Tolnamegyei Ujság, 1932 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1932-07-13 / 54. szám

XIV. évfolyam. Szekszárd, 1932 Julius 13. 54. szám. TOLNAHEOYEIUJSÄG Hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és térsadalml lap. IwiiesztBtég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszim 85 és 102. Előfizetési dl): Félévre _ _ _ 6 pengő. ] Egész évre _ _ 12 pengő. Fő szerkesztő: || Felelői aserkeutő: 8CHNE1DEB JÄNOS. || BLÄZSIK FERENC A lep megjelenik minden eeerdán ée eeombnton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet® közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 10 fillér, Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Megjelent a gazdaadósságok be­hajtásáról szóló rendelet. A Budapesti Köslöny közzétette a gazdaadósságok behajtásáról szóló rendeletet, amelyet a harminchármas bizottság már letárgyalt. A rendeletből magából azt érez­zük, hogy a végrehajtó hatalomnak két ellentétes szempontot kellett ki* egyenlítenie. Az egyik az, hogy egy általános moratórinmmal a gazdasági élet folytonosságát — veszélyeztette volna, ezzel szemben az eladósodott gazdák snlyoB anyagi helyzete tényleg szükségessé tesz bizonyos fizetési könnyítéseket. A két ellentétes szempont között iparkodik a rendelet megtalálni az egészséges középutat: nem hoz általános gazdamóratő riumot, hanem egyéni elbírálás alapján, bizonyos ismérvek sze­rint lehetővé teszi az adós gaz­dáknak, hogy az ellenük irányuló behajtási lépéseknél bizonyos kor látozások legyenek igénybevehetők A rendelet elvileg abban az álla pótban rögzíti meg a gazdakövete lések behajtását, amelyben azok ja nias 15-én voltak, vagyis arra törek szik, hogy a négyhónapi kiméleti idő alatt a behajtási lépések foly­tatásával az adós gazdák pér- és végre­hajtási költségeit a hitelezők ne szaporíthassák és ezért a rendelet a nyugalmi idő alatt kizárja az árverést. A rendeletből kiviláglik, hogy csakis azoknak a bajbajutott gazdák­nak akar könnyebbséget szerezni, akik valóban fizetésképtelenek, vagy igen csekély mértékben fizető­képesek. Ezért a korlátozások igénybevéte­lét az eladósodás bizonyos fokáig kötik. Egy általános gazdamoratórium mellett a gazdahitel teljesen meg­szűnt volna, mig a rendeletszerinti fokozatokhoz képest a hitel lehe­tősége még mindig fennmarad. . Az annyira eladósodott gazdákra, akikről feltehető, hogy még egy tör­lesztési részletet, vagy a négy havi kamatot sem képesek megfizetni, szintén kiterjed a november hó 1-ig szélé árverési tilalom. Ellenben a behajtási lépések egyéb korlátozását a legnagyobb fokban eladósodott gazdák kategóriájára nem őrvónyesiti és ezek ellen a végre hajtási lépéseket a kiméleti idő alatt is folytatni lehet. De még ezeknek is megengedi a rendelet, hogy egy törlesztési részlet, illetve ka­mat megfizetése esetén a végre­hajtási korlátozásokat is Igénybe vehessék. A korlátoiások igénybevételének terjedelmét az ia szükiti, hogy nem érvényesülhetnek a hitelezések meglehetősen nagy sorára, amely kivételek megálltpitásánál a következő szempontok voltak irány­adók : az njabb követelések a gazda­ság vitelével összefüggő tartozások, bizonyos ssooiális és gaidasági meg­fontolások (tartásdij, munkabér) és legfőképpen a kereskedők és iparo­sok árnkövetelése, illetve munka- I teljesítési ellenértéke. Perczel Lajos földbirtokos századik évébe lépett. i Meghatóan kedves ünnepség kere­tében ülték meg a bonyhádi Peresei család tagjai azt a nagyon, de na­gyon ritka eseményt, hogy a család legidősebb tagja bonyhádi Peresei Lajos kiskajdacsi földbirtokos a folyó hó 7 én kilencvenkilencedik évét be­töltve, életének századik évébe lé­pett. A nevezetes évforduló alkalmá­ból a rokonok és tisztelők közül igen sokan sereglettek össze a kiskajdacsi kastélyban, ahol szeretetteljes gyön­gédséggel vették körül a ritka élet­kort megért öregurat, aki a leg­bámulatosabb testi és szellemi frisse- séggel bírta azokat a fáradalmakat, amelyeket ez a nap az ő számára jelentett. Ezen azonban különösebb csodálkozni való nincsen azok szá­mára, akik az Isten rendkivüli aján­dékaival megáldott pátriárkát isme­rik és tudják, hogy tizenötéves ko­rában már a budapesti tudomány- egyetem joghallgatója volt és hogy