzva vidám fűvel Szekszárdnak [alatta; Ottan az ős hegylánc mint fáradt saskeselyű ül, S délre határt őriz; keleten kanyar árkú mederben, Sárosán és feketén hömpölyög el fürge halak(kai S holtuk után piruló rákokkal gazdagon a Sár. Ezalatt a hegy fensikján tovább b tovább haladva, a Szarvasszurdok mellett lefelé kanyarodtunk s hirtelen a legédesb meglepetésben részesültünk. Lábaink alatt a mélyben, a szőlődomboktól képzett szöglet hátján BÜrü facsoport közül karcsú torony csúcsa piroslik felénk. Előttünk fekszik mint zöld smaragd gyűrűbe foglalt drágagyöngy: a máriai remetekápolna, Szekszárdnak kedves kegyhelye. Közeledünk b üde forráshoz érünk, amely fölött az ülőpadokkal | ellátott árnyas ligetben a osinos templomka magaslik". A Remeteforrás s a bcsujáróhely megihlette a költőt. „A remete Szüa Mária" (Szekszárd szőlőhegyei költ) cimtt költeménye itt zaületett meg a a költő ekként kelteate: Szekszárd, 1887 junius 8. Ihletett ajkkal zengi a költő: ósi Szekszárd völgy es árnyán Hol a szellők puha szárnyán Reng a nyárfa, fűz, Hol bor-ág föd bércet, ormot: Ott fehérük karcsú tornyod, Szép remete Szűz. Zöld smaragdos domb-gyűrűben, Lonrisos ágas mély sűrűben, Áll kicsiny lakod; Lábaidnál a mezőnek Tarka szfnfi lányi nőnek Hintve jó szagot. Dombod alján tiszta kútnak Gyöngyei csörögve futnak Öntve gyógyvizet... Égi kútfőnk I mind megenyhül Testi bájtul, lelki szennytol, Ki feléd siet. A szekszárdi bort is belefűzi a költő: Áldva tőled, e vidéknek Dús gerezd: lángban égnek, Gyújtva víg erőt! Égi bor a hit szerelme, Lángot ettől szív az elme Harcra szentelőt I P. Rosty maga a helyzetképek közé sorozta e költeményt. A magyarországi Mária-kegyhelyekről egész költeményBorozatot tervezett és ennek egyik darabja az ismertetett költemény. Rosty Kálmán, a vallásköltő, elsősorban mint Szül Máriának rajongó lantosa, Boldogasszony trubadúrja ismeretes. Elnevezhetjük a szekszárdi remete Szűz Mária trubadúrjának is. Az ősi Szekszárdnak, I. Béla király temetkeiő helyének, történeti emlékei megragadták a költőt. Elmereng a szekszárdi hegyek ormán: „Az ős századok emlékszárnyain visz- szalebegve feltűnt előttem a lovagias I. Bélától alapított tisztes monostor, melybe hős tetemeit nyugalomra bocsátó s melynek sient falai közt a kalocsai sselid püspök Dezső, amannak erényes fiát, I. Géza királyt, a békehirdető karácsom misén kibékité pártos rokonával Salamonnal ." Ez a történelmi esemény is megihlette a költőt. „Dezső, a béke angyala" (Karácsony 1076 Kr. u.) cimü elbeszélő költeményében dolgozza fel a legendás történetet. A költemény három első versszaka: Szól az ének Szekszárd ormán Ezrek ajkán egybeforrván, Szép karácsony éjjelén a népek Az apátság templomába lépnek: »Üdvözö't légy, Máriai Szülted Istent, glória I« Glóriát zeng ember, angyal: Béke! Félre honfi harccal 1 Fönt az égen csillagoknak árja Békefényét a magyarra tárja, Rezg a szende holdvilág : Csöndet intő mennyvirág. Bent az oltár zsámolyánál Géza, Magnus jó király áll, Térdre omlik atyja, Béla sírján P. Rosty Kálmán S. J. Szekszárd költője. Szekszárdi vonatkozások költészetében. — A remete Szűz Mária trubadúrja. I Egyes szám ára 12 fillér.