vasegészsége révén szervezetének és szelleme frisseségének fogyatékossá­gai még ilyen magas korban sincse­nek. Az összegyűlt rokonokkal és ismerősökkel élénken elbeszélgetett az ünnepelt a családnak általa is­mert majdnem egy évszázados ese­ményeiről, a hazai és a külpolitiká­nak a szabadságharctól kezdve a mostani időkig történt fordulatairól, amelyek mind mind pontosan és élén­ken élnek emlékében és elmesélte, hogy a kommun alatt, amikor majd­nem mindenki megrettent a vörösök terrorjától, ő nem ijedt meg, hanem ellenállott az erőszaknak és szembe­szállott a kommunistákkal. * Julius 7-én reggel hálaadó isten­tisztelet volt a kiskajdacsi kastély kápolnájában, ahol Sárváry József kajdacsi adminisztrátor mondta a szentmisét, melyen az Unnepelten és szükebb családjának tagjain kívül megjelentek: Peresei Dénes nyugal­masott tábornok, Peresei Miklós mi­niszteri főtanácsos a fiával, Perozel Béla főispán a fiával és Irma nővé­rével, Peresei György kormány főta­nácsos a feleségével és fiával, Per­esei Dezső földbirtokos a feleségével, Perozel Gésa földbirtokos, Satanko- vánszky Margit és Peresei Aladár hussárőrnagy. A délelőtt folyamán megjelentek a kastély előtt az uradalom aratói, akik bájos ünnepség keretében üd­vözölték századik évébe lépett földes- arukat. A déli ebédnél, mint a csa­lád nesztora, Perczel Dénes tábornok mondott pohárköszöntót a jubilánsra, aki igen szép beszédben válaszolt a rokonok üdvözlésére. A délután folyamán érkeztek a kajdaosi kastélyba: gróf Apponyi Réssé ny. főispán és felesége, Bartal Anrél volt főispán és felesége, Bern- rieder Jós séf a feleségével és leányai­val, Bezerédj István, báró Inkey Pál, báró Jeszenszky Andor és felesége, özv. báró Jeszenszky Jánoznó, báró Jeszenszky József, özv. Kibling An- tzlné, özv. Száz Lásslónó, Sstanko- vánszky Tibor, Vértessy László és felesége, ösv. Vissolyi Akosné és mások. Az ünneplő társaság a legjobb han­gulatban az esti órákig maradt a kas­télyban Peresei Lajossal, aki a fárad­ság minden jele nélkül mindvégig együtt volt vendégeivel. A szombati felhőszakadás. Szombat este félhatkor borzalmas felhőszakadás tombolt Szekszárd fö­lött és hihetetlen károkat okozott úgy egyeseknek, mint magának a városnak. Alig ült el az ítéletidő, kilenc óra felé megismétlődött a vi­har, amely alig volt valamivel eny­hébb az elsőnél. A rekkenő melegre következett zivatar során óriási tömeg csapadék hullott a szekszárdi szőlő­hegyekre, melyek simára munkált barázdáin rettenetes gyorsasággal rohant a Bzurdikokba, onnan pedig patakokká duzzadva az utcákba, a Sédekbe és a viz vezető árkokba. Alig telt el egy negyedóra, a város­háza előtt a Baktából és Bartinából leömlő viz egész kis folyammá nö­vekedve folyt át a Garay és a Szent István téren, ellepve az úttestet és a járdákat egyaránt. A Sédek is hamar megteltek az iszapos árral és rettenetes bömböléssel rohant medrükben a viz lefelé, itt-ott áttörve a töltést és be­hatolva a mellékutcákba, ahol elön­tötte a pincéket is. Hamarosan el­lepte a szennyes vizáradat a Széchenyi utcát is, ahol behatolt az udvarokba és a lépcsőnélküli boltokba. A psrásztai árok vize ia kiozapott a medréből és a Sióig terjedően el­öntötte az alacsonyan fekvő földeket, valamint a lapi szőlőket. A csapadék egyébként olyan óriási mennyiségű volt, hogy a hegyekről lerohanó és issapos viz majdnem egy méter ma­gasságban árasztotta el a bonyhádi és a tolnai úttestet még a Sötétvölgy tájékán is. A felhősiakadással egy­idejűén orkánszerü szélvihar is dü­höngött és sok fát töveitől kicsavart, a szekszárdi sportpálya tribünépüle- tét pedig felemelte és mindenestől átröpitette a siomssédos telkekre. A csapadék különben gyorsan le­folyt és ahogy megtisztultak az utcák, látni lehetett a vad elem rettenetes, itt még sohasem tapasztalt rombolá­sát. A Munkácsy utca kőburkolatát felszaggatta az ár és a hatalmas kő­darabokat lesodorta a Garay és Szent István térre, ahol halmokban állott a terméskő. Ennél azonban sokkal megdöbbentőbb látvány volt, hogy a Garay téren a vastag aszfaltburkolat is igen sok helyen nagyon megron­gálódott, A viz behatolt az itt-ott megrepedezett aasfalt alá és feldndo­Egyes szám ára 12 fillér»

Next

/
Thumbnails
Contents